Aztán abból a bruttó 170rugóból még SZJAzik az ember fijja, no meg ÁFÁt fizet a bótban, meg illetéket, büntetést a hivatalban. Mi a francnak kell itt renccerváltásró beszélni? Azért mert a munkafegyelem és a hatékonyság kialakítását, megszervezését az állam rálőcsölte a tőkésre? Mert kb. ennyi a történet lényege.
Drága bormester kartács, Demján abszolút világosan fogalmazott, csak neked nem sikerült megérteni. Demján ugyanis arról beszélt, hogy "El kell érni azt, hogy a dolgozók legalább az 51 százalékát megkapják annak, amit alkalmazójuk rájuk költ", márpedig ez csak a te fantáziádban egyenlő a brutto bérrel. 300 ezer forint brutto munkabér után megkap a dógozó 170.500-at, de a munkaadónak nem 300.000-be kerül ez a dolgozó, hanem mindennel együtt 403.950 forintba. Amúgy sz.r makroközgazdásznak lenni? :-)
Hi, 38% az SZJA jelenleg az átlagbéren. De ahhoz hogy ezt a bruttót kifizesse egy munkáltató, a tőkés, ehhez még neki be kell fizetni egy rakat pénzt az állam felé különféle címeken. Pedig odaadhatná a melósnának is. Olyan jó hetven százalékos az állami elvonás ma Magyarországon. Magasabb mint a szocializmusban volt.
Itt most kizárólag arról van szó, amit demján állít, hogy a bruttó bértehernek csak harmadát kapja kézhez a dolgozó (ami még az extrém vagy fizetéseknél sem igaz, még ott is 37-38%, átlag fizetésnél pedig kábé 50%). A hülye patikus rögtön el is sírta magát.
"Vagyis 266 ezer Ft bruttó bérteherből a dolgozó megkap cca 120 ezret, azaz 45%-ot." Na most ezt matekold ki mégeccer:-))) No meg azt is hogy utána ebből még ÁFÁt is fizet a dógozó, no meg ha dolga van az álammal akkor illetéket, büntetéseket etc,etc. Magasabb az állami újraeolsztás mint a szocializmusban volt!
Itt, persze, hazudik demján, vagy 10 éves adatokkal dolgozik. A bruttó bértehernek kábé a fele a nettó bér. Magyarországom legalábbis az átlagos szja 21%, ha jól tudom.
Pl. 200 ezer Ft fizetés után (ami messze az átlag fölött van):
kb. 66 ezer tb-t, munkapiaci járulékot ill. ehót fizet a munkáltató kb. 80 ezer adót és bizosítást a munkavállaló.
Vagyis 266 ezer Ft bruttó bérteherből a dolgozó megkap cca 120 ezret, azaz 45%-ot.
Nem baj az ha vísitanak az elbocsájtások miatt a Fidesz komcsik! Jöhetnek akármilyen szélsőbalos agit-proppal, teljes foglalkoztatottságos dumával, had vinnyogjanak!
No azt hiszem hogy Demján "elvtárs" ugyanazt mondja amit én: "- Hogyan értékeli a száz lépés programját? Az egyik oldal szerint reformok indultak el, a másik szerint a kormányfő lépéseinek többsége látszatintézkedés.
- A program a reform kezdetét jelenti, vannak benne olyan markáns elemek, amelyek elindítják az olcsóbb államhoz, alacsonyabb közterhekhez vezető folyamatot. Valódi reformról azonban csak akkor beszélhetünk, ha ezek a lépések folytatódnak és kiteljesednek. A program legnagyobb pozitív hatása az lehet, hogy kikényszerít további intézkedéseket. Ha be akarják tartani a terveket, a bevételek csökkenése miatt szükségképpen csökkenteni kell a kiadásokat. Ez pedig tartósan csak a közigazgatási, önkormányzati, egészségügyi rendszer átalakításával lehetséges. Csökkenteni kell az állami alkalmazottak és a 3200 önkormányzat számát. Nem attól lesz Magyarországon fejlett az önkormányzatiság, hogy sok helyhatóság működik a maga bürokráciájával. Le kell építeni az állam nagy apparátusát ahhoz, hogy tartósan csökkenteni lehessen a közterheket. El kell érni azt, hogy a dolgozók legalább az 51 százalékát megkapják annak, amit alkalmazójuk rájuk költ. Én a bérekben megjeleníteném az összes közterhet, és aztán vonnám le - hadd lássák az emberek, menynyit kell nekik az állam és az egészségügy eltartásáért dolgozniuk. Akkor talán könnyebb lenne társadalmi támogatást kapni a nagy érdeksérelemmel járó, elodázott lépések megtételéhez. Háromszázezer forint bruttó bérköltségből ma alig százezer marad meg a munkavállalónál."
Az állami újraelosztás mértéke ma magasabb mint a szocializmusban volt!
Két évvel később Járai is eljutott oda ,hogy államháztartási reformra van szükség.
Jobb később, mint soha .
Járai: Kormánypártok és ellenzék egyetértenek a reformokról
„”
2005. június 20., hétfő 12:41
„Szinte minden politikus, akár kormánypárti, akár ellenzéki, ma már fölismerte azt, hogy nagyon nagy változtatásokra van szükség, és elsősorban az államháztartás területén” – jelentette ki Járai Zsigmond jegybankelnök. Egyetértés van a kormánypártok és az ellenzék között: legkésőbb a 2006-os választások után, bármilyen kormány lesz is, el fognak indulni a komoly reformok.
„Ez fontos dolog, bár úgy tűnik, hogy nem igazán ideálisak a körülmények most ahhoz, hogy valóban elkezdődjön a gyors átalakítás, ehhez inkább politikai bátorság kell – folytatta nyilatkozatát a Vasárnapi újságnak – az ma a biztos pont, hogy sokan dolgozunk az államapparátusban: a hárommillió-nyolcszázezer alkalmazottnak huszonegy-huszonkét százaléka állami alkalmazott: és ezt csak a magas adóbevételekből lehet finanszírozni. Adót csökkenteni mindenki tud, de csak akkor lehet ezt megcsinálni, hogyha egyúttal az állam kiadásait is csökkentjük. Úgy gondolom, nemcsak a nyolcszázezer alkalmazottal kapcsolatos kiadás tartja vissza magyar versenyképességet, hanem az erre épülő bürokrácia is. Főleg a szomszédainkkal, Szlovákiával, Csehországgal, és a föltörekvő versenytársakkal, Romániával, Bulgáriával összehasonlítva hihetetlenül nagy a bürokrácia Magyarországon, ami visszahúzza az egész gazdaság fejlődését. Véleményem szerint ez egy kulcsterület.”
Foglalkoztatott az, aki a vonatkozási héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság, sorkatonai szolgálat stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők a nemzetközi ajánlásnak megfelelően nem tekintendők foglalkoztatottnak. A sorkatonák általában a foglalkoztatottak között szerepelnek.
Munkanélküli az, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.
Alkalmazott: az a munkaerő-felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki a megfigyelt héten vállalkozással, költségvetési, társadalombiztosítási, illetve nonprofit szervezettel munkaviszonyban vagy bedolgozói jogviszonyban állt, illetve azoknál szóban vagy írásban történt megállapodás alapján munkát végzett (ILO-definíció).
Gazdaságilag aktívak: aktívak azok, akik megjelentek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.
A minap valaki azt állította, hogy 21% nálunk 24-25% általában euszerte, Svédországban pedig 30% körül van.
Ezzel szemben a KSH adatait nem lehet úgy variálni, hogy 29.4% alatt legyen a miénk.
Asszem, ez csak a tiszta, közvetlenül tákiszfákiszhókuszpókusz által fizetett létszám. Ehhez jön a kitudjahány gebines.
az, hogy menji a nyugdíjas, azon nehéz változtatni, bár irreálisan sokan menekültek a munkanélküliség elől rokkant nyugdíjba.......
és az hogy monjuk egy 15000-es kisváros, ahol kb. 20-25%-os a munkanélküliség, kb. ugyanijjen a cigány lakosság aránya az eltart egy főállású polgármestert új VW Passat-tal sofőrrel, vmint egy főállású alpolgármestert, valamint kb. 100 hivatali alkalmazottat, az jól mutatja hazánk jelenlegi problémáit, és a döntéshozók harácsolását, felelőtlenségét.......
Valamit azonban el kell kezdeni, mert a versenyszférában dolgozo 1,5 millió ember csak ezt a szintet tudja biztosítani. Európában a legalacsonyabb szinten vagyunk a foglalkoztatás területén is.
