Pokorni "VP" Zoltán megbékéléses álnyilatkozata az eddigi tények ismeretében egy naív és szentimentális politikai véleménynyilvánítás lett volna.
A bankármaffia kormányáról egyre inkább elhihető, hogy mindenre hajlandóak: csúsztatni, hazudni, veretni.
A pénzért mindenre hajlandóak.
A hatalomért mindenre hajladnóak.
A plafonig áll a szar a KH-nál és ebből a kupacból rángatták elő a Pénzügyminisztérium vezérkarát.
Hogy alkalmazhattak üzletág-vezetőnek egy 8 általános végzettségű kétszer jogerősen elítélt csalót?
Miért védik inukszakadtáig a szocik az érintett cégeket és támadják a leleplező Szászt?
Egyértelműen, mert benne vannak a svindliben, mert tocsikolnak, mert gátlástalanok.
Az MSZP egyetért a PSZÁF-ügyet kivizsgáló bizottság létrehozásával
Az MSZP-frakció arra kéri a Fideszt, hogy a Pannonplast-ügyben kezdeményezett vizsgálóbizottság tevékenységi körét a teljes PSZÁF-fal kapcsolatos kérdéskörre terjessze ki.
2003.06.20 16:35 MTI
Ezt közölte Lendvai Ildikó pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. A szocialista frakcióvezető elmondta: mivel idő hiányában kevés esélyt látnak arra, hogy a vizsgálóbizottság hétfőn feláll, kezdeményezni fogják, hogy a parlament költségvetési bizottsága is azonnal kezdjen vizsgálatot az ügyben. Javasolják azt is, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) készült Kehi-jelentés titkosságát oldják fel.
Az MSZP-frakció hat kérdésre vár választ az elmúlt napok eseményei kapcsán, köztük arra is: van-e mögöttük politikai forgatókönyv, s ha igen, annak "utolsó lapjain járunk, vagy vannak még további oldalak" - mondta Lendvai Ildikó.
Az elmúlt hetek legnagyobb hullámokat verő politikai botránya a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) Magyarországot elmarasztaló határozata körül robbant ki, amelyet Orbán Viktor kezdeményezésére Lisszabonban fogadtak el. Az alábbiakban az ügynek két tanulságára kívánom felhívni a figyelmet. Arra, hogy milyen a Fidesz, illetve elnökének realitásérzéke, és arra, hogy mit várhatunk a nagy nimbuszú európai szervezetektől, ha így, egy sértett és frusztrált politikus bemondására, minden vizsgálat nélkül hajlandók elítélni egy országot.
Orbán Viktor a könyvheti dedikálásra igyekezve. Megértő fülekre talált Fotó: Vörös Szilárd
A vitatott határozat szerint: „Mindent összevetve, Magyarországon a szocialista-liberális kormány hatalomra kerülése óta a következő jelenségek terjedtek el: pártpolitikai befolyás a rendőrségre, politikai viták beszűrődése a bíróságokra, pártpolitikai motiváltságú bírósági eljárások, állampolgárok és civil szervezetek gyülekezési jogának korlátozása, ellenzéki gondolkodók megfélemlítése és eltávolítása az állami szférából, »felségsértésszerű« bírósági eljárások azok ellen, akik bírálják a kormányt, a polgári sajtó életképtelenné tétele, hirdetési bevételi forrásainak elvágása, valamint állami támogatások nyújtása a kormánypárti sajtónak, amely amúgy is domináns, a szabad véleménynyilvánítás adminisztratív és jogi korlátozása.” Ma már jól követhető, hogyan született a határozat. A vádak alapjait a Szabadság Kis Köre elnevezésű, 2002 októberében alakult polgári kör fogalmazta meg, amelynek egyik prominens tagja az MDF-ből éppen mostanában kiebrudalt Hende Csaba, Orbán Viktor „jobbkeze”.
A – talán nem minden alap nélkül – „Orbán Viktor közelinek” nevezhető polgári kör által összeállított vádak május 17-én a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Kongresszusának határozatában jelentek meg, majd néhány héttel később – anélkül, hogy a CDI bármilyen módon kísérletet tett volna a tények tisztázására – a Kereszténydemokrata Internacionálé határozatában, a Kubát és Burmát elítélő határozatok társaságában.
Ami az egyes vádpontokat illeti, a külső szemlélő nem kis ámulattal tekint ezekre a vádpontokra. Az első szerint az új kormány hatalomra kerülése óta rendszeressé vált a rendőrség pártpolitikai befolyása. Aki az ország eseményeit nem Orbán szemszögéből vagy nem a lisszaboni kereszténydemokraták lelkiismeretességével, hanem a tények alapján vizsgálja, azt látja, hogy valóban történt olyan, hogy a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok politikai befolyás alá kerültek. Ez 1998-ban, az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor történt, amikor a rendőrség teljes vezetését leváltották, és a Fideszhez lojális vezetőkkel töltötték fel. Még radikálisabb pártirányítás jött létre a titkosszolgálatoknál, ahol a Fidesz fő ideológusa és alelnöke, Kövér László vette át az irányítást, és egészen alacsony szintig lecserélte a vezetőket, a Fidesz iránt lojális vezetőkkel felváltva a régieket. Ezeknél a szervezeteknél a Medgyessy-kormány hatalomra kerülése után sokkal kisebb méretű változások történtek, mint négy évvel korábban.
A politikai viták büntetőjogi útra tereléséről is lehet tapasztalatunk, de ez a gyakorlat is inkább az Orbán-kormány idején dívott, gondoljunk csak a kisgazda politikusok látványos pórázon hurcolására (aminek az illetők nyilvános megalázásán kívül semmi értelme sem volt).
Az állampolgárok gyülekezési jogának korlátozásán Orbánék az Erzsébet hídi blokád rendőri feloszlatását értik, amelyhez hasonló illegális megmozdulást Európa valamennyi városában a rendőrség feloszlatna, talán valamivel határozottabban, mint azt a magyar rendőrség tette.
Az ellenzéki gondolkodók állami szférából való eltávolításának is nagy gyakorlata volt 1998-ban, az akkori tisztogatásokat sérelmező baloldali kritikákra a Fidesz vezetőinek kioktató válaszai úgy szóltak, hogy a baloldal képtelen megérteni a demokrácia működését, amely azt jelenti, hogy a választásokon győztes „osztja a lapokat”.
A „felségsértésszerű” bírósági perek közül egyről lehet tudni, amikor is eljárás indult egy fiatalember ellen azért, mert Medgyessy Pétert hazaárulónak nevezte, ezt az eljárást a kormánypártok részéről is kritika érte, majd a bíróság fel is mentette bűncselekmény hiányában a vádlottat. Az Orbán-kormány alatt üldözött és eljárás alá vont személyek és szervezetek (például a Fidesz politikusai által is megrágalmazott Hit Gyülekezete) nem úszta meg ilyen gyorsan az ellene intézett politikai indíttatású eljárásokat.
Az ellenzéki sajtó „ellehetetlenítésének” emlegetése pedig igazán páratlan pofátlanság, azok után, hogy a Fidesz a szélsőjobboldallal összejátszva teljesen pártpolitikai propagandaintézménnyé silányította a köztévét és a közrádiót, a hozzá közel álló sajtót pedig állami hirdetések tömegével, mesterségesen tartotta életben.
Kétségtelen, hogy a jelenlegi hatalom a Magyar Televíziót ugyanúgy kisajátította, mint elődje, és az ezzel kapcsolatos kritikáknak van némi ténybeli alapja, de Orbán Viktor lehet az utolsó ember ebben az országban, aki ezt szóvá teheti.
Az ügy valódi jelentőségét valószínűleg jóval meghaladó botrányt kavart, tanulságai azonban részben felháborítóak, részben elszomorítóak. Elszomorító az újabb bizonyíték, hogy az egykor tehetséges Orbán személyisége milyen torzuláson ment keresztül az elmúlt években. Mert vitathatatlan, hogy Magyarországon vannak problémák a rendőrséggel, a bíróságokkal, mi több, az ügyészségekkel kapcsolatban, de ezeknek a problémáknak a jelentős hányadát éppen Orbánék teremtették. Orbán, ha orvosolni akarná ezeket a gondokat, sokat tehetne azzal, ha nyilvános önkritikát gyakorolna, és elismerné, hogy például a televízió pártalapú kisajátításával komoly, máig ható károkat okozott a magyar demokráciának. El kellene ismernie, hogy például az előző legfőbb ügyész tisztázatlan körülmények között történt elmozdításával károkat okozott a magyar igazságszolgáltatásnak, a bírósági reform megtorpedózásával pedig a független bíróságoknak.
Az ország jövője szempontjából rendkívül aggasztó, ha Orbán cinikus ebben az ügyben, és tudva, hogy a vádak nem igazak, mégis kiáll azok mellett. Ennél csak az a rosszabb, ha Orbán nem cinikus, hanem tényleg hiszi is, amit mond.
Az ügy másik szomorú tanulsága, hogy a magyar politikai elit által oly lelkesen ünnepelt európai kulturáltságba hogyan férhet bele, hogy egy olyan szervezet, amelynek több jelentős európai párt is a tagja, úgy hozzon határozatot ilyen horderejű kérdésben, hogy még csak kísérletet sem tesz a tények tisztázására. Szép új világ van itt kialakulóban, ha országokat, eseményeket ilyen sommásan el lehet ítélni, ha a „hallgattassék meg a másik fél” évezredes európai jogelve csak a brosúrák szlogenje, és nem az Európát irányító politikai elit mindennapi gyakorlata.
Szép új világ van itt kialakulóban, ha a politikai gyakorlat inkább hasonlít a titkosszolgálatok eszköztárában található befolyásolási akciókhoz, ahol az álinformációk és manipulált adatok olyan tálalásának lehetünk tanúi, amely a megtámadottat védekezésre képtelen helyzetbe hozza.
Szép új világ lesz, ha ezek a módszerek és eljárások jelentik majd az európai mércét, amelynek állítólag meg kellene felelnünk.
Ma reggel azt hallottam a fideszes illetékestől, hogy indirekt, ám tagadhatatlan összefüggés van Szász megverése (amióta láttam a tévében az illetőt, az a gyanúm, alvilágon belüli lehet az ügy...) és a kormányerők "politikai kampánya" között.
Határozott véleményem, hogy kevésbé indirekt és nem tagadható az összefüggés a Fidesz nyilasokkal való bratyizása és a Fradi-pályán történtek között...
Ez viszont nem fake; & Szász nem 1 Loppert Dani akivel büntetlenül lehet szórakázni.
**********
Jürgen Köppen, az Európai Unió (EU) rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szerdán meglátogatta Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét. A felügyelet szerdán az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a nagykövet az otthonában kereste fel a PSZÁF elnökét. "A megbeszélés során Jürgen Köppen jobbulást kívánt a hétfőn brutális támadást szenvedett elnöknek és együttérzését fejezte ki egészségi állapotát illetően" - áll a közleményben.
A találkozón a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet jelezte: az Európai Unió illetékes brüsszeli szervezetei kiemelt figyelemmel követik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével kapcsolatos történéseket.
Plasztikus eset
A PSZÁF elmarasztalta a Pannonplast két tulajdonosát
NSZ • 2003. június 18. • Szerző: Munkatársainktól
A Pannonplast-csoport csőgyára (kép: Népszabadság – Domaniczky Tivadar)
Azt még nem lehet tudni, ki áll Szász Károly PSZÁF-elnök bántalmazásának hátterében, de az már biztos, hogy a Pannonplast neve összeforr az üggyel.
Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) hétfő hajnalban bántalmazott elnöke tegnap elhalhagyta a kórházat. Kedden megjelent a felügyelet azon határozata is, amelyre Szász a bántalmazása lehetséges okaként utalhatott. A döntés szerint a felügyelet 11,5 millió forintos bírságot szabott ki a Pannonplast Rt. két új tulajdonosára, a Britton és a Pevdi Divat Kft.-kre. Megállapította továbbá, hogy a Britton Kft. tulajdonosai közvetetten a korábban bejelentettnél nagyobb részesedést szereztek a Pannonplastban: a Pevdi, a Britton és az utóbbi érdekeltségébe tartozó Kartonpack Rt. a társaság részvényeinek több mint 33 százalékát vásárolták fel az év elején. Bár a határozat erre nem tér ki, így valószínűleg érvénytelenek annak a közgyűlésnek a határozatai is, amin a Britton lényegében átvette az uralmat a Pannonplastban. A cég alapszabálya szerint egy tulajdonosi kör mindössze 12,5 százalékos szavazati aránnyal rendelkezhet, függetlenül attól, mennyi részvényt tudhat magáénak. A PSZÁF szerint ezt a szabályt igyekeztek kikerülni az új tulajdonosok, amikor különálló részvényesenként, de együttesen szavazva jelentek meg a társaság közgyűlésén.
A felügyelet megállapította: a Britton és két tulajdonosa, Mészáros János és Kerék Csaba egy többszereplős, összehangolt pénzügyi akció nyomán jutott a Pannonplastban meghatározó részesedéshez. Az ehhez szükséges tranzakciókban a Kereskedelmi és Hitelbank, illetve a K&H Equities brókercég a puszta végrehajtásnál jelentősebb szerepet játszott, az ügylet pénzügyi koordinátora volt. Januárban és februárban a brókercég kiemelt ügyfelei 1,2 milliárd forint értékben vásároltak Pannonplast- részvényeket, majd adták tovább a részvénypakettet jelentős árfolyamnyereséggel és előre egyeztetett módon a Britton és a másik két cég számára.
A részvényvásárlásokban – a felügyeleti határozat szerint – egy költségvetési pénzből gazdálkodó állami cég is érintett, amelynek nevét a PSZÁF nem hozta nyilvánosságra. Ez az állami társaság rendszeres és jelentős mértékű pénzügyi kapocsolatban volt a Britton külföldi tulajdonosaként begyezett Britton LLC off-shore céggel, és finanszírozta részben a Pannonplast részvényeinek megszerzését.
Szász Károly tegnap már nem volt hajlandó nyilatkozni, míg az általa közvetve megvádolt vállalkozások tagadták, hogy bármi közük lett volna az elnököt ért támadáshoz. – Mi mindenképpen vesztettünk az ügyön – fakadt ki lapunknak a Britton Kft. két tulajdonosa. Mészáros János és Kerék Csaba. Szerintük két egymástól független esemény történt: Szász Károly felügyeleti elnök megtámadása, valamint a Britton Kft.-nek a Pannonplast Rt.-ben történt tulajdonszerzéséről készült PSZÁF-határozat megjelenése, amelyet a közvélemény megmagyarázhatatlan okból összefüggésbe hozott egymással. A Britton tulajdonosai elítélték, és az egész társadalom szempontjából veszélyesnek tartják a Szász Károlyt ért támadást, ugyanakkor jelezték azt is, eddig és ezután is igyekeznek jó szakmai és személyes kapcsolatot kialakítani a PSZÁF-fal. – Azok a híresztelések, amelyek kapcsolatot vélnek felfedezni a Pannonplast- és a Britton-ügy valamint a Britton és a Szász Károlyt ért támadás között súlyosan sértik vállalkozásunk üzleti hírnevét – jelentette ki Kerék Csaba és Mészáros János.
A PSZÁF-határozatról szólva a Britton képviselői lapunknak elmondták: részvényszerzésük finanszírozásában állami cég semmilyen formában nem vett részt, a papírok árát saját forrásból teremtették elő. A két tulajdonos szerint a PSZÁF semmilyen tulajdonosi összefonódást nem tárt fel a Britton és a Pevdi között, így nem sértették meg a cégfelvásárlási szabályokat. – Az, hogy a befolyásszerzés egymással kapcsolatban nem álló személyek összehangolt magatartása révén is létrejöhet, olyan jogszabályi kitétel, amely lehetőséget ad arra, hogy a felügyelet saját belátása szerint értelmezze, mi minősül összehangolt magatartásnak – mondta Kerék Csaba, Mészáros János, akik szerint a Pevdi csupán egy jó piaci információkkal rendelkező spekuláns. A Britton egyébként bíróság előtt kívánja megtámadni a felügyelet határozatát. – Az, hogy a jogerős döntésig mi fog történni, nem tudjuk. Az biztos, hogy nem kívánunk lemondani a Pannonplasttal kapcsolatos terveinkről – mondta Kerék és Mészáros.
A felügyelet tegnapi, a Pannonplast fő tulajdonosait érintő határozata két alapvető kérdést vetett fel: mely állami cég állhatott – a határozat szerint „rendszeres és jelentős mértékű” – pénzügyi kapcsolatban off-shore céggel, és finanszírozta a Pannonplast részvényvásárlásait az adófizetők pénzén? Az egyik, a nap folyamán elterjedt pletyka szerint az Állami Autópálya-kezelő Rt. lett volna az érintett állami cég. A gazdasági és közlekedési tárca ezt cáfolta. Elismerték ugyan, hogy az autópálya-kezelő állampapírt vásárolt a K & H Equitiestől, de a közlemény szerint a Pannonplast részvényvásárlásoktól függetlenül.
A másik kérdés: kik voltak azok, akik a K&H brókercégén keresztül január és február folyamán a Pannonplast több mint 22 százalékos részvénycsomagját felvásárolták, és azt egy hónappal később jelentős árfolyamnyereséggel továbbadták a Britton–Kartonpack–Pevdi trió részére. A Britton tulajdonosai szerint egyszerű spekulációs ügyletről van szó. Úgy látják: a Pannonplast-papírok ármozgásából sejteni lehetett, hogy kivásárlási akció van készülőben. – A Pevdi egyszerű spekuláns a történetben, de örültünk megjelenésének, hiszen ismertük a vállalkozást, és valószínűleg ők is tudták rólunk, mit szeretnénk. Az azonban nem igaz, hogy ami pénzünkből vásároltak, hiszen éppen azért léptünk két hónappal később, mert akkorra gyűlt össze a papírok megvásárlásához szükséges összeg – állítják a Britton tulajdonosai. (A PSZÁF határozata azt állította, hogy a Pevdi a márciusban vásárolt részvénycsomagjának vételárát részben a Britton-cégcsoporthoz köthető magánszemély bankszámlájáról, valamint a Britton-ügyletben is érintett állami cég átutalásából finanszírozta.)
Kerék Csaba és Mészáros János arra nem tudott válaszolni, kik lehettek a titokzatos magánbefektetők, akiknek a pénzéből összejött a nekik éppen megfelelő méretű Pannonplast-pakett. Lapunk információi szerint köztük van Mudura Sándor romániai vállakozó fiának cége is, amely néhány millió forintos árfolyamnyereséget ért el az ügyleten. A Medgyessy Péter kormányfővel jó viszonyt ápoló Mudura nem ismeretlen a Britton számára, hiszen együtt építették fel Nagyváradon a Lotus Market bevásárlóközpontot.
Információink szerint az ügyletekben a K&H Bank két alkalmazottja is érintett lehet. Ezt ugyanakkor a banknál nem erősítették meg, a felügyelet pedig részletes információkat nem közölt, a banktitokra hivatkozva. A Britton tulajdonosai kérdésünkre elmondták: sosem álltak üzleti viszonyban a K&H Bankkal, de néhány alkalmazottal magánkapcsolatuk volt. – Ebben semmi meglepő nincs, hisz befektetőcégként minden brókerrel volt, van vagy lesz kapcsolatunk – fűzték hozzá.
"Az egyik, a nap folyamán elterjedt pletyka szerint az Állami Autópálya-kezelő Rt. lett volna az érintett állami cég."
Igaz idokozben, jo bolsevik modra atszerkesztettek a kijelentest, mert a Fidesz honlapon mar maskepp van fenn (az inkriminalt resz kimaradt)
MTI
2003. június 16., hétfő 15:14
....A pénzügyminiszter (parlamenti) szavaira reagálva valamennyi parlamenti frakció elítélte a támadást.
Varga Mihály (Fidesz) ugyanakkor megjegyezte azt is: "nem tehetünk úgy, mintha az elmúlt egy esztendőben a kormány ne tett volna meg mindent azért - néha túllépve a demokratikus jogállam keretein is -, hogy a PSZÁF elnökét elmozdítsa ebből a pozícióból".
A fideszes politikus kijelentette, hogy az eddigi információk alapján a támadók nem kirabolni, hanem megfélemlíteni, megalázni akarták a PSZÁF-elnököt. "
Nem keseredem el :-)
Nem nézek utána, inkább elhiszem. Ha kitalált volt, nagyon jól volt kitalálva..!
Akkor tehát: itt vannak a süketeléseim, vonjuk ki belőlük Pokornit. A többi pedig megáll.
(Sajnálom egyébként. Az a "Pokorni-duma" nagyon beleillenék...;-))
Nem azzal kell foglalkozni, hogy belgrádi módszerekkel kis híján agyonverték a PSZÁF elnökét, aki a Medgyessy haver plazaépítők cége körüli visszáságokra derített fényt, hanem azzal, hogy a Fidesz mit mert mondani erről...
Ó, hát itt van az Indexen is, valaki már idézte, mint a korrektség példáját a Varga-féle gazemberkedéssel szemben...
Én meg azt állítom, Pokorni ugyanazt üzente, amit Varga vagy Áder, csak közben magára öntötte a szokásos adag szenteltvizet... Arról beszélt, hogy nem szabad föltételeznünk, hogy egy ilyen eset mögött a kormány(erők) áll(nak)...
Igazán kedves. És degeneráltakon meg hivatásos szarkeverőkön kívül ki gondol ilyesmire, amíg nincs rá komoly oka? A szoclib sajtó meg a politikusok "támadásai" nem adnak erre okot.
Itt van például terrateniente olvtárs a maga ocsmánykodó topicjával ( Járait vajon mikor veretik össze?)
Pokorni majdnem ugyanezt csinálta. Mintha azt mondta volna, nem igaz, nem szabad azt hinnünk, hogy a kormány Járait össze akarja veretni...
>> Én azt állítom, hogy a korrektnak tűnő Pokorni is disznólkodott. Úgy "védte meg" a kormányt, hogy fölvetett egy lehetőséget, amelynek fölvetésére semmiféle oka (a legelvakultabb lelki testvérek hangulatának szinten tartásán kívül) nem volt.
