Asszem érthető. Igazad van.
Fura egy paradoxon ez...
Távolról sem a természettudományosan próbálom a hitet értelmezni és magyarázni. Egyrészt mert hülye vagyok hozzá, másrészt, mert szerintem, az is egy bizonytalan rendszer. Modellekkel átmeneti hipotézisekkel dolgozik. Biztos tudása kevés dologban van, ha nem tévedek.
Nem nem. Pusztán és egyszerűen a saját fogalmaimmal és szubjektív értelmemmel (tudatommal) próbálkozom, hiszen máshoz nincs is jogom, azt gondolom...
Végiggondoltad, hogy mekkora ellentmondásra bukkantunk????? !!!!!!
Tehát ezek szerint Isten tudása a vallások végét is jelentik...
Isten megismerésével vége a vallásoknak.
Az állítólagos kiteljesedés, a cél a vég. Tehát ezért a vallások nem is igazán törekedhetnek Isten tudására. Kivéve persze ha vannak önfeláldozó vallások. Vannak?
Csak egyszer bizonyítanál valamit, Gábor ... a mérhetetlen ostobaságodon kívül.
Kezdhetnéd pl. azzal, hogy elmondod, melyik hegyről kiáltotta Jézus azt, hog ő Isten Fia. Majd folytatnád azzal, hogy elmondanád, miképpen ölette meg Szent István a testvérét.
Nem, te nem fogod. Ahhoz nincs elég vér a pucádban ,hogy beismerd, hogy orbitális marhaságot írtál ... szokás szerint.
...az isten "tudása" csak egy szubjektív érzésből fakadó állítás, semmi más...
...sok hívő a "tudást" szemérmetlenül azonosítja a hit-tel, s még terjeszti is ez...
...ezzel szembe kell állítani, hogy ez csak egy szubjektív állítás...
Te egy eléggé nagy változáson, fejlődésen mentél át az elmult években a megérzésem szerint.
Tehát röviden összefoglalva, neked az az álláspontod, hogy az istentudó vallások nem nevezhetők hitnek? Tehát azon vallások tagjai nem hívők? Lehet, hogy nem is vallásosak? Akkor aki bizonyítani tudja Isten létét, az már nem vallásos?
Engem is sokat foglalkoztat ez a probléma.
Aki bizton állítja, hogy van Isten, az szerintem sem nevezhető hívőnek, hiszen ha biztosan meg van győződve valami létezéséről, az tudás és nem hit. Nem?
Ámde.
Ugyebár sokféle tudás létezik.
Pl. van olyan, amikor saját szemünkkel láttunk valamit, megtapintottuk és velünk együtt több embertársunk is ugyanúgy, így nagy nyugalommal mondhatjuk: tudjuk, hogy a dolog létezik (persze elméletileg, filozófailag ez ettől még vastagon megkérdőjelezhető volna, de itt nem szükséges belemenni, úgy érzem).
Aztán van olyan tudás ugyebár, amikor közvetett bizonyítékunk van és azt elfogadjuk. Pl. tudjuk, hogy van Plutó bolygó, pedig nem láttuk, nem tapintottuk és a csillagászok tévedhetnek. De alapos okkal (hiszen a tudományban kénytelenek vagyunk bízni) megegyeztünk, hogy elfogadjuk az adott bizonyítékot és elhisszük, hogy létezik a Plutó bolygó.
Ám a legfaramucibb "tudás" szerintem a szubjektív meggyőződés, amiről itt ugyebár szó van, ha jól tévedek. Itt nincs objektív bizonyíték, csak személyes, így hát nem is tud egy nagyobb csoport megegyezni, hogy elfogadja bizonyítéknak, néhány tagja szubjektív, nem megosztható bizonyságát. Hiszen ennyi erővel egy skizofrén hallucinációit is objektíve létező dolognak fogadhatnánk el. Pedig ő azt szubjektíve biztos és bizonyos valóságnak éli meg.
(mégiscsak kollektív neurózis volna a hit?) ;)
Tehát szerintem elvileg minden istenközpontú vallás, isten-tudó. Hiszen biztosak isteneikben. Ám ez a fajta "tudás", szerintem mégsem nevezhető igazán tudásnak (tehát mégiscsak hit?). Kivülálló számára jogosan és érthetően elfogadhatatlan, hiszen nem képes objektív bizonyítékokat felmutatni.
Szóval attól tartok, a hit és az isten-tudás, bizony ugyanazt jelentik...
off
:(
Szomorú vagyok, hogy személyeskedés és kellemetlen hangnem van a topikban.
Mér kell ezt gyerekek? Miért? Mé? Mé? Mé...?
Azt gondoltam, hogy Te is arról írsz, hogy az emberek tudásvágya mindig erősebb a hitnél. Darwinnál is az volt. Hiába végzett teológián és majdnem fel is szentelték, még is a tudást választotta. Az elméleteit állítólag majdnem 10 évig a fiókjában őrizgette, nem tette közzé, mert sok mindenben cáfolták a bibliában leírtakat. De aztán pont az egyik pap barátja unszolására, aki azt mondta neki, hogy a vallásnak semmi köze nincs a tudományhoz és ezért bártan közölje elméleteit, döntött és jól döntött. Ha nem ő, akkor nemskára más írta volna le azt amit úgy sem lehet eltitkolni. A tudás mindig utat tör magának.
Örülök, hogy Te is úgy látod, hogy az emberi természet olyan, hogy nem elégíti ki a bizonytalanság, azaz a hit, hanem bizonyosságot akar és azért küzd, amig el nem éri.
A tudás sokkal nagyobb spirituális, vagy bármilyen érzést ad, mint a hit. Csak nézd meg itt az elmult három évben a magukat istenhívőnek íróakat, mennyire eltüntek a fórumról, illetve mennyire megcsapopant a látszólagos magabiztosságuk. A hitnél szükség van a csordaszellemre, a tudás nem igényel csordát, elég egy ember is hozzá.
Szia Amida.
off
(tetszik, hogy helyre tetted az írástechnikádat, ezért emberszámba veszlek és válaszolok, illetve mondok)
on
Ha megint itt versz gyökeret, akkor az jön, hogy isten benne van minden emberben. Ha isten rendelkezik azokkal a ráruházott dolgokkal, amiket a különféle tanitok neki tulajdonitanak, akkor a birtokos birtoklása minden részletre kiterjed, tulajdonával kapcsolatban:tudásra, bölcsességre, spiritualitásra(Szepes M.). Ebben az esetben meg nem kell az égig kiálltani.
Ideje a szemétdombra hajitani a vallást, mint intézményt, mert minden hit megrontója volt, egész létezése idejében. Ilyen tekintetben - te liberalista - ne bántsd a liberalizmust, mert téged is az tett szabaddá.
Szerte a világban, szaporodó csoportok száma azt sugallja, a hasonló vagy párhuzamos tanításokat elfogadó emberek megtalálják egymást.
Békés vitáikban saját nézeteik alapjait erősithetik meg, és a mindentől elszakadt és elszakított lényüket betölthetik olyan tartalommal, melynek alapjainak megerősítésére, a viták, az összevetések adnak lehetőséget.
Az ilyen vitáknak azonban békéseknek kell lenniük, és le kell mondani ezekben, bármiféle felsőbbrendüség, és megigazultság hangoztatásáról. Beszámolót kell tartani, nem meggyőzni másokat.
Szerintem ez egy jó, és a korhoz, a mai társadalmi problémákhoz illő kérdés.Egy csipet eltérést ha engedsz, egyet is értek veled. Kezdetben kell lenni egy hitnek. Erre épülhet egy vallási szisztéma, már ha épül. Az istentudás alapjait C.G.Jung a pszichológia oldaláról világosan és megingadhatatlanul megvilágitotta. Az emberek belső viszonyrendszeréről beszélve.
Időszerü a felvetés abból a szempontból is, hogy az már látható, hogy a korábban megjelent new age mozgalmak, az emberek nagy részének spirituális igényeit nem elégitik ki.
Az meg igen csak egyértelmű, hogy az emberekben vannak csak a spiritualitásra irányuló belső vágyak. Annál is inkább mert az egyre jobban elidegenedő társadalomban, a liberalizmus kihivásaival szemben, a sorozatos vallási csalódások miatt az égig kiállt ez a vágy.
