Büntetnek a magyar nyelv használatáért
Albert Álmos polgármester a strassbourgi bírósághoz fordul
A magyar nyelv használatáért és a román zászló levételéért 100 millió lejes büntetést kell kifizetnie Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesternek. A városvezető köteles törleszteni a tetemes pénzbírságot, amelyet a tavaly nyáron rótt ki rá a háromszéki prefektus – erről döntött a bákói bíróság.
Az elmúlt évben a prefektúra ellenőrző csoportja azért büntette meg Albert Álmost, mert levetette az általa vezetett intézmény tornyáról a román zászlót, és a városháza hivatalos iratainak fejlécén magyarul is megjelent a város neve.
Tavaly Albert Álmos megfellebbezte a büntetést, de a prefektúra kérésére a pert Bákó megyébe, az onyesti törvényszékre helyezték át, ahol a kormányhivatal javára döntött a bíróság. A tárgyalás azért folytatódott a zömében románok lakta Bákó megyében, mert Horia Grama prefektus szerint „a sepsiszentgyörgyi magyar bírók megbízhatatlanok”. A polgármester másodszor is megvétózta a határozatot, azonban próbálkozása ezúttal sem járt sikerrel, így a bíróság Albert Álmost a 100 millió lejes büntetés kifizetésére illetve a perköltség törlesztésére kötelezi. Bár a bákói bíróság még április 7-én meghozta az elmarasztaló határozatot, Sepsiszentgyörgy polgármestere még nem kapta meg az erről szóló értesítést.
A városvezető elfogadhatatlannak tartja a bákói döntést, és elhatározta, az ügyben a strassbourgi Emberjogvédő Bírósághoz fordul. Az elöljáró szerint az ellene megfogalmazott vádak alaptalanok, a büntetések tárgyát képező előírások alkotmányellenesek és törvénytelenek. Albert Álmos úgy véli, nem kötelezhetik őt az összeg kifizetésére, hiszen az ügy még nincs lezárva mindaddig, amíg a strassbourgi bíróság nem vizsgálja felül a sepsiszentgyörgyi esetet.
Romániában, Március 15.-én, -Kovácskérésre- kirendeltek a Magyarünnepségre 5000 Románt.
Akik füttyszóra, kitapsolták az ünnepelni akaró Magyar kisebbséget.
A magyar média meg úgy tájékoztatta az embreket, hogy a baloldal kifütyülte a kisebbségben lévő ellenzéket.
Mi ez, ha nem, oszd meg és uralkodj?
• Eddig példa nélküli razziát hajtott végre március 15-e előestéjén a Kovászna megyei Rendőrség. Az intézmény egy álarcos rohamosztaga 10 óra körül rontott be a sepsiszentgyörgyi Sláger diszkóba, egy fiatalok által közkedvelt szórakozóhelyre, ahol igazoltatták a diákokat. Mintegy ötven fiatalt találtak személyazonossági igazolvány nélkül, őket autókba tuszkolták, és elvitték a rendőrség székházába. Az őrsön ujjlenyomatokat vettek a fiataloktól, büntetőszámot akasztottak a nyakukba, és lefényképezték őket.
Orbán Barra Gábor, az egyik gyerek édesapja elmondta, hogy fiának azt sem engedték meg, hogy elvigye a kabátját a szórakozóhelyről, majd megtiltották neki, hogy hazatelefonáljon. Az apa értesülései szerint a lányokat illetve a román gyermekeket hazaengedték, és mintegy 37 magyar fiút tartottak vissza. A szülők úgy tudják, hogy a fiatalokat bántalmazták is a rendőrök.
Az éjjel 2 óráig fogva tartott 37 gyermek szülei feljelentést fogalmaztak meg a rendőrök ellen, és panaszukkal a belügyminisztériumhoz fordulnak. Ioan Bodeanu, a sepsiszentgyörgyi rendőrség parancsnoka elmondta, hogy az ellenőrző akciót azért szervezték, mert úgy értesültek, hogy a szórakozóhelyen kiskorúakat szolgálnak ki alkohollal. A rendőrbiztos ugyanakkor abberrációnak minősíti a szülők feljelentését.
No comment...
Szerintem izraeli tanácsadókat kellene felkérni! azaz előtte kellene egy tanulmányt készíteni, hogyan lehetne Erdély vagyonát (ha van egyáltalán) a nemzetközi pénzpiac részévé tenni!
"Marosvásárhely - Méltóságteljes március 15-i megemlékezésre kéri a marosvásárhelyi magyarságot ar RMDSZ, mert úgy értesültek: 'a helyi polgári körösök' rendzavarásra, bekiabálásokra, füttykoncertre készülnek."
Nem akarok most bajlódni a HTML-be való átrakással, egy friss mai hír:
A Kereszténydemokrata Mozgalom kéri a háromszéki prefektus leváltását
Grama nem érzi veszélyben pozícióját
A Kereszténydemokrata Mozgalom háromszéki szervezete kéri Horia Grama Kovászna megyei prefektus leváltását. A platform sajtónak eljuttatott közleményében Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor, a szervezet elnöke megfogalmazza: „A Kereszténydemokrata Mozgalom háromszéki szervezete elemezve a prefektúra tevékenységét, arra a következtetésre jutott, hogy annak főtitkára, Cîrlănescu Nicolae és a megyei kormánymegbízott, Horia Grama a törvények sajátos értelmezése révén hátrányos helyzetbe hozza a megye magyar lakosságát, önkormányzatait, egyházi és civilszerveződési intézményeit.”
A közlemény szerint a tulajdonvissza-szolgáltatás rendkívül lassú és megnehezített folyamata, az önkormányzati törekvések megbénítása, a magyar vezetők kiszorítása és eltávolítása csak néhány példa arra, hogy a prefektúra jelenlegi vezetője nem biztosítja a törvény által szavatolt állampolgári jogok érvényesítését. Puskás Bálint leszögezi: Figyelembe véve az észlelt rendellenességeket, a Háromszéki Kereszténydemokrata Mozgalom felkéri a román kormányt, hogy nevezzen ki más megyei kormánymegbízottat és más prefektúrai főtitkárt. Ugyanakkor felszólítja a megye lakosságát, az egyházakat és civil szerveződéseket, hogy támogassák az indítványt.
Horia Grama Kovászna megye prefektusa nem érzi veszélyben pozícióját. A kormánybiztos ezt sajtótájékoztatóján fejtette ki, reagálva a Kereszténydemokrata Mozgalom kezdeményezésére. Horia Grama politikai támadásnak minõsíti a leváltását célzó aláírásgyûjtési akciót, mint mondta: az RMDSZ-en belüli harc miatt egy platform népszerûségét csak emeli, ha harcot folytat a román prefektus ellen. A megyefõnök szerint a tulajdon-vissszaszolgáltatás lassú üteméért nem a prefektúrát, hanem azokat a magyar önkormányzati képviselõket kellene felelõsségre vonni, akik nem dolgoznak elég hatékonyan. Ugyanakkor a prefektus hangsúlyozta, hogy eddig a közigazgatási bíróságon az önkormányzatok ellen indított perek egyikét sem veszítette el, ezért úgy érzi, hogy ő az aki a törvényeket tiszteletben tartja Kovászna megyében. Nemrég Demeter János, a megyei tanács elnöke is panaszt tett Octav Cosminca közigazgatási miniszternél arra vonatkozóan, hogy a háromszéki prefektus gátolja a magánerdészetek létrehozását, és nem tartja tiszteletben az érvényben levő erdõrendtartási törvényt.
Sepsiszentgyörgyön járt Markó Béla. A sajtó csak negynehezen jutott be és interjút sem adott, mert valaki olyat szólt rá, hogy politikusként kezdte de diktátorként fogja befejezni.
Nekem az RMDSZ sosem tűnt - innen az óhazából - egységesnek. Bennem mindig egy kis magyar parlamentként élt, ahol belül megvitatnak mindent, majd egységesen lépnek fel kifelé...
A lényeget ki is hagytam! A parlamentbe egyenként szokás választani a "képviselőket". Pontosan ezt célozza az RMDSz belső demokráciájának igénye. Eredetileg, a 90-es évek elején arról volt szó, hogy pár év múlva kialakítanak egy rendszert, amiben külön a magyar kisebbségeknek rendezett szavazáson határozzák meg az RMDSz-en belüli hierarchiát. Ez ellen kapálnak a Markóék. Az ottaniakkal beszélve nekem nagyon az jön le, hogy a jelenlegi legbefolyásosabb RMDSz-es politikusokc súnyán kikapnának egy ilyenen.
Utálom, amikor valaki azt hangoztatja, hogy Erdély a magyar időkben önálló volt.
1. Mint tény sem igaz, mert a magyar idők többségében integráns része volt a Magyar Királyságnak.
2. Nem igaz amit sugall, hogy Erdélynek az volt a jó, ha önállóságáért küzdött, mert amikor önálló volt, akkor Magyarország többi területe idegen hatalmak kezén volt, és az Erdélyi fejedelemség pontosan az egyetemes magyar érdekért küzdött: hogy egyzser majd imét egységes Magyarország alakulhasson (Bocskai féle végrendelet).
Hm... Az idézet mintha pont az 1600-as évek fénykorára utalna (1604 (Bocskai féle felkelés) -1657 (II. Rákóczi György döntő veresége a töröktől) ). A "hivatalos Magyarország", vagyis a Magyar Királyság trónján ekkor pedig Habsburgok ültek. És nem csak fél fenékkel...
Nos, szerintem (persze kinek mi tetszik) Erdély egyik fénykora, és igazi önállósága épp az emlitett 1603 elötti pár évtizedben alapozódott meg. Ekkor már valóban Habsburg ült a (bécsi!) magyar trónon, de még Bocskai elött vagyunk időben. És az ekkori Erdély igenis szemben állt jónéhányszor a 'hivatalos' Magyarországgal is. Ez az 'aranykor' tartott mondjuk II. Rákóczi Györgyig (maga a fejedelemség léte ugyebár tovább)
Erdély mind háborúságban, veszedelemben forgott usque annum 1613. Ekkor választatott Bethlen Gábor, és ekkor szűnt meg a háborúság, úgyhogy, noha az országon kívül viseltetett hadakozások feliciter voltanak, de az haza földét ellenség lova lába nem nyomta, sem hada nem ruináltatott ez boldogtalan 1657. esztendőbéli hadakozásig. Az említett idő alatt terjedett vala híre-neve a magyar nemzetnek és birodalma is Erdélynek, kezdett vala tárházok lenni az erdélyi fejedelmeknek, épültek várak, várasok, kastélyok, udvarházak, templumok, szaporodott sok jó vitézlő rend, és bővölködtek tudós tanító és professorok.
Nekem az RMDSZ sosem tűnt - innen az óhazából - egységesnek. Bennem mindig egy kis magyar parlamentként élt, ahol belül megvitatnak mindent, majd egységesen lépnek fel kifelé...
Hát ezzel a "belül megvitatnak mindent" kitéllel kapcsolatban nekem az jut eszembe - hogy ismét a jelen vizeire evezzek - hogy a Markó a közelmúlt RMDSz kongresszusán kijelentette, hogy az RMDSz-ben elfogadnak minden olyan nézetet, amelyiket képviselői jelen voltak a kongresszuson. Biztos véletlen, hogy pont akkor mondott ilyet, amikor a Reform Tömörülés, illetve számos politikus távol maradt, hogy az RMDSz-en belüli antidemokratikusság ellen így tiltakozzon...
Amúgy az eseményen díszvendég volt Medgyessy Péter és Adrian Nastase is. Utóbbi tartott egy beszédet, melyben általánosságok és konkrétumok is elhangzottak. Általánosságok: a román kormány az EU konformitás felé lépked, EU tagok lesznek, hajrá EU, stb... Konkrétum: természetesen a nemzetiségi, és főleg a területi autonómiáról nem lehet szó.
Ez a beszéd vastapsot kapott, és Medgyessy Péter is méltatta következő beszédében.
Nahát ebben egységes az RMDSz. Legalábbis akik ott voltak, és az elmúlt pár évig csak ők voltak a hangadók.
arra próbáltam célozni, hogy az 'Erdély fénykora'-ként emlegetett időszakban pont az volt, ami (modernizálva) most is jó lenne: önálló egység.
Hát, lehet, hogy erre gondoltál, de ezt írtad:
amikor 'magyarként' emlegették Erdélyt, az bizony önálló fejedelemség volt!
Ez alól pedig kivétel a IX. sz.- 1603, majd az 1948-49, illetve 1867-1918, 1940-1944 közötti néhány év. Az 1600-as évek fénykorával kapcsolatban pedig elegendő talán a Bocskai végrendeletet emlegetnem, no meg azt, hogy az őt követő fejedelmek is annak szelemében tevékenykedtek. Az utánuk következő időszakban meg nem a szabad erdélyi akarat miatt volt "önálló" (hangsúly az idézőjelen). Egyébként tök igazad van.
