Márciusban is elszállhat az államháztartás hiány Equilor 2011. március 24., csütörtök
Márciusban is elszállhat az államháztartás havi hiánya, legalábbis ez olvasható ki Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági minisztérium helyettes-államtitkárának szavaiból, amelyet a portfolio.hu idézett. E szerint a hiány márciusban az egész éves terv 130%-ra ugorhat a februári 81.4%-ról.
Dübörög a hiány: három hónap alatt túllőttük az éves tervet
Egyre ijesztőbb a költségvetés hiánya: bár még csak három hónap telt el az évből az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - március végi hiánya 742,1 milliárd forintra teljesült, mely az éves előirányzat 108 százaléka. közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az év első három hónapja után is már az egész évre tervezett hiány 108% volt az államháztartás hiánya. Eltelt újabb két hónap, de ez a hiány továbbra is 100% felett van.
Tovább tart a folyamat, amit az jellemez, hogy a költségvetés hónapról hónapra termeli a hiányt, és ez a kormány előrejelzése szerint még egy ideig nem is változik, sőt június végére a deficit el fogja érni az éves előirányzat több mint másfélszeresét, meghaladhatja a 170%.-ot is. Egész pontosan 176%.-ot
724,2 milliárd forint az első öt havi államháztartási hiány
Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - 2011. évi első öt havi hiánya 724,2 milliárd forintra teljesült, ez az éves előirányzat 105,4 százaléka - közölte az államháztartás végleges adatait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kormany.hu oldalon.
Az államháztartás hiánya július végére meghaladta már a 126 százalékot
Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2011. július végi hiánya 1494,5 milliárd forintra teljesült, amely az éves törvényi módosított előirányzat 126,2%-át jelenti.
Hosszú évek óta a legrosszabb júliust produkálta az államháztartás, hisz a hetedik hónap rendre többletet produkál. A Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját most fizette ki az állam, így júliusban 459,9 milliárd forinttal nőtt a hiány, ezzel érte el a 1494,5 milliárd forintot. A Mol pakett 498,3 milliárd forintba került, ám az állami vagyonra további milliárdokat fordítottak: a Malév 4,5 milliárdnyi tőkét kapott, és 12,3 milliárd forintot fizettek ki környezetvédelmi projektekre.
Azt mondja Kövér László (idézem): Egy másik történelmi párhuzamot használva: nekünk most nagyjából a tatárjárás utáni újjáépítés a feladatunk, mivel a Gyurcsány-féle vad, úri tatárok szétdúlták és módszeresen kifosztották az országot.
És ebben a (Kövér László szerinti) szétdúlt és kifosztott országban telt arra, hogy - milliárdokat költsenek a MOL-pakettek visszavásárlására, pedig gazdaságilag egyáltalán nem volt indokolt. - közel száz autót vásároljanak az állami felső vezetőknek - több, mint 600 millióért kaptak új autót a Postánál - 627 autót vegyenek a Belügyi tárca alá tartozóknak
- luxusautók a TEK-nekm darabonként 15 és 40 millió forint között - majdnem egymilliárdért díszkivilágították a parlamentet - többszázmilliókat költenek tanácsadásra és szobrokra és még folytatni lehetne a sort.....
És mindezzel ez a kormány lényegében ugyanazt a felelőtlen és osztogató politikát folytatja, mint az előző kormányzása alatt:
Kormányzati költekezés parlamenti döntés nélkül [origo]|2001. 08. 11., 9:58
Megközelítően 130 milliárd forintnyi többletforrást ígért oda a kormány a nyári "turnéja" során, amiért esze ágában sincs módosítani a kétéves költségvetési törvényt.
De - lényegében - ugyanezt megemlíthetném a jelenből is:
Egy év alatt nem csökkent a kormányzati költekezés
Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli idei első félévi hiánya 1034,6 milliárd forint volt. Ez az éves módosított előirányzat 87,4 százaléka közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Korábban a fideszes Országgyűlésa MOL pakett megvásárlása miatt megemelte az idei évre tervezett hiány mértékét.
(Ha nem módosították volna a tervezett hiány mértékére való tekintettel az előírányzatot, akkor a hiány már messze túl lenne a 100%-on, mint ahogy az az év első hónapjaiban történt.)
A magyar állam az elmult évszázadban minden egyes esztendőben többet költött a tervnél,egyetlenegy nullszaldós állami költségvetés sem volt ....Ez tény.
A mostani vezetés tett lépéseket , köszönet érte,de az állami tulköltés visszafogása még messze nem elegendő.
A világ vezető gazdaságai : USA, EU, Kina-Japán válsággal küzd, és a kormányoknak mindenhol szembe kell nézniük előbb vagy utóbb azzal a ténnyel, hogy évtizedeken át többet költöttek, mint amit megengedhettek volna maguknak. Jöhet gazdasági összeomlás Magyarország ÖSSZES kormánya is az elmult évszázadban többet költött minden egyes évben mint a bevétele. Ez az igazi probléma a Föld nevü bolygón !
Hogyan lesz igy olcsobb allam, ha most eppen a megyei onkormanyzatokat akarjak fenntartani a regiok helyett?
Navracsics Tibor: A magyar emberek megyét szeretnének 2010.05.02 08:26 A leendő közigazgatási miniszter szerint az emberek már eldöntötték, hogy a régiók helyett megyerendszert akarnak, ezért az új Fidesz-kormány ismét létrehozza a megyei közigazgatási hivatalokat. Navracsics Tibor frakcióvezető ezt az InfoRádió Aréna című műsorában mondta el.
Az emberek megyét szeretnének - mondta Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve: az identitás is a megyékhez kapcsolódik, és az, ami a legfontosabb az intézményrendszerek politikai működtetésének szempontjából nem működik regionális szinten.
Kevesebb önkormányzati képviselőre van szükség, a magyar önkormányzati rendszer strukturális átalakításra szorul - jelentette ki Gyenesei István önkormányzati miniszter és Demszky Gábor budapesti főpolgármester kedd tárgyalásukat követően.
Szoval ezt is akkor masoktol koppintotta a fidesz???
Fletó nem lenne akkor a fidesz segitene, és a fidesznek is vannak ötletei ami a maszopnak nem jó, de igy ne legyen semmi. Ha annyira JÓT akarna a ballibes oldal a népnek, akkor Ferit rugja ki (Megyót is kirugtátok), és egy pártmentes embert rakjatok ME-i posztba, akivel LEHET tárgyalni! Hidd el, ha ez bekövetkezne, akkor a maszop a közvélemény kutatóknál feljönne és hasitana.:-)
Gyenesei és Demszky: kevesebb önkormányzati képviselőt
2008-11-18 18:28:05
Kevesebb önkormányzati képviselőre van szükség, a magyar önkormányzati rendszer strukturális átalakításra szorul - jelentette ki Gyenesei István önkormányzati miniszter és Demszky Gábor budapesti főpolgármester kedd tárgyalásukat követően.
Demszky Gábor ötven, Gyenesei István tíz százalékkal csökkentené az önkormányzati képviselők létszámát. A két fél egyetértett abban, hogy jelentős megtakarításokat lehetne elérni a létszámcsökkentéssel. Demszky szerint a felezéssel akár 130 milliárd forint is felszabadulhat. Gyenesei kiemelte: a magyar önkormányzati rendszer megérett az átalakításra.
Demszky Gábor összehasonlításként elmondta, amíg a kétmilliós lakosságú Budapest 676 képviselőt foglalkoztat (fővárosi illetve, kerületi önkormányzatok a testületeiben), addig a tízmilliós New Yorkra 51 képviselő jut.
Amikor előszőr mondtam,hogy ez a rákfene,mindenki lehurrogott.
Most már a politikusok,a kölfőldi elemzők is hangoztatják.
De képzeld bele magad az Ő helyzetükbe.
94-98 között a privatizálás során mert nagy LÉ-ről volt szó mindenki helyezkedett,a hatalom a kezükben volt az ŐSSZEKÖTTETÉSEK még éltek,tehát minden adott volt,hogy megalapozzák AZ EREDETI TŐKEFELHALMOZÁST!!!
Bagóért vett vállalatok,üdülők,vadászházak,laktanyák,TSZ maradványok,gépállomások,a bányafelszámolások révén keletkezett hasznosításra szánt gépek ingatlanok,épületek.
Majd ekvesztették a választást és következett egy tisztogatás a másik részről.
De azt amit mátr megszereztek(az első milliót)már nem tudták elvenni tőlük,vagy nem is akarták(a kéz kezet mos elve).
Csak egy példa:Az EGZISZTENCIA HITEL mely az új vállalkozások fellendítését volt hivatott segíteni,egy előre kidolgozott VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ lóvé volt.
De ezt csak a benfentesek és a rafonált jogászok TUDTÁK!
Mivel az akkori CSŐDTŐRVÉNY olyan volt,miszerint aki felvette az E hitelt és a vagyont másra iratta,majd csődöt jelentett,kijöttek felmérték a helyzetet és egy év múltán ELÉVŰLT a TARTOZÁS.
EZ akkor az ADÓFIZETŐKNEK A Budapest Bank konszolidációja CÍMÉN 168milliárd forintba került!!!!
Tehát miután ismét megnyerték a választást,és eltávolítottak mindenkit akit lehetett ujból a MI KUTYÁNK KÖLYKEINEK JUTATTAK MINDENT.
De ma már olyan eszméletlen fizetéseket jutalmakat,dologi juttatásokat vesznek fel,hogy egy év alatt meg lehet tollasodni,DE CSAK A FAZÉK KÖZELIEKNEK!!
Mindenki tegye a szívére a kezét,ilyen APANÁZSÉRT nem tenne meg BÁRMIT,hogy ez ÍGY MARADJON?
És már az sem érdekli,hogy az ország ebbe beldöglik!
Mert ha megbukik a klientúra,lesznek talán KENYÉRGONDJAI?
Nem hiszem.
Na ez az az ok amiért a büdös életbe nem fognak maguktól lemondani,és az őket körülvevő,az átlegnál jobban élők,akár a saját családjukat is kiirtják,csk hogy ez így maradjon.
És ne felejtsük el,hogy ez egy igen nehéz VOLÁGRECESSTIÓS helyzetben lévő,egyre több munkanélkülivel spékelt,egyre kevesebb jól fizető munkahellyel rendelkező időszakban játszódik!!!
Minden elemzés az alábbiakat támasztja alá, mégsem tesz semmit a politika?
Nem gondolják, hogy a világ legmagasabb bérterhei ebből addódnak. Nem gondolják, hogy a versenszférában az őrült elvonások miatt van drasztikus létszámleépítés.
Nem gondolják,hogy álszent magatartás hogy a közszférában teljesítmény követelmény nélkül drasztikus béremelés ide vezet
?Folyamatosan nő a költségvetési szektorban dolgozók száma, az utóbbi egy évben csaknem 30 ezer fős a bővülés. Egy OECD-tanulmány szerint a magyarországi az egyik legméretesebb állami szféra. Különösen annak fényében meglepő ez, hogy a kormány elviekben az olcsó állam híve. Kiss Péter kancelláriaminiszter úgy véli, a bővülést főként az uniós csatlakozás indukálja. Vitathatatlanul szerepet játszhat ebben azonban az is, hogy igen dinamikus a bérkiáramlás e szektorban
.
Az utóbbi egy évben csaknem 30 ezerrel emelkedett a költségvetési szektorban dolgozók száma, ami így júniusban már meghaladta a 827 ezret. Nemzetközi összehasonlításban a magyar állami szektor kiemelkedő nagyságú: az ország munkaerő-állományának 20 százaléka állami alkalmazásban dolgozik. Az OECD tanulmánya szerint ezzel a szervezet tagországai közül (Dánia és Finnország társaságában) arányaiban a legméretesebb állami szférát tudhatjuk magunkénak. Elismeri a létszámbővülést Kiss Péter kancelláriaminiszter, vitatja ugyanakkor ezt az utóbbi megállapítást. Hiszen, mint mondta, több nyugat-európai országban nonprofit szervezetek látják el az állami szolgáltatások jelentős részét.
Szükségszerű bővülés
A magyar közigazgatási létszámbővülés szükségszerű, de átmeneti velejárója az EU-csatlakozásra való felkészülésnek - jelentette ki. Az uniós pénzügyi források fogadásához ugyanis jelentős intézményi felkészülés szükséges, s ez a közigazgatás szinte valamennyi területét érinti. A létszámnövekedés érinti az oktatást, az egészségügyet, a szociális ellátások területét is, ez viszont már a 2002-es őszi közalkalmazotti béremelésekkel függ össze. Ezek a korábban létszámhiánnyal küzdő területek pótolták a munkaerőhiányt - érvelt Kiss Péter.
Ami a központi közigazgatást illeti, a kormányzat itt takarékoskodó létszámgazdálkodást folytat, s inkább tárcák közötti átcsoportosításokat végez - jelentette ki a miniszter. Gaál Gyula, a gazdasági tárca SZDSZ-es politikai államtitkára egy csütörtöki nyilatkozata szerint elképzelhetőnek tartja, hogy - az szja-terhelés mérséklése érdekében - csökkentsék a közszférában foglalkoztatottak számát. Szerinte már az is jelentős eredményt hozna, ha az éves háromszázalékos természetes fogyás következtében megüresedő helyeket nem töltenék be.
Háromszor akkora
Az OECD már idézett tanulmánya szerint hazánk az ország méretét figyelembe véve több mint háromszor akkora létszámú államot működtet, mint Norvégia vagy Görögország, kétszer akkorát, mint Hollandia és Németország, de jelentős méretbeli különbség figyelhető meg Ausztriával, Új-Zélanddal vagy Spanyolországgal összehasonlítva is.
A jelentős létszámállomány az elmúlt évtizedben kivétel nélkül minden, az OECD által megfigyelt országban csökkent. A tanulmányban szereplő utolsó, 2001-es magyar adat (2001) tanúsága szerint ez alól hazánk sem volt kivétel. Az utóbbi egy évben azonban rendkívül gyors, 3,7 százalékos létszámbővülés valósult meg az amúgy is méretes szektorban, ami szintén egyedülálló. (Csehország például éppen az elmúlt hónapokban döntött a költségvetési létszám csökkentéséről.)
Magasabb bérek
A gyors növekedés minden bizonnyal összefügg az állami szektorban megfigyelhető dinamikus bérkiáramlással. Az első fél évben a bruttó bérek már 30 ezer forinttal magasabbak voltak, mint a versenyszektorban. Mindenesetre nem vall fegyelmezett létszámgazdálkodásra, hogy a magasabb munkabér - nagyobb munkaerő-kínálat közgazdasági alapösszefüggés a feladatgazdálkodáson alapuló költségvetési szerveknél ilyen egyszerűen utat tör létszámemelés formájában.
A szakértő kételkedik
Nem tűnik úgy, hogy a kormány az állam bármilyen mértékű csökkentésén ügyködne - nyilatkozta a napokban a Világgazdaságnak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője, látván a legfrissebb létszámadatokat. A jövő évi takarékosságról szóló ígéretek hiteltelenek akkor, amikor az aktuális folyamatok pontosan az ellenkező irányba mutatnak. A helyi önkormányzatokra a közalkalmazotti béremelés önmagában is nagy terhet ró, amit tovább növel a szférába visszaáramló munkaerő bérterhe.
A kutató szerint a PM nyilvánvalóan arra számít, hogy addicionális forrás híján az önkormányzatok kényszerű leépítésekbe fognak. A legtöbb önkormányzat csak akkor teszi meg ezeket az intézkedéseket, amikor nagyon muszáj, előtte deficites lesz, amit eladósodásból fedez. Így teljesen jogos, hogy a Magyar Nemzeti Bank erre az évre a korábbi időszak tapasztalatával szemben deficites önkormányzati egyenleggel számol - véli Duronelly. Az önkormányzatok saját akaratukból legkorábban jövőre építenek le, de csak akkor, ha csődveszélyt látnak - tette hozzá a szakértő.
Felvetésedet nagyon érdekesnek tartom, ezzel együtt Én azért nem becsülném le a közszféra bérköltségének nagyságát, ami nagyságrendileg is elgondolkoztató szám, abból kiindulva is hogy 2004 béremelésére a közszféra részére állítólag 180 miliárd Ft számolnak. Ebből már lehet következtetni az egész bérköltségre, aminek a nagyságát le sem merem írni.
Amilyen barom vagyok nem hiszek a nagy leépítésekben. Ma mindenki a bérjellegű megtakarítások bűvöletében él, közben szerintem sem a költségvetési hiány, sem a versenyképesség romlása nem bér alapú. Sőt a magyar infláció sem bér vezérelt. Akkor mi a hiba? A hatékonyság. Ha közepes áron veszel vacakot, az drága. Ha közepesnél magasabb áron nagyon jót az olcsó. Ma a közszféra a piaci árakhoz képest közepesnél valamivel alacsonyabb árért hihetetlen pocsék szolgáltatást nyújt. Igaz az egész rendszerében nem találsz hatékonyságot ösztönző tényezőt. ezért hiába csökkented a bértömeget leépítésekkel, mert ezáltal a szolgáltatás elviselhetetlenné válik. S az azt igénybevevők tiltakozása megakasztja az egészet. Még a közszférán belül a leggyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező pedagógusok esetén is.
Most hallok arról először, hogy a megtakarításokat nem a minisztérium használja fel következő évben, hanem visszaforgatják az állami költségvetésbe.
A költségvetési hiányban valószínűleg az is közrejátszik, hogy az előző kormány(ok) nem megfelelően gazdálkodtak, és több olyan kiadást eszközöltek, amely nem volt feltétlenül szükséges.
Hát, nehéz ügy ez.
Meg kellene valahogy egyezni a politikusoknak, aztán elkezdeni egy programot.
Mert ugye, ez jelentős leépítésekkel járna az állami szférában. Aztán ezt meg meglépni nem meri egyik sem, mert a másik fél a sárba döngölné a demagógiájával.
Pedig meggyőződésem, hogy egyetértenek ebben a dologban vezető politikusaink, pártjaink.
Társadalmi nyomásra meg nem igen fog változni, hisz kb. 800 000 közalkalmazottról van szó. Ha hozzászámoléjuk családtagjaikat, akkor bizony jelentős erőt képviselnek.
Még szép, kedves vorhauser!
Vajon ez a hiány miből lett? Én pl. már nagyon szeretném, ha a bruttómnak nem a 48%-át vonná el az állam! A nettómból fizetett ÁFA-ról már nem is beszélve.
Azt hiszem ezt is és minden mást is, kizárólag társadalmi nyomás gyakorlásával lehetne némileg megváltoztatni.
Lássuk be, valójában egyik kormánynak sem voltunk fontosak a választásuk után. Kizárólag mint eltartók vagyunk fontosak. Ha csökkentenék a látszámot, akkor dolgozni is kéne!
El tudom képzelni, mi lehet ezekben a percekben az ipari és kereskedelmi minisztériumban. Sem ipar sem kereskedelem! Pláne állami kézben
Kísérletet még egy sem,de ígéretet tett mindenik kormánypárt.Nem hiszem,h belátható időn belül lenne változás,az -egyébként sztem jogos-iskolaösszevonásokból is mennyi probléma adódik...Emellett a közszférában dolgozók hőbörögnek leginkább a sztük kevés béremelés miatt.Hja,ot -még-biztonságban értzik magukat,ott nemigen történt még sok változás.
Rendszerváltás óta visszatérő gond, hogy államunk bürökratikus, jellemző a pazarlás, a túlfoglalkoztatás.
A megjelent kimutatások szerint Európában az egyik legdrágább államot tartjuk fenn a lakosság számának arányában.
A politika még kísérletet sem tett ennek megváltoztatására.
Ennek már a hátrányát a társadalom széles rétegei érzi.
Van e esély társadalmi nyomással ezen változtatni?
