Sokan említettétek Szabó Dezső nevét, mint aki egyik elsőként használta a „magyarkodó” kifejezést. Tessék tőle egy idézet, nyocvankét évvel ezelőttről. 1921.január 19.-én írta a Virradat-ban, úgy látszik örök érvényű, amíg még vagyunk:
„…1. A korlátlan politikai szabad verseny megadta a nemzet legutolsó morális söpredékének azt a lehetőséget és ezzel a lehetőséggel bőven éltek , hogy a történelem kialakítását, az állami élet felépítését vad egyéni étvágyuk dulakodásává tegyék. A versenyben nem az győzött, aki a legtöbb igazságot hirdette, akinek elhatározását legéberebb lelkiismeret és legtöbb hazafias szempont irányította, hanem, aki a legtetszetősebb hazugságokat ordította, akinek legszabadabb volt elhatározása, aki csak saját éhsége kielégítését keresve fütyült faja, hazája érdekeire. A népképviselet e formája a legalkalmasabb volt arra, hogy az államot egy végleges morális katasztrófához vezesse.
2. A korlátlan politikai szabad versenyben nem az győzött, akinek legtöbb szaktudása, legtágasabb általános műveltsége, legszélesebb szellemi horizontja volt. Hanem győzött az, aki a lelkiismeretét aludni hagyó legnagyobb tudatlansággal, az állami élet egyes kérdéseinek teljes nem ismerésével a legképtelenebb ígéreteket és követelményeket bömbölte a lelkekbe. Így törvényhozás és kormányzás, s az állam kulturális életének kiépítése: az iskola, a művészet, a tudomány életének végzetes nagy kérdései olyanok kezébe kerültek, akiknek szellemi horizontjuk szegényes lett volna egy falusi népiskola vezetéséhez. Egy eljövendő boldogabb kor sohasem fogja elhinni az analfabétaságnak azt a végtelenségét, amellyel és annál könnyebben képviselővé lehetett az ember. A népképviselet e formája legalkalmasabb arra, hogy az államot egy végleges kulturális katasztrófához vezesse.
3. A politikai szabad versenyben nem az győz, aki a legönzetlenebb, a legbecsületesebb, aki leginkább nézi a közhasznot. Hanem győz az, aki minden eszközzel kergeti a saját érdekét. Így a törtető politikai kalandor olyan gazdasági érdekkör részesévé vagy eszközévé lesz, melynek az állam s a nemzet élete érdekeitől eltérő vagy azokkal ellentétes érdekei vannak. Így az állam s a nemzet marakodó érdekcsoportok marcangolt prédája s fejőstehene lesz. A népképviselet e formája a legalkalmasabb arra, hogy az államot egy végleges gazdasági katasztrófához vezesse.
4. Az utóbb mondottakból következett az a történelmi tény, hogy a legfelső, úgynevezett történelmi osztályok hasztalan csatározás s belső fanyalgások után összefogtak a politikai versenyben a nagytőke új hatalmasaival, hogy az államot saját érdekeik védő és támadó orgánumává tegyék. Ebből aztán a következő állapot állott elő: a) a falusi nép megmaradt színtelen, súlytalan, irányítható, jobbra-balra lódítható massa inersnek. b) a folyton hatalmasodó ipari munkásság külön testté idegenedett a nemzet testében, s mint ellenség, állott szemben a politikai szabad versenyben megvalósuló állammal és nemzettel szemben. c) a két erő közt összemorzsolódó nyomorult középosztály pedig két réteget mutatott. Az egyik, a nagyobb réteg idealizmus és más hasonló gaz és hülye szavaktól megkötve, mindenre kapható, koplaló szolgája volt politikát portyázó urai érdekeinek. A másik réteg, nem lévén elég szellemi horizontja, nem látva a helyes kivezető utat, elkeseredett szellemi anarchiában tépte saját faját, és menekült a zsidó imperializmus előkészítő forradalmába. A politikai szabad verseny még elfajultabbá tette a gazdaságilag felidézett osztályharcot. A népképviselet e formája legalkalmasabb arra, hogy az államot egy végleges szociális katasztrófához vezesse.
5. A 3. pont alatt említettem, hogy a politikai szabad verseny árán törvényhozáshoz és kormányzáshoz jutott politikai törtetői milyen könnyen lehetnek a legfelső osztályok s a nagytőke eszközeivé. Mármost meg kell gondolni a következőket: Franciaországban, Angliában, Németországban az arisztokrácia és a nagytőke hatalmasai mégis túlnyomó többségben általában franciák, angolok, németek. Így még az ő érdekpolitikájából előállott államelmélet is fajuknak a kifejezése, s többé-kevésbé fajuk hatalmi gyarapodását jelenti. Nálunk az arisztokrácia jó része, a nagytőke pedig a maga egészében idegen, és így az ő érdekeikből vezetett állami étet tőlünk idegen, legtöbbször velünk ellentétes érdekű, vagy pláne ellenséges fajok hatalmát gyarapítja a magyarság rovására. Hozzájárul ehhez, hogy a politikai szabad versenyben az győz, aki legjobban tud könyökölni, aki legélesebben rikoltja, hogy ő milyen fene nagy magyar. Márpedig a magyar tud legkevésbé könyökölni, ő tud a legkevésbé magyarkodni. A népképviselet e formája legalkalmasabb arra, hogy a magyarságot fajilag a végső katasztrófához vezesse.
6. Ugyancsak ezekből következik, hogy az az érdekkör, mely a politikai törtetőt saját eszközévé teszi, lehet idegen, velünk ellenséges, ránk éhes imperializmus: cseh, oláh, szerb, germán, francia, zsidó stb. És így megtörténhetik, hogy saját édes és lelkes voksainkkal mondjuk ki önmagunkra a halált, s osztogatjuk szét magunkat idegen hatalmak rabszolgáivá. A népképviselet e formája a legalkalmasabb arra, hogy nemzetvédelmi szempontból s külügyi vonatkozásban az államot a végső katasztrófához elvezesse….”
Oh nemzetem, oh magyar nemzet,
Ha mondhatnám azt is: te nagy!
Mindent feledsz, mit sem tanultál,
Heves, hiú, könnyelmü vagy.
Mind elhiszed, mit jót magadról
Hizelgőd lármás ajka vall;
Rég lángbeszéd csalt a hinárba,
Most a lelketlen is becsal.
Eszély s nehéz, de biztos munka
Tetszésed' meg nem nyerhetik;
Kortescsiny, zaj és léha tervek,
Ez az miben kedved telik.
A törpe nagyravágyók serge
Mindenre könnyen rá beszél,
S örvény felé evezve gyorsan,
Ajkad mosolyg, szived remél.
Nehéz folyvást szeretni téged,
Még nehezebb szolgálni hűn,
Rögeszmét tartasz bölcseségnek,
S erénynek, ami honfibűn.
A tett a szó árjába fullad,
És a való álmokba vesz:
Már égnek a Sybilla-könyvek,
Oh az utolsó drága lesz!
Nem kértem tőled soha semmit,
Nem áhítok kincset, babért;
Szerettelek, szeretlek sírig,
Ebben találok drága bért.
Oh tűrd el érte, ha kimondom,
Mi nyom, mi fáj, kétségbe dönt;
Mig udvaroncid hízelegnek,
Hived keserü könnyet önt.
"----- Original Message -----
From: Halász József dr.
To: EUNyET
Sent: Wednesday, May 28, 2003 4:28 PM
Subject: Trianon üzenete
Trianon üzenete
Kedves Magyar Testvérem!
Most, amikor a parlamenti képviselők nemzetáruló asszisztálása mellett elkövetett gyalázatos manipuláció eredményeként az EU-vírus fokozza gyilkos hatását hazánkban, egyértelművé válik, hogy mi volt a célja az emberellenes hatalomnak az 1920. június 4-én ránk kényszerített diktátummal: megölni a világgyarmatosítás útjában álló legnagyobb erőt, a Kárpát-medence, a magyarság lelki-, szellemi- és anyagi szerves egységét, a Szent Korona szellemét.
Ez az erő nem vehető meg pénzzel, nem törhető meg korrupcióval, mert ez az erő a Magyarok Istenétől ered.
Megpróbálták tűzzel-vassal irtani - a hamuból újjászülettük.
Megpróbálták idegen vallás ránk kényszerítésével elpusztítani - hitünkben megerősödtünk.
Megpróbáltak bennünket idegen királyokkal elmagyartalanítani - magyarságunk kinyílt a pusztákon, a tanyákon, a családi esti beszélgetéseken, a dalokban, a táncokban, a lelkekben.
Megpróbálták Moháccsal megosztani - a búvópatak küldetés-hitével erősödött egységünk.
Megpróbálták a Habsburgok örökletességével darabokra törni - az idő nem tudott győzni az Isteni Akarat fölött.
És nem tudott győzni 1920. június 4-én sem.
Torzóként maradt hazánkban a hígmagyarságon felemelkedett a mélymagyarság és a minőség forradalma elérhető közelségbe hozta Kertmagyarországot.
A megsemmisítésünkre tett másfél évezredes sátáni harc megtört az eredendő Isteni Küldetés erején.
...
Kelt Szegeden, 2003. május 28-án.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a magyarkodás éppen olyan elfogadhatatlan nyelvi idiotizmus mint a németkedés, franciáskodás, angolkodás, oroszkodás, zsidóskodás, stb.
waxxa hungarofób topicjában éppen egy Öjv nevű izé próbálja meghatározni ki a magyar.
Asszem ez pl. az agresszív 8kirekesztő) magyarkodás klasszikus példája... :-(
pont ebbe a topicba illik illusztrációnak
Az Ács Margit igen művelt és okos irodalmár. Ő volt a Sostalanság egyik lektora (a másik Réz Pál) a második körben, amikor a könyvet végül is kiadták.
Hát a politikai nézetei azok kétségkívül érdekes fejlődési irányt vettek.
Nézd, ha úgy vesszük, a table jelentése sem pontosan asztal.
Egy kétnyelvű szótárban nyilván a magyarkodást is magyar sovinizmusnak határozzák meg. Még németül is legfeljebb idézőjelben lehet leírni azt, hogy "Ungartümelei".
Természetesen a magyarkodásnak más a kultúrtörténete, mint a jingoism-nak, a Deutschtümeleinak megint más, tehát nem pontosan ugyanaz a jelentésük. A kultúrális fordítás mindig nehéz, mondhatni lehetetlen. De azért a jingoism elég jó funkcionális ekvivalense a magyarkodásnak.
(Újpest, 1941. jún. 11.): író, kritikus, szerkesztő. A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1978; Füst Milán-jutalom 1989; JA-díj 1991.
M.: Gozsdu Elek: Köd, r., elb., s. a. r., 1969; Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő. Pacsirta. Aranysárkány. Édes Anna, s. a. r., 1974; Kuncz Aladár: Fekete kolostor, r., s. a. r., 1975; Heinrich Mann: Ronda tanár úr, s. a. r., 1977; Csak víz és levegő, elb., 1977; Beavatás, kisr., 1979 [szlovákul: Cestovná horúčka, Pozsony, 1984]; Kard, korbács, alamizsna, elb., 1983 [németül: Berlin–Weimar, 1986]; Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. A szerelmes levél, két kisr., s. a. r., 1984; A gyanútlan utazó – Az esély, két kisr., 1988; Hófúvás szagát. Komárom-Esztergom megyei írók és költők antológiája, szerk. [Szakolczay Lajossal], 1993.
KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,Révai1
Ki ez a huzatott kékharisnya? Úgy látszik, hogy minden tehetségtelen ember újabban erre a nemzeti vonatra akaszkodik rá. Korábban a párttagkönyv vált be, most meg ebben bíznak.
1.) Ha a francia megfelelőt keressük, akkor derül csak ki, mi is a "jingoism" jelentése.
Nézzük a Harrap's angol-francia szótárát:
"jingoism" - "chauvinisme" (szóval: sovinizmus)
illetve:
"chauvinisme" - "chauvinism", "jingoism"
És minő véletlen, ha a "jingoism" és "chauvinism" meghatározását (Cambridge), összehasonlítjuk, akkor mindössze annyi különbséget találunk a kettő között, hogy a "chauvinism" nemcsak a saját országra, hanem a fajra és a nemre is kiterjedhet.
Tehát: NEM a "magyarkodás" megfelelőjéről van szó.
2.) A "magyarkodás" mai használatának "ereje" (néhány más szóéhoz hasonlóan) éppen abban van, hogy nincsen általánosan elfogadott és használt jelentése. Szinte bármilyen, a "magyar"-ral kapcsolatban lévő tevékenységre tetszés szerint rásüthető.
Nagy előny ám egy ilyen "ismétlőfegyver"...
(Miért is törekednének a használói arra, hogy a pontos jelentés tisztázásával hatástalanítsák?)
Dehogy hagyjuk! A történelmi Magyarországot eladó, bolsi szálláscsináló vörös grófnak épp Jászi Oszkár volt az ideológusa.
Ha már rég a bolsizás bűnébe estünk itt már megint, legalább kezdjük az elején. Azzal kezdődött, hogy eladták a hazánkat, és azóta állandóan a lelkünket is ki akarják sajátítani. Ha nem tudják, hát legalább beletipornak.
"Wolandnak én a mostani felhasználókra vonatkozó megjegyzésében adtam igazat. Te meg jobban tennéd, ha esetleg össtehasonlítanád, hogy a szó korábbi alkalmazói"
Tehát jól tudtad, hogy a magyarkodás, mint szó hazai kommunista találmányként való elővezetése egyszerre idiotizmus és hazugság, de célszerűbbnek tartottad azt mímelni, hogy ezt a megállapítást nem láttad.
"ha esetleg össtehasonlítanád, hogy a szó korábbi alkalmazói kikkel szemben és miért tették, és a mostaniak kivel szemben dobálóznak vele."
Nos, hohokam, idézek egy klasszikust annak érdekében, hogy kiderüljön látványosan: a szó korábbi alkalmazói miként jártak el, ha bárkivel szemben merészelték használni a magyarkodást:
"egy érvet helyettesítő minősítgető-ítélkező pótlék, amelyben a saját (?) nemzetnév negatív konnotációt és szándékot fejez ki." (idézet Hohokamtól)
Tehát szerinted, mint nagy magyar szerint ha Ady, Illyés, Sík Sándor, Szabó Dezső és a többiek alkalmazták a magyarkodás szót, akkor egy érvet helyettesítő, minősítő pótlékot használtak, melyben saját (?) nemzetnevüket negatív konnotációban és negatív szándékkal fejezték ki.
Senkinek sem kell megmondania, kik voltak az előfutáraik, kiállították ők maguk a saját bizonyítványukat - az itt is említett - Jászi Oszkártól Eörsiig és TGM-ig.
Miért lenne közöm bazze!
Te itt zsidózni akarsz?
Vagy SZDSZ-esezni?
Vagy mit?
(Tájékoztatásul neked: egyik csoportba se tartozom, ráadásul sem komcsi, sem ávósivadék, se MSZP-s, se semmilyen irányzat harcosa, tagja nem vagyok.)
Én a legutóbbi idők pógári randalírozásaira, a részeg, köztörvényes bűnözőkre utaltam, akiket a pógári oldal nemzeti hősökként ünnepel, miközben gyalázzák a nemzetet. Egy politikai csoport kisajátítja és lenyúlja, bemocskolja nemzeti jelképeket, békés magyar embereket hazaárulónak nyilvánít. Ebből kicsit több van, mint Kis János-féle beszólásokból, amivel akkor sem értettem egyet.
Nem tetszik, ha valaki fikázza a magyar dolgokat (bármely oldalról teszi), és
nem tetszik, ha büdöslábú tahók kijelentik, hogy ők a magyarabbak, az igazi magyarok, és meg akarják mondani, merre hány méter a magyarság (magyarkodnak).
Te meg bátran bújj abba a wcbe fejjel előre, úgyis annyira szereted, hogy folyton odarakod aláírásnak (ez neked vicces), ott van a te igazságod
:))))
"A 'jingoism' inkább csak soviniszta, harcias attitűdöt jelent, nem?" Nem igazán. Arra van a hard-liner és a hawk. A jingoism-ba mindig bele van értve egy jó nagy adag primitívség. A lényeg az, hogy a jingoism-öt nem lehet leíró értelemben használni: eleve derogáló szó. Éppúgy senki se mondja magáról, hogy I'm jingoistic, mint azt, hogy magyarkodok.
We don't want to fight,
But by Jingo if we do,
We've got the ships,
We've got the men,
And got the money too.
We've fought the Bear before,
And while we're Britons true,
The Russians shall not have Constantinople.
Jingo originated as a word from the patter and jargon of 17th century conjurers, possibly yet another euphemistic form of Jesus. The term Jingoism came in use after this popular music-hall song by G. W. Hunt, which appeared at the time of the Russo-Turkish War (1877-8), when anti-Russian feeling ran high and Disraeli (theBritish Prime Minister of the day) ordered the Mediterranean fleet to Constantinople. The Russophobes became known as Jingoes, and any belligerent patriotism has been labelled jingoism ever since."
A 'jingoism' inkább csak soviniszta, harcias attitűdöt jelent, nem?
