Úgy látom az mszp imádja ezt az önfoglalkoztató ötletet, nem nyugszanak, míg pár év alatt valamit nem konkretizálnak belőle !
Pedig SZVSZ a dolog fából vaskarika, nincs értelme az egésznek elég lenne egy normális betartható adó- és tb-rendszer.
Az abszolút abszurd, hogy az egyik foglalkozás 15%-ot adózik, a másik, meg 64%-ot, csak azért mert az egyik önfoglalkoztató, a másik, meg munkavállaló !
Burány Sanyi szelleme a 100 lépésben is tovább él:
"
Száz lépés: könyebb lesz a pályakezdők és az újságírók élete 05.5.7 16:58
Két újabb programot jelentett be szombaton a miniszterelnök: valamennyi pályakezdő számára az első évben a 34 százalékos helyett csak 15 százalékos közterhet kellene fizetni; míg a színlelt szerződések visszaszorítása érdekében bevezetnék az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás rendszerét.
Cikk küldése
Az elképzeléseket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szombaton ismertette az MSZP országos választmányának ülésén - írta az Origo az MTI alapján.
A Start program szerint valamennyi pályakezdő számára a pályakezdést követő első évben a mai 34 százalékos helyett csak 15 százalékos közterhet kellene fizetni, a második évben pedig 25 százalékot.
Egyes foglalkoztatási formák (újságírók, színészek, sportolók foglalkoztatása) esetén az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás rendszerét vezetnék be. A cél, hogy ne kelljen titkolni a munkavégzést. Gyurcsány szerint kevesebb jog, de kevesebb kötelezettség is járna ezen szerződések megkötésekor."
"Lekerült a napirendről az önfoglalkoztatásról szóló törvény
2003. november 26.
FigyelőNet, MTI
Az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottságában tartott egyeztetésen elhangzó vélemények alapján a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium levette a napirendről, hogy egy új, önálló törvényt készítsen elő az önfoglalkoztatói forma szabályozására. "
Csak tudnám, másfél év alatt mi a túrót csinált ez a Burány-féle sóhivatal?
Sanyinak is beletört a bicskája ! Ő is megbukott !
Mint minden ami a kormányhoz tartozik !
"Haladék és kiskapuk színlelt vállalkozásoknak
Haász János
2003. július 30., szerda 12:34
A korábbi hírekkel szemben a munkaügyi ellenőrzések során a felügyelők csak a fennálló szerződéseket vizsgálják, visszamenőleg nem ellenőriznek. A munkaügyi tárca szerdai sajtótájékoztatóján azt is közölték, hogy a korábban beharangozottak ellenére január elsejétől még nem vezetik be az önfoglalkoztatás rendszerét.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat a támogatásával
Január elsejétől nem vezetik be az önfoglalkoztatás rendszerét, jelentette be Csizmár Gábor, a munkaügyi minisztérium politikai államtitkára. A munkaügyi tárca szerdai sajtótájékoztatóján azt is közölték: dolgoznak annak a Burány Sándor miniszter által múlt héten beharangozott jogszabálynak a részletein, amely jövő március 31-ig amnesztiát adnak a színlelt vállalkozások és a velük szerződő foglalkoztatottak számára.
Kiskapuk a színlelt vállalkozások
A Munka törvénykönyve július elsejétől hatályos rendelkezései nem tartalmaznak érdemi újdonságokat sem a munkaviszony szabályozásával, sem a munkaügyi ellenőrzésekkel kapcsolatban, hívták fel a figyelmet a minisztériumi illetékesek. A munkaügyi ellenőrök például továbbra sem vizsgálódhatnak visszamenőlegesen.
Dr. Dudás Katalin, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség igazgató-helyettese az Index kérdésére elmondta: az ellenőrzések során csak a fennálló szerződéseket vizsgálják, és azok közül is csak azokat, amelyeket a foglalkoztató egyéni vállalkozóval kötött. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a színlelt vállalkozási szerződésre kötelezett munkavállaló nem egyéni vállalkozó lesz, hanem céget (legvalószínűbb esetben betéti társaságot) alapít, akkor ezeket a szerződéseket nem érintik a szerződések.
Szerződés néhány napra, folyton megújítva?
Mivel a munkaügyi ellenőrök nem foglalkoznak azzal sem, hogy az érvényben lévő szerződés előtt milyen megállapodás volt munkaadó és munkavállaló (vagyis megbízó és megbízott) között, elképzelhető, hogy divatba jönnek az egy hónapra, vagy akár ennél is rövidebb időre, hetekre, napokra vonatkozó vállalkozási, megbízási szerződések. Ebben az esetben ugyanis csak a szerződés időtartama után büntetheti a foglalkoztatót a munkaügy (bár az APEH továbbra is öt évre visszamenőleg ellenőrizhet és bírságolhat).
Önfoglalkoztatás elhalasztva
A sajtótájékoztatón Csizmár Gábor azt is bejelentette: előreláthatólag nem születik meg január elsejétől az önfoglalkoztatás rendszere a "nem tipikus munkavállalók" számára (ami gyakorlatban a színlelt vállalkozásokkal foglalkoztatottak helyzetének legalizálását szolgálná). A javaslat társadalmi vitája során sok száz oldalnyi észrevétel érkezett a minisztériumba, ezek alapján folytatódik a tervezet előkészítése, közölte az államtitkár.
Az valószínűnek látszik, hogy az önfoglalkoztatásról szóló általános jogszabály mellett néhány speciális szakmára, így az újságírókéra vagy a művészekére, külön szabályokat is kell alkotni, mondta Csizmár Gábor. A politikus az önfoglalkoztatási rendszer bevezetésének elhalasztását annak bonyolultságával indokolta.
Az államtitkár megerősítette ugyanakkor, hogy a színlelt vállalkozásokkal szerződő cégek várhatóan jövő márciusáig amnesztiát kapnak. Az erről szóló jogszabály részleteinek kidolgozása már folyik a minisztériumban. Burány Sándor munkaügyi miniszter múlt heti közlése szerint akkor nem kell bírságtól tartania a jelenleg kényszervállalkozót alkalmazó cégnek, ha jövő év március 31-ig a szabályoknak megfelelően rendezi a foglalkoztatotti viszonyt.
Megválaszolatlan kérdések
Az már látható, hogy az önfoglalkoztatók adózási és járulékfizetési szempontból különleges helyzetben lesznek. A minisztérium eredeti elképzelései szerint a velük szerződő munkaadóknak három éven belül meg kellene fizetniük a megbízási díjuk után a munkabérekhez hasonló társadalombiztosítási és egyéb járulékokat (úgy, hogy az első évben a munkabérek járulékának egyharmadát fizetnék, a második évben kétharmadot, a harmadik évtől az egész összeget). Ennek a halasztott bevezetésnek az ötletét már elvetették, ám azt még nem tudni, mi lép a helyébe.
Természetesen nem ez az egyetlen kérdés, amire nincs válasz. Egyelőre azt sem tudni, hogy hogyan kerülhető el a kettős adóztatásnak az ebben a rendszerben rejlő veszélye. Hiszen az egyéni vállalkozói státuszban lévő önfoglalkoztatónak fizetett megbízási díj után a munkát adónak meg kell majd fizetnie a munkadói járulékot. Csakhogy ebből az egyszer már járulékoltatott pénzből az önmagát - általában minimálbéres - alkalmazottként bejelentő egyéni vállalkozónak a munkabére után járó járulékot még egyszer ki kellene fizetnie.
Ennek a problémának a megoldására a munkaügyi minisztériumban nem született, és várhatóan nem is születik javaslat, válaszolta az Index kérdésére Garzó Lilla helyettes államtitkár. Ez ugyanis álláspontjuk szerint a pénzügyminisztérium és az adóhivatal feladata, ezért azzal nem is foglalkoznak."
Ha hazánkban megszűntetik a számlázás legális lehetőségét, akkor elképesztő adóhátrányban leszünk minden egyes országgal szemben, s az a mi teljes hanyatlásunkhoz is vezethet.
Megszüntetni a számlázást akkor helyes, ha a munkaköltség kb. 65%-ról 15-25-re csökkentik az adó és tébéterheket.
Különben az egész csak csődöt jelent.
A szocik egyetlen normális gazdasági döntése, amelyet a gyakorlat is visszaigazolt.
Megjegyzem, az a 18% effektíve kb. 30%, hiszen az iparűzési adó ugyanezt a kört sújtja és abszolút összegben alig marad el a társasági adóbevételektől.
E téren is vesztésre állunk az adóversenyben, hiszen Szlvákiában jövőre már csak 19% az adó, iparűzési sarc pedig nincs.
Nem is kell ilyen messzire menni: Amikor nálunk 36%-ról 18-ra csökkentették a társasági adót, összegszerűen több pénzt fizettek be az adóalanyok.Kicsit off, a társasági adóval nem is lenne baj, annyi amennyi; hanem az osztalékadó a húzós. (20+35% és még a 35%-ra rájött a 11% EÜ-hozzájárulás. Ez mostmár nincs.)
Megértem és bizonyos mértékig jogosnak tartom a felháborodásodat. Mégis azt kell mondjam, hogy rossznak címzed.
Persze, könnyebb a hús-vér újautós számlás vállalkozóra fogni a dolgot, mint a megfoghatatlan hatalomra, amelyik az adórendszer ilyen tragikus működéséért felelős.
Azt hiszem, te is elismered, hogy a 80%-os adóztatás elfogadhatatlan és igazságtalan, a 20-30%-kos pedig normális, vállalható.
Vagyis a megoldás nem az, hogy mindenki fizessen 80%-kot, hanem az, hogy mindenki fizessen 20-30%-kot.
Sajnos, úgy van kitatlálva az adórendszer, hogy a looserektől minél többet sajtoljanak ki, ami természetesen vérlázító.
De nem várhatod, hogy azért beálljak loosernek és fizessek egy olyan rendszerben, amit nem tartok normálisnak, csakhogy szolidáris legyek veled.
Azt javaslom, ahol teheted, csaljál adót, mint mindenki.
Előbb-utóbb elfogynak a looserek és rájönnek fent, hogy érdemesebb levinni az adókulcsokat és akkor mindenki jobban jár.
Hogy ez mennyire nem képzelgés, azt bizonyítja, hogy már 3 kelet-európai országban, - ahol hasonló problémákkal küzdenek - kipróbálták a drasztikusan lecsökkentett adókulcsokat.
Oroszországban váratlanul megnőttek az adóbevételek és jelentősen fehéredett a gazdaság.
Ukrajnában 13%-ra vitték le az SZJA-t, Szlovákiában minden fontosabb adónemet egykulcsos 19%-ra vittek le és már Lengyelország is fontolgatja, hogy beszáll az adóversenybe.
Ezt az utat kellene nekünk is járni.
Azért nem ilyen fekete-fehér a helyzet. Azt ne felejtsd el, hogy rengeteg ember nem adócsalási szándékból lett vállalkozó, hanem kötelezték, hogy az legyen.
Felfordul a gyomrom az álságos nyavalygásotoktól! Érdekes, hogy arról senki sem beszél, hogy az adót valakinek ki kell fizetni, és akik most kifizetik, azok a munkavállalók.
A jelenlegi helyzet ugye tetszik, kedves ál-alvállalkozó polgártársaim, hogy ÉN kifizetem a fizetésem 65 (mások szerint áfával 80)%-át adóként, TI viszont a könyvelőitekkel elintéztetitek, hogy 20% alatt fizessetek?
Az eddig ugye nem zavart, és azért nem hőbörögtél, hogy ugyanazért a munkáért - szoftverfejlesztő polgártárs - kétszer, háromszor annyi pénzt kerestél, mint én, hanem vígan élted életed az új autódban vidám yuppie módjára, miközben leelőzted a húszéves Opel Corsámat, és kiröhögted a hozzám hasonló "loosereket", akik utálják az ügyeskedés és adócsalás balkáni hagyományait.
Most persze sajnálni kéne téged, szegény szoftverfejléesztő kollega, mert nem tudnád olyan könnyen elcsalni azt az adót, amit nekem mindenképpen ki kell fizetnem.
És tőlem sem kérdezi meg ám senki, hogy meg tudok-e élni abból, ami marad utána.
Szégyelljétek magatokat! Nem elég, hogy eddig kihúztátok magatokat a közteherviselés alól, és kezeteket dörzsölve ránk, munkavállalókra lőcsöltetek minden adóterhet, most még nektek áll feljebb, mert egy picivel nehezebb lesz ezt tovább folytatni. (Nincsenek illúzióim, továbbra sem fogtok adót fizetni, és én továbbra is csak hallgathatom a történeteket arról, melyik ismerősöm milyen trükkökkel kerüli ez, hogy adót kelljen, fizetni, mert az az "ő pénze".)
Hahó, nem csak tőletek veszik el ám ezt a pénz, tőlem is! Az nem baj? Az nem az "én pénzem"? Ez a helyzet így maradhat?
Minél többet vesznek el tőlem, annál kevesebbet tőletek, ugye? (Mert a kórházakat valamiből fenn kell tartani)
Egyetértek, magasak az adóterhek. Pazarlás folyik, igen. Le kell ezt építeni, igen.
De MOST, ebben a pillanatban, a mostani helyzetben van pár millió ember az országban, akitől ezeket a magas adókat kérdés nélkül beszedik.
Közös cél lehet, hogy csökkenjenek az adóterhek. De fizessetek ti is, ne csak mi!
Nehogy azt próbáld igazságosnak beállítani, hogy te 20% adót szeretnél fizetni, míg nekem 80-at kell!
Az lesz a király, hogy ha kihozzák, hogy a Tisztelt állami csöcst szopogagató rádiósok tévések, színháziak stb. mégiscsak jogszerűen számlázhatnak, akkor a jövőben arra a megemelt bérköltségre fognak számlázni ?
Megszűnik a számlás foglalkoztatás, a látszatvállalkozókat munkaviszonyban vagy önfoglalkoztatóként kell alkalmazni januártól - röviden így foglalhatók össze a tervezett munkajogi változtatások. Ezekkel egy internetes felmérés válaszadóinak nyolcvan százaléka nem ért egyet. Nyilatkozataik alapján fennáll a veszélye annak, hogy a mai kényszervállalkozók nemhogy a munka világába kerülnek át, hanem még foglalkoztatottak sem lesznek. Az érintettek száma több százezer lehet.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat a támogatásával
Ha végignézzük az álláshirdetéseket, minduntalan szemünkbe tűnik a szó: számlaképes. Számlaképes hirdetésszervezőket, tördelésszerkesztőket, személy- és vagyonőröket, takarítókat, sofőröket, bolti eladókat és éttermi felszolgálókat keresnek. A számlaadás a magyar foglalkoztatási rendszer szerves része lett az elmúlt években. Nemcsak a példákban említett szakmák képviselőinek, hanem a színészek, újságírók, előadó-művészek és labdarúgók élete sem képzelhető el számlatömb, áfa-bevallás és könyvelő nélkül.
Portörlés plusz áfával
A munkaadók jellemzően azért kerülik az alkalmazotti jogviszonyt, és választják helyette a számlás megoldást, mert az jóval olcsóbb. A munkaadónak az alkalmazott bére után mintegy ötvenszázaléknyi adó- és járulékköltséget kell megfizetni. Ha valakit tehát százezer forintos havi bruttó bérért alkalmaznak - ez még kevesebb is, mint a hivatalos átlagfizetés -, akkor ő a munkaadónak körülbelül plusz ötvenezer forintba kerül, a bruttójából pedig marad nyolcvan-nyolcvanötezer forint.
A számlás megoldás lényegesen egyszerűbb és olcsóbb. A foglalkoztató a százezres bruttó fizetés helyett mondjuk fizet 120 ezer forint plusz áfát; az áfát visszaigényli, és az üzleten "keresett" harmincezer forintot. A számlát adó látszatvállalkozó pedig a nettó nyolcvanezer körüli összeg helyett 150-et kap a bankszámlára, aztán már úgy ügyeskedik a költségekkel és az áfa-visszaigényléssel, ahogy tud. Szerencsés esetben tavaly be tudott jelentkezni az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá, így a 120 ezer plusz áfa - vagyis 150 ezer - után kifizet 22500 forintnyi evát, és marad neki 127500 forintja tisztán és legálisan.
Csakhogy a kormány szerint ez a rendszer így nem fenntartható. Egyrészt azért, mert valahol ez mégiscsak hazugságra épül. Hiszen ki ne tudná, hogy Erzsike néni, aki port töröl és kézmosót cserél plusz áfáért, tökéletesen el tudná végezni munkáját alkalmazásban is, és a Józsi, a markos testőrfiú a portáról, szintén csak a vállalkozó látszatát kelti: van főnöke, beosztása, munkaideje, munkaruhája. Éppen csak munkaviszonya nincs, vállalkozóként alig fizet tb-járulékot és adót.
Az állam tartja a markát
Márpedig, és most érkeztünk el a másrészthez, az állam ezt, az adó- és járulékbefizetések elsinkófálását már igencsak rossz néven veszi. Ezért a munkaügyi minisztérium már év elején közölte: úgy módosítaná a Munka Törvénykönyvét, hogy a munkáltatók ne foglalkoztathassák alkalmazottaikat munkaszerződés helyett vállalkozói vagy megbízási szerződéssel, vagyis ne mentesülhessenek a kötelező járulék- és adóterhektől.
A jogszabályt módosították is, így július elsejétől kibővült a munkaügyi felügyelők jogköre. Ennek értelmében az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkaügyi ellenőrei mostaninál részletesebben megvizsgálhatják: egyes vállalkozási vagy megbízási szerződésekben a munkavégzés helye és időtartama, az utasításadási jog és egyéb körülmények szabályozása vajon nem munkaszerződésre utal-e.
Ha munkaruha, akkor munkaviszony
Munkaviszonyra számos apró jel utalhat. Így például az, ha a cég, amely látszólag vállalkozói szerződést kötött a foglalkoztatottakkal, számukra gépkocsit, mobiltelefont, számítógépet, internet-elérhetőséget, egyenruhát biztosít. Még akár az is, ha számukra ingyenes továbbképzéseket szervez - sorolta a példákat egy szerdai konferencián dr. Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Szövetségének alelnöke. Szintén munkaviszonyra utalhat, ha szabályozzák a szabadságolást, ha a munkát valaki nem saját eszközén végzi, vagy ha a hét végi munkáért külön díjazás jár.
Vannak viszont határesetek is. Így bizonyos szakmák esetében nagyon nehéz megmondani, mi minősül például üzletféltől érkező megrendelésnek, és mi főnöki utasításnak. Ugyancsak nehéz megmondani, hogy a fuvarozóknál meddig tart egy diszpécser koordinátori szerepe, és hol kezdődnek az utasítások.
Ha a munkaügyi felügyelők megállapítják, hogy egy vállalkozói szerződés valójában munkaviszonyra utaló foglalkoztatást takar, akkor azt jogosultak átminősíteni. A munkaügyi felügyelőség már eddig is folytathatott olyan vizsgálatot, amely azt vizsgálta, hogy a foglalkoztató nem polgárjogi szerződés mögé bújtatja-e a munkaviszonyszerű foglalkoztatást - nyilatkozta korábban az Indexnek dr. Kovács Mária, az OMMF osztályvezetője. A törvénymódosítással lehetővé válik, hogy ez a vizsgálat visszamenőleges hatályú egészen addig, ameddig a foglalkoztatás megállapítható.
A társaságok megússzák?
Ebben az esetben a munkaadó munkaügyi bírságra, majd az APEH látogatására, és jó eséllyel adóhátralék kivetésére, valamint újabb bírságra számíthat. Az adóhivatal a számlaadó látszatvállalkozót is felkeresheti. A számlát kiállító vállalkozásnak ugyanis nem kellett volna társasági adót és áfát fizetnie, viszont tetemes személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás és nyugdíjjárulék hiánya keletkezhetett, amelyet ötvenszázalékos büntető bírsággal is megtoldhat az APEH.
Komoly szigorra azonban most még nem kell számítaniuk az érintetteknek - legalábbis ezt ígérik a kormányzati illetékesek. Burány Sándor munkaügyi miniszter múlt heti sajtótájékoztatóján az közölte: a munkaügyi felügyelőségek számára kiadott irányelvek szerint az ellenőrök első esetben csak figyelmeztetnek, büntetés csak akkor várható, ha visszaesőkre bukkannak.
A törvény egy lehetséges értelmezése ráadásul kínál egy olyan kiskaput, amely szerint a betéti társaságok és a közkereseti társaságok beltagjainak, valamint a kft.-k tagjainak a munkaadóval kötött alvállalkozói szerződéseit nem vizsgálja a hatóság. Ez abban az esetben valósul meg, ha az említettek személyes közreműködésre kötelezettek a társaságban.
Kényszervállalkozóból önfoglalkoztató?
Az átmeneti időszak előreláthatólag fél évig, jövő és elejéig tart majd. A munkaügyi minisztérium tervei szerint ugyanis 2004-től bevezetik az - elsősorban német minta alapján "kitalált" - önfoglalkoztatás rendszerét. Azt ugyanis a munkaügyi tárcánál is tudják, hogy vannak olyan munkakörök, amelyeket nem lehet a hagyományos munkajogi keretek szerint betölteni. Ezért a kényszervállalkozók számára nemcsak a "szimpla" munkaviszonyba való átlépés lehetőségét biztosítják, hanem - igaz, a Munka Törvénykönyvének módosításához képest féléves késéssel - egy alternatív foglalkoztatási megoldást is.
Amíg tehát egy takarítónőt elvileg alkalmazottként, munkaszerződéssel kell foglalkoztatni, addig bizonyos munkaköröket önfoglalkoztatók is betölthetnek. Önfoglalkoztatók azok a vállalkozók lehetnek - a jelenlegi tervek szerint a magánszemélyekre nem terjed ki ez a lehetőség -, akik a törvényben felsorolt kitételeknek megfelelnek. Számukra viszont lényegében kötelező lesz az önfoglalkoztatást választani.
Csak azt választhatod, hogy választod
A minisztérium hivatalos álláspontja szerint a megoldás elvileg választható lesz, gyakorlatilag viszont mindenkinek át kell térnie, akit ma munkaviszonyra utaló vállalkozási szerződéssel foglalkoztatnak, és aki megfelel a majdani törvényben szereplő öt kritériumnak. Ha valaki ennek ellenére nem így dönt, vállalnia kell annak következményét, hogy a munkaügyi ellenőrzések során jogsértést állapítanak meg nála.
Bár az önfoglalkoztatás rendszeréről szóló vitaanyagot már társadalmi vitára bocsátották - a munkaanyag az interneten is elérhető -, egyelőre nem sok konkrétumot tudunk arról, hogy a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseletek hogyan reagáltak arra. Amit tudunk: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatja az önfoglalkoztatás szabályozását, azt azonban csak összehangolt intézkedéssorozattal tartja megvalósíthatónak. Gúr Nándor, az országgyűlés munkaügyi bizottságának szocialista alelnöke egy szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: számos szakmai érdekvédelmi szervezettől érkeztek "gondolkodásra késztető" javaslatok.
Az önfoglalkoztatással kapcsolatos tervekkel kapcsolatban még számos kérdőjel van. Így nem tudni, mi lesz azokkal, aki a törvényben felsorolt kritériumok közül nem mindegyiknek felelnek meg. Ilyen lehet, ha valakinek a bt-je például több helyre is ad számlát, nemcsak egyre. Különösen abban az esetben kényes ez az ügy, ha egy helyről viszont havi rendszerességgel ugyanakkora pénzt kap, és a kifizetést nem kötik például teljesítési beszámolóhoz.
Problémásnak tűnik emellett az adóztatás rendszere is. A minisztérium tervei szerint idővel a foglalkoztatóknak mindazon közterheket meg kell fizetniük, amelyeket a bérjellegű jövedelem esetén fizetnének. A tárca hároméves átmeneti időszak bevezetését tervezi. Ha ez megvalósul, akkor januártól a foglalkoztató a munkaadói adó- és járulékterhek egyharmadát fizeti meg az önfoglalkoztatókkal kötött vállalkozási szerződés után. Ez viszont könnyen kettős adóztatáshoz vezethet, hiszen a foglalkoztatott a már adózott, félig vállalkozói jövedelme után köteles újabb adót fizetni.
Tízezrek kerülhetnek utcára
Nem csoda, hogy a tervezett változtatásokkal - amelyekkel a minisztérium deklarált célja, hogy tisztább és átláthatóbb viszonyokat teremtsen, ám amelyek most még inkább zavart okoznak és zavarosak - egy internetes felmérés válaszadóinak nyolcvan százaléka nem ért egyet. A felmérés adatait ismertető dr. Kerekes Anikó hozzátette: a válaszadók többségének nyilatkozata alapján fennáll annak veszélye, hogy a kényszervállalkozók nemhogy a munkaerő-piacra nem kerülnek be a változások nyomán, hanem még a foglalkoztatottak köréből is kiesnek.
Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy a mintegy félmillió ember - aki a KSH adati szerint januártól önfoglalkoztató lehet - egy részének arra is fel kell készülnie, hogy januártól állás nélkül marad. Ez akár tízezreket is érinthet, mint ahogyan annak a veszélye is, hogy jelenlegi számlás fizetésüket "bruttósítják", azaz a munkáltató abból fizeti ki a rá háruló közterheket.
A minisztériumban - nem meglepő módon - bizakodóak, nem számítanak arra, hogy a változások jelentősen leépítésekhez vezetnek. Burány Sándor a már említett sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre azt válaszolta: "Nincs ilyen közvetlen, rövidtávú veszély", nem félnek attól, hogy az önfoglalkoztatási rendszer hatására a most kényszervállalkozóként foglalkoztatott munkatársakkal szerződést bontanak a munkaadók"
"Megszűnik a számlás foglalkoztatás, a látszatvállalkozókat munkaviszonyban vagy önfoglalkoztatóként kell alkalmazni januártól - röviden így foglalhatók össze a tervezett munkajogi változtatások. Ezekkel egy internetes felmérés válaszadóinak nyolcvan százaléka nem ért egyet. Nyilatkozataik alapján fennáll a veszélye annak, hogy a mai kényszervállalkozók nemhogy a munka világába kerülnek át, hanem még foglalkoztatottak sem lesznek. Az érintettek száma több százezer lehet."
A Fidesz-közeli cégek biztosan megérzik.
Ha tényleg komolyan vennék a szabályt, akkor a cégek 80%-ka bírságra számíthatna.
Talán van még a Simicska által begyűjtött terhelő bizonyítékokból annyi, hogy egy esetleges letámadásnál az MSZP-közeli cégek se úsznák meg botrány nélkül.
Arról már beszéltél, hogy milyen jó, hogy mindenki ún. jogoka fog kapni, meg megyünk Európába stb., de arról még nem, hogy mire jó ez a félelemkeltős uram-bátyám szocialista rendszer kialakítása !
Miért jó ha fenyegetettségben tartják a magyar gazdaság kb. felét ?
Miért nem egy normális komplex adóreformot hajtanak végre ?
