Belefestették Gyurcsány Ferencet az alkotmányba? (Avagy a festő bosszúja)
napifix | 2011-11-07 14:28:20 | Módosítva : 2011-11-07 14:30:07 Címkék: Nem tartozik hozzá címke
Meglepő fordulatot vett Kerényi Imre történelmi tablósorozatának ügye, olyan helyről támad az ellenség, ahonnan még a lánglelkű színidirektor sem gondolta volna. Szkok Iván ugyan böcsülettel megcsinálta, amit kértek tőle, van a képen Arthur király jelmezébe bújt félmeztelen István király, aki kardjával leszögezi, amit köll, van ott kikandikáló Balsai István (bal oldalon a katona mellett), és ott van (mondjuk rejtélyes okokból) a fényképezőgéppel Kodály Zoltán is, de az átvételnél sajnos figyelmetlenek voltak az illetékesek.
A kardtól nekünk balra, kissé elmosódva ugyan, de Szkok Iván mégiscsak odafestette az ősellenséget, a diabolicus maximust, Gyurcsány Ferencet. Ki más lenne az ott az, a nagyon jellemző kissé szőkésvörös frizurájával, fájdalmas arccal, áldozati pózban, mint az egyébként egy másik képen megrajzolt 2006-os lovasattak antihőse?
Szkok művész úr így küldött fricskát az uralkodónak és az egész udvartartásnak, az egész művészkompániából egyedül ő a tökös legény.
"Azt nem tudni, hogy mit szólt az alkotáshoz maga Kósa Lajos, a polgármester ugyanis nem jelent meg a szálloda átadásán – annak ellenére, hogy a múlt héten postázott meghívó szerint ő adta volna át a hotelt. "
Szép az élet ezen az óriási olajfestményen, amely Debrecen legújabb szállodáját, a négycsillagos Hotel Óbestert ékesíti. A Boros Gyula veszprémi festő által készített alkotást a hotel tulajdonosa, az említett Boros József rendelte meg: meglepetésnek szánta a január 25-i ünnepélyes megnyitóra Azt hitte, örömet szerez majd a város előkelőségeinek azzal a gesztussal, hogy olajfestményen örökíti meg mindazokat, akik sokat tettek a huszárhagyományokért, az annak idején Debrecenben szolgált Simonyi óbester emlékének ápolásáért, s magáért Debrecen városáért.
nepszabadsag online
NEM KÖZPÉNZBŐL és NEM Kósa rendelte hanem a hotel tulajdonosa
Kolláth György sokadik alkalommal bizonyította, hogy hülye. Költségvetési szerv ugyanis szóban nem köthet szerződést, csak írásban. Vagyis érvényesen nem jött létre szerződés...
A hetilap szerint a festő előbb a Torgyán vezette kisgazdapártnál kapott művészeti feladatokat, majd Torgyánné Cseh Mária közreműködésével közösen keresték fel Nemeskürty Istvánt, az Orbán-kabinet milleniumi kormánybiztosát. A festő állítása szerint a találkozón Nemeskürty kérte fel a kép elkészítésére, annak méretét és stílusát rábízta.
A művész az állítólagos szóbeli kérést garanciának vette.
Vesztére: a kész képet ugyanis senki sem vette át tőle.
A történet érdekessége, hogy Nemeskürty az egészet tagadja: szerinte semmi alapja nincs az alkotó állításainak.
Torgyán József a hetilapnak elmondta, hogy a képet ismeri és azt valóban Nemeskürty rendelte meg a milleniumi ünnepségekre.
A volt pártelnök-miniszter szerint azért nem vették át a művet, mert annak középpontjában ő áll Orbánnal.
Nem eleve esélytelen egy ilyen per, csak nehezíti a bizonyítást, ha semmilyen írás nincs a munka állítólagos megrendeléséről- mondta lapunk érdeklődésére Kolláth György alkotmányjogász.
Kiemelte: a közfelfogással ellentétben polgári jogi szerződés nem csak írásban jöhet létre, hanem szóban vagy ráutaló magatartással is. Sőt, a hétköznapi életben, az esetek nagy többségében az utóbbi esetről van szó, elég arra gondolni, ha valaki például felszáll egy tömegközlekedési járműre. A ritkább az az eset, amikor a jog okirati formát követel meg. A perben a jogalapot tehát nem érinti az írásos egyezség hiánya, legfeljebb a bizonyítást nehezíti - tette hozzá.
Szólt azonban arról is, hogy napjainkban sok a meggondolatlan perindítás, hiszen alperest szinte bárkiből lehet csinálni, de a per megnyerése már más kérdés.
Ma kezdődik az a per, amelyet Róth István festő indított a magyar állam ellen, amiért nem vették át tőle és máig nem fizették ki az Orbán-Torgyán kabinetet és a Szent Koronát megörökítő gigantikus festményét. Róth többször állította, hogy a polgári kormányzat milleniumi biztosa kérte fel az óriáskép megfestésére még 1999-ben. Nemeskürty István viszont lapunknak tegnap ismét cáfolta, hogy ő adott volna utasítást a Millenniumi Magyar Kormány a Korona Évében című kép elkészítésére. A bíróságon érdeklődésünkre elmondták: a felperes a festmény ára miatt indított eljárást, a perérték 20 millió forint.
A képet 2004 elején el akarták árverezni: 25 millió forintos kikiáltási áron licitálhattak az érdeklődők az interneten. Szakértők mindenesetre irreálisan magasnak tartották a 25 milliós kikiáltási árat egy kortárs festő művéért. Róth István viszont arra hivatkozott, hogy a festmény körülbelül 21 millió forintba került, mert az alapanyagokat Bécsből, a rendkívüli méretű vásznat pedig Hollandiából rendelte meg. Mint elmondta, nem írtak alá megbízási szerződést, mert Nemeskürty István azt kérte, a munkát teljes titokban végezze, hogy elkészülve meglepetés legyen. (nepszava.hu)
... Ezért igazán a reveláció erejével hat az a most előkerült szakértői vélemény, ami a festményt végre a helyére teszi művészettörténetileg is: az alkotás "kimagasló művészeti értékkel bír, és méltóképpen örökíti meg az Orbán-kormány fémjelezte időszak szellemiségét és eredményét". A szakértői véleményt nem más, mint Járai Zsigmond esztéta, a Magyar Nemzeti Bank elnöke írta, miután természetesen ő se vette meg a megrendelt, harmincmillió forintot érő művet. ...
Református? Azt hittem, már átment katolikusba ( abból több van az országban, így több potenciális szavazó.. ). Azt hallottam, a betelepült kinaiak növekvő számára tekintettel részt vesz a nagy téli sárkányeregetésen is. Arról is készülhetne kép, amint kulisipkában-maoöltönyben igérget valamit józsefvárosi piacon
Én a helyetekben azért nem copyznék Orbán-portrékat addig, amíg a félkegyelműtökről ilyen felvételek keringenek a hálón...
