Én azt mondom, legyen szavazati jog a gyerekeknek. Majd meglátjuk, a Fidesz mit kezd azzal a rengeteg ellenszavazattal, amit a cigányoktól kap. Mert ők k...-ra várták a Viktort, de pechükre nem kaptak tőle semmit.
A magyar nyugdíjasok életük folyamán meglehetősen sok pénzt befizettek adó, járulék, stb. formájában. A határon kívüli magyarok egy csomó pénzt kivettek a határon belüli magyarok zsebéből.
Adjuk meg a kutyáknak is a választójogot. Hiszen olyan értelmesek. Meg egyébként is, nekik is van halhatatlan lelkük. Később sorra kerülnének a macskák és papagájok is.
Ja és biztosítani kellene a kutyáknak, macskáknak, papagájoknak, stb. az üdvözüléshez való jogot, őket is meg kellene keresztelni. A papagájokat esetleg pappá is lehetne szentelni, tudnak beszélni, megtanulhatnák a liturgiát.
Épp halottam a rádióban, egyik határon kívülit nyilatkozni: Nagyon jó, hogy szavazhatnak a magyar parlamentre, mert ott dől el, hogy mennyi pénzt kapnak az anyaországtól.
És akkor a határon kívüliek lesznek a második cigányság.
Én nagyon örülök a javaslatnak és szeretném ha mindenki a Smit Pali Bácsira szavazna és, és, és, többet nem lene tanitás hétfőn, mer hát az borzasztó. És eltörölnék az autóközlekedést, kivéve az Apuét mer hát az Apu a világ legokosabb embere.
Arról nem is beszélve, a politikusok is még demagógabb lesznek. Mi pártunk eltörli az érettségi vizsgát, ingyen adja a pelenkát? Mivel fognak ezek a faszkalapok kampányolni?
Az abolicionista mozgalmak fő célja, hogy a szavazati jogot a társadalom minél szélesebb rétege élvezhesse. Az Észak-Atlanti civilizációban, így Magyarországon is, az abolicionizmus elvei szerint a legelnyomottabb társadalmi réteg ma a 18 éves kor alatti korosztály, mivel érdekeit a szavazóurnáknál sem közvetlen, sem közvetett módon nem képviselhetik, tehát egy értelmes abolicionista cél, adjuk meg a gyermekeinknek is választójogot, közvetetten a szülőknek adott többlet szavazati jog útján.
A választójog szélesítésének történelmi ismeretetése helyett inkább egy olyan sajátosságra hívjuk fel a figyelmet, ami kézzel fogható és számadatokkal könnyen ellenőrízhető evidencia. A választások ma alkalmazott demokratikus elvei a XVIII-XIX. század demográfiai szempontból nagyon fiatal társadalmaiban alakultak ki, tehát akármilyen szűk vagy tág is volt a választásra jogosultak köre, a leglényegesebb társadalmi kérdésekben a teherviselő korosztály döntött.
Az elmúlt 200 évben soha nem volt ilyen magas a választásokon megjelent emberek átlagéletkora, ráadásul soha ennyi eltartott személy nem szavazhatott, mint a mai európai – köztük a magyar - demokráciákban. Ez sok tekintetben leszűkíti a pártok mozgásterét és a behatárolja a társadalmi erőforrások felhasználását is. Az időskorú eltartottak szavazati súlyának folyamatos erősödése (gerontokrácia uralma) miatt a megújítást, fiatalítást a kormányok korlátozott módon vállalják fel, tehát romlik a társadalomnak az új helyzetekhez való alkalmazkodási képessége.
Mindannyian részesei, áldozatai vagyunk a gyerektelenség és elöregedés okozta társadalmi, gazdasági válságnak. A demográfiai deficit egyre nyilvánvalóbban és mélyebben meghatározza társadalmunk erkölcseit, gazdasági és jogi rendjét. Egyre több alkalommal kerülnek a döntéshozók jövőt romboló kényszerhelyzetbe. A politikai döntéshozatalban túlreprezentált az inaktív nyugdíjas korú társadalmi réteg, míg a jövő társadalmát meghatározó 18 éven aluli állampolgárok érdekei alig érvényesülnek – lévén nem rendelkeznek sem közvetett, sem közvetlen szavazati joggal. A társadalombiztosítási rendszer alapvető megváltoztatása talán a mai politikai környezetben lehetséges, de a mainál sokkal demokratikusabb társadalmi környezet képes stabilizálni.
Közéletünk olyan demokratikus deficittől szenved, amiben egyes társadalmi csoportok túlreprezentáltak, mások pedig még közvetett reprezentációval sem bírnak. Ma Magyarországon a demokratikus deficit a gyerekeket és az őket nevelő szülőket sújtja leginkább. Szavazáskor a szülő nem csak önmagát, mint egyént, hanem eltartottjait is képviseli, de szavazata nem a teherviselésével arányos. Így a demokratikus deficit személy szerint a gyerekvállalás mértékével arányosan nő a társadalmunk mai demokráciájában.
A gerontokrácia uralma Magyarországon is tetten érhető, ha visszatekintünk az elmúlt 20 év magyar demokráciájára láthatjuk, hogy az újraelosztás során csökkent a társadalom megújítására, a fiatal korosztály felnevelésére, kutatásra, fejlesztésre fordított társadalmi erőforrás és nőtt az időskorúak részesedése. Az időskorúak nagy szavazási hajlandóságukkal meg is jutalmazzák a pártokat.
A társadalmi probléma tehát adott, a mai választójog alulreprezentálja a társadalom teherviselő rétegét és túlreprezentálja az időskorú réteget. A közéleti döntéshozatalnak, tehát a választójognak a változtatására számos elképzelés forog közkézen. Többsége antidemokratikus megoldás, mivel a szavazásra jogosultak körének szűkítésével, különböző cenzusokkal operálnak, pl. vagyon, jövedelem, adófizetés, képzettség.
A megoldást a mai a demokráciánk keretei között kell megtalálnunk. Demokráciáról vallott elveink szerint csak a szavazási jogosultság bővítésével célszerű a teherviselő társadalmi réteg döntési helyzetén javítani. A szülőknek adott többlet szavazati jogot Nyugat Európában vetették fel először és Magyarországon a közvélemény előtt Nagycsaládosok Országos Egysülete állt ki a nyilvánosság elé ezzel az elképzeléssel.
Jelenleg a választópolgárok száma 8 millió körül ingadozik. Közel 4 millió gyereknevelő szülő szavazata áll szemben a gyermeket nem nevelő több mint 4 millió választópolgár szavazatával, ezen belül is a nagy szavazási aktivitást mutató 1,7 millió idős korúval. Ha a közel 2 millió fiatalkorú szavazatával megnövekedne a szülői korosztály szavazati súlya, akkor a mai magyar társadalom legnagyobb terhet viselő eltartói rétegének a jogai jelentősen megerősödnének a demokratikus döntéshozatalban.
Természetesen a társadalmi érdekérvényesítés csak akkor sikeres, ha a választásokon való részvételi hajlandóság kellő mértékű. Ha a gyereket nevelőknek nem nőne a változtatások után szavazási hajlandósága (ami valószínűtlen), akkor is a családok szavazati súlya végre a modern választójog történelmében a valós tehervállalással arányos lenne, tehát meghaladná az 50 %-ot.
Fletó okosabb, mint a többiek. Ki emlékszik Orbán nyugdíjemelésére? Senki. Nem szabad a nyugdíjakat csökkenteni, csak emelni. A nyugdíjas szavazók a legnagyobb tábor.
Szerinted lesz olyan vénség, aki azt mondja, kevesebbet kapnak a gyerekek, mint én? Soha nem szavazok egy ilyen pártra.
A nyugdíjasok éve lesz 2009 az egy főre eső reálbér jövőre 2,4 százalékkal, a nyugdíjakra fordított összeg 5,6 százalékkal nő, a családtámogatások az infláció mértékében, 4,3 százalékkal emelkednek 2009-ben.
Nezd akkor visoznt kovetkeztesen VEGIG kell vinni a dolgot!
1, Pl. Gyerekek is hazasodhassanak stb akkortol amikor akarnak, 2, ok is tehessenek barmit (igy viszont a borzalmas molesztalo buncselekmeny is aktualitasat vesztene hisz nincs kulonbseg, felnott felnott), 3, Buntetesi tetelekban se legyen kiskoru megkulonboztetes (kotelessegeket is ne csak jogokat!) 4, Plusz juttatasokat (diakigazolvany es kedvezmenyek) is el kell torolni. (kotelessegeket is ne csak jogokat!)
Nem azt mondom, hogy egyetértek bármelyik kezdeményezéssel (max. elgondolkodok rajtuk), de azért logikailag az értelmi cenzus és a kiskorúak szavazati joga nem zárja ki egymást.
Ha egy állampolgári vizsgához kötöd a szavazási jogot, amit életkortól függetlenül bárki letehet, akkor elméletileg mindkét posztulátum teljesült. (Gyakorlatilag persze egy halom problémát vet fel, de az már egy másik kérdés.)
