Tyros 1 floppyn tud fájlokat beolvasni vagy ha van hard disk kiegészítője a "hasában" akkor usb-n a Macnek látnia kell azt és Finderből másolhatod rá szvsz.
Yamaha Tyros 1 re próbálok midi dalokat tölteni usb-n vagy midin keresztül, de sehogy nem megy. Macbook-ot használok, a gépekek látják egymást de a transfer nem jön létre.
van a gépen windows is és musicsoft programmal sem jön össze. a driver működik.
Sziasztok! Tapasztalt zenészek véleményét szeretném kérdezni. Roland g70(e80) vagy tyros 2 -melyik hangszer a jobb,élőbb mulatós,vendéglátós zenéhez....jelenleg gw8 am van. Köszi a véleményeket!
Köszönöm, hogy megnézted, akkor alighanem jól sejtettem, hogy itt egy hibáról van szó. A Bass Inversiont mindíg ki szoktam kapcsolni, ha egyáltalán használom a kísérőautomatikát ami elég ritkán fordul elő. Bármennyire is jó és toppon van, mégiscsak gépzene.
Ceruza Elemér, hamarjában egy KORG PA 800-on néztem meg, amit mondtál. Nos, a D-re az is Dm6-ot gondol, de az talán ok. F -re és A-ra egyértelműen Hm7-5-öt ír. Abban teljesen igazad van, hogy a felismeréshez(jó esetben) a Bass Inversion funkció nem játszik be, csak a képzett basszus hangot határozza meg. Tehát a korábban mondottakat úgy korrigálom, hogy némely autómata hangszeren a basszusmenet tűnik furának, amikor a bass inversion aktív. (Persze az is lehet, hogy hibásan lejegyzett akkordokat tapogatok egy kottáról :) Mint mondottam, én ezekben nem vagyok annyira otthon. Hogy hol vannak a zeneértő kollegáim? Hát ők napi 10-12 óra intenzív monitor bámulás után már nem éreznek nagy kedvet a fórumozáshoz :)
Egyébként szoktak itt lenni igen képzett muzsikusok, jazz zenészek, tanárok, stb, akik ilyen témákban profik. Én leragadtam a műszaki részeknél :)
Úgy látom az alapfunkciókat tekintve a dúrskála hetedik funkciója esetén találkoztam a problémával (semidim - moll 7-5) konkrétan a G70 esetében.
Hm7-5 esetében a három fordítás így került értelmezésre:
D-ről Dm6 - itt lehet, hogy ez az ésszerűbb értelmezés (?)
F-ről F5b,6 - ez viszont nehezen indokolható
A-ról Hsemi tehát rendben.
Megjegyzem, hogy a bass inverzió ki-be kapcsolása, magát a felismerést, vagyis az akkord megjelenítést nem befolyásolja. Múködéséről a szűkszavú leírás elolasása után is csak sejtéseim vannak.
Nem lehet általánosságban beszélni ezekről a dolgokról sem. Pláne azért, mert rengeteg hangszer megfordul a kezem alatt, és bár meg szoktam jegyezni magamban, hogy "jé, ez meg így értelmezi!" most nem tudnék anélkül összehasonlítást tenni, hogy meg ne nézném egy-két hangszeren a dolgot. Van mindenképpen egy alaphang szerinti értelmezés, azzal nagyjából nincs gond, inkább az a kérdés, hogy amikor az ember a "bass inversion" vagy ezzel egyenértékű funkciót benyomja, akkor miképp reagál a négyeshangzatokra az adott cucc? Magam nem vagyok zenész, de nekem a fejlett Roland és Korg cuccok ilyen képességei jónak és korrektnek tűnnek, némely hangszeren viszont eléggé fura bontásokat lehet produkálni, és nem is mindig azt a hangzatot ismeri fel, mint amit az ember logikusnak gondolna. De ezekhez a részekhez inkább a zenész és az összhangzattanban profi kollegáim tudnának hozzászólni.
MidiTom, én azt kérdezném tőled, (persze mások tapasztalata is érdekel), hogy a komolyabb kísérőautomatikás hangszerek, milyen fordításokban ismerik fel a funkcion
ális négyeshangzatokat, ill. ezzel kapcsolatban mi lehet a jogos elvárás?
VA-3 már régen volt a kezem ügyében, de megpróbálok lehatolni emlékezetem mély rétegeibe :)
A nehéz kezelhetőség relatív dolog. Mert mihez képest? Magán a hangszeren viszonylag kevés kezelőszerv van, de azért a fellépés közbeni beavatkozások szerintem könnyedén megoldhatók. A menürendszer persze elég sok rétegű, de a mélyebb menükbe az ember csak otthoni szerkesztgetés közben szokott belemenni. A DiskLink azt jelenti, hogy a floppyn levő 64 stílus gyakorlatilag azonnal elérhető. Már persze ha az ember kihasználja ezt a funkciót. De viszonylag gyorsan be lehet tölteni egy stílust akkor is, ha nincs benne ebben azt aszignációban. 128 User Program memória van a hangszerben, ezeket is lehet floppyra tárolgatni, behívni. Egyébként az a szerencsés helyzet van, hogy a Roland összes User Manualja letölthető a www.rolandus.com - ról, tehát ha valami kérdés fölmerül, a válasz a legegszerűbben ott lelhető meg.
Tényleg költői volt a kérdés, de azért kösz a választ! :) Viszont volna egy nem költői kérdésem is Hozzád, VA3-mal kapcsolatban, ami kicsit OFF. Máshol is érdeklődtem róla, de bővebben senki nem méltatott válaszra. Tudom, sokan leszólják a Va3-mat, hogy rosszak a dobhangjai, meg nehéz kezelni élőben. Ez a nehéz kezelhetőség részletesebben mit takar?
A leírásában ezt találtam: 64 in ROM + 64 Disk Link Disk User Style (Load-able in RAM) Ez azt jelenti, hogy floppyról +64 stílust tudok élőben betölteni, vagy a floppyról korábban betöltött +64 stílust menthetem a hangszerbe, amit floppy nélkül elő tudok hívni, mintha a saját stílusa lenne? Mekkora a belső memóriája? A User prg-kra gondolok.
Bocs, hogy ezeket a kérdéseket teszem fel, de a környékünkön nem szaladgálnak sokan Va3-mal. :)
Jazz3, Azt mondja C. Elemér, hogy "Ö nem az válaszolós típus" :) Hát, azért azt az 1775 (most már 1776) hozzászólást a nevemben nem más irogatta ide :) Egyszerűen arról van szó, hogy eléggé intenzíven dolgozom, gyakran csak 2-3 naponta nézek a fórumokra, és ennyi idő alatt bizony elpörög egyik - másik topic. A mailem nyilvános, tehát akinek lényeges kérdése van, úgyis megtalál.
Ami az egyes gyárak fejlesztéseit illeti, persze nekem is megvan a magam véleménye. A dolog több részből áll, mert vannak pl. roppant korszerű hangszerek, de tök zeneietlen megoldásokkal, meg vannak nagyon muzikális darabok, kissé avíttas technológiával. Külön kérdés a kezelőfelületek milyensége meg a tárolás, a PC-s kapcsolat. Ha a különféle gyárakat hasonlítgatjuk, akkor inkább azt tartom fontosnak, hogy mennyire veszik figyelembe a vásárlóik valódi igényeit? Amikor pl. egyes Roland fejlesztéseknek nem értjük a mottóját, akkor valószínűleg az van, hogy az USA és ázsiai piacokra szánják elsősorban a cuccot, ami az ő forgalmuk 95%-át jelenti. Időnként persze vannak kifejezetten az európai piacra szánt dolgaik is, ezek fejlesztésében az olasz irodájuk munkája mutatkozik meg. Nehéz lenne megsaccolni, hogy a következő automata keyboardjuk milyen irányba megy el, de a fejlesztések folyamatosan zajlanak.
:) nem baj, úgyis költői volt a kérdés, amit a roland fejlesztéséről írtam. Egyébként úgy vettem észre, hogy amikor az index fórumaiba írok, a megjelenéskor olyan helyesírási hibák /betűkihagyás/ jelennek meg a hsz.-ban, ami küldés előtt nem volt benne! Más is tapasztalta ezt, vagy én vagyok figyelmetlen?
Ebben az esetben nem gondolom. Általában a pendrive sokkal elterjedtebb, ezért jó választásnak tartom ha két lehetőség közül ezt részesítették előnyben.
Valóban SM kártya az az SD... :} Mondjuk, az SM-et elég nehézkes beszerezni manapság, úgyhogy nem is baj, hogy az S700/900- ban a sokkal olcsóbb pendrájv a háttértár. Szerintem nem előnyösebb, a pendrájvon asszem akár 2 giga adatot is kezelhetsz., és könnyebb áttenni számítógépre a ráírt dalt usb-porton, mintha kártyaolvasóval bajlódnál. Az meg hogy kiáll a hátuljából, max a vendéglátósoknak lehet gond, a nép kitörheti, stb ...bár találékonysággal mindent meg lehet oldani.
Minden a te igényeidtől függ. Bele kell fektetni egy kis munkát, elmenni kipróbálni keybordokat és szintetizátorokat pl. Yamaha, vagy Roland szaküzletekbe, és megtapasztalni, hogy milyen óriási különbségek vannak akárcsak két billentyűzet között is.
A floppyt tényleg száműzték a yamik, ez igaz, de sajnos nem SD, hanem smartmédia kártyával, és pendrive-al szerelték fel az 1500-3000-es gépeket. Az újabb s700 s900 tipusok ehhez képest kevesebbet érnek, mert csak pendrive-t lehet csatlakoztatni.
Mindenkinek köszönöm a segítséget. Még meditálok azon, hogy végül mit szerezzek be.
Egyébként nagyon jó kis szintetizátor, ill. zenei szerkesztő programokat találtam a neten Linux alá. Végeredményben lehet, hogy egy szimpla midi keyboard is megtenné? A többit elvégezné a PC? :)
Üdv MidiTom! :) Pont arra gondolok, hogy a keleteurópai országok igényeit felmérhették volna a sima exr piacra dobása után, és az "s" széria helyett az e négyzetet piacra dobva tarolhattak volna a kocsmazenészek között. Mivel te "benne vagy a témában" :) te jobban látod a különbségeket/azonosságokat a két márka kísérősei között. Én, mint laikus, azt látom, hogy nem csak arculatbeli, hanem korszerűségi különbségek is vannak a két gyártó autómatikás hangszerei között. Azért kíváncsi vagyok, hogy a Roland mivel rukkol elő legközelebb!
Azért némely dologban pontosítanék. A G-70-esek a kezdeti szoftver verzióval voltak valóban "fagyizósak", mostanában nincsenek velük problémák. Hallottam egyébként fagyós Tyrosokról is, hálózati zavaroktól tudnak megállni.
Az EXR 5 meg az 5S a Roland saját fejlesztési vonala, az E2-t a kelet-európaiak kérték típusváltozatként, és mag is kapták.
Az E-50 pedig hangkeltésében a G-70-hez hasonló engine-re támaszkodik, semmi köze az EXR szériához.
