koszonom. tenyleg jolesett. nyilvan nem igaz vagy nem ugy igaz de van eleeeg bajom es jolesett.
pont ez az amirol beszelunk illetve beszelek.
ha van zsido, mint ahogy szerintem NINCS, akkor radnoti miklos is az.
de szerintem nem az.
ezert mondom es ezt probaltam bizonyitani hogy a zsido dolog nem letezik. ha lenne akkor radnoti miklos es minden szava es minden sejtje az lenne. de nemcsak rola van szo. teller edetol kezdve sok mindenkirol.
ember. es akit te zsidonak mondasz/gondolsz az is ember. es van kozottuk jo es rossz.
a zsido kirekesztes ugyanugy faj mint barmilyen kirekesztes es/vagy lenezes. a cigany eppugy. a neeger eppugy. hiszen igazad van nemcsak felejuk arad a kirekesztes hanem beloluk is. valaszkent vagy inherenciakent.
es nem az a baj hogy van. mert van mindenkiben es bennunk is. meeg azt sem mondhatom hogy jaj de jo emberek vagyunk mert kuzdunk ellene. inkabb azt mondom hogy elfogadjuk allaspontunk, erzesunk valaholbeli vedhetetlenseget. elfogadjuk a valtozast. elfogadjuk az egyenloseget. ha mondjak nekunk hol latjuk rosszul hajlandok vagyunk belatni hibankat. keressuk a baratsagot. turelmesek vagyunk. es ez szoban tettben es gondolatban. hany es hany embernel tetten erheto a turelem itt a forumon is. es a turelmetlenseg.
allandoan szegyellem a pofamat a nagy szavakert. mert tenyleges cselekedetben kell. milyen nehez a koldussal is ALLANDOAN empatiat erezni. milyen nehez oszinte empatiat erezni. tudod ha sok jo peldat latnek nekem is konnyebb lenne!
Nagyon tetszett, amit írtál. Logikus, becsületes,művelt ember írása. Nagyon jó érzés ilyen stilusban ,ilyen tartalmat olvasni a neten.
Egyetlen egy ami ( talán nem is) mindkettőnknek mást jelent :nekem Radnótí MAGYAR KÖLTŐ, aki másod, vagy harmadsorban zsidó, és ennek gyakorlatilag kevés hatása van utolérhetetlen érzékenységére, nyelvi bravurjaira, .Ő magyar költő volt: "Nekem szülőhazám e.."
Nem is érzékelte,vagy érzékeltette "másságát".
"Galambok ültek a verebekhez.."
Ha nincs a vészkorszak, ma az átlag olvasó nem is tudná, hogy zsidó volt. Az én szememben egy megölt költő, egy megölt magyar költő, egy megölt magyar költő,akinek a szivében és agyában maradt számtalan csodálatos vers, gondolat.
Radnóti Miklós mindannyiunk költője, egyike a legnagyobbaknak. Arany és József Attila, Szabó Lőrinc és Illyés Gyula, Nagy László és Wass Albert között örökre és halhatatlanul magyar.
És él, de aki megölte, aki megölette -neve sincs.
És itt térnék vissza egyik alapgondolatomhoz.Nem a zsidóság, "magyarság"(persze ez gyüjtőnév),cigányság az, ami ellenszenvet kelt, vagy vált ki.Radnótit mindenki elismeri.Ami miatt erről a dologról beszélünk az egy mentalitás. Egy oda-vissza kirekesztés, lenézés,egy kölcsönös bizalmatlanság. És ez nem újkeletű.Évszázados és empirikus.Oda-vissza.Igen, tapasztalati. Az ukrán-lengyel pogromok és az azokat kiváltó uzsorakölcsönök.És így tovább.De neked nem kell agyonbeszélni a dolgot. te jelzésekből is értessz. Üdv.: Luby, aki Gábor
latod irl is rad gondoltam. gondoltam megfingatlak. gondoltam beirok egy ket radnotit.
es megbeszelnenk hogy mitol zsido.
mert ugye azt mondod van egy zsido. definialhato.
haat radnoti zsido volt.
cseppben a tenger.
leirok egy sort:
'regen lattalak erre, kicsalt a rigok szava vegre?
hallgatom ugy teli zajjal az erdo itt a tavasz mar...'
ez is zsido. benne van a zsido kivalasztottsag, benne van a zsido gog, a zsido hangossag minden benne van ami zsido.
a zsido nem tud nem zsido lenni.
errol beszeltem amikor definiciot kertem.
es ide tudom idezni az osszes zsido radnotit. mert zsido. az a zsido akit itt fikaznak. az a zsido akit itt megoltek. az az altalanos zsido akirol beszeltunk. radnoti maga a zsido kerdes.
hogy ne lenne zsido. hiszen papirja van rola. atlyukkasztott (tudom hogy nincs atlyukasztva) verrel atitatott papirja. sajat versei.
'mellezuhantam atfordult a teste'...
egy zsido teste. egy akkoriban budos, mocskos zsidonak nevezett embernek nem tartott valakinek a teste.
mi a zsido? ezt kerdeztem. es azt mondtam hogy amig nem definialjuk nincs mirol beszelni. addig beszelhetunk radnotirol mert radnoti egy teljesen definialt zsido volt. o a zsido. amig nincs mas.
tehat lehet fikazni radnotit.
(a vallast ezektol a dolgoktol levalasztanam mint irrelevanst. gondolom a vallasok egyenjogusagaban egyetertunk. es hogy nincs felsobbrendu vallas...)
milyen zsidot irjak meg? es ha katolikusnak is hangzana/hallatszana radnoti az is csak a zsido mimikri. alkalmazkodik. tul akar elni es uralkodni akar. radnoti is azert olyan szimptatikus mert a sok buzos zsido ot tolja maga elott hogy uralkodhasson. hogy lakoparkokat epitsen. erted? atverees radnoti. a lelkedet akarja elkabitani. mint az opium. de a zsido az zsido. a satan. mirol beszelunk?
itt van neked egy zsido:
'a melyben nema hallgato vilagok uvolt a csond fulemben s felkialtok.
de nem felelhet senki ra a tavol, haboruba ajult szerbiabol...
mar oszul is, az osz is itt felejt meeg? a csokjaidrol elesebb az emlek.
csodakban hittem, s napjuk elfeledtem
bombazorajok huztak el felettem
szemed kekjet csodaltam fenn az egen
de elborult s a bombak fenn a gepben zuhanni vagytak
ellenukre elek s mindent amit remelek felmertem s megjartam erted en a lelek utjat
s a folytonos veszelyben s bajban elo vad ferfiak ..... nyugtat s mint egy eles hullam a ketszerketto jozansaga hull ram...'
hat nem zsidos? itt van neked a zsido. mi mas lenen. papirja van rola. el van temetve. CSAK az emlekmuvet gyalaztak meg. hiszen csak egy zsido emlekmuve.
errol beszelunk. te mirol beszelsz? jezusrol? jezus a zsido? vagy o nem volt zsido? vagy o mas zsido volt?
ha elhinned hogy a zsido pont olyan mint te, akkor el tudnal felejtkezni arrol hogy zsido? es ember? siman ember. siman egy allamnak a polgara, ami allamnak huseges polgara. ugyanugy mint barki mas. sem jobban sem kevesbbe.
most ha valaki izraelhez huz, tegye. semmi baj. vannak itt sokan ilyenek. kulfoldiek. oruljunk hogy itt vannak es hasznot hajtanak nekunk. ha nem hajtanak (eleeg) hasznot nekunk akkor szabaduljunk meg toluk. mi a baj. a lenyeg hogy magyarorszagnak, hazanknak minel jobban menjen. es ennek eleresere ki kell jatszani egymas ellen a kulfoldieket es kulfoldi erdekeket.
a holland ugyanugy magyarra lesz majd. itt lakik 50 evet es magyarra lesz. egyszeru! mi a baj. mit akarunk elerni? miben lenne mas egy zsido szarmazasu magyar es egy mas szarmazasu magyar erdeke? nem egy hazaaban elnek? mi kulonboztetne meg oket?
alfredoo!
Igaz, tényleg az ujjam írt, nem az agyam.
Fel sem tételeztem rólad a nő-ügyben semmi "elhajlást"!És ha volna sem lenne hozzá semmi közöm.
Ha én bankár vagyok, vagy utazó ügynök és úgy, kinézésre valaki zsidónak néz, és meg is kérdezi..Szerintem semmi baj. Biztos, hogy nem fogok megsértődni, mert nem szégyen általában zsidónak lenni. Ahogy általában magyarnak, orosznak, vagy zambiainak lenni sem szégyen.Aki csak azért,minden sértő,vagy megalázó szöveg nélkül megsértődik attól, hogy kérdésként, vagy állításként zsidónak nevezik, az egyértelműen más , több, előnyösebb jogot követel magának.Ha megsértődik érte, akkor szégyenként éli meg, vagy legalábbis titkolandó hibaként zsidóságát. természetesen kell vállalni amik és akik vagyunk.
Mondok egy ellenpéldát:Velencében a Szent Márk előtt a márványlépcsőn ült vagy 10 magyar középkorú asszony. Kockás konyharuháról, Globus-dobozból bicskával ették a májkrémet. Velencében,pedig én büszkén viselem magyarságomat, a hátralevő két napon nem beszélgettünk magyarul...Érted miért írtam le saját szégyelni való esetemet?
Végül az a mondat, mely már régen ki akar buggyanni belőlem: nem sértés, ha valakit zsidónak neveznek, vagy rákérdeznek identitására. Viszont nagyon szigorúan és gyorsan kell büntetni azt, aki sértő, kirekesztő szándékkal zsidózik. Üdv.: Luby, aki Gábor
nem ertesz. nagyon sok emberre a nurnbergi torvenyek es kinezete alapjan ramondjak, ragondoljak hogy zsido vagy cigany.
nagyon sok emberre tisztan pusztan bankar kinezete alapjan ramondjak hogy zsido. vagy neemet. mert most sok nemet bankarunk van.
az erintettol teljes fuggetlensegben.
egy not azert szeretek mert szerelmes vagyok bele. es mindegy hogy milyen. mielott felremagyaraznad. nem szoktam kurvakkal elmenni. es ferfiakkal sem. es ha valakivel beszelek novel vagy ferfival akkor a teljes embersegbe vetett tisztelettel teszem. hulyeskedestol fuggetlenul. tisztelettel. ugy ahogy anyamat tiszteltem ugy tisztelek minden embert. mert anyam erre tanitott. ez egyszeru!
alfredoo !
Radnótival érzékeny pontomra tapintottál, mert "A halál motívuma Radnóti költészetében" cimmel írtam a szakdolgozatomat. Nagyon sokat dolgoztam rajta, és beépült az életembe a költő. Annyira, hogy ahányszor a Kádár utcában megfordulok, kiszállok a kocsiból és újra, meg újra megnézem a házon az emléktábláját.
A deffinició fontosságáról nem tudtalak meggyőzni. Valószínű rosszul közelítettem meg. A lényege szerintem, hogy akkor van vallási, vagy nemzetiségi kérdés, ha valaki érzékeny erre. Az érzékenység pedig egyértelműen öndeffiniciót jelent. (ezt én gondolom így!) Most attól függetlenül, hogy mindketten elítéljük a nemek, vallások, vagy bőrszín szerinti megkülönböztetést
ahhoz, hogy bármelyik csoport "veszélyeztetve, vagy sértve" érezze magát, a csoportba kell "deffiniálni" magát. Gondolom ez pofon egyszerű. Aki pedig a csoporton kívűli, az valamilyen egzisztenciális, vagy politikai okból emeli fel a szavát.
A szeretkezős példád egészen leegyszerűsített, de szellemes.Megnyugtató, hogy azért fekszel le valakivel, mert NŐ.Apró kis megjegyzés: ha mindegy a nemzetisége, kultúrája, nyelve, akkor ez csak egy szükséglet kieklégítése, nincs mögötte érzelmi kapcsolat. Ezért jó szívvel ajánlom a guminőt-, nincs nemzetisége,nem lesz szerelmes, és nem követelőzik. Persze ez túlzás, kihegyeztem a dolgot, csak azt gondolom, hogy nem túl izléses a férfi-nő kapcsolatot a kommunikáció mentes testgyakorlat szintjére helyezni. Üdbv.: Luby, aki Gábor
marhara nem erted. en azt mondom nem tudom definialni ezert velemenyt sem alkotok.
te azt mondod onmagukat definialjak.
es megis hogyan? mert ismersz harom embert? aki onmagat sem tudja definialni te hogyan definialod?
radnotit hova definialod? radnoti miert ne lenne zsido? hiszen meg is halt zsidosaga okaan... es nem zsido?
mi az hogy magyar? milyen kozos van bennem mint magyarban egy magyar rablogyilkossal. vagy pedofillel? vagy magyar ferfikent egy magyar novel? gondolod hogy nekem a magyar no mas mint a francia no? azert mert magyar? nem azert kefeelek egy novel mert nemzetisege van. hanem azert mert no!
nem definialja mindenki magat. MAASOK definialnak masokat. ismerve vagy ismeretlenul? ha valaki hangoskodik, humorizal, akkor milyen konnyen rasutik hogy zsido. vagy tevedek?
ha azt mondom paraszt vagy budos kurva vagy serto? miert?
milyen kulonallasrol beszelsz? mivel nem tudod definialni a tagokat, kinek a kulonallasarol beszelsz.
embereket kinezete alapjan kulonallonak soroltok(???) be. aztan jonnek a szovegek.
ugye nem tudod felfogni hogy radnotit egyesek akkor is most is zsidonak tartottak, tartottak volna. ismeretlen embereket sorolsz be valahova. meglatsz egy negert azt gondolod rola hogy magyar? azert mert van egy magyar neeger? nem. meglatod es azt mondod hogy neger. es kivetited a sztereotipiakat ra. ha lanyod van nem lelkesedsz hogy negerrel jarjon. es ez meeg csak a latvany. persze ha milliardos gazdag neger elgondolkodsz. de cigannyal szintugy.
ki all kulon? az all kulon aki megkulonbozteti az embereket es 'tudja' hogy a masik milyen. es mivel o jo ember azt mondja hogy neki van neger, zsido, cigany baratja. mert ugye o milyen nagy ember.
ugye letezik a hazizsida fogalma? a cigany hazi zenesz fogalma is.
nagyon jellemzo mondat az hogy zsido/cigany DE rendes ember. ugye?
alfredoo!
Nem is a Te dolgod deffiniálni. Az enyém sem. Mindenki magát deffiniálja. Azt mondja magáról, hogy cigány vagyok. Azt mondja magáról, hogy magyar vagyok. Az viszont nem megy, hogy elfogadom minden előnyét ( pozotív diszkriminizáció!) annak, hogy teszem azt cigány vagyok , de qrvául megsértődök, ha valaki azt mondja rám, hogy cigány. Ha a magyar, cigány, zsidó nevet nem jelzőként, hanem főnévként használom, akkor nem sérthetek vele senkit.
hálás lennék, ha magyarázatot kapnék arra, miért idegesítő egy csoport, vallás, nació nevén nevezése? Csak akkor lehet felháborító, ha szándékosan belemagyarázzák a negatív jelentést.
Vagy történelmileg negatív csengése van a szónak egy másik csoport ,vallás , nació számára:
"kutyafejű tatár" csecsen, és így tovább...
Ne a deffinición törd a fejed, hanem azon, miért jutott ideáig a tudatos különállás, májd ennek megfogalmazására reagáló felháborodás...
Üdvözöl : Luby, aki Gábor
mivel nehezen vagy egyaltalan nem tudom definialni ezeket a fogalmakat hogy zsido, cigany es magyar igy nem is szivesen mondok ezekrol a fogalmakrol BARMIT. masokkal ellentetben.
1. nem igaz, hogy mindig, mindehol általános ellenszev volt, sőt szerintem az sem, hogy van a szidőkkal szemben.
2. de tény, hogy a keresztény kultúrkörben vannak ennek gyökerei: oka, Jézus halálának körülményei: nyílvánvaló, hogyha a zsidók egészének közössége elfogadta volna Jézust mint a megváltó profétátá, akkor most nem lenne zsidó vallás, vagy a keresztény lenne a zsidó, vagy fordítva vagy hogyis van ez:)
De akkor a rómaiakat miért nem gyűlölik?? Hiszen egy római lándzsája ölte meg végülis Jézust: ok, az a rómaik megbánta bűneit, de a zsidők enm:)
3. a zsidóüldöztetés nmár a középkorban is létezett:n pl. nem elehett földjük. 8ezért voltak kénytelenk olyan foglalkozásokat kitalulni, amelyekhez nem kellett föld: kerskedő, pénzváltó, orvos, jogéúász,...stb.)
4. A középkor után éppen ezek a szakmák értékelődtek fel: na most akkro szegény zsidők tehetnek arról, hogy a történelem belekerkette őket a később olyan jól kereső szakmákba, és jól kerestek?? nem, nem ők tehetnek róla. (Egyébként a középkorban egyáltalán nem volt olyan nagy szám kereskdeőnek lenni, pl. sőt baromi kockéázatos volt:kirabolhattak könnyen...stb.
Szóval összefoglalóan a zsidóüldözéseknek vallási, történelmi, gazdasági és előítéleti okai voltak.
a társadalmi kérdések léteznek. voltak akik embertelenül válaszolták meg őket: ilyen volt Hitler, de pl. Sztálin is, sőt már az orosz cárok idején voilt az un pogrom, azaz nyílvános zsidó üldözés, írtás.
nwm an kérdés feltevője a hibás, hanem az aki hibásan felel rá. na most az amit ma sokan csinálnak, hogy a homkba próbálják dugni a fejüket és mindekit aki csak a KÉRDÉSEKET teszik fel azonnal leantiszemitáznak, azok tévesen közelítik meg a dolgot. Mert a valóságban tapasztalható problémák éruékelése még nem bűn. A megoldás keresésének igéyne nem bűn. csak az ezekre a kérdésekre adott bűnös válaszok a bűnök.
aéfredoo!
Egyre inkább azt hiszem, hogy azért nem tudunk közös nevezőre jutni, mert nem akarunk. Te eldöntötted rólam, hogy egy latens antiszemita vagyok. (ez még hizelgő, mert vannak itt a topicban olyanok is, akik sokkal rösszabbnak tartanak.
Azok a megközelítések, amiket én javasolok azért nem jönnek be Neked, mert csak egységes, azonos mentalitású, azonos erkölcsű, azonos viselkedésű zsidókat képzelsz ide. Nagyon sokfélék azok is akik zsidók és azok is ,akik arabok (ezt tudják Izraelben?), de a magyarok, a németek is. Gondold el, hogy magyar Kovács László is és Orbán Viktor is.(lehet ennek alapján véleményt mondani a magyarokról?)
Én tényleg azt szeretném, amit Te- legyen sok új magyar állampolgár. Mindegy, hogy zsidó, cigány,milyen leszármazott ( itt úgyis -már leírtam egyszer- veszett nagy forgalom volt, nincs belterjesen szaporodó emberfajta) az a lényeg, hogy magyarnak vallja magát. Ezt a kulturát, ezt a nyelvet, ezt a hagyományt vigye tovább. mert európa csak a magyarságunkra kiváncsi, mi nem tudunk franciábbak lenni a franciáknál; németebbek a németeknél.
Szóval szülessenek magyar zsidó gyerekek, magyar cigány gyerekek, sokféle magyar gyerek szülessen.
Az identitásuk legyen magyar.
És zárásul: senkinek nincs joga arra, hogy néhány szellemileg alultáplált hülyére hivatkozva leantiszemitázza, lenácizza, lecsőcselékezze az ország lakóinak a felét. És arra sincs joga senkinek, hogy a másik felét lekomcsizza, le panelprolizza . Mert igaz, hogy van egynéhány antiszemita, és van néhány panelproli is, de megint az a hülyegyerekes általánosítás! Üdv.: Luby, aki Gáábor
Az, hogy számodra csak egy válasz fogadható el, az a te bajod. Mellesleg, semmi úhjat nem találtál ki. Régi tan ugyanis, hoyg az antiszemitizmust a zsidók csinálják. Nagy marhaág, de régóta tartja magát.
Abból, amit mondtál, az következne, hogy ebben az országban nincs is antiszemitizmus. De ez nem igaz. Tehát vannak antiszemiták is. Vagyis megdőlt az elméleted.
Az, hogy te nem szereted a zsidókat, a te szíved joga. Maximum azsidók sem fognak szeretni téged.
Amúgy meg nem köll csodálkozni, ha valaki azt mondogatja, hogy nem szereti a szidókat, azt igen könnyen antiszemitának nézik.
"Kollektív antiszemitizmussal" vádolta Európát hétfőn Ariel Saron izraeli miniszterelnök.
Az EUpolitix.com internetes portálnak adott, hétfőn közzétett interjújában az izraeli kormányfő hangot adott továbbá annak a véleményének, hogy az EU-ban élő muzulmánok növekvő száma is veszélyt jelent a zsidók életére nézve.
Saron e megállapításaival egyebek közt egy nemrég ismertté vált európai közvélemény-kutatási felmérésre reagált, amely szerint a megkérdezettek egyértelmű többsége Izraelt nevezte meg a világ békéjére nézve a legnagyobb veszélynek.
"Az antiszemitizmus, amellyel Európában szembe kell néznünk, mindig is létezett, és valóban nem új jelenség" - vélekedett Saron. Meglátása szerint az európaiak nem tesznek különbséget Izrael és a zsidók között. "Itt kollektív antiszemitizmusról beszélünk. Az izraeli állam zsidó állam, és a kettőt egymással egyenlővé teszik" - mondta Saron, aki szerint az EU-tagországok kormányai nem tesznek eleget a zsidókkal szembeni ellenséges érzületek feltartóztatása érdekében.
Saron véleménye szerint Európa elfogult politikája akadályozza a közel-keleti békefolyamatban való szerepvállalását.
Az izraeli kormányfő egyidejűleg figyelmeztetett, hogy a muzulmánok növekvő száma az Európai Unióban veszélyezteti a zsidók életét. "Csupán az a tény, hogy hatalmas számú, mintegy 17 millió muzulmán tartózkodik az EU-ban, politikai kérdéssé teszi ezt" - jelentette ki.
Mark Twain teljes cikke zsidókról itt olvasható (sajnos csak angolul). Hostel "okosan" válogat az eredeti cikkből, így aztán úgy tűnhet, mintha Mark Twain megvetné a zsidókat - valójában inkább csodálta őket. Az írásban kétségtelenül visszaköszön jónéhány sztereotípia a zsidóságról - de ez nem annyira rosszindulatú előítéletből, mint inkább egyszerű tudatlanságból fakadt. A kor mércéjével mérve Mark Twain nem volt antiszemita, nem véletlen, hogy bécsi tartózkodása idején az ottani antiszemiták "der Jude Mark Twain" becenévvel illették.
Más kérdés viszont, hogy MT írásában rengeteg a tárgyi tévedés: emiatt például kénytelen volt a cikkhez rövid utószót írni, melyben megkövette az amerikai hadseregben lakosságon belüli létszámarányát meghaladó számban harcolt zsidóságot. És mint ahogy ma sem kizárólag zsidók a leggazdagabb amerikaiak (lásd Bill Gates, Warren Buffett), a gazdag zsidó sztereotípiája Mark Twain korában sem volt igaz: nem véletlenül hívták a régi amerikai elitet WASP-nak (ami ugye a fehér angolszász protenstáns rövidítése).
Egyrészt tehát Mark Twain korántsem volt olyan negatív véleménnyel a zsidóságról, mint azt Hostel összeollózott (és mellesleg nem éppen a zsidóság javára félrefordított) idézete sugallná - másrészt Mark Twain írásában rengeteg a tárgyi tévedés, így aztán kérdéses, hogy miért akarja valaki épp ezzel cikkel alátámasztani az álláspontját.
Vissza a topicra: miért utálják egyes országokban a sikeres kínai (néhol indiai stb.) kisebbséget? Az antiszemitizmus helyi megfelelőjét a világon szinte mindenütt megtaláljuk, ott is ahol zsidók nem is élnek - nem feltétlenül kell tehát arra gondolni, hogy "a zsidósággal van a probléma". A társadalom perifériájára szorított, de gazdaságilag sikeres (pláne más vallású) kisebbség mindig vonzó célpont, különösen nagyobb társadalmi konfliktus vagy válság idején. Ráadásul a kisebbség tagjai sem szentek, nyilván köztük is van olyan egyén vagy csoport aki joggal vált ki antipátiát (amit aztán gyűlöletté szítanak az ifj. Hegedűs Loránt félék).
Egy megjegyzés a www.Jinfo.org adataihoz. A zsidó Nobel díjasok aránya a Nobel Békedíj és az Irodalmi Nobel elnyerői között a legalacsonyabb. Ha a Nobel bizottság elfogult lenne a zsidók javára, akkor nem éppen ebben a két, viszonylag szubjektív kategóriában lenne a legmagasabb a zsidóság aránya? Valaki biztosan erre is tudja a választ...
Érdekes cikk arról, hogy bár rengeteg a zsidó Nobel díjas, az izraeli Nobel díjasok száma meglehetősen kevés.
nem erre gondolok. es meeg a joszandekot sem vitatom el kovertol.
csak azt nem tudom mi lenne a reakcio egy romanok altal felvetett magyar kerdest illetoen. mert a magyarok altal felvetett magyar kerdes letezo valami. es targyalhato. hiszen nem erzik magukat jol romaniaban tehat van kerdes. de ezt csak a magyarok vethetik fel.
nem a romanok.
ha felreertettelek akkor tortenelmi ismereteim hianya!
molar azt irta hogy arra sutik ra az antiszemitat aki szeretne vagy azt mondjak rola hogy szeretne hogy kevesebb zsido legyen.
1., nem tudom hogy tenyleg szeretne e, vagy csak ramondjak. gondolom nem mindegy
2., nem tudom hogy milyen alapon szerethetnem hogy barmilyen embercsoportbol tobb vagy kevesebb legyen itt. persze azt szerethetem hogy jo, okos, szep emberbol tobb legyen es buta, csunya, gonosz emberbol kevesebb legyen. de talan nem kell/lehet ezt semmilyen nepcsoporthoz kotni? vagy szeretnenk hazank nepessegenek gyarapodasat de viszont nem szeretnenk ha ez a gyarapodas cigany szarmazasu emberekbol tevodne ossze? mivel tudjuk ezt indokolni? ami nem nyilt rasszizmus?
ugye az sem zavar masodik gondolatod felvetesenel hogy egyesek masokra mondjak azt hogy zsidok mindenfele negativ vonaas kifejtese mellett. olyanokra akik esetleg onmagukat nem is tartjak olyannak. de ha olyannak is tartjak magukat senkinek semmi koze hozza. es masok viszont allhatatosan mondogatjak a szoveguket. peldaul a media es a gazdasag vilaganak elfoglalasarol meg ilyeneket. es ez hogyan hat a kisemberre? elfogadja mert mit tehetne mast de ha tenyleg ez a helyzet akkor gyuloli a helyzetet. es valtoztatna rajta. az hogy eddig nem volt valami nem jelenti azt hogy a jovoben sem lesz.
a zsido kerdest elso megemlitesben jobboldali politikus (kover laszlo) emlitette. es itt mindegy hogy joindulatu megtargyulasrol beszelt.
nem igaz hogy ne lenne katolikusoknal korkoros vedelem. ha nem latod akkor csolatasod van. mekkora felzudulas volt a kiallitas kapcsan, mekkora felzudulas volt amikor a templomokban valo politizalast akartak volna felmerni. mekkora tamadas megy a hit gyuli es a kisegyhazak ellen.
nem szaladnak politikusok kulfoldre. de rovid az emlekezeted. mond neked valamit az a szo hogy liszabon? nekem igen.
egyebkent a katolikus egyhaznak nem kell sehova rohannia mert meglehetos nagy befolyassal rendelkezik az allamra. es ez a befolyas nem hogy csokkeno lenne hanem eppen forditva.
furcsa a zsido egyhaz nagy hatasa az allamra, mert azert vegul is ha a regisztralt tagokat vesszuk akkor kisebb mint a kisegyhazak. igy befolyasanak hasonlonak kellene lennie. ezzel peldaul egyetertek hogy a zsido egyhaznak nem kellene a katolikus egyhazzal hasonlo sullyal szerepelnie. ezeket a dolgokat a reprezentativitas hatarozza meg. szvsz. milyen alapon vindikal maganak a zsido egyhaz nagyon sulyt mint amit a regisztralt 10000(???) zsido vallasu ember lehetove tenne?
Kedves molár!
Arról, hogy ki az antiszemita ma- Magyarországon -egy nagyon fontos dolgot mondtál ki. Persze ki kell egészíteni azzal, hogy vannak valóban meggyőződéses antiszemiták is. Egyéni hülyeségük, vagy egyéni élettapasztalatuk miatt.
Igazán érdekes az, hogy tizenéve hámozzuk ebben a kérdésben a lufikat, lezsidózzuk egymást, leantiszemitázzuk, de Magyarországon ennek ellenére sem volt (és nem is lesz valószínűleg) olyan esemény, mely jogaiban, vagy létükben zavarhatná azokat, akik zsidónak vallják magukat
A feltett kérdéseim közül senki sem reagál arra, hogy történnek e kisérletek arra, hogy politikai fegyverként használják a zsidó-kérdést.(Már maga ez is elég felháborító, hogy van ilyen kérdés!)
Senki sem figyelt fel arra, hogy jó, vagy rossz az átlagos,de hagyományhű zsidóknak ez a "körkörös védelem".
Kinek jutott eszébe, hogy minden mocskot rászórhatott a ballib sajtó, de még vezető politikusok is a katolikus hitre, egyházra, személyiségekre. Nem verték félre a harangokat,nem szaladtak ezek a permanens jogvédők külföldre árulkodni.
Van itt miről beszélni, de többen azt várják tőlem, hogy azon a pályán játszak, ahol ők vannak otthon.Ha pedig nincs ,érzik, hogy nincs észérv, akkor főorvosi kenőcsöket kínálnak nekem talán még gyógyítható hülyeségemre. Ez elég elegáns és értelmiségi nem? Luby, aki Gábor
Olvastátok a friss HVG cikkét, amiben a topicnyitót állapítja meg Izsák Norbert?
"Kis kirekesztéstörténelem
Bűnbakugrások
Az ifjabb Hegedűs Lorántot felmentő jogerős bírói ítélet a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába utalta az okfejtést, miszerint az itt élő zsidóság kirekeszteni készülne az őket befogadó magyarokat.Ami csupán egy a zsidósággal szemben a századok során megfogalmazott, sokszor egymásnak is ellentmondó vádak sorában.
"Tudod, milyen nagyszámúak a zsidók, milyen keményen fognak öszsze, és hogy szeretik egymást, milyen megdöbbentő a politikai ügyességük, és hogyan befolyásolják a gyűléseken a tömegeket" - alapozta meg jó előre az elkövetkező évszázadok előítéleteit a 2100 éve született Marcus Tullius Cicero, jó nevű római szónok és politikus. Ami azt igazolja, hogy a Római Birodalom többistenhívő népe milyen praktikus kifogásolnivalókat talált a vele egyazon rezsimben élő zsidók viselkedésében. Egyebek mellett még azt is, hogy az eme barbár vallások közé sorolt hit követői afféle szombati "munkakerülők" is. A birodalomban ugyancsak megvetett, sőt üldözött kereszténység győzelme kevés változást hozott a zsidók megítélésében, sőt a közös hitbeli gyökér okán esetleg bekövetkező "átjárás" kizárására mind erőteljesebbé lett a különbözőségek hangsúlyozása. A 4. századtól fogva már mind több keresztény értett egyet Aranyszájú Szent János konstantinápolyi püspökkel abban is, hogy a zsidók a "nyáj körül prédára leselkedő farkasok", akik démonoktól megszállt "mindenség pestisei". Sőt utóbb - Krisztus keresztre feszíttetése okán - már istengyilkossággal is vádolták őket.
A korabeli véleményformálók és az általuk meggyőzöttek szerint ily módon érthető volt, hogy ki kell rekeszteni ezeket a hitre nézve veszedelmes felforgató elemeket, akiket ezután - praktikus megoldásként - külön a számukra kijelölt városrészekben, településeken láttak célszerűnek elhelyezni. Amit egyébként maguk a kirekesztettek nemritkán csak kevéssé bántak, így ugyanis ritkábban kellett tartaniuk az olykori keresztény térítői hévtől. Természetesen a kirekesztés nem csak lokális volt: a többségi társadalom - hacsak a zsidó meg nem tért - közhivatalokba sem engedte a mózesi törvények követőit, mivel a keresztény hívek nem engedhették meg, hogy "zsidó uralkodjon rajtuk". Az asszimilációt pedig az a kölcsönös tilalom nehezítette, miszerint sem a zsidó, sem a keresztény vallás nem tolerálta az úgynevezett vegyes házasságot.
Az ez ügyben tapasztalható skizofrén állapot egyébként a 20. századig fennmaradt: ha egy zsidó elutasította Krisztust, azzal csak megátalkodottságát bizonyította, ám akkor sem mindig lett könnyebb a dolga, ha netán megkeresztelkedett, mert rögvest haszonlesőnek és képmutatónak bélyegezték emiatt. Az ebbéli őszinteség megkérdőjelezéseként a 15. századi Spanyolországban például a megkeresztelkedőnek még számos utólagos próbatételt is ki kellett állnia, hogy ne minősítsék visszaesőnek. Az aprólékosság odáig ment, hogy az exzsidónak egyebek mellett különösen vigyáznia kellett, nehogy unottnak látsszon a szentmisén.
A keresztény közösségek berkein belül jobb esetben megtűrtként élő idegen csoport mindazonáltal folyamatosan szembesült a róla alkotott hiedelmekkel. Az alaphangot clairvaux-i Szent Bernát, a ciszterci rend népszerű megalapítója adta meg még a 12. század elején, amikor kijelentette: "A zsidó faj az ördögtől származik, és ezért atyjához hasonlóan örökre gyilkos." Ennek nyomán se szeri, se száma azoknak a történeteknek, melyekben a zsidók keresztre feszített gyermekek vérét veszik, demonstrálandó Krisztus iránti gyűlöletüket, mintegy isteni erővel töltve fel úgymond "vérszegény testüket". (Ez utóbbit az állítólag keresztény vérrel feljavított pászka formájában valósították volna meg.) Emellett a zsidók lettek a felelősök számos, a társadalmat sújtó veszedelemért. A fentiek alapján nem meglepő módon például az 1348-ban kitört, Európa közel egyharmadát elpusztító nagy pestisjárványért is - még ha az egyház ügyeit akkoriban az avignoni fogságából irányító VI. Kelemen pápa maga is jónak látta felhívni a figyelmet arra, hogy a zsidók pont ugyanolyan mértékben szenvednek a pestistől. A felelőst keresők mindezek ellenére ezrével lincseltek meg zsidókat.
Nyilván erre is gondolt Nyíri Tamás katolikus teológus egy 1990-es tanulmányában, amikor arra a következtetésre jut, hogy a zsidók afféle feszültséglevezető szelepként is működhettek. Ekként konszolidálták egy időre a helyzetet a mózesi törvény követőinek elűzésével 1290-ben Angliában, 1394-ben Franciaországban, 1492-ben Spanyolországban, majd 1497-ben Portugáliában is.
Az időről időre inkább haszonelvű okokból, semmint emberségből történő befogadások többnyire elkülönített gettó formában történtek, ami természeténél fogva konzerválta az előítéleteket, de a zsidó életformát is. Ennek okán maradtak ki számos, a felvilágosodás korában divatos szellemi irányzatból is, és ezért is feddhette meg őket Francois Marie Arouet, ismertebb nevén Voltaire 1756-ban összeállított filozófiai szótárában, mondván, a zsidók elmaradott, "tudatlan és barbár nemzet", mivel - érvelt - egyetlen "filozófus vagy csillagász sem termett közöttük". Felvilágosultságát bizonyítandó mindazonáltal azt is kijelentette, hogy "mégsem kell elégetnünk őket". De a bezárkózó konzervativizmust (is) ostororozandó még egy évszázaddal később a német hegeliánus Max Stirner, az anarchizmus elméletének egyik megalkotója is azzal érvelt, hogy "a zsidók szellemtelenek", és még nem értek el a keresztény szellem szintjére.
Ám a francia forradalom által is lefektetett emberi egyenlőség hangoztatása, majd különösen Napóleon császári rendeletei nyomán a kibontakozó asszimiláció sem oldotta meg a "zsidókérdést". Legfeljebb a kirekesztési óhajt alátámasztó argumentumok hangszerelődtek át. Bernard Lazare francia újságíró 1894-ben kiadott, Antiszemitizmus című könyvében ismertette azt a korabeli népszerű feltételezést, miszerint a nagy francia forradalomból legfőképpen a "felszabaduló" zsidók húztak hasznot, így többen azt a következtetést vonták le, hogy nyilván ők is készítették elő azt. Amikor azután Napóleon 1807-ben a zsidókkal a katolikus és protestáns megegyezéshez hasonló megállapodásra készülve összehívott egy, ókori mintára szanhedrinnek nevezett, tudós rabbikból álló tanácsot, lám, össze is állt a kép: a zsidóság az eseményeket a szanhedrinen keresztül irányító csoport lett. Ferdinand Jabalot, a Domonkos-rend főprokurátora 1826-ban publikált pamfletjében ezért is fújt riadót, kifejtve, hogy amennyiben nem történik sürgős ellenintézkedés, a zsidók "rabszolgáikká alacsonyítják a keresztényeket".
Eva Reichmann német szociológus 1969-es, Flucht in den Hass (Menekülés a gyűlöletbe) című munkájában mindennek valóságos okát leginkább abban sejti, hogy a gettóból "kiszabadult" zsidóság konkurenciát jelentett a polgárosodó társadalom számára, és az ellentétet a konjunktúraválságok még tovább élezték. A korábbi korlátozott lehetőségek után a zsidók számára szabadabban elnyerhető új társadalmi pozíciók láttán számos korabeli antiszemita prókátor - például a francia Edouard Drumont - olykor már úgy vélte, hogy a zsidók valamiféle született, biológiai érvényesülési képességgel, úgymond kozmopolita alkalmazkodással szereztek versenyelőnyt. Az ilyen forrásokból is táplálkozó - no meg a középkori hiedelmek felújításával fűszerezett - zsidóellenes megnyilvánulásokból 1882-ben a L'Osservatore Romano, a vatikáni álláspontot tükröző befolyásos lap pedig egyenesen azt a következtetést vonta le, hogy ezek minden bizonnyal a "kozmopolita judaizmus" művei, amelyek célja: részvétet és ezáltal szimpátiát gerjeszteni a zsidók iránt.
A "kozmopolitázás" változataihoz nyújtott, máig tartóan virulens érvanyagokat az 1856 óta kemény zsidótörvények szerint eljáró oroszországi titkosrendőrség kreativitását dicsérő, Cion bölcseinek jegyzőkönyve című alapopusz katalogizálta. Ebből az erre fogékonyak megtudhatták, hogy végső soron még a magukat ateistának mondó, a keresztény világrendszer pusztulására törő zsidó forradalmárok is vallási alapon szövögetik világuralmi összeesküvéseiket. E tárgyban, de más dimenzióban még olyan elmék is hallatták hangjukat, mint például a későbbi brit miniszterelnök, Winston Churchill, aki 1920 februárjában a London Illustrated Sunday Herald hetilapban arról értekezett, hogy a kétféle zsidó közül - ellentétben a jóságos nemzeti zsidóval - a nemzetközi és többnyire ateista zsidó "kétségkívül nagyon nagy szerepet játszott" a bolsevizmus megteremtésében. Nem kevésbé, hogy ez utóbbiak "sötét összeesküvést szőnek a civilizáció elpusztítására".
A történelem során mindennel és mindennek az ellenkezőjével megvádolt zsidóság - Jean-Paul Sartre, az 1964-ben irodalmi Nobel-díjjal megtisztelt, ám azt át nem vevő öntörvényű francia író, filozófus szerint - így lehetett egyszerre tőkés, szocialista, imperialista és kommunista, a "gonosz szelleme", maga a "rossz akarat", akitől ered "minden rossz a társadalomban". Ezért végeredményben - vonta le Sartre a következtetését - "nem a zsidó karaktere váltja ki az antiszemitizmust, hanem éppen ellenkezőleg: az antiszemita teremti meg a zsidót"."
Ezt le kéne fordítani magyarra, gondolom románul van írva, mert nem lehet pontosan érteni.
Aztán beleket csatornába eregetni súlyos szabálysértés, mert a KÖJÁL ebbe folyton beleszól, minimum zsírfogót kell beépíteni, az meg a nagy kőccség miatt nem szokott megtörténni, így jobb ha nem eregetjük a belet sehová, mert még valaki félre is érti a dógot.
tudod szeretnem azt latni amikor a magyarokrol vagy BARMELYIK mas nemzetrol ennyi genyosagot osszehordanak. es eletben vannak a ragalmazo genyok! szeretnem latni romaniaban azt a roman genyot aki IGY fikazza az ottani magyarokat. ahogy kiengedik a beleit a csatornaba! az ottani melyen megsertett magyarok!
