polária 2022.03.02
0 113
Mazoch
tulzo a teher
lábamrol lever
sirnom is már képtelen
ésszel fel
nem érem
node kérem !
mi van ha ezt kértem
s lényem rejtekében
élvezem
ezért adja istenem ?
Előzmény: Törölt nick (105)
polária 2022.02.27
0 111
Jelenések Könnye
pecsételve tán örökre
vagy inkább haszon
van hogy hasson
komoly áron
végül üdvünk vagyon
vagyon
Vágyom ?
rhénai 2022.02.27
0 109
A kagylo üzen :
ha probléma nincsen
igazgyöngy sincsen !
rhénai 2022.02.27
0 108
henceg a magyar
hogy mi vagyunk a MAG
na és az AGYAR ?
polária 2022.02.27
0 107
Nagy Szfinx
végidő határán
őr a vár-tán
oh mily-régtől már
ember a feje
néz keletre
új kezdetre
teste oroszlán
király féle talán
kérdem mit felel
miféle jel ?
ide szent intuicio kell!
----------------------------------------
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_szfinx
muallim 2008.08.07
0 106
ma, ahogy a körúton megálltam
a cipők alatt betűkön léptek
az aszfalt, letaposták, üzent
pedig mondat volt felírva rajta
forró volt a levegő, járda-szavak
betűztem,a szavakat, a mondatokat
tarkómon vájkált, égetett a nap
"rohantok rajtam, majd beszakadok
egyszer ha megállnátok, olvashatnátok.."
Törölt nick 2008.07.29
0 105
Szerettem a különféle társaságokat,
sose volt gond feloldódni bennük,
szerettem a viccet, a játékokat,
és most nem értem a vicceket se.
Fura lett a humor; inkább ijesztő,
amivel megtréfálják egymást.
Tegnap találkoztam valakivel,
aki több terhet kapott,
mint amennyit el tud viselni.
Pedig állítólag nem kapunk többet.
muallim 2008.07.27
0 104
hiába szédültem
forgott minden
felcsavart sálban
becsuktam, lássam
hogy nézel magányban
elmaradt táncban
most adom elő:
fájdalmas ég
óh uram segíts
ez nem fohász
ha lesz még nyár
és zöld mező
akkor jussak el
legyek ott melletted
legyen mély a föld
muallim 2008.07.27
0 103
Őrült szél
Leugrani nem nehéz
szaltózni már igen
olyan lassan fordulni
lássák, hogy a nagy
óriás kerék gördül
égi síma vonalán
mezők selymén a szél
vágatokat, hosszúkat
jobbra-balra hajlókat
hullámozva mélyre vág
felnézni csak hunyorgok
lyukas kék, napszúrta ég
melegből ragad rám elég
elbújnom oly, meg nehéz
halványan, szőke délibáb
szája, remegve szót mond
nem hallom csak a zúgást
azt az őrült, utolsó szélét...
muallim 2008.07.26
0 102
a metszőolló sebet vág
mégis kihajt rá az ág
pezsdül a barckfavirág
ezért a május ugyan hűs
meg esővel telített
de a legszebb hónap nekem
ebből elég, kezemben
kalapom forgatom
friss boxos cipőmben
a pad , előtted toporgok
sietni kell, gyorsan, gyorsan
lekésem a gyors hat huszast
te meg nem maradhatsz
hideg még az éjszaka
itt a jegyem, menj haza...
lsr 2005.02.23
0 99
Ajánlás
Ajánlom ezeket a verseket azoknak, akik az emberi értékeket is kincsnek tartják, és e fájdalomtól hangos világban reménységet keresnek.
lsr
lsr 2005.02.22
0 97
Epilógus
Valami fojtogat, valami rég felejtett érzés,
Talán egy könnycsepp? - tör utat egy kérdés.
Hátha az vagy, maradj csak veszteg,
Akkor is, ha lakod szomorúan reszket...
Mit szólna a világ, ha látná fájdalmad tengerét,
Mondanák is: árnyék ez s nem férfi még...
Ám erősebb, mint én, a fojtogató érzés,
S választ talál az előbb föltett kérdés:
Könnycsepp gördül végig arcomon,
Semmi sem segíthet keserű harcomon...
Elfogadva árnyékvoltom megkönnyebbül lelkem,
S bár a bánattól nem tisztult meg kertem,
Mégis jobb, hogy újra én lettem, bár másképp,
Hiszen, aki szeret, más lesz másért...
A magaméból másnak át nem adhatok,
De a világ bánatából mennyit hordozhatok?
lsr 2005.02.21
0 96
Fájdalomévek
Szemeim előtt fájdalomévek suhannak,
De a mosolypillanatok célt mutatnak,
Ám bennük kapaszkodni nehéz,
Mert mit is lát, ki az égből lenéz...
Szomjazva a tenger mélyén,
Egyedül a tömeg szélén,
Magányosan, meg nem értve,
Nehéz az út minden lépte,
Hisz jóakaród simogató kezét,
S vigaszt súgó lélegzetét,
A végtelen visszatartja még,
Pedig vágyik segíteni rég.
lsr 2005.02.21
0 95
Szótlan szavak
Távoli szótól érzések támadnak,
Távoli fénytől remények váratnak,
De melletted lehet a távoli közeli,
Mert erőtlen válladat szorosan öleli...
Alkotódtól sziromszóként takar,
Mert életet nem elvenni akar,
A szelíd útmutató beszéd,
De szólhatsz bármikor, hogy elég...
Halhatatlan szókincsek,
Rejtegetett létnincsek,
Penge vágta vékony szálak,
Takargatott fájó vágyak...
Várni kell, egyre csak várni,
Tanulni a viharban megállni,
Várni szóra, társra és időre,
Vársz, mert reménnyel gondolsz a jövőre...
lsr 2005.02.16
0 94
A múlt
Beléd kapaszkodik a múlt,
Bár kezéből a tőr kihullt,
Mégis tekintete borús suttogás,
S beszéde a tegnapra mutatás.
A legszebb se szép benne,
S ha a holnap újra tegnap lenne,
Síri szabadságot kérne a vágy,
Míg nem borulna rá örök homály.
lsr 2005.02.16
0 93
Szavak
Szép,
De nem látszik.
Hangszer,
De nem játszik.
Kedves,
De rejtve szól,
Szelíd,
De nem karol.
Gondolatok, álmok és szavak,
S az álomból csak a valóság marad...
lsr 2005.02.16
0 92
Fáradtan
Tudod, ismét elfáradtam,
Kezem elnehezedett...
Szemem előtt összefutnak a sorok,
Száraz könny szánt végig arcomon...
Sötétlő felhők terelődnek össze ismét,
S zaj veszi el a szelíd hang helyét...
Elbújnék, de nincsen hova,
S csak tövisutak visznek tova...
lsr 2005.02.01
0 91
Téli folyó
A folyónak nyugodt most járása,
De nem látszik a nyugalom áldása...
Most csak medrében siklik messze tájra,
Hol a kihordott meder régóta várja...
Hólombú ágsörény álldogál partjain,
Jégtaréj ébredez szótlanul ajkain...
Nem siet... Sorsától el nem térhet,
Másik medret magának nem kérhet.
De nem is akar, hiszen látja,
A jóért van néki minden gátja.
lsr 2005.01.18
0 90
Elfelejtve
Drótlombos villanyoszlop erdő szélén,
A szmogba bújt utcák végén,
Valami elfelejtett helyen jártam,
S egy rég letűnt kor emlékét láttam...
Dőltfalú romtanya suttogott a múltról,
Mikor még vándor tért be inni az útról,
S esténként egymásnak hosszan meséltek,
S tán egy ígéretben igazán reméltek...
lsr 2005.01.17
0 88
Tükör gyanánt...
Kinti kopár világ tükrözi a belsőt,
Mert sok csorba követte az elsőt,
S látva a tükröt, mily szörnyű is látni,
Hogy itt belül felesleges jóra várni,
Mert megromlott és eltűnt onnan mind...
De tükör gyanánt halott világ int...
MILU 2005.01.12
0 87
Hallgatva sírig is
lsr 2005.01.11
0 86
Vakok fénye
Ha mérleged nyelve hamisan szól,
Ha ábrándod csak önző célt hajszol,
Ha napról napra vakítod magadat,
Fény utáni vágy benned nem marad.
Legyen mérleged a Szeretet szava,
Legyen a célod egy örökboldog haza,
Nyisd fel a te szemeidet újra,
S lépj rá a fényben úszó útra.
lsr 2005.01.11
0 85
A holnapért
Ezerszemű égbolt alatt
Róttam hosszú sárutamat,
S lábamról lekopott a cipő,
Mert eltelt nagyon sok idő.
Fel-felnéztem jobbra várva,
Vágyva béke otthonába,
De ismét menni, menni kellett tovább,
Hogy ne legyen a jövő mostohább...
lsr 2005.01.06
0 84
Ha hét lenne...
Ha hét szemem lenne,
hat sírna,
s csak egy nevetne...
Ha hét kezem lenne,
egy adna,
a többi csak elvenne...
Ha hét lábam lenne,
hat állna,
s csak egy menne...
Ha hét szívem lenne,
úgy sem lelnék jókat benne...
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
