Hogy egy bizonyos szélsebességből mekkora energiát lehet kivenni, nem függ a talajtól való távolságtól. A talaj közelsége és tereptárgyak csökkentik a szélsebességet és turbulenciát okozhatnak, ami szintén csökkentheti a hatékonyságot.
Balaton parton azért egészen sokszor fúj a szél. Bentebb 200m-rel szinte semmi, de közvetlenül a partnál meg fúj és sokszor 15kmh vagy erősebb. Egyre gyakrabban szeles az idő.
Azt mondod hogy egy ilyen nagyobb függőleges tengelyű szélgenerátor ami 2m magas és közel 1,5m széles 3-5kw-osnak mondják 120kg, az szart se termel 10-15kmh-s szélben?
Kiegészítésnek kéne, mert télen ködös időben van hogy akár napokig nem termel a napelem szinte semmit. Jó lenne valami másodlagos energiaforrás. Tavasztól őszig biztosan mindig elég lesz. Ha kell növelem az akku kapacitást. Bár szerintem a 150kwh már elég lesz talán. Autókat tudom nappal is tölteni amikor süt a nap, vagy legalábbis van valamennyi termelés.
Lassan eljön az ideje, hogy próbálkozzak a szélgenerátorral, csak kiegészítésnek gondoltam.
A ház lapostetős 6,5m magas lesz. Utcától kb 85m-re kezdődik az épület kb 25m hosszú. Tehát nem fog nagyon látszani az utcáról.
Sziget üzem lesz alapvetően 50kwp napelemmel és 150kw akkuval kezdésnek. Viszont télen van pár olyan időszak amikor sötét, ködös napok vannak , sokszor fúj a szél közvetlenül a víz mellett. Ezért gondoltam kiegészítés ként a szél hasznosítására. Milyen függőleges tengelyű(csendes) gépet vegyek? Mekkorát?
Tehát, ahogy napelemet sem telepítünk olyan völgybe, ahova sosem süt be a nap, így szélerőművet sem éri meg olyan helyre telepíteni, ahol csak 4 m/s az átlagos szélsebesség :-)
Hát igen, mindig lesznek átverős marketinggel operáló cégek.
De egyáltalán van forgatókönyv, amikor érdemes szélkerékben gondolkozni?
Ha megveszek készen egy kis háztartási szélkereket, az ugyanannyi pénz, mint a 100-szor annyit termelő napelem. Ha veszek alkatrészeket, vagy összeguberált vackokból építek valamit, akkor a munkaidő ráfordítás teszi értelmetlenné, összevetve a minimális termeléssel.
Egy elromlott mosógép kapcsán lelkesültem fel, hogy a kimentett motorból, és megmaradt csatornadarabokból építek egy szélkereket, de a nulla közeli anyagköltség ellenére is elvetettem a sok munka miatt.
Inkább felszereltem egy napelem-mezőt ugyanannyi idő alatt, ami kb. 100-szoros termelést biztosít (nyilván kellett is hozzá 300e Ft befektetés).
Off: Nem ok nélkül nem szólt hozzá senki. Évtizedek alatt (legalább 2. :-) ), többtucat alkalommal kiszámoltuk, értékeltük a hasonló ál- és pótcselekvéseket. Csak pénzkidobásra jók. :-(
Ez a szélkerék úgy ránézésre kb. 2 méter magas, és 2 méter átmérőjű, azaz 4m2 felületen áthaladó légáram energiáját foghatja fel. (Most attól tekintsünk el, hogy kb. 5 méter magasan, a 10 méteres fák szélárnyékában mennyit termelne, foglalkozzunk az elméleti maximummal.)
A 16642-es hozzászólásban már kiszámolta valaki, hogy egy A keresztmetszetű turbina esetén az ott átáramló v sebességű légáramlatból mennyi az elméleti maximum kivehető szélenergia: P = 16/27 (1/2ρAv3)
Behelyettesítve a 4 m2 keresztmetszetet, a hazai átlagos 4 m/s szélsebességet és a levegő sűrűségét (1.2 kg/m3):
P = 16/27 * 1/2 * 1.2 * 4 * 43 = 91W
Napi termelés (átlagos szélsebességnél): 2,2 kWh Ami évente ~800 kWh = 30e Ft.
Árat nem közölnek, de csodálkoznék, ha nem lenne jóval 1 millió felett, azaz a 30e Ft hozam még egy kamattámogatott hitel költségeire sem elég.
Ha ugyanerre a 4m2 területre ledobunk a földre (vagy pl. egy lapostetőre a kavicsra, kb. tartószerkezet nélkül) 2db 500W-os napelemet, akkor 60e Ft költségből van egy olyan rendszerünk, ami évente 1040 kWh = 40e forintot termel.
Nagyon úgy néz ki, hogy ilyen háztartási méretekben akkor sem érdemes szélkerékben gondolkozni, ha engedélyezési problémák nincsenek.
Lehet csak éppen a levegő úgy vezeti a mágneses teret, mint a ruhaszárító kötél az áramot, vagy úgy sem. Szóval vezetékezhetsz ruhaszárító kötéllel, csak sok értelme nincsen.
Erre van az a bizonyos permeabilitás, mágneses permeabilitás nevű fizikai mértékegység, azon belül pedig a relatív permeabilitás, ami azt mutatja meg, hogy a vákuumhoz/levegőhöz képest a mágneses indukció hányszor lesz nagyobb, ha a teret valamilyen más anyag tölti ki.
A levegő és vakuum permeabilitása 1, míg a jobbfajta ferromágneses anyagnak a relatív permeabilitása akár többezres értékkel is bírhat. Innentől kezdve nincs mit leírni, mi a problémája a légmagos tekercses motornak/generátornak....
Nézd nem azt mondtam, hogy nem lehet csinálni, én is építettem axiális fluxusú állandó mágneses motort úgy 6-8 éve (kb mint ami a középső képen van) 10kW körüli méretben. Amiket itt információként megosztasz abban olyan túl sok dolog nincsen.
Képeket rajzokat mindenki tud csinálni, és elmondja, de rohadt jó.
De a laborvizsgálat és villamosgép bevizsgálás mindent elmond, illetve annak jegyzőkönyve - ha egyáltalán ez megtörténik, és nyilvánosságra merik hozni utána
A légmagos felépítésű gépeknek pocsék a hatásfoka, hatalmas szórt mágneses terei vannak, pont azért mert nincs ami megvezesse a fluxus és erővonalakat - így aztán kb megy mindenfelé, arra is amerre nem kéne, és egyben pocsékba is. . Ebből kifolyólag a vesztesége is óriási. Ezeket mind laborokban padokon szépen meg lehet mérni, ráadásul elég gyorsan, én is végeztem régebben pár ilyen mérést mindenféle motor felépítésnél. Az hogy rámondja valaki hogy épített és szuper, az még nem biztos, hogy úgy is van - persze lehet hogy az ő igényének megfelelő és kiszolgálja.
Ráadásul konstrukciósan ami képen van, ezek nyitott motorok, az összes nyűgjével. Természeti környezeti hatásokra érzékeny, sérülékeny belemegy minden az esőtől a homokon át, a szél belefúl mindent, így előbb utóbb csiszolja roncsolja szét a dolgokat, szedi le a szigetelést (főleg kültéri használat esetén) - pusztán azért mert mechanikailag nem védett konstrukciók.
Ráadásul egy darabot építeni otthon - ez tök jó kihívás meg érdekesség főleg aki imád barkácsolni. De emellett aránytalanul nagy idő és energiaráfordítással fog járni, főleg ha 0-ról kell megépíteni. A létező legdrágább motor lesz a világon, és olyan jó sem lesz, amit villamosgépes tervezők konstruálnak gyárakban sok év tapasztalata mellett. Amit csináltam anno, az is egyedileg tervezett axiális fluxusu motor volt, de külön cad-ben megtervezni állórészt, forgórészt, egy darabot lézerrel kivágatni, majd cnc-n megmunkálni, stb - amennyit ráköltöttem meg szórakoztam vele, azért már egy elég jó motort kaptam volna gyáriba :-). Csak hát így érdekesebb volt, mint barkács szakkör.
Szóval igen, van lehet csinálni légmagos motorokat, fognak működni, csak éppen valahol értelmetlen, mert pocsék hatásfokkal fog rendelkezni, ugyanazon teljesítményhez több anyag kell, stb.
A többit megtalálod villamosgépek szakkönyvekben, mit miért hogyan csinálnak és miért nem máshogy. Egy előnye van a légmagosnak, egyszerű mint a faék, de kb itt ki is merült. Azaz ilyet leginkább csak ilyen-olyan fizikai jelenség szemléltetésére használnak manapság, másra nemigen a való világban, iparban bárhol.
Én nem akarok készíteni, csak az érdekel, hogy az itt posztolók között van e olyan, aki már készített, vagy látott vagy hallott olyanról aki már készített, vagy tudna készíteni.
Csak információként. Magyarországon és külföldön ( Brazil) már gyártottak - 40KW de 60KW-ost is sőt három fázisút is, nagy valószínűséggel, nem átverés.
Kb. 200-300 fordulat/min. Gondolom nagy méretű lenne, de az nem probléma.
Csak három információ, képeken. Elég nagy irodalma van az interneten.
Ha valaki el tudná készíteni érdekelne. Ezen a képen 40 KW -os Brazil.
Magyar talán Kaposváron lett kifejlesztve, de inverter kell hozzá.
Az az érzésem, még át kéne nézned párszor a villamos gépek tankönyveket, és kiderülne miért is nem csinálnak ilyet, főleg nagy méretekben. ÉS ezt tényleg nem rosszindulatúan mondom, hanem segítő szándékkal, mert lehet spórolsz magadnak egy kis időt energiát, bosszúságot.
A 15km/h azért 4,1m/sec --hát nem túl fényes .De valamire azért biztosan jó.( pl-csak világitás ? )
