www.portfolio.hu
Magyarázatokkal:
Idézetek az Alkotmánybíróság tételes indoklásából
2004.05.25 16:36
Átböngésztük az Alkotmánybírósági határozat tételes, 27 oldalas szövegét. Nem egy kis esti mese (elalvás előtt nem is javasolt).
Az alábbiakban szó szerinti idézeteket emeltünk ki néhány, részünkről önkényesen kiemelt pontról:
Az árintézkedés ártörvény által megkövetelt feltételei nem álltak fent.
A kormány által elfogadott szabályozás alkotmányellenes, mert nem minden piaci szereplőt egyformán érint.
A gyártók által követelt veszteség megtérítésnek nincs jogalapja, a veszteség és nyereség keletkezésének forrása ugyanis nem csak az ár.
Az alábbiak értelmezéséhez:
Ártv - Ártörvény
R.4. - 2004 április 1-én életbe lépett, 15%-os árcsökkentést tartalmazó rendelet
R.2. - 2003 szeptember 1-én életbe lépett árszabályozásra vonatkozó rendelet
Miért törvényellenes az árbeavatkozás:
"Az Ártv. 19. §-ának az alkotmányos követelmények szerint értelmezett tartalma alapján alkalmazható kormányzati beavatkozás a kifejtettek szerint csakis szabályozási eszköz "változása esetén" valósulhat meg - feltéve, hogy a változás a gazdaság egészét vagy jelentős részét érinti, továbbá hat az illető ár alakulására, és e kettő között az okozati összefüggés is igazolható.
A támogatott készítményeknél a támogatás módja és mértéke az árszerkezetet befolyásolhatja, ezért az Ártv. alkalmazásában eszköz-változásnak minősül, ha a támogatás mértéke vagy módja változik. Ilyen változásra az R. 4. egyáltalán nem hivatkozik. "
.....
"Az Ártv. 19. §-ában foglalt kivételes felhatalmazással a Kormány - az R. 4. szabályain kívül - eddig két esetben élt. Mindkét esetben a beavatkozás a támogatott gyógyszerárakra vonatkozott. Az R. 1. 2000. június 29-től 2000. december 25-ig rendelkezett a nem hatósági árak vizsgált körében, az R. 2. 2003. szeptember 1-jétől 2003. december 31-ig. Mindkét rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás megállapítására vonatkozó jogszabályi változásokra hivatkozott preambulumában. Az R. 4. preambuluma ilyen vagy hasonló hivatkozást sem az 1. számú melléklettel, sem a 2. számú melléklettel kapcsolatban formálisan nem tartalmaz. Az Ártv. 19. §-a szerinti beavatkozást indokoló szabályozási eszköz változásra az R. 4. rendelkezéseinek a tartalma alapján sem lehet következtetni.
A beavatkozás indoka a jelen esetben nem lehet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás megállapítására vonatkozó jogszabályi változás, mert egy ilyen változás a nem támogatott készítmények árszerkezetét nem érinti, az R. 4. viszont a nem támogatott készítményekre is vonatkozik a 2. számú melléklete szerint."
.....
"Az Ártv. 19. §-a szerint a kormányzati beavatkozás "az árakra vonatkozóan" történhet. Az olyan beavatkozás, amely az azonos piacon jelen lévő, azonos terméket gyártó vagy forgalmazó személyek között különböztet, és a rendelkezés nem mindegyikre vonatkozik, nem felel meg az Ártv. 19. §-ában foglalt felhatalmazásnak, hanem túllép annak keretein, mert nem csak az árak, hanem a gyártók, forgalmazók tekintetében is rendelkezést tartalmaz.
Az R. 4. hatálya ugyanis nem terjed ki a gyógyszerek termelői árának, illetve nagykereskedelmi árának meghatározása szempontjából azokra a gyártókra, forgalmazókra és a termékeikre (akár támogatott, akár nem támogatott termékről van szó), akik befizetési kötelezettségvállalási szerződést kötöttek. Az R. 4. 1. §-ának (3) bekezdése ezért ellentétes az Ártv. 19. §-ával és ezért sérti az Alkotmány 35. § (2) bekezdését.
Az R. 4. 1. § (3) bekezdése értelmében az R. 4. azokra terjed ki a gyógyszerek termelői árának, illetve nagykereskedelmi árának meghatározása szempontjából, akik nem kötöttek 2004. március 16-ig szerződést. Az R. 4. kihirdetésének napja március 19. Az R. 4. hátrányosabb rendelkezést tartalmaz azokra, akik nem kötöttek szerződést, noha ilyen kötelezettségüket jogszabály nem írta elő. Az R. 4. 1. § (3) bekezdése ezért a visszaható hatályú jogalkotásnak az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt tilalmába ütközik. "
......
Keletkezett veszteség megtérítésére vonatkozó követelés elutasításáról:
"Annak a kérdésnek a megítélésénél, hogy sérült-e az Alkotmány 13. §-a szerinti tulajdonjoga a gyógyszertárat üzemeltető vállalkozásoknak az R. 4. hatályba lépése következtében, és az R. 4. jelentős összegű kárt, veszteséget okozott-e a működtetőknek, az Alkotmánybíróságnak ténykérdésben kellene állást foglalnia.
Igaz, hogy az R. 4. 1. számú mellékletében szereplő árak eltérnek az R. 2. mellékletében szereplő áraktól. Önmagában ebből az eltérésből azonban a jelen esetben nem lehet arra következtetni, hogy a közforgalmú gyógyszertárak az Alkotmány hivatkozott szabályainak sérelmét eredményező veszteséget szenvedtek el az R. 4. következtében.
A nyereséget vagy veszteséget ugyanis számos más tényező befolyásolja, ezek közül csak az egyik az ár. Az államok gazdasági természetű intézkedéseket fogadnak el a gyógyszerek forgalomba hozataláról; a vonatkozó közegészségügyi kiadások ellenőrzése céljából, a gyógyszerek piacán fennálló verseny nem kielégítő volta vagy hiánya következtében a gyógyszerek árának közvetlen és közvetett ellenőrzése is ismert; az intézkedések magukban foglalják illetve kiterjednek az olyan készítmények körének korlátozására, amelyek árához az egészségbiztosítási rendszerek támogatást adnak. A gyógyszerpiacról azt lehet megállapítani, hogy az speciális piac, a gyógyszer termékek pedig speciális termékek. Mindkettőre jellemző a nagymértékű állami szabályozottság. Hatással van a gazdálkodás eredményére és a gyógyszerforgalomra a támogatási rendszer is. A támogatási rendszer nem egyszer és mindenkorra adott, hanem változó rendszer. A gyártók, kereskedők és gyógyszertárak jövedelmezősége nem értelmezhető önmagában, hanem csak a támogatási rendszer összefüggéseiben. Nyilvánvaló, hogy a termék forgalmát befolyásolhatja annak támogatott volta vagy helyettesíthetősége más, olcsóbb termékekkel és más körülmények is.
Figyelmet érdemel továbbá az, hogy a hatályos jogszabályok nem csupán termékhez kötik a támogatás meghatározását sem, hanem kiszerelési egységekhez is. "
ITT A MÁSIK POFON IS MÁRA!
378/A/2004. AB határozat a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló, az Országgyűlés 2004. április 5-i ülésnapján elfogadott törvény 2. §-ának (2) bekezdése, 3. §-a és 5. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról.
378/A/2004. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára benyújtott indítványa alapján meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló, az Országgyűlés 2004. április 5-i ülésnapján elfogadott törvény 2. §-ának (2) bekezdése, 3. §-a és 5. §-a alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
(...)
