"A lényeg az, hoyg a BTK jelenleg is tartalmazza a tényleges életfogytiglan kiszabhatóságát, emlékeim szerint sor is került rá többször. Szóval tulajdonképpen miről beszélünk?"
De az Alkotmányban eddig nem szerepelt. És ha oda bekerül, onnan már igencsak nehéz lesz kivenni.
A lényeg az, hoyg a BTK jelenleg is tartalmazza a tényleges életfogytiglan kiszabhatóságát, emlékeim szerint sor is került rá többször. Szóval tulajdonképpen miről beszélünk?
Orbán Viktor: az életfogytiglan is bekerülhet az alaptörvénybe
Az alkotmány tervezett szövegében nem szerepel az életfogytiglan, de a válaszadók több mint 90 százaléka támogatja.
Forrás: VPonline 2011-03-27 10:55
Az életfogytig tartó szabadságvesztés is bekerülhet a készülő alkotmány szövegébe - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, amikor felkereste a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát, ahol az új alkotmánnyal kapcsolatos kérdőívre adott válaszokat dolgozzák fel.
A kérdőív egyik kérdése azt firtatta, hogy az új magyar alkotmány tegye-e lehetővé a bíróságok számára tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását a kiemelt súlyosságú bűncselekmények esetében.
Az alkotmány tervezett szövegében ez nem szerepel, de a válaszadók több mint 90 százaléka támogatja - közölte a kormányfő.
"Az embereknek fontos, hogy mi lesz Magyarország jövője" - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a mintegy 920 ezer visszaküldött kérdőív alapján hétfőn a parlamentben módosításokat javasol a készülő alkotmány szövegéhez. Az MTI kérdésére hozzátette, hogy várhatóan kevesebb mint tíz ilyen indítványról lesz szó.
A kormányfő elmondta még, hogy "minden egyes javaslat, ami többséget kapott ezekben a papírokban, az hibátlanul megtestesül majd az új alkotmányban".
Mindig lesznek olyan bűnözők, akik valamiért nem illeszkednek bele a társadalomba (nem akarnak, még dicsekszenek is vele). Az ilyen elkövetőket pediglen a társadalomból ki kell zárni, olyan módon, hogy többé ne követhessenek el bűncselekményt. Pl. sorozatos gyilkosság.
Szóba jöhet az állampolgárságtól való megfosztás és mehet amerre lát.
Szóba jöhet külföldre történő örök száműzetés.
Szóba jöhet a halálbüntetés.
Ez utóbbi három felemlegetése is a jelen pillanatban eredendő bűnnek számít, így marad a tényleges életfogytiglan.
"az emberek több mint 90 százaléka támogatja a tényleges életfogytiglant, ezért a módosító javaslatában azt terjeszti elő, hogy kerüljön be ez is az alkotmányba, noha - mutat rá Gyurcsány - a tervezetben ez nincs is benne."
Gyurcsány keményen osztja Orbánt a Facebook-on
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szerint Orbán Viktor vélhetően nem olvasta saját alkotmánytervezetét, mert szerinte a miniszterelnök egy olyan tételre hivatkozott legutóbbi tájékoztatóján, ami Gyurcsány szerint benne sincs a dokumentumban. SzTL| NOL| 2011. március 27.
Újabb bejegyzésben kritizálta Orbán Viktor kormányfőt a korábbi miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a mai Facebook-bejegyzésében azzal kapcsolatban ír, hogy Orbán nemrég ellátogatott az Alkotmány kívánatos tartalmáról tudakozó állampolgári kérdőívek feldolgozási helyére, és bejelentette, hogy hétfőn napirend előtti felszólalásban mondja el módosító javaslatait, amelyeket a tervezethez be akar nyújtani.
Gyurcsány rámutat: ezek közül Orbán azt emelte ki, hogy az emberek több mint 90 százaléka támogatja a tényleges életfogytiglant, ezért a módosító javaslatában azt terjeszti elő, hogy kerüljön be ez is az alkotmányba, noha - mutat rá Gyurcsány - a tervezetben ez nincs is benne.
"Ha ezt mondta, akkor nem olvasta saját pártjának Alkotmány-tervezetét" - fogalmaz a szocialista politikus.
A bejegyzésében így folytatja: valójában a tervezet IV. cikk (1) bekezdése tartalmazza ezt a mondatot: „Szabadságtól való végleges megfosztásra csak bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bírói ítélet alapján kerülhet sor."
Ez is mutatja, hogy az egész kérdőív-akció csak ócska propaganda-manőver - olvasható a közösségi oldalon. Gyurcsány úgy véli: mindez arra szolgál, hogy kizárólag olyan ügyekre irányítsa a figyelmet, amely szimpatikus az embereknek, közben nem tettek be a kérdőívbe olyan ellentmondásos ügyeket, mint például a határon túli magyarok választójoga vagy az AB hatáskörének korlátozása, amelyeket valószínűleg nem támogat a nép.
"Azért szomorú, hogy az új Alkotmány elkészítését primitív kommunikációs kampányra használja a Kormány" - zárja bejegyzését Gyurcsány Ferenc.
nol.hu
Szerintem, a Gyurcsány féle megszólalások puszta zavarkeltést szolgálnak.
Orbán Viktor ma azt nyilatkozta a sajtónak, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés valószínűleg bele fog kerülni a készülő alkotmányba. A kormányfő ezt akkor közölte, mikor ellátogatott a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalába. Itt dolgozzák fel ugyanis az új alkotmánnyal kapcsolatos kérdőívre adott válaszokat.
"Az embereknek fontos, hogy mi lesz Magyarország jövője" – fogalmazott a fideszes Orbán Viktor. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a körülbelül 920 ezer visszaküldött kérdőív alapján a jövő héten a parlamentben módosító indítványokat tesz a készülőben lévő alkotmány szövegéhez. A miniszterelnök arról is informált, hogy várhatóan kevesebb mint tíz ilyen indítványról lesz szó - írja a
Az, hogy te kevés esetről tudsz, még nem jelenti, hogy valóban olyan kevés lenne. Én pl nem hiszek abban, hogy ennyi megerőszakolt nő van, én pl még nem láttam soha, hogy bárkit is megerőszakoltak volna. Szóval nyilván kitaláció.
"nesze neked jog előtti egyenlőség... ide vezet, hogy a családon belüli erőszak témájában nem a tények feltárása megy , hanem minden kanálisból a "szegény bántalmazott nő"-k ömlenek"
részben azért mert az egélsz igen valószínűtlenül hangzik.
részben azért, mert Allende mellett nem nagyon lehetett "harcolni", hacsaknem az utolós órákban.
részben azért mert nem tudom mit tartasz Pinochet üldözötteinek szemével "virágzásnak"
részben pedig azért mert a név - legalábbis - valószínűtlen.
A Patricio és a José keresztnevek, a Fendandez (zömében z-vel írják, de esetenként lehet "s" a vége) pedig vezetéknév. Namost a két keresztnév közé soha nem kerül a vezetéknév.
Node lássuk az utazási iroda nevét, hátha meglelhető a neten...
Igen, pont az ilyenekre gondoltam. Valóban nem pénz kérdése lenne, de mint mondtam, Magyarországon úgy működik, hogy az változtat, aki akar és akinek haszna származik belőle. Tehát először el kell küldeni azokat, akik változtathatnának, de nem teszik, mert lusták, vagy mert nem dagad a zsebük és a helyükre olyanokat tenni, akik "lelkiismeretesek, igényesek".
Nem csak pénz kérdése, sőt szerintem kevésbé az. Inkább lelkiismeretességé, szakmai igényességé. Ellopták a párom táskáját, pénzzel, iratokkal, miegyébbel. Bement a yardra, legelőször arra próbálta rádumálni a rendőr, hogy ne tegyen feljelentést, hanem mondja azt, hogy elvesztette...na így nem is fogod elkapni a bűnözőt. És szerintem ez a gyakoribb, nem az, amikor tényleg hiányzik valami személyi-technikai feltétel a nyomozáshoz.
Hát jóóó... vazze' :-))) De mikor fognak valakit naponta elkapni? Ha minden ember mellett áll mindig egy röndér, azt nézi mit csinál. Egy rossz tekintett, egy gyanús mozdulat, azt mehet kapálni. De mivel ez lehetetlen :-), ezt valahogy máshogy kell elérni. Például a rendőrség munkáján lenne mit változtatni. Ennek legfőbb hátránya, hogy mindez pénz kérdése. Nem úgy, hogy mennyi kell hozzá, hanem mennyi haszna lenne ebből valakinek. Mer' ugye kis hazánkban ez a divat, akinek pénze van, az dirigál. Na, ha ezeket sikerülne egyszer s mindenkorra elűzni innen, akkor lehetne gondolkodni változáson/változtatáson.
Nézd, valamekkora bűnözés mindig lesz, ez természetes velejárója a társadalomnak. Ettől persze kell arra törekedni, hogy ez minél kisebb legyen.
Szerintem a társadalom jó közérzete, az általános foglalkoztatottság AHOL MINDENKI MEG TUD ÉLNI VALAMILYEN LEGÁLIS JÖVEDELEMBŐL, a jó felderitettség, a gyors és pontos igazságszolgáltatás, a szenvedélybetegségek (főképp az alkohol) elleni küzdelem mind, mind fontos lehetőségek, és mindegyikben van bőven mit tenni.
Felderítettség? Talán igen, talán nem.De amíg nem követi el valaki ténylegesen a bűnt, addig nem is lehet vele mit kezdeni.
Dehogynem, ugyanis ENNEk van visszatartó ereje, nem a büntetés nagyságának. Ha húszezer a bírság, de évente kétszer futok ellenőrbe, nem fogok jegyet venni. Ha kétezer, de naponta elkapnak, fogok.
Ha a zsebes lop, simán elkapják, és másnaptól Baracskán kapál 3 hónapig, nem fog lopni. Ha a zsebes lop, lop, lop, évekig, és soha nem kapják el, fenyegetheted 10 év Sopronkőhidával, kiröhög.
"A büntetés meg ilyen módon nem függ ösze a bűnnel, ma, hogy nincs pl halálbüntetés, nem több érdemben a régen ezzel fenyegetett bűncselekmény, mint amikor volt ilyen."
De nem is nagyon csökkent. Tehát akkor ez sem az igazi, ami most van. De hát ugye abba meg csak nem "nyugszunk" bele, hogy lényegében betervezzük, hogy "átlagosan évente x ember hal meg." Tehát jó, elfogadom, hogy a büntetés legyen olyan, amilyennek mondod. De akkor a megelőzésre kellene rágyúrni. Na most, tény, hogy minden utcasarokra nem lehet rendőrt állítani. Akkor hogyan?
Egyébként a tények nem azok véletlenül, hogy ma Allende lánya (Isabel Allende) a chilei parlament alsóházának elnöke, Pinochet meg - miután elmebeteggé nyilváníttatta magát, hogy megússza a kiadatást és a bíróságot - elpatkolt, elhamvasztották, és mindenféle politikai szerepvállalás nélkül eltemették?
És akkor szerinted hogy lehet javítani. Mert ahogy mondod, ígyis-úgyis maghalunk, akkor célszerű lenne arra törekedni, hogy életünknek ne egy idióta vessen véget félúton. Felderítettség? Talán igen, talán nem. De amíg nem követi el valaki ténylegesen a bűnt, addig nem is lehet vele mit kezdeni. Sőt, lehet, hogy nincs is semmi arra utaló jel, hogy ilyenen gondolkodik. De akkor mégis hogy lehetne "harcolni" ezek ellen?
Persze, a háború és a béke más dolog, csak ott a legszembetűnőbb a relativítás. Nyugodtan mondhattam volna békeidős példákat is, mint a túszejtő OTP-rabló lelövése, az anya, aki a kádba fojtotta a gyógyíthatatlan beteg lányát, valaki, aki lecsapta az őt évek óta dühítő anyósát, a tegnapelőttii (alább idézett) nő, akit őrizetbe se vettek, a móri mészárosok. Megannyi különböző eset, megitélés, az egyetlen közös motívum az emberölés.
Alapvetően abban nem értünk egyet, hogy az életnek keménynek kell lennie. Szerintem az élet keménységét pont tompítani, eliminálni szükséges, ez a fejlődés egyik értelme. És úgyis elég baj az élet végessége és a halál definitív volta, nem kell még magunknak mindenféle végletes és definitív dolgokat gyártani.
A büntetés meg ilyen módon nem függ ösze a bűnnel, ma, hogy nincs pl halálbüntetés, nem több érdemben a régen ezzel fenyegetett bűncselekmény, mint amikor volt ilyen. Sokkal több múlik a társadalom általános állapotán, az emberek hangulatán, a felderitettségen, stb.
És mégis hol az a pont, ahol azt mondod, hogy megérdemli, hogy élete végéig benn rohadjon.
Ilyen pont nincs. Ilyen elkövető lehet, de ez egyéni, és nem attól függ, hogy eredetileg pontosan mit követett el. Mint alább írtam, Rudolf Hesst is kiengedtem volna mondjuk 80 éves korában.
Háború és békeidő között egyhén szólva is ég és föld a különbség. Elöbbiben rá vagy kényszerítve, hogy ölj, utóbbiban nem. A kényszert nem úgy értem, hogy ott áll a parancsnok, hogy ölj vagy megöllek (bár az oroszok ilyennel is próbálkoztak, meg valszeg mások is), hanem a túlélési vágy. Mert vagy te ölöd meg az ellenfelet, vagy ő téged. A háborúban az is áldozat, aki öl és az is, aki meghal. Na most békeidőben ez abszolút nem igaz. Egyébként a mindenféle korlátozást én is utálom, meg a hisztériakeltést is. Amúgy meg a Domestos és a Büntetés Végrehajtás között megint csak jó nagy különbség van. Mert teljesen mindegy, hogy hányszor locsolom fel a lakást, akkor is koszos lesz, mert ez a dolgok rendje. Embert ölni is (ha a maga szörnyű valóságában nézzük az életet), de nem törvényszerű, hogy ezt el is fogadjuk, netán még amiatt is rágjuk a körmünket, hogy szegény bünözőnek sérülnek a jogai. Az államnak az a feladata, hogy biztonságot teremtsen a tisztességes emberek számára. 100%-osan persze, hogy nem érhető ez el, de legalább törekedhetünk arra, hogy minél kevesebb embernek legyen bátorsága törvényt sérteni a lehetséges büntetések tudatában. Nevezhetjük ezt megfélemlítésnek is, dehát az büntetés tulajdonképp erre épül. Különben semmi értelme, ha az emberek azt gondolják, hogy simán megéri, mert nagyobb a haszon, mint a lehetséges büntetést. Na most, véleményem szerint, a világ jelenleg az ellenkező irányba halad. Az államok egyre kevésbé képesek szavatolni, garantálni az emberek biztonságát. Mert súlyosan megbüntetni nem lehet, mert sérülnek a jogai, egy jó ügyvéd netán kiharcolja, hogy beszámíthatatlannak tekintsék, akkor aztán Hawaii van, ha a rendőrtöl kap valaki egy jogosnak is tekinthető pofont, akkor pattognak a jogvédők. Szerinted hova vezet ez? Nyilván, ehhez nagyon jól kell működnie az igazságszolgáltatásnak, hogy senkit ne ítéljenek el ártatlanul. És, ha már az életről, mint kemény üzemről van szó. Az élet megtanít arra is, hogy aki gyenge, azt "eltiporják". Nem? Na most, ha valaki azt látja, hogy gyenge a törvény, gyenge az állam, nem képes rendet tenni az országban, akkor mi lesz? Olyan, mint egy bank kamera, riasztó és biztonsági őr nélkül. De visszatérve még a megfélemlítéshez. A büntetések másik célja az, hogy példát statuáljanak. Keményen hangzik? Az is, akárcsak az élet. Akkor miért lenne ez másképp, miért kéne, hogy másképp legyen a büntetésvégrehajtás terén is? Kemény játék, kemény tétekkel? Nem így az igazi? Lenne egy kérdésem. Te annyira kiállsz a bünözők normális élethez való joga mellett. És mégis hol az a pont, ahol azt mondod, hogy megérdemli, hogy élete végéig benn rohadjon. Ha van egyáltalán ilyen pont. Vagy kezeljük az emberi életeket egyszerű statisztikai számként és kérdezzem úgy, hány emberi élet kioltása után mondod azt, hogy rohadjon meg a börtönben. (Mondom, az önvédelem és a háború kivétel. A háború az élet egy mégkeményebb része.)
Érdekes, emgem meg az örökös "biztonságra törekvés" kerget egy határon túl őrületbe, legyen az a tényleges életfogyt, a lakás napi Domestossal locsolása, a permetszerek állandó korlátozgatása, a dohányosok ellen folytatott hadjárat, a madárinfluenza-hisztéria, vagy bármi.
Az élet kérem egy veszélyes üzem. Ami persze nem azt jelenti, hogy ne tegyünk ésszerű dolgokat az esélyek javítására, de ne annyit, ami mást meg komolyan korlátoz a mindennapjaiban. Úgyhogy én azt látom, hogy az örökös korlátozgatásokkal mindig kicsit rosszabb lesz a világ.
Az emberölés meg - tetszik, nem tetszik - egy totál relatív kategória, mindigis az volt. A hadvezér jó nagy plecsnyit kap, ha hatékonyan irtja az ellenséget. Ha meg a legyőzötti oldalra kerül, akkor kötelet...úgyhogy erről, hogy "aki embert öl" szerintem lehetetlen általános, elvi itéletet mondani.
Arról lehet, hogy az államot fel akarja-e ruházni valaki egy ember élete felett rendelkezés jogával, mert ez egy konkrét, egyértelmű kérdés. Én pl. nem. Olyan formában végképp nem, hogy ölhessen (aktívan), de olyan formába se, hogy élethosszan beoszthassa valaki életét.
Számomra tök mindegy, hogy mi volt az indok (kivétel az önvédelem és a háború, más talán nincs) a gyilkosságra, mind undorító és meg kell keményen büntetni. Ártatlan emberi élet kioltása a legsúlyosabb bűncselekmény. Ha mindezt tömegesen teszik (mármint tömegeket gyilkolnak), az már a gyilkosság súlyosabb, katergóriába már nem sorolható formája, ami meg aztán végképp nem tolerálható. Egyébként nem lenne bajom ezekkel a "hűdefelvilágosult" eszmékkel, ha látnám, hogy egy kicsit is jobb, biztonságosabb lett tőle a világ. De ennek a leghalványabb jelét nem látom...
És csöppnyi gondolkodással próbálj már különbséget tenni két olyan dolog között, amiknek egyébként semmi közük egymáshoz:
1, Az ember indulatai, érzelmei, indulati cselekvései.
2, Az ember által az államra ruházott jog.
de megölnéd azt az embert, aki két másik ember halálát okozta ártatlanul. Tehát, amiért ő aljas módon megölt két embert, te is megölnéd. Szemet szemért??
A második téves következtetésed. Ugye a világon sok-sok ember van, aki aljas indokból megöl más embereket, és mégis ezek vannak a rövidke listámon, és nem mások. Tehát nyilván nem csak azért, mert öltek, hanem egyéb szempontok miatt.
Talán azért, mert amellett hogy öltek, megtestesítik azt a fajta gondolkodást, amit én a nácizmussal meg hasonlókkal egyszinten gyűlölök.
