Garfield
Már csak ez hiányzott a mozivászonról: egy csontig rágott comic strip filmes feldolgozása. Garfield-ot mindenki szereti. Én nem. Alkotója Jim Davis nem csinál semmi mást, csak huszonx éve ugyanazt a 10 „poént” ismételgeti. Garfield felzabálja gazdája kajáját, Garfield nem fogja el az egereket, Garfield Odie-t rugdossa, Garfield nem akar felkelni és persze Jon nem tud benőzni. Lehet-e (Kell-e) ebből filmet csinálni? Naná…pénz van benne…sok, sok pénz. A film 5:03-ik percében máris jön a böfögős poén. Két percre rá Jon megszívja, mert a dagadt macska felzabálja a kajáját. Újabb két perc és jön az egeres poén. Folytassam? Minek… A film alkotói nagyon ügyesen megcsinálták Garfield figuráját. Egyetlen egy bökkenő van csak, hogy minden más állat szereplő igazi. Pl Nermal. Szegény G olyan műanyagnak néz ki az igazi macsek mellett, hogy ehhez képest egy kiérdemsült kertitörpe maga a Mátrix utáni véres valóság. A látens homoszexuális Jon-t remekül alakítja a színész, szinte észre sem vesszük, hogy ott van a vásznon. Egyetlen egy jó pont jár csak a filmnek: Bill Murray szinkron hangja. (Bocs..de én kihagytam Till Attila szuper alakítását)
Bugyuta poénok, műanyag világ és egy régóta kifulladt dagadt macska. Ennyit kapunk a Garfield mozifilm megtekintésével. Utálom a hétfőket, de inkább 10 hétfő mint egy G mozifilm.
1/10
hé, corn, hát te merre csavarogtál? :] rég hallottunk felőled... a csillagszemű elveszi minden szabadidő, mi? ;]
the girl next door
természetesen annak az esélye jóval nagyobb, hogy shrek szembejöjjön az utcán, mint hogy a suli bicebócája szomszédjába költöző gyönyörű expornósztár rákattanjon a gyépésre. ezt az apró gikszert megkerülve a GND (a magyar cím sűrgősen felejtő) az utóbbi évek legeredetibb tinikomédiája. mondom ezt úgy, hogy a filmben ugyanúgy van állva taps, mint beégés a szülők előtt, mint 124 másik zsánerfilmben. hogy miért emelkedik akkor ki a lagymatag sűrűből ez a film? mert semmibe veszi a tabukat? nem. flörtöl velük, nevet velük - néha kicsit rajtuk, de mindvégig tiszteletben tartja azokat. a pornóiparról festett kép ugyan valószerűtlen, de rengeteg gonosz, s még több ártatlan poénnak szolgál alapul, s szerencsére az olcsó altesti humort teljes egészében mellőzték. a GND rózsaszín mesevilágát itt-ott rendesen megborogatja egy groteszk figura (mint pl. a pszichopata pornóproducer szerepében tűndöklő timothy olyphant), de ők csak javítanak a film élvezhetőségi szintjén, amit a gyönyörű elisha "24" cuthbert, a jól megírt sztori és a fentiekben már magasztalt poénáradat alapból garantál. 1o/8
Asszem Stand up comedy-ről még senki sem postolt kritikát. Ez a Dvd Robin 2002-es Boradway-i fellépését dokumentálja. Miért volt ez a fellépés olyan különleges, hogy rögzíteni kellett? Azért, mert ez volt az első alkalom, hogy úgy állhatott ki a színpadra Williams, hogy bármit mondhatott, nem volt cenzúra. Szerencsére ezt ki is használja rendesen és amit kap a néző azzal teljesen elégedett lehet. Az előadás gyorsasága, Robin félelmetes humor maratonja igen kemény tempót diktál. Nem kímél senkit és semmit, nincs tabu téma. Beszél az anthrax őrületről, Bushról aki azt hiszi, hogy Japánban Tahoe-ban volt tárgyalni és a Tokyo az egy jó autó márka… Szóba kerülnek a mell transzplantációk, Michael Jackson, a különböző sportok és a viagra mellékhatásai. Mindezt a szokásos Robin Williams előadással fűszerezve: jellegzetes gesztusok, habgutánzások és tomboló jókedv. Persze nem árt észben tartani, hogy olyasmin nevetünk amin inkább sírni kellene… A DvD minősége professzionális, kép és hang tökéletesen harmonizál együtt. Extrák: Az előadás előtti hangulat vagyis egy kis back stage. Interjú a műsor rendezőjével és a Noises menűpont amiben Williams őrültségei vannak zanzásítva. +1 Easter egg amit még nem találtam meg. A rendezőt külön dicséret illeti, mert nagyon jó kamera beállításokat tervezett meg és képes volt követni Robin ámokfutását. Aki szereti Robin őrült előadásmódját annak kötelező darab.
kétségkívül játékfilmes dramaturgiával elkészített doksi a bowling for columbine. mindent megtaláltam benne, ami egy jó film alapkelléke: humor, dráma, feszültség, s még el is gondolkodtatott. e hollywoodi kilengésekért abszolút nem hibáztatom moore-t, hisz a száraz tények darálása helyett olyan narratívát választ, melyet sokkal több ember meghallgat. s mint tudjuk, a szándék tettet is eredményezett (a k mart jelenetre gondolok - utána lehet nézni), így még egy jó pont jár a filmnek. a hazugságvizsgáló azért kilengett itt-ott, főleg a film utolsó jelenetében, ahol moore egy hat éves kisfiú által lelőtt hat éves kislány képét próbálja rátukmálni a menekülő charlton hestonra: érzésem szerint ezt a jelenet összevágták, s ez nem volt szép. az viszont nagyon is szép volt, hogy az országos lövész szervezet elnökeként tündöklő és "csak a hullamerev kezemből téphetik ki a fegyvert" szónokló hestont játsszva sarokba szorítja, miközben a népellenségnek kikiáltott marylin manson jéghideg logikával állít kegyetlen, de igaz dolgokat. megjegyzem, a mumusként beállított média nélkül sem manson, sem moore nem tartana ott, ahol. a film nyugtalanító kérdésére (miért ölnek meg amerikában évente 11ooo embert?) mégis azt a választ adja, hogy a média úgy festi le az országot, mint egy háborús övezetet. a bowling for columbine sem tesz másként. 1o/8
teljesen mobil vagyok, amúgy is tizenöt különböző fórumon bomlasztom a kultúrlégkört, sz'al akár... még a netboardra is visszanézhetünk. csak meg kell tisztítani a hullaszagtól. :] mi a véleményetek?
ez a fórum egyszerűen borzalmas. én sem tudom megszokni, már a többi topicjaimba is alig írogatok, pedig elég edzett vagyok: pl. unixon vi-al dolgozom. a kereső továbbra is használhatatlan, a képbeszúrás nevetséges, a sebesség kritikán aluli, múlt héten fél délelőtt SQL error volt bejelentkezés helyett... mikor megyünk már innen el?
az egyik műszaki topicom, két hete elvonult, teljes létszámmal. vagyunk itt vagy 8-an, ha rákeresünk a Google-ban találomra a "fórumra" és bejelentkezünk az első szembe jövőre, már az is csak jobb lehet.
Én nem tudok beleszokni a ratyiba...ez van. Sajnálom, mert már jó ideje csak amiatt a topic miatt járok ide. Idegesít, hogy nem lehet korrekt írásokat elhelyezni...annyira dedós ez az egész...ááááárggghh...most olyan fejem van mint az Old boy-nak:)
már kezdek megbarátkozni ezzel az új fórummal, habár a képfeltöltögetési marhaság, meg a cut+paste ügyetlenkedései még mindig bosszantóak, sok kis apró gikszerről nem beszélve, de a word-jellegű szerkesztési lehetőség nagyon kényelmes.
a kocka rendezőjének új filmjét a total recall és a gattaca között helyezném el; steril világában kettős-hármas-négyes-stb. ügynökök játszanak ki egymás ellen titokzatos cégeket, s ha nem követik a szürkeségből túlontúl is kirívó lucy liu tanácsait, hamar elveszíthetik identitásukat. a film egy darabig képes kézben tartani valamennyi fontosabb kártyát, ám akaratlanul is túl korán jön ki az aduval, a titok tudatában az embernek pedig több ideje van arra, hogy eltűnődjön a nem is olyan impozáns körítésen. ennek ellenére a cyphert impresszív munkának tartom: jobban tetszett, mint a kocka. 1o/7
the station agent
ha patricia clarkson szerepet vállal egy amerikai független filmben, az nálam már előnnyel indul. most sem csalódtam: a címszereplő egy törpe (peter dinklage), aki egy forgalomból kivont állomásépületet örököl valahol a világ végén. pont kapóra jön a számára, hisz a koma nem túl beszédes, befelé forduló típus. szerencsére konyhakés helyett inkább vasútmodelleket kap kézbe, s fel sem veszi a háta mögött elsustorgott hófehérkés poénokat. emberünknek csupán azt kéne megtanulnia, hogy egyesek nem csupán szánalomból vagy együttérzésből közelednek hozzá: lehet, hogy ők az igazi törpék, akik segítségre vagy megértésre szorulnak. ez a keserédes sundance-bajnok film a the good girl és a pieces of april után újabb bizonyíték arra, hogy hiába falták fel a hollywoodi cápák ezt a filmfesztet, a maradékok között még van egy-két ízletes falat. 1o/8
rengeteg lóerő szorult ebbe a filmbe, csupán karizma, empátia és humor nem. 1oo1 kalandfilmet tudnék sorolni, amelyből joe johnston nyúlós-málós (két és fél órás!) filmje merít, de inkább nem teszem, mert a szuperior munkákra gondolva e film maréknyi élménye is elpárolog. viggo mortensennek jobban kellene ügyelnie a szerepei kiválasztására, mert a hirtelen jött sztárstátusz ugyanolyan hamar el is távozhat. meg tudná nekem mondani valaki, hogy ki az a mark hamill? 1o/5
italiensk for begyndere: most először láttam értelmét az egész dogma-hajcihőnek. az eredeti helyszínek, a képpel együtt rögzített hang, a kézikamera használata stb. mind azt érték el, hogy a színészekből nem szereplők, hanem emberek lettek. olyan emberek, akikkel érdemes törődni; meglesni, meghallgatni a történetüket. talán pont rólunk mesélnek. végül a film, amely leghatékonyabban használta fel a dogma 95 szabályait, az egyik ponton elbukott: zsánerfilm készítése tilos, mondja a szabályzat. az kár, mert ez volt az egyik legszebb romantikus film, amit valaha láttam. 1o/9
hátborzongató és furamód szórakoztató lélekmetszet egy beteg elméről. a címszereplő lány szembetegsége miatt gyermekkora óta kirekesztettségben él; visszahúzódó természetű, magányos lélek ő, egyetlen barátja egy üvegkalitkába zárt baba, amely mint általában a horrorfilmek porcelánbabái, meglehetősen hátborzongató. may szeretne kitörni az elszigeteltségből, de sem a jóképű autószerelővel, sem a leszbikus asszisztenssel nem jár szerencsével. vak gyerekek között próbál lelki társa lelni, de felelőtlensége balesetet okoz, s elzavarják. miközben egyre mélyebbre süllyed sajátos agóniájába, eszébe jut anyja tanácsa: "ha nem találsz magadnak barátot, hát készíts egyet". may szó szerint értelmezi a tanácsot, s halloween éjszakáján felkerekedik, hogy begyűjtse a megfelelő alkatrészeket a tökéletes baráthoz: kezeket, lábakat, nyakat, s így tovább. ez a posztmodern frankenstein-történet kísérteties könnyedséggel vázolja fel a sérült elme útját a "komplett őrült"-től a "komplett őrült és életveszélyes" szintig. ha valahová beletekerünk, úgy tűnhet, mintha egy tipikus tinifilmet látnánk egy rút kiskacsából, akit bálkirálynőnek fognak választani, ha hajlandó lesz levenni a szemüveget. a grand guignol "egyházat" követő gyilkosságokat (szike a homlokba, nyakba, gyomorba, stb.) pedig olyan gyorsan lezavarják, hogy azok csak némi keserű szájízt okoznak, s inkább a tudatalattit borzolják. egy darabig. aztán a film utolsó perceiben mindent beborít az őrület. s találjátok ki, milyen színe van! jaja, vérvörös. 1o/8
Már csak ez hiányzott a mozivászonról: egy csontig rágott comic strip filmes feldolgozása. Garfield-ot mindenki szereti. Én nem. Alkotója Jim Davis nem csinál semmi mást, csak huszonx éve ugyanazt a 10 „poént” ismételgeti. Garfield felzabálja gazdája kajáját, Garfield nem fogja el az egereket, Garfield Odie-t rugdossa, Garfield nem akar felkelni és persze Jon nem tud benőzni. Lehet-e (Kell-e) ebből filmet csinálni? Naná…pénz van benne…sok, sok pénz. A film 5:03-ik percében máris jön a böfögős poén. Két percre rá Jon megszívja, mert a dagadt macska felzabálja a kajáját. Újabb két perc és jön az egeres poén. Folytassam? Minek… A film alkotói nagyon ügyesen megcsinálták Garfield figuráját. Egyetlen egy bökkenő van csak, hogy minden más állat szereplő igazi. Pl Nermal. Szegény G olyan műanyagnak néz ki az igazi macsek mellett, hogy ehhez képest egy kiérdemsült kertitörpe maga a Mátrix utáni véres valóság. A látens homoszexuális Jon-t remekül alakítja a színész, szinte észre sem vesszük, hogy ott van a vásznon. Egyetlen egy jó pont jár csak a filmnek: Bill Murray szinkron hangja. (Bocs..de én kihagytam Till Attila szuper alakítását)
Bugyuta poénok, műanyag világ és egy régóta kifulladt dagadt macska. Ennyit kapunk a Garfield mozifilm megtekintésével. Utálom a hétfőket, de inkább 10 hétfő mint egy G mozifilm.
1/10
