Nem baj. Mi az: baj?
De.
Te is a tutti frankot mondod, katalizálva.
A katalitikus folyamtok pedig felgyorsitott folyamatok, gyorsabbak azonosságuk esetében is a természetésnél.
Az élet meg rövid.
Mondhatnám cinikus vagy, mint én, mondhatnám liberális mint én,
Igy van. Cinikus vagyok. Cinizmusom legfőbb katalizátora pedig a kinyitalkoztatás. Mindegy hogy valaki azt nyilatkozza ki, hogy isten terve ádám éva óta ez és ez, vagy azt, hogy hogyan kell élnünk, viselkednünk, hogy "fejlődjön a szellemünk". Semmi "szerintem", semmi "igy gondolom", csak az "igazság" kijelentése.
Jónak tartom, ha valaki képes önállóan gondolkodni. Azt viszont ugyanúgy rühellem, ha valaki a saját agyszüleményét akarja eladni tutifrankónak, mintha a bibliát vagy más "szent könyvet".
Ráadásul babu gondolatai még csak nem is egyéniek, hanem egy nyuédzses zagyvalék. A kérdésekre is csak addig tudja a választ amig kijelent, de már egy részletesebb belekérdezésre sértődötten és gőgösen kihátrál. Nem kedvelem. :) Baj?
A Te kis sajátos szótárad szerint!
Tudod mi a szellem? Nos ha tudod azt is tudnod kell, hogy nem rendelkezik minősitő jelszavakakal, sem tulajdonságokkal mint a: gőg.
Az önbizonyosság, egy magasabb meggyözödés, ami a alsóbbrenüekben soha nincs meg. ( aki önként érzi magát alsóbbrendűnek: kisebbrendűségi érzései vannak)
Az illuzió semminek sem nem a mása, akkor fénykép lenne.
Figyu, Lenke!
1118 hozzászólásod van. Mondhatnám cinikus vagy, mint én, mondhatnám liberális mint én, számatalanszor leirtad nekik:..éljetek Ti a Ti szabályaitok szerint. Mindkettőnknek egy közös értékrendje van (és Amidának, rinpocénak, meg babunak) saját gondolatai szerint akar élni, mert számunkra az a legfontosabb. Bár a néger is cinikusan mondja a testvérének, hogy szerencsétlen néger. Azért csak
mondja. És a szőnyeg is hiába pofázik, mert miért kéne az anyagi világ szempontjai alapján élni és mindenkinek szönyeggé változni.
Nem, nem (már leirtam az "aranyszabály"ban).
Ki sajnálom azt aki nem olyan mint én. Sem Amida sem egyikünk sem aki itt ir. Nem vettem észre, hogy itt is nagy vita dúlna. Egyik befejezi a gondolatait, és bármelyikünk képes folytatni. Pedig nincs szabálykönyvünk, mint a Biblia. Pontosan AZÉRT MERT ALAPJAIBAN LIBERÁLISOK VAGYUNK. SZABADSÁGOT SZERETNÉNK, amit persze meg kell tölteni spirituálisan, hiszen van tudattatalanunk ami vágyik erre, ősi léte óta. Nem a kersztyénség felé fordulunk, persze hogy nem, mert hamis tanokhoz kötöz, hiszen elavult. Jó a Nagy Szellem is nekünk, nem akarunk nevet adni neki. Tudod amit keresek én személy szerint mi az?
Hogy nyerhetem el végső társadalmi szabadságomat, úgy hogy minden tekintetben - hit, erkölcs, eszme - önellátó legyek. Hogy sikeresen individuálódjak, és képes legyek önállóan élni, gondolkodni. Miért? Mert azt a szabadságot amit alkotok magamnak, és elvárom hogy hagyják meg nekem, ugyan úgy megadom másoknak-. Csak annyit mondok el, hogy fel kell épiteni magadat. Ki nem tudja, hogy ahány ember annyi féle. Éppen ez az egyének világának alpja. Ki a fene akarja hogy valamely szellemben egyek legyünk. Akarja a fene. Arra ott van Vatikán. Ott vannak a hagyományőrző konzervatívok. Mi az?...megalkotni egy saját világot? Hát az, hogy sok mindenkit meghallgatok ebben a topikban, de a saját mesterem én maradok.
Semmi gond. A te saját gondolataid biztos érdekesebbek mint az enyémek. :)
Csak azért irtam le, hátha észre veszitek, hogy nem sok különbség van aközött amikor a szőnyeg akarja saját képére formálni a többieket, avagy épp a tévé.
A "jajdekár, hogy mások nem olyanok mint én" gondolkodás természetes és mindennapi, pont ezért nem ad okod arra hogy bárki is büszkélkedjen vele.
Nem baj. Csak fura amikor egyik néger szánja a másikat azért amirt az fekete.
És?
Tudom....nem a Biblia. De mi a fenéért írtad ide?
Tőled néhány saját gondolat mindig akad. Ezt meg itten minimum sokféleképpen értelmezhetném...de minek, ha Te sem tetted meg.
Kár a helyért!
Az Ember boldognak érezte magát. Felidézte az új házat, elképzelte milyen jó lesz majd a kandalló előtt ücsörögni, pipázgatni és Bachot hallgatni. Felidézte a praktikusan berendezett konyhát, a meghitt hálót, a ragyogó fürdőszobát.
Eszébe jutott, érdemes lenne még pár képpel, növénnyel gazdagitani. Nem ártana még néhány hasznos apróság sem. Csukott pillái mögött képek suhantak, a jövő kellemesnek igérkező képei az új házban. Holnaptól. Igen, holnap lesz a nagy nap, a költözés.
A ház várakozott. Várta az Ember eljövetelét. Minden porcikájában érezte, hogy az idő már nagyon közel.
A padló kövei magugból kikelve orditoztak a szőnyeggekkel.
- Hát nem értitek? Az Ember azt várja tőlünk, hogy kemények, stabilak legyünk. Csillogjunk a napfényben hogy örömét lelje, amikor rajtunk tapos.
- Nem tudtok ti semmit - replikáztak a szőnyegek - A puhaság, a melegség, ez az Ember elvárása. Hogy kellemesen dörzsöljük a talpát amikor ránk lép.
- Micsoda nagyravágyó népség - szólt közbe csendesen az egyik lábtörlő. - Azt hiszitek az Ember arra érdemesit, hogy majd rajtunk tapodjon? Arra vagyunk, hogy letörölje bennünk a sarat. Váljatok egyszerűvé, érdessé, hogy betöltsétek az Ember akaratát! Ha nem igy tesztek, meglátjátok hamar a szemétre kerültök.
- És ti? - fordult az egyik kőkocka a többi bútor felé - Nem féltek az ember eljövetelétől? Titeket mind a gonosz alkotott. Ha eljő az ember mind összetörtök amikor rátok lép. Aztán odavet a szemétre, oda valók vagytok. Térjetek észre és legyetek lapossá, hogy az Ember szépen lépegethessen rajtatok!
Az Ember elszenderedett. Fura álom keritette hatalmába. Megérkezett a házához és ijedtében hátrahőkölt. Mintha úthenger ment volna át az egész házán. A telken szanaszét hevertek a tárgyak, mind kilapulva. A falak, a mosdó, a konyhaszekrény, de még az ágy is valamiképp mintha kétdimenzióssá vált volna. Ott feküdtek a földön. Halk suttogást hallott - Óh hatalmas Ember, végre eljöttél. Emeld ránk fenséges lábaidat, taposs meg, hadd töltsön el a gyönyörűség...
Az ember elkeredett szemmel bámulta a jelenséget. Nem értette, hogy történhetett ez.
- Micsoda szánalmas társaság- szólalt meg gúnyosan egy tégla. Hogy képzelitek, hogy csupán azért lettünk alkotva, hogy az Embernek legyen min járni. Sokkal többre vagyunk hivatottak. Körbe kell vennünk az Embert. Eggyé kell válnunk, egymáshoz kapcsolódva egy nagy teret alkotni. Akkor majd eljő az Ember és belénk költözik.
- Úgy van! Kiabált a tetőcserép. Mig külön-külön álltok, haszontalanok vagytok!
A változás egy pillanat alatt történt. Az eddig a földön szanaszét heverő tárgyak felemelkedtek, egymás hegyére-hátára tornyosultak, óriási végeláthatatlan falat alkotva. Mintha egy hatalmas kemencébe egybeolvasztottak volna mindent. Az Ember feljajdult - Borzalom! Mivé lett a szép házam? - Befogta a szemét, ne is lássa a jelenséget.
-Hihetet ez az ostobaság! - kelt ki magából a rádió.
Ugyan- intette le a TV - fejletlenek még. - Nem tudják, hogy az Ember bennük van. Mit Ember? Emberek! Sőt, lovak, sárkányok, űrhajók, galaxisok. Nem látnak magukba. Méghogy megtaposson az Ember. Eszébe sincs, hiszen a legjobb barát.
- Igen, igen - bólogatott a számitógép - Velünk együtt létezik. Egyek vagyunk, mi és az Ember.
- Az a legjobb - folytatta a merengést a rádió - amikor lágyan muzsikál bennünk és közben áhitattal hallgatja a dalunk
Amikor elvette a szeme elől a kezét, szinte kövé dermedt. A fal eltünk, a tárgyak látszólag ujra felvették régi alakjukat. De valami nem stimmelt. A falakon képek villodztak, az edények összevissza beszéltek, mindenhonnan óriási hangzavar áradt, a mosdókagyló rémes hangon énekelt.
Elég!!! - orditott fel az Ember. Felkapta az éppen szónokló baltát és nekiesett a háznak. Ütötte, vágta ahol érte. Valami csörömpölve ért földet.
Úgy pattant ki az ágyából, mint akit kigyó harapott meg.
- Pfűűű, de rémeset álmodtam. Szerencse hogy felébredtem. Óóóó. Ma van a nagy nap, mindjárt itt lesznek a költöztetők. - Sietve pakolni kezdett, szinte azon nyomban el is felejtette az ostoba álmot.
Amikor a házhoz ért, egy pillanatra eszébe villant még az éjszakai látomás. De minden a helyén volt. Jó alaposan megtörölte a lábát. Belépett, elégedetten végigfuttatta a szemét a tapétázott falakon. Kényelmesen elhelyezkedett a fotelben és bekapcsolta a tévét. Valami zenés műsor ment. Egy régi szám... "Az légy aki vagy! Érezd jól magad!.."
Ó ATTee, hát nem veszed észre, hogy itten eszenciális világok vannak.
rinpoce világ
alti világ
babu világ
Amida világ
mindegyik "gömbölü"? Nincsenek oldalak?
Nem szúrt szemet, hogy a gyengék szellemi mankói, az idézetek is hiányoznak? Hogy nem vita folyik itten, hanem kölcsönös tájékozódás, vagy tájékoztatás?
Ó ATTee, aki egymás után hét topikba is okos, gondolod számitassz itten valamit, mikor csak egy lödörgő, értetlenkedő, és kötekedő figura vagy, egyedül, magányosan mint a kisújjad. Nincs semmid.
Könyveid vannak, amiket még csak másolni tudsz, de megérteni nem.
Sajnálom, ha neked "a témával kapcsolatos komoly tényezőkre" van szükséged. Definiáld már lsz. a komoly tényezőt... Biztos olyanra gondolsz itt, akiről "hallottál", "tanultál" róla/tőle, "elfogadják"... Egyéni gondolkozás és vizsgálódás vs. korszellem (a köztudatba hintett általánosan elfogadott "igazságok"). Lehet választani.
Hogy a homo sapiens lélek lenne, és nem biológiai konstrukció
Itt mellesleg olyanba kötöttél bele, amit Csia nem állított. Vagy hol állította, hogy az ember nem biológiai konstrukció?
Mindegy, vannak, akik bezárkózottak és a más oldalról való megközelítés befogadására képtelenek.
Szia Bab!
A jó pszichiáter, ha kóros személyiségelváltozásokra lel, azt javasolja a betegnek, bontsa le önmagát, és épitse fel újra személyiségét. Azonban ritkán mondják, mert eléggé érthetetlen lesz ez a mondat azoknak akik azt gondolják késznek teremtettek. Megint a jósdánál vagyunk...valami nagyon bölcs tanitást véstek akkor oda. Vagyis egy mondatban, az "élet" kezelési utasitását. Mi ehhez képest a Biblia, semmi, korai okoskodás, ami felett eljárt az idő, hiszen mint filózófiai mű az Újszövetséget meghaladták a későbbi filozófusok. Akkor persze fene érdekes, hogy, ha azt nézzük hány topik foglalkozik a Bibliával, Jézussal, mikor már mai dolgokkal és gondolatokkal kellene foglalkozni.
Ami a még megnem ismert tudatállapot meghatározásod azért tetszik, mert azt sejteti, hogybenne bvan minden értékével az emberben a nagy kihivás kulcsa, csak az ember nem ismeri meg eléggé önmagát. Vagyis gyáva, szorongó és lusta.
Az elfelejtett tudat állapot pedig a "primusz" öröksége, aki bár hatalmasz szellemi szinteket élt meg a "civilizált ermber" elvetett, lenézett mert momentán nem volt autója,és klimája, és nem műzlit evet. Vissza kellene ülni a tábortüzekhez..nem de? De erre meg ráfogták, hogy a hermetikusok titkukká tették, és elzárták a köztől, hehehehehe.
'a probléma akkor megoldható-e a különbözőségek világában, vagy belemerül a természetfeletti tudat mindeneket egyesítő mélységébe? ottan aztán találkozik a személytelen én-el, amiben felismeri a mindenkiben közöst? '
Kérdésedre Te Magad adtad meg a választ Amidának szolo hozzaszolasodban..., a kérdôjelet el is lehet hagyni fenti mondatod végérôl...
'amennyiben ugyan az a faktor minden individuum személyiségének "szive" - mely mindenkiben közös, mert akkor viszont egyetlen individuum sem lesz valóságos értelmében személyiség, nem volna más létező csak én(magam). Csak az ÉN létezik. Ebben az esetben az "én(magam)" az a tényező ami akadája, hogy megtaláljuk ÉN-ünket. Világos vagyok? vagy nem?'
Igen, a logikai levezetés kristálytiszta. A kérdés továbbra is az, hogy ki az az 'Én (magam)". Ennek felkutatására, periodikusan rendelkezésunkre áll bizonyos idô itt a foldi létben, s ennél sokkal több 'a túloldalon'.
A 'természetfeletti tudat' helyett a 'még meg nem ismert tudat-állapot' vagy az 'elfelejtett tudat-állapot' terminológiát használnám...
Bab
Meg kell találni az Önvalót.(megjegyzem tudattalanunk állandó tartalma ám, csak nem élünk vele)
Azt a szellemet a maga mezitelenségében kell birtokolnunk (hamisságoktól mentesen)...
Én is ezt irtam az 1-ben Amida totál sallang mentesen, emlékezz!
rinpoce
válasz erre | adatok | e-mail 2003-09-02 21:09:38 (1)
Én ugy mondanám: az élet értelme, hogy megismerd a benned lakozo szellemet, és életed további részét ez a
csodálatos örökkévalo szellem irányitsa!
Kedves babu .s alternative!
Nincs ellenemre, hogy alti javallatai alapján modositsunk, azért is mert én magam is megbántam a topiknyitó néhány megfogalmazását.
akkor alti elképzeléseit figyelembe véve kedves babu az individuális és a kollektiv szellemről mondanék néhány gondolatot.
(megelőlegezem kedves babu szivesen lépnék veked kolletivára, mert szeretem a bölcselkedésedet, és utálom az okoskodást)
Nos a nem bölcs azt gondolja, hogy egy individuális, csak az ő tulajdonát képező szellem a birtokában van.hehehehehe
Erre a csalódásra épit a hit az általa teremtett lélek tanával. Mi már azonban tudjuk, hogy csak az Egyetlen Kozmikus Szellem létező. Ugye? Vagyis csak egy "pót-szellemet" lehetne elkülöniteni saját használatra. Ebből addódóan a test csalóka értelmezése, hogy a szellemi árnyékképekkel szellemi házasságban élhet. Erről beszélgettél ciszkoval.
Mivel ez nem igy van az a szellem melyet a tudattalanunk tartalmában fellelünk valamiképpen a "nagyszellem" része. Vagyis ha álomvilágban élünk és mindenki egyformát álmodik. Ugyan olyannak látja a világot. Ha nem igy lenne két ember sem akadna aki egyformának látná a világot. Valami féle kollektivát alkotunk tehát, és az emberi tudományok e kollektív gondolkodáson alapulnak? Minden emberi tudásnak ez a mód ad egyformaságot és összefüggést?
mert hogy ugyan nehéz a tudat vonatkozásában elfogadni, de a tudattalan tartalmak vonatkozásában mégis csak elfogadjuk: lásd egységes ösztönök, stb.
Mert hogy az emberi testben is mi a fene teszi összehangoltá a milliárdnyi sejt cselekvését, pedig egészen jól csinálják. Vagy ugye az alacsonyabb rendü csordaösztönt is tudomásul vesszük, mikor alacsonyabb én(tudatu) embereket egy nyájba terelnek, és azok iraccionális gondolkodásmódjában sőt cselekedeteiben nyilvánul meg. tömeghisztéria is létezik, és minő érdekes: minimalizálja az átlagos intelligencia szintet is. Na bonyolult még egyeseknek a világ.
tehát veszélyes az emberiség kollektivájában maradni, és a hangadókkal bégetni. Meg kell találni az Önvalót.(megjegyzem tudattalanunk állandó tartalma ám, csak nem élünk vele)
Azt a szellemet a maga mezitelenségében kell birtokolnunk (hamisságoktól mentesen), A delphii orákulum szellemében az önfelismerés segitségével bele kell meritenünk mikrokozmikus tudatunkat a
természetfeletti őstudatban (ami szintén tudattalanunk tartalma, Jung Mélymagnak nevezte).
Vagyis tényleg nem kell körös körül nézegetni mert azt keressük ami bennünk van, csak kivül akarjuk megtalálni.
tehát, még egyszer a nemtanitásról:
Mindaddig, amig a Bölcsek elkülönült léttel bírnak, elkülönült ideákkal és funkciókkal rendelkeznek, csak véges ész birtokosai, és csak kevés számú lény javára müködhetnek.
Ezért le a kollektivizmussal, csináld meg magad, és individuálódjál sikeresen. Legyél liberális.
Kedves Amida! igen csak jó néven veszem, hogy a kezdeti ármasból, te magad is ki kivánsz képni, mert még mindig a fórum szokásai közé ragadsz, ha a testtel foglalkozni kivánsz, hiszen funkcionálisan, létezésében(vegetálásában) alapvetően különbözik a további kettőtől.
Nézzünk egy másik kategorizálást:
személyiség
lélek
szellem
nos nekem ez jobban tetszik
Majd ha közeledünk az Egy Szellemhez, mint gondolom szándékod,mert ha nem akkor ez a topik is elveszik annak méricskélésében:mi az ember? Ez meg öreg hiba lenne. Kissé lazán Amida. Miért vagyok? Ki vagyok?
Egyéniség vagyok-e vagyis olyan személyiség melynekkülön álló lelke van? Örökre el vagyok-e választva ama milliárdnyi élőlénytől, melyek számtalan létformában körülöttem élnek? A jelenségek káprázatos világa valóság-e? A körülöttem lévő dolgok és lélegző lények, valamint én magam is - valóság-e? Avagy minden csak látszat, minden csak teremtett csalóka álomkép? Ezekkel a kérdésekkel szembe nézve szakadunk el a fizikai tényezőktől és mindhárom azonos sikra kerül, ha réttegzett sikról beszélhetünk is. Na, most már nem kell egy almát, két körtével összevetni.
Egy igazságot kell keresni, mely önmaga sem létező, csupán absztrakció, mint ezen formájában a három alapvetés.
Mert, hogy ugyanis elöb utóbb ugyis a legősibb felvetéssel kell szembenézni: vagyis a probléma akkor megoldható-e a különbözőségek világában, vagy belemerül a természetfeletti tudat mindeneket egyesítő mélységébe? ottan aztán találkozik a személytelen én-el, amiben felismeri a mindenkiben közöst?
Ebben az esetben találunk ugyanis konkluziót, nevezetesen: amennyiben ugyan az a faktor minden individuum személyiségének "szive" - mely mindenkiben közös, mert akkor viszont egyetlen individuum sem lesz valóságos értelmében személyiség, nem volna más létező csak én(magam). Csak az ÉN létezik. Ebben az esetben az "én(magam)" az a tényező ami akadája, hogy megtaláljuk ÉN-ünket. Világos vagyok? vagy nem?
A további egyesités vagy egységesités felé még néhány lépést kell tennünk. a kis mikrokozmikus tudatunkat kössük a makrokozmikus tudathoz, ami szabad vagy elkötelezett...ahogy akarod, mindazonáltal azonban a a jelenségvilág dualitásának megszüntét eredményezi, ezzel aztán meg is ragadtuk az Egyetlen Lényegiség.et, mint természet feletti tudatot.
Kérdésem:
tárgyalhatunk tovább annak alapján, hogy a szükséges hármas:
személyiség
lélek szellem?
Szerintem inkább mint ha a testtel foglalkoznánk.Egyszinttel előbbre léptünk, babujaju felfelé vezető útján.
Amida! Az individualizalodas nem csak hogy pozitiv, hanem fontos tenyezoje a foldi ember fizikai és szellemi evoluciojaban. A Létezés minden lépcsôjén megtaláljuk az erôket és ellenerôket. Ez az az alap, amibôl a fejlôdés létrejön. A kezdetekben szétáramló szellemiség visszatér eredeti 'hazájába', de már egy tudatos szinten. Egy szellemileg felébredt ember aktiv, tudatos teremtô tényezôjévé válik mind a fizikai, mind pedig a szellemi világnak. Az ilyen ember 'tudja' miért áll ma is gyertya az oltárok két oldalán. Az individum sajat gondolati rezgeseivel naprol napra teremti maga kkorul a fizikai es a szellemi valosagot. A személyiség totális magára ébredése folytán megszuletik az az Éntudat, mely egy tisztulási folyamat után felszabaditja mind a fizikai, mind a szellemi testet.
Az ébredezô szellemi ember eltolja például mind a luciferi mind az arimáni energiákat. A Tudás hatalom mondja a mondás. E vonatkozásban fontos lenni tudni, hogy minden keletkezett feszultség magaban hordozza az oldó formulát is. Igy a luciferi energiák kioldása is lehetséges. Ameddig onzô, kondiciokhoz kotott, teljes szabadság helyett rabságot kinálunk a szeretett lénynek, addig a luciferi energiák rabságában sinylodunk. Azonban amikor megszuletik bennunk az a szeretet, mely kizarolag a szeretett lényért jött létre, amikor már nem birtokló a szeretetünk, akkor megváltottuk a luciferi impulzusokat, mert önmagunkban magára ismertettuk.
Arimán engergiái is hasonlóan oldhatók ki, ami ott van analizalo, osztalyozo tevékenységeinkben. Ennek az eronek koszonhetjuk az intellektus hideg fenyet, s tény, hogy ezek nélkül az engergiak nelkul nem lettunk volna képesek megvetni a fizikai lét szintjén. De sajnos ezt szulte bennunk ki a gorcsos élet éhséget, az anyaghoz valo hihetetlen ragaszkodást, s a vele valo azonosulas hiedelmét, sôt az intellektus kizárolagosságának hamis képzetét, s az anyagi felsôbbrenduseg idôleges biztonságát is.
Mindezek kioltása, annak sikere tudati szintunk függvénye.
Azzal nem ertek egyet, hogy az embereket semmiféle tanitások altal nem lehet visszavezetni a regi utra. Az ut régi is meg uj is. S az is vezetodik, aki egyelôre nincs ennek tudataban. De abban melysegesen igazad van, hogy az en kulcsaim mások ajtaját nem nyitják. Mindenkinek meg kell találnia saját életszimfoniájának hangjait... de errôl mi már szot ejtettunk... :)
Hogy mi azt nem érjuk meg? Dehogyisnem Amida! Hiszen már az uton vagyunk. Az individum szamara kizarolag a Jelen letezik. S ezt a Jelent Te olyanná teszed önmagad számára, amilyenné akarod, mindez attol fugg, mennyi, s milyen eszkozoket szereztél be ezidáig tanulóidod alatt.
Bab
Köszönöm babu, hogy beléptél a topikba, remélem a jövőben sem felejted el.
(örülök annak is, hogy mellőzted a fizikát)
Leginkább annak örülök, hogy saját és sajátos gondolataidat, kifogástalan logika - mely a ma felé mutat - írtad le.
Az 1-2.bek.ben foglaltakak a mgam részéről mint az alap alkotók meghatározását elfogadom (egyelőre)
A 3.bek.ben az nem világos, hogy az indivualitás megjelenését, és erősödését a liberális emberben, Te pozitivnak vagy negatívnak tekinted folyamatában. Én a sikeres individuáción keresztül fejlődő embert tartom a jövő emberének, aki nem szorul folytonosan vallási és társadalmi visszaigazolásokra, nem a nyájszellem vezérli, ennél fogva a konzervativizmus elleni folymatok soldierje lesz vagy lehet.Az amerikai neokonzervativizmus sok kérdésre ad újkeletű válaszokat, még sem állitja vissza mindazokat a korlátlan lehetőségeket mellyel az általad leírt kezdeti ember bírt, és bizony magasabb szellemi szintekre is jutott, mint a napjainkra aláhulló antiszocializált, rettegő, és mindentől félő ember által teremthető szellem.Nem csodálom a szellem pihenésre irányuló igényét. (tök, jó)
A 4. bek. szerint a tudásért az ember feláldozta szellemi képességei javát, annak motrzsái is "hatalmassá tették" mivé emelkedett volna a szellem által? Egyetértek. Túl nagy árat fizetett az emberiség a tudományos-technikai vivmányokért, a mindent felörlő fogyasztói társadalomért.
Az 5. bek. szerencsére Atlantisz nélkül is elfogadható.Hagyjuk Atlantiszt, és Lemuriát)
6.bek. Mondjuk a kristály feleméles helyett megnyitjuk újra a harmadik szemünket, a második látásra. Elfogadod?
Hermesz Mesterrel kapcsolatban csak annyi személyes észrevételem van, mintha azt mondtad volna, nem ismered Őt, ehhez képest tanitásának alaptételét hibátlanul veted fel.
Amit az utólsó bekezdésben írtál, azzal maradéktalanul egyetértek, és a következőket tenném hozzá:
...átérzi azonban e veszteség grandiózus mivoltát, és léte történetének késői szakaszában ihhletett munkákban (Biblia) keres szánalmasan, ÉS MA IS - pótlékot az elveszett kincsek helyébe. A mára bizonyos módon "okossá" lett ember magasabb életminőségében döbben rá a veszteségek nagyságára, melyeket fejlődése folyamatán elfelejtett fejleszteni, és alkalmazni, tuddattalanja legmélyére taszítva azokat. Szerencsére persze megvannak benne, mert a tudattalan határai végtelenek, és jól elfér az ottan. Sőt fejlődésen is átesett.
Mivel azonban láthatod, és tapasztalhatod, hogy az embereket semmiféle tanítások álltal nem lehet visszavezetni a régi útra, mindenkinek aki erre képes, és vágyat érez (és én ezért nem tanitok) - és elgendő számunak - egymagába kell a felfelé vezető útra lépnie. Ehhez tarom fontosnak az individuált embert, aki immár egy magában is képes végigjárni a szellemi-lelki megújjulás meredek útján, majd...lesz még közösségük...de mi azt nem érjük meg.
Nos ezzel a hozzászólással kapcsolatban csak annyit:nem Csia Lajos szerint van írva, hanem Csia be van másolva. Azt hogy Csia elképzelései (csak úgy mint Szondyé) ezzer sebből véreznek, és a témával foglalkozó komolyabb tényzők tekintetbe sem veszik, és csekélységem sem tartja szóra érdemesnek,azt jelenti, hogy pusztán egy sem filozófiai, sem pszichológiai iskola által nem képviselt - gyökértelen - elméletről van szó. Az, hogy mint érdekességet (ha azt a szintet megüti) ide bemásoltad, az elismerésre méltó, de kétségtelenül zsákutca.
Hogy a homo sapiens lélek lenne, és nem biológiai konstrukció, azt leírni bizony nem csekélység. Ha egy elmebajos gondolatra alapozott száz sort meglátok - megbocsáss - el sem olvasom. Az emberlélek teste, hahahahahahahah :)
Amida Kedves! Az Idôtlen Bölcsesség elvalasztja a lelek es a szellem fogalmat, melyek egyaltalan nem fedik egymast. Ahogy a lélek a fizikai test es a szellem kozott; ugy az éteri test egy hidszerv a fizikai es a szellemi vilag között. Az eteri test a fizikai atom szellemi elorezgese, eltetoje. A lelek pedig egy kozvetito a szellem felé. Ezt csak azert irtam, mert sokszor e két dolog osszemosodik ...
Igen, atesik mind a lelek, mind a szellem bizonyos evolucios folyamaton, sot az emberi tudat is. Ez szoros kapcsolatban all a Foldfejlodes, a Kozmogenezis szakaszaival. Az ember egy vegtelenul hosszu, magasabb torvenyeknek engedelmeskedo szellemi folyamat kikristalyosodott anyaghalmaza. De az ember mint lény, ennel sokkal tobb.
Az ember kozmikus tudatszintje mind jobban hanyatlik, az intuicio helyebe mindinkabb az intellektualis gondolkodás lep. Itt, individumunk felfedezesevel kezdodik a tudatossa valt elszakitottsag. A megjelenes es eltunes, a szuletes es halal felvallalasa. Kezdetben a fizikai test még nem tartalmazta a fizikai halal kodjat. Kesobb, periodikus megsemmisitese azert vált szuksegesse, mert evolucios utjan a szellemnek szuksege van pihenesre az anyag kozelsege miatti megterhelesetol.
Az intellektus, az önálló gondolkodas kialakulasaval e evolucios folyamatban (latszolag) visszavonul a szellemi ero. A ahogy lazul a kapcsolat a szellemi vilaggal, ugy valik egyre erosebbe az emberben a keszseg, hogy aktiv, cselekvo, alakito lakojava valjon a foldi vilagnak. Az elveszett bolcsesseg morzsáiból szuletik késôbb az a tudas, mely az embert az anyag urava teszi.
Atlantisz kozepso korszakaig testet oltve volt jelen a tanito Hiearchia a foldon, mint beavatottak eltek es dolgoztak az Orakulum templomokban. E hét Orákulum éteri kozpontja a kialakulo hindu szellemisegben jelentkezett legerosebben. A rank maradt Védák, s az Upanishádok még természetes formában mutatjak a szellemi vilaghoz valo eros kapcsolatot, s igy a fizikai vilagot 'csak' Mayanak tekintik. Minden inspiracioja az anyagtol valo mielobbi fuggetlenitodest diktalja.
Azonban a szellemi;- tudati evolucio megallithatatlan folyamat, s a kapcsolat egyre jobban lazul. Mi maradt hat? Felemelunk egy kristalyt, s jobb esetben sejtuk, hogy egy szemet nyitottunk a Kozmosz felé, a Fold szellemi szemét, mely 'feltekint valamikori otthonara, s elmondja az elszakitott embernek, hogy honnan szarmazik...A regi tudast elfelejtettuk, de megmaradt a vonzodas a szep kô irant, mert erezzuk benne saját eroink lenyomatát...
Visszaterve az evoluciohoz... a kesobbi korokban az ember ellesi az egitestek torvenyeit, (perzsa, kaldeai, babiloniai ôscivilizaciok), tanulmanyozza a termeszeti eroket, ezzel kesziti elo a modern kor technokrata civilizacioinak alapjait.
A gorog-romai civilizacio már nem csak elfogadja az anyagot, hanem szellemét az anyagba ulteti, mint a szepseg idealjat. Itt mar nem a fizikai vilagtol valo elfordulasrol van szo, Sôt! s mégis megmarad egy hihetetlen kiéhezettség, hiszen az anyag tisztelete mogott a keresô impulzus mukodik (a mai napig), amely valahol sejti az anyag szellemi lényegét... A gorogok a szepseg-kultusz mellett még a természetttudományban is keresik a vigasztalast, egyre jobban sorvado belso világa gyogyitására.
A Hermesz Triszmegisztosz-i Bolcsesseg-Szeretet-Ero' Platon altal a Szepseg, Josag, Igazsag harmassagara devalvalodik. Innen pedig mar csak egy apro lepcso vezet korunk Értelem, Érzelem, Akarat harmassagaig. Ahogy tavolodunk szellemi valosagossagunktol, ugy egyre szilardabban allunk a foldon, kozelebb kerulunk az anyaghoz, vizsgaljuk, kutatjuk, anyagelvuekke valunk. Intuicio helyebe 'kézzelfogható' szemelyisegtudat lep.
Mára elértuk azt a melypontot, ahol a szellemi ember számára az elet egy 'rangon aluli' letezessé vált, s méginkább és fokozatosan a racionalizmus közgadasági formulajava züllik. Hiteink letéteményesei a tudosok, kozgazdaszok, bankárok lettek. Ezzel olyan melyponthoz erkeztunk, ahonnan lehetetlen masfelé, mint csakis felfelé törni. S egyetlen életadó ösztönunk a koszonet lehet, hogy mindez még számunkra lehetséges...
Szeretettel: Bab
Nos, Csia Lajos szerint, kissé hosszan, de érthetően fogok válaszolni.
Az ember lélek, akinek van teste és szelleme. Amiképp teste az anyagi világot érzékeli és avatkozik abba bele, ugyanúgy a szelleme a szellemivel tart kapcsolatot.
Létezik tisztán a testi életet élő lény, az állat, melynek életszelleme minimális funkciót (ösztön) tölt be, s ugyanúgy vannak tisztán szellemi életet élő lények is, az angyalok. Miképp az állat testi érzékelései finomabbak az emberénél, úgy az angyalok, kerúbok szellemi tudása is magasabb az emberénél. A növény nem tartozik egyikhez sem, mert abban gondolkozó lélek nincs.
Azt a tényt, hogy az ember a lélekkel azonos, és hogy másik két alkotórésze a lélek kiszolgálására van teremtve, bizonyítja az, hogy e három rész közül egyedül a lélek tudatos, és sem a testnek, sem a szellemnek tudata nincs. Ezt a tényt viszont az igazolja, hogy a test és szellem életműködéseiről az embernek nincs tudomása, amit csak akkor szerez, ha a betegség vészjelzője a fájdalmon keresztül megszólal.
Az ember három alkotórészének jellege, s egymáshoz való viszonya megfelel annak a rendeltetésnek, amelyet a Teremtő az emberre nézve meghatározott: a szellemvilágot képviseli és ezáltal uralkodik a földön, s így Isten akaratát kellene, hogy megvalósítsa. Így tehát mindkét világhoz tartozónak kell lennie.
Tehát elvileg így nézünk ki (a behúzás az alárendeltségi viszonyt fejezi ki, a dőlt betűs tartomány jelöli az embert):
Isten és a tiszta szellemi világ
emberi szellem
emberi lélek
emberi test testi világ
Ám, szép az elmélet, de valahogy nem így látszik, hanem így:
Isten és a tiszta szellemi világ
--------------------------------
emberi szellem
emberi lélek
emberi test testi világ
Ha elfogadjuk, a bűneset után megszűnt az állandó érintkezés Istennel, s ez az emberi szellem -mint ami használaton kívül van- sorvadását okozta. Az ember a szellemi világ felé mindinkább elvakult, Istentől egyre jobban elidegenedett. A szellemvilág ezután csak ritkán vette fel a kapcsolatot az emberrel.
Az ember a hiány betöltését ezután az anyagban kezdte keresni, s kezdett attól függeni. Így lett csúfja annak, amivé teremtették. Ahelyett, hogy ő kormányozná a testi világot, az kormányozza őt. Két dolog történt az emberrel: egyfelől elvesztette könnyű uralmát, másfelől árulója lett hívatásának: nem a Teremtő képviselője s akaratának végrehajtója volt ezentúl a teremtésben, hanem tovább hitt a csábítónak és felajánlotta neki akaratát és szíve figyelmét. Sátán az emberen kersztül a világ ura lett. Lassanként egy új viszony alakult ki, amelyben Sátán e világ fejedelmeként uralma alá hajtotta az embert:
mocskos szellemvilág
| okkult szellemi kapu | lélek | test romlott testi világ
Ezután már csak állandósítani kell a hatalmat, amit úgy tehet meg, ahogy Isten is tette: kezét az ember szellemében kell hagyni és ezáltal az embert alkalmas eszközzé tenni a mocskos szellemi befolyások képviselésére. Ám ahogy Istennek ez egyszerű feladat, Sátánnak annyira nehéz, mint egy hackernek a más programjában turkálni. Ezért Sátán alulról, a tudatalattiból (a gondolkozás megkerülésével) mászik be a lélekbe. Ennek eszközei: pogány babona és varázslás, spiritizmus és általában az "okkult" jelenségek. Az okkult utak az ember szellemét átalakítják. Az a lélek, aki nyitottá válik az okkult felé, Isten felé bezárul. Lassanként elveszti az Istennel való érintkezés minden képességét, s romlott szellemek lekhelyévé válik. Ez az ördöngősség.
A Sátán másik útja az, hogy az anyagi dolgok jelentőségét túlnagyítja, azoknak a lélekre gyakorolt hatását felerősíti, hogy leplezze, bizonyos álszellemiséggel megcsalja a lelket. A lélek rátapad a testi dolgokra, az anyagot dicsfényben látja: a testi dolgoktól szellemi hatást vár, mint a böjttől, ételek közt való válogatástól, aszketizmustól, bálványimádástól stb. A mocskos szellemi világnak szellemi ereje és dicsősége nincs, ezt az erőt és dicsőséget csak az anyagi világ erejével igyekszik pótolni: vagyis a Teremtőt plagizálja; ezért a testi világot a magáénak hazudja, magát annak jogos uraként tünteti fel.
Sátán hatásainak különböző fokozatai vannak. Ahogy Isten, Úgy Sátán is nevel. A spiritiszta médiumot is nevelik arra, hogy szellemek befogadására alkalmasabbá váljon. A médium tekinthető elsőfokú ördöngősnek, amennyiben beléjük az Istentől eltiltott, kijelentésre vállalkozó szellemeknek szabad bejárásuk van. A másodfokú ördöngősség szintjén a megszállott elveszti szabadságát és a szellemek tehetetlen foglya lesz. A végső, harmadik fokon megszállott kiegyezik az őt megszálló szellemmel és tudatosan hódol a mocskos befolyásnak.
A másodfokú ördöngősség képlete:
tisztátalan szellemek
okkult szellemi kapu
tudattalan lélek
test testi világ
Az ördöngősséggel beálló mocskos szellemi hatás az emberi szellemet beteggé tesz; s rajta keresztül kaput nyit a lélekbe; a lélekben félreszorítja a szív tudatos működését, úgy, hogy a tudattalan emberi lelken keresztül a megszálló szellem a lelket és a testet használhatja. Bizonyos mértékig megmaradhat a tudatos lelki működés, úgy, hogy sajátságos kettős lelki működés támad: tudathasadás. Orvosok ezt a lélekhasadást elmebajnak könyvelik el; gyógyítani azonban csak az tudja, aki a megszálló szellemi világot legyőzte, s a lelket megváltotta. Ez a természetellenes állapot mindig megtámadja a médium idegzetét és lelki épségét. s a lélek ellenálló képességét előbb-utóbb teljesen lerombolja.
Az első két tudattalan fokról megmenthet Isten kegyelme. De a harmadik fokról azt mondja az Úr, hogy arra nincs bocsánat sem most, sem a túlvilágon. Ehhez az úthoz a Szent Szellem elleni káromláson vezet: a tudatos és szándékos hazugságon át. Az ördöngősség alsó két fokára magunk, vagy mások tévedéséből juthatuk, de a harmadikhoz nem a tévedés, hanem a lázadás, az Istennek való tudatos, megfontolt ellenszegülés visz el. Ennek az állapotnak a képlete:
Sátán és szellemei
szellem
tudatos lélek
test materiális teremtés
Akik ebben a lelkiállapotban járnak e világon, minden erejükkel és tudatosan dolgoznak azon, hogy ezt a világot Sátán uralma számára rendezzék be. Tudatos hazugságokkal szórják tele a világot, s gyilkos kényszerrel viszik rá az embereket arra, hogy a hazugságban részt vegyenek. Ám reménytelennek mégis csak azok helyzete mondható, akik önként, s az igazság megismerése után, tehát az istenfélők közt való forgolódás után tudatosan és szándékosan maradnak a vétek útján. A Szent Szellem káromlásának ezen útja ilyesztő borzalmasságában áll előttünk, de mielőtt valaki ennek az útnak a végére érne, Isten kegyelme többször is utána megy és megmenteni igyekszik.
Az Istentől elszakított ember előtt azonban egy másik út is nyílik: ez az Istenhez való visszatérés útja. Nem is az ember keresi Istent, hanem az Isten megy az ember után. Isten újonnan és felülről szüli az embert, azaz helyreállítja a kapcsolatot az ember és a tiszta szellemvilág között. Ennek a helyreállításnak a neve újonnanszületés, s ha az ember örömmel veszi Istennek ezt a közeledését, az ember "megtér" Istenhez és "új meglátásra" jut. Új meglátások hosszú során keresztül jut el az ember helyreállításra, s abban bevégzetté lesz. Míg ezt az utat, melyet megszentelődésnek nevezünk, megfutja, addig két ember él, küzd benne egymással: addigi lénye, melyet óembernek nevez és új embere, melyet Isten teremt benne Krisztus képére és hasonmására. Minél inkább Istenre bízza ezt a harcot, azaz pihen a hitben, annál inkább valósul meg az életében az örök szombat -amit ajánlanék a Tartjátok-e a szombatot topicba is (ATTee)-, az örök pihenés. Ezt az egyre határozottabban győzelemre vivő harcot ábrázolja a következő ábra, amely a földön élő keresztyén ember életképe:
a "bátorító" isteni Szellem
megújított emberi szellem
harcoló lélek
a bűnnek teste a gonoszban veszteglő világ, amely a Teremtő helyett az anyagot csodálja
A lélek két ellentétes hatás ostroma alatt áll és állandóan választásra kényszerül a kettő közt. Ha elbukik, újra kezdi a harcot, míg vagy végleg elbukik, vagy diadalmaskodik - ám Isten választottait Isten óvó keze őrzi. A harc tárgya tehát a látható világ és a Láthatatlan iránti bizalom. Aki a Láthatatlanba vetett teljes bizalomba és nyugalomba eljut, s nem kételkedik, az bevégzett (tökéletes) embernek számít. A küzdelem vége tehát így fest először még akkor, amikor a bűnös testben élünk:
a belénk oltott Krisztus
Szellemünk
a szombati nyugalomhoz jutott lélek
------------------------------------------------------
a megfeszített vagy "állon ütütt" test a kísértő világ
A bevégzettség második értelemben, mikor a harcnak vége és a megfáradt testet a lélek leveti magáról: a lélek nem érzi magán a test megtagadásának heges sebeit és megkönnyebbült:
Isten közelsége
Szellemünk
a testétől megfosztott lélek
A harcnak vége, a pihenés ideje eljött. Ám az ember Istennek olyan teremtménye, aki testi életre van teremtve, s így testi élete nélkül élettevékenysége nem lehet teljes.
Teljes befejezettségét az ember csak a feltámadás után érheti el. A Szentírásban két feltámadás van megemlítve: az első feltámadás a győzedelmeseké, s azt az ezer éves urálkodás fogja követni, tehát szolgálat és munka. A második feltámadás a többi emberé, s a Jelenések szerint lábadozás, gyógyulás fogja követni (20,4+körny.; 20,12; 22,2). Akik tehát az első feltámadásra nem jutnak el, nagy hátrányból fognak indulni azokkal szemben, akik a mennyei életre már itt a földi életben megérnek. A test visszanyerését adó első feltámadás után kezdődik -a megelőző pihenést (Jel. 6,11) követő- szolgálat a tökéletes, bevégzett állapotban, de a még be nem végzett világban: olyan világban, ahol vétek, betegség, halál lesz, feltámadott tökéletes testben fognak szolgálni a választottak. Az új földön folytatódik ez a a szolgálat, s akkor a környezet, a munkatér is a befejezettség állapotában lesz.
Az ezer éves uralkodás alatti győzeldelmes élet képlete:
lakodalom, vagyis az örök együttlét Krisztussal (1Thessz. 4,17)
a szellemi világot szemtől szemben látó emberi szellem (1.Kor. 13,10-12)
a diadalmas lélek
a hústól (romlottságtól) már többé nem kísérthető test a Krisztustól kormányzott, de még vasvesszővel fékentartott tökéletlen földi élet
Az új földön az ember képlete:
Isten trónusa az emberek között
a teljes megdicsőülést szemlélő szellem
örök ifjú lélek
az örök ifjúság erejében élő test az új föld, amelyen Isten dicsősége az embereken keresztül megvalósul.
Ekkor a lélek Isten zavartalan fényében él, teste fölött tökéletesen úr lesz, de test élete is Isten dicsőségét veri vissza, s minden, amit átél, hálára, Isten magasztalására indítja.
Érdemes megfigyelni a bűneset előtti ábrát és a teljes bevégzettséget mutató iménti ábrát. A két állapot között mégis nagy lesz a különbség: a tapasztalatlan ember kipróbálttá lesz. Ez az új ember fogja bizonyságtételébel a földi uralom gyékényét Sátán alól kihúzni: többé elestéről nem lehet szó! Ki fog tűnni az is, hogy mily nagy a különbség amaz állapot között, amelyben az ember kívánta és helyeselte a jót, de a vétek teste megakadályozta a jó véghezvitelét és a között az állapot között, amelyben a jó megvalósulásának akadályát az anyagi, testi világ többé nem képezi. Akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy a megvalósuló jó Istenből áradva a végtelenségig hatványozódjék. Az Istenhez visszatérő ember előtt végtelen lehetőségek nyilnak meg, melyeket az újra megtalált Isten szeretete nyit előtte. Az embert úgy alkották, hogy ha Istent elveszíti, ő maga lesz elveszetté. Ám az elveszet juh örökre visszakerül; a lélek teljes értékeében ragyog; az atyai ház örömébe szabad az út!
Csia Lajos: Bibliai lélektan, 23-32. oldalak. Százszorszép Kiadó és Nyomda, 1994.
Remélem, ez kielégítő választ ad mindenki számára a szellem, lélek és test kérdésére vonatkozóan.
Örömmel tapasztalom, hogy a fórumlakók nem tudnak csalódást okozni. Mégis csak könnyebb megerőszakolt dolgokról véleményt írni, mint az ember mentális tényezőinek alapfogalmairól. Jobb leállni a kétezer éves "szakirodalomnál" mint az agyba energiákat küldeni gondolkodás céljából. A kor kihivásaihoz képest, meglehetősen kevés itt a jól individuált személyiség. Maradnak a mankók és a tolókocsik. Namármost ezért röhög a XXI. sz. éledező szelleme. Ne, hogy valaki azt gondolja, hogy olyan nagyon okosnak tartom magam - szó sincs róla - csupán azon vagyok megdöbbenve, hogy hol is tartunk, mindannyian.
