Nahát! És egyben azonnali juhéééjjj is! Méghogy van ilyen topic?!
A kedvenc könyvem. Ha jól rögzítettem a számokat, akkor pillantnyilag ötödször olvasom, és mindig találok valami újabb gyöngyszemet benne! A szerelmi algebrával meg egyszerűen nem tudok betelni. Egyetlen baja az, hogy szinte idézhetetlen, mert annyira egy, nagy és átfogó igazság az egész!
csatlakoznék az előttem szólóhoz, sajnos beszerezhetetlen, az alexandra kiadó pedig cseszik újranyomatni...szóval ha valaki tud egy felesleges példányról kérem írjon nekem a thomyerk@yahoo.com-ra! köszi
Én most olvasom. Nekem ez az év második legjobb könyve eddig, és szerintem messze kurva sok önirónia van benne. Nyilván nem hülye a gyerek, hanem finoman cinikus.
Nem beszélve arról, hogy mennyire prosperáltam én is akkoriban. Azok a naiv lányok az almáikkal... na, ezen ma már mindenki sikítva röhögne. Én inkább nosztalgikusan mosolygok.
- Ajándékba kaptam ezt a könyvet, s mivel kortárs irodalomhoz a közelmúltban nem nagyon volt szerencsém, érdeklődéssel fordultam a dolog felé.
- Nagyon sokrétűek a benyomásaim.. A könyv elején (a mellett hogy néha nyerítve röhögtem, bevallom), nekem Adrian Mole és a zabhegyező mixtúrájának tünt az egész.
- Később viszont már olyan beteges vonásokat kezdett felmutatni a könyv, ami az előző két műben már nem volt meg (és néha -szomorú tény- magamra ismertem)
Felismertem a helyeket, a zenekarokat, az embertípusokat, az életérzéseket, ez tetszett.
- Viszont a végefelé, különösen a ben található egyenletek és táblázatok szemrevételezésekor ijesztő érzések vonultak végig az agyamon.
- eleinte irónikusan nevettető, majd irónikusan letargikus, majd irónikusan tragikus, és végül nem tudom..
ez is egy trend része, ez van
most forgatták az Apám is beájulna vagy mi című könyvből készült filmet, rendezte Sas Tamás, satöbbi.
szerintem fontos lenne, hogy olyan magyar filmek készüljenek, amik rólunk szólnak (kortól, nemtől függetlenül), ma Magyarország. Mert én kiváncsi lennék, de csak akkor, ha jó filmek. És ami az elmúlt években készül, az nem jó (1-2 kivétel). Még az is lehet, hogy jó filmet csinálnak az Egyetleneimből, mért ne? Vannak még csodák. Én örülnék, ha jó lenne, elképzelhetőnek tartom, hogy jó forgatókönyvet lehet belőle írni.
az Apám is izé forgatás is csak azért zavar, mert elkezdtem a könyvet, írta Sálinger Richárd, aki lehet, hogy nagyon jó fej meg tehetséges, nem tudom, nem ismerem, de 20 oldal után nem bírtam folytatni a könyvét, olyan szar volt. Kész.
Persze,hogy nem, mert nagyon csúnyán összebalhéztunk. Én meg nem közösködök ezekkel a csöves faszokkal. De ettől még én csináltam. ISSN szám meg ilyene minisztériumi bejegyzés is van róla, meg minden lyen szar. Ott tulajdonosként az én nevem szerepel.
Kb 17-18 évesen eszembe jutott hogy csinálok egy ilyen zenei, kultúrális magazint a neten, kerestem társakat, és ez a Lovag nevű csávó jelentkezett webdesignernek, majd a hülye haverjaival(szerintem pont a Beregi féle lepattant társasággal), megpróbálták elvenni tőlem a jogokat, de nem tudták. Azóta is van az újság egyébként, de a jogok továbbra is nálam vannak. Csúnya ügy, tipikus példája annak, hogy senkiben sem lehet megbízni, na mindegy, rohadt gusztustalan, ótvar egy banda, néhányszor találkoztam velük. Itt tudod megnézni egyébként az újságot, ha érdekel:
ki az a lovag és mit csinált a regényben?
a könyben egyébként a legnyomasztóbbak bereginek azok a haverjai voltak, akikkel a vége fele jött össze, és ilyen igazi lepattant köcsögök (az egyik valami szarszagú pincében lakott), ilyen haverokkal nem is tudom, miért csodálkozik, hogy nem tud becsajozni...
Az semmi bazmeg, oldalt már szavaztatják az embereket, hogy akarunk e statiszta lenni az Egyetleneim filmben...Már látom amint Beregi Tommi beül a Jaguárba, megigazítja a Gant ingét, diadalittasan kikönyökölve végigvonul az Andrássy úton, majd az Ericsson mobiljából valami nőnek a számát tárcsázza, és közben rágyújt egy szivarra, és BonBont hallgat.
Kurva jó, komolyan, mi a faszért kell mindent túllihegni? Ez is csak egy könyv, minek film belőle? Biztos majd elmennek az Almássyba, meg a Süssbe, meg ilyen helykre forgatni, mi meg megkönnyezzük, hogy hát igen, jártunk oda, meg fasza, talán még egy két ismerős arcot is láttunk, nem tudom egyébként feltűnt-e, hogy van a könyvben egy bizonyos Lovag, aki "beindította az Underground nevű internetes zenei magazint", na most a tárgyi helyesség kedvéért, az az ÉN zenei magazinom volt, nem a Lovagé, és nem ő indította be, hanem ÉN. Kíváncsi leszek, hogy a film vége mi lesz, meg hogy csinálják majd meg, hogy ne legyen annyira nyomasztó, mint a könyv. Mert ha oylan lesz a vége, mint a könyvé, nem lesz ember, aki végignézi.
A hosszas előkészítő munkák után várhatóan novemberben kezdődik meg az "Egyetleneim" c. film forgatása. A film rendezője Nemes Gyula, aki az íróval közösen készítette a forgatókönyvet. A film lazán kapcsolódik a regényhez: míg szerekezete, motívumkincse erősen épít az irodalmi műre, addig a forrdalmi képi világ a rendező zseniális vizuális fantáziájának szüleménye, és a történeten végigvonuló, különös időszerkezettel elbeszélt vezető szerelmi szál is az ő élményeiből táplálkozik.
A forgatás második fázisa nyárra várható, és a film remélhetőleg 2005ben kerül a mozikba. A filmben szereplő bulikhoz minden mennyiségben keresünk lelkes tömeget alakítani vágyó alkoholfogyasztó-táncoló-örjöngő statisztákat, a jelentkezés módjáról hamarosan bővebb infó olvasható. A szinopszis, a szereplőlista, a filmben tervezett helyszínek és zenekarok-zenészek listája remélhetőleg hamarosan ugyancsak olvasható lesz, és a honlap terveink szerint átalakul a regény és film közös lapjává.
én is elolvastam még tavasszal. az első fele az tetszett, vagy legalábbis szívesen olvastam, de aztán kezdett kimondottan nyomasztó lenni, olyan szinten nyomja a szerző frusztrált balfaszban, hogy már nekem is sok.
meg hát ez a bölcsésztempó, ez is idegesített, hogy még 30 fölött is be kell lógnia a koncertekre, meg ez a magyar alter dicsőítés sem jön be. viszont jó pár jellegzetes alakot fel lehet ismerni, meg van egy kis kilencvenes évek fílingje, ebben erős, emiatt mondom, hogy azért nem a kárpáti andor szint, meg nem is az igazolt hiányzás, ezeket mondjuk nem is bírom elolvasni.
a táblázatok viccesek, de ha nem lennének ott, akkor sem történne semmi.
Szeretnétek tudni, hogy mi újság a Tamással?
Nos, pontokba szedve nagyjából ennyi:
Tamás most jól el van.
Tamásnak most nincs csaja.
Tamás most depressziós.
Tamás a héten ennyi telefonszámot gyűjtött be: 7 db
Tamás a héten ennyi sört ivott meg: 25 liter
Tamás a héten ennyi bort ivott meg: 3 dl
Tamás a héten ezt csinálta: aludt, evett, ivott, bulizott
Tamás buliajánlata a hétre: Kapolcs + Sziget
én egy haveromtól kaptam kölcsön a könyvet, hogy olvassam el, tetszeni fog, szép pofás, de egy kicsit túl vastag, meg nem is nagyon érdekelt, kábé egy hete volt nálam amikor leöntöttem véletlen, hálistennek csak vízzel, de a papírborítónak így is annyi, meg kicsit megpuhult a keménytok, hát rebegve meséltem neki mi történt, hogy kifizetem, veszek neki egy újat, mondta hogy nem probléma, egyáltalán, csak olvassam el, szóval kicsit bűntudatból kezdtem el, hogy ha már tönkretettem akkor már olvassam is el. aztán végigolvastam, amit nem vártam, hisz a marci gyerek könyvét letettem a felénél (ejj az sok hülye filozofálgatás kit érdekel?), és nem mondom hogy szar, de nem is jó, persze, emlékeket idéz meg helyeket meg mittomén, de erre is épít leginkább, a csajozásait sokszor élveztem, sokszor együttéreztem, sokszor húztam a számat, végülis minden reménytelennek tűnő intelligens egyedülálló skac leírhatná bolyongásait, kiadhatná a naplóját, de nem teszik, bár most erős az ilyen trend
szóval elolvastam, szerbusz tamás, sok sikert a továbbiakban (a táblázatos rész mér kellett?????)
hát igen, ami engem tényleg bántott a Tamás könyvében, az az általad említett hangnem a nőkkel szemben,
a többséggel ellentétben nekem teljesen lejött ez az önirónikus hangnem (mégha érzek is mögött némi opportumizmust), viszont sokkal erősebb volt a könyvben az a fajta komoly elhivatottság, ami egyfajta Grál-lovagnak tünteti fel a hőst,
Megtalálni a Tökéletes Nőt (miközben végig ott van a szemed előtt) ez olyan kerekasztalovagajás nekem, épp ezért tökre illeszkedik a szerző eddigi életművébe, mintha csak azt mondaná: "nesztek egy grál-lovag a mai butapesten, ennyi maradt nekünk"
de azt akkor sem értem, miért kell lealacsonyítani a kutatás tárgyát, ez nekem nem fér a képbe,
arra pedig nem is merek gondolni, hogy igaz, amit alant írt valaki (miszerint VALÓS nőket ír meg a könyvben), mert ha ez tényleg így van, akkor ez a könyv egy kupac trágya a szerzővel együtt (bármennyire is kedvelem az utóbbit:-)
Kicsit kiakasztó, hogy attól vesznek kupacszám könyveket, mert reklámozva vannak. (lásd Ulpius-ház könyvei)
Én ilyen szar könyvet rég olvastam, ez a srác egy frusztrált budapesti hülyegyerek. Nem fura neki, hogy az összes nő hülye, miközben ő normális? Nem lehet, hogy pont fordítva van?
Rohangálva keresi az igazit, a nagy Ő-t, és még ha megtalálja is, rohan tovább, mert biztos van egy még igazibb. Szerintem pszichoanalízisre kéne járnia.
Jól feldühítettem magam vele meg a könyvével.
Egy valami tetszett (hogy ne csak fikázzak): amikor szabadvers-szerűen fogalmazta meg a dolgokat. Na, abban legalább volt valami lélek.
Amúgy nem szeretnék az ex-női helyében lenni, hogy így megírja őket. én pl. felismertem a könyvben az egyik lányt, hát nem túl szép dolgokat írt róla!
Na én is elolvastam a könyvet, csomó minden ismerős volt belőle, ez nagyon jó volt, háromnegyedéig kb. kurva jó volt olvasni, de aztán a vége egy nagy hányás, ahogy bekattan a csávó, sikerült borzasztóan elbaszni a könyvet. Eléggé idegesítő volt, de ez van.
Sokkal többet vártam tőle, és nagyon kevés tartalmi vibrálást adott. Kimondottan egy 2003-as lektűrnek tartom, nem több. Stilisztikailag zűrös, a névelírásokról először azt hittem szándékos, de mivel teljesen következetlen, rendkívül bántó. Az már mellékes is, hogy néhol komoly tér-idő ugrásokat hajt végre, és az esemény nem is akkor történt, mint ahogy jelzi a szerző. Jó, hogy megjelent, de marha nagy mázlija van Bereginek, hogy az Európa K. adta ki. Next.
Nekem nagyon tetszett, pedig nem vagyok antifeminista. :)
Valóban kicsit maró és realista, sőt, néhol naturalista, de pont ettől jó. 1 nap alatt olvastam el, mert nem bírtam letenni. Ahogy néhány ismerősömet megkérdeztem - akik ajánlották - ők is hasonlóképpen vélekednek. Lebilincselő, bár nem az én világom és korszakom, mégis átéreztem.
egy csomó dolog tetszett, nagyon jól mutatja meg a hangulatokat, és lehet, hogy az én emlékeim is szerepet játszanak benne, de egy lélegző könyvként maradt meg. Egyfajta üresség+kétségbeesés is nagyon erős, ami nyilván szándékos, csak ahogy te is mondtad, valahogy egy idő után érdektelenné válik. Hogy miért küzd, hogy miért nem jut semmire, igazából nem kapunk választ. Hogy miért, az oké, de számomra az lett zavaró, hogy nem éreztem vele együtt.
Meg nőként nekem az bántó, hogy nem ír szépen a nőkről. Nem kell ódákat zengeni, de ez inkább alpári, mint bármi más. És erre óhatatlanul az következik, hogy mért szurkoljak neki, ha ő is leszarja? Mert nem tudom sajnálni, ha nem csajozik be, mert úgyse értékeli semmire se magát, se azokat a nyomorult nőket, akkor meg minek? Az egy Ági kivételével minden nőről valahogy megalázó lesajnálással ír, ami szerintem visszataszító.
Ami viszont fontos: nemigen vannak könyvek a mi életünkről, és ez nagy erénye a könyvnek, egyáltalán megszületett, és rólunk szól :)
