20005 07 07
43 éves úriemberrel készül az interjú, Tóthfalu Almássy Gábor utcába. Annyit szeretnék megkérdezni, hogy a népszavazásról mi véleménye és figyelemmel kísérte az eredményeket a tv – ben?
Persze, hogy figyelemmel kísértem, de Magyarországon a magyar népek fel lettek bújtatva, hogy nem szavazzak rá, mert egy olyan álláspontot alakítottak ki, hogy tömeges átvándorlás lesz. Habár nekünk nem kellett volna semmi, csak egy gesztus lett volna. Meg kaptunk volna európai útlevelet nem kellett volna vízumáért könyörögni. Itt a háború végén hozták be a vízumot, nekünk meg semmi közünk nem volt a háborúhoz.
Ön szerint lett volna tömeges áttelepülés?
Semmiféleképpen, én saját bőrömön tapasztalom, sofőr vagy, jártam Magyarországon, emlékszem még a Kádár – rendszerre, hogyan fejlődött az ország. Arra is emlékszem, amikor itt 60 € volt egy havi bér, ma Magyarországon az átlag munkásembernek nem több a nettója 300 eu – tól, és itten is van 150 – 200 € egy középes bér, és olcsóbban a költségek. Tehát sokkal többet ér nekünk 200 – 250 € itt Szerbiába, mint Magyarországon 300.
Ezzel annyit akar mondani, hogy nincs akkor különbség, hogy áttelepüljenek az emberek.
Nincs, aki át akart települni, volt tőkéje, befektette, az már áttelepült. Aki meg munkás vagy munkanélküli nem megy át Magyarországra.
Nem tudta volna értékesíteni az itteni vagyonát?
Nem.
Mi kell ahhoz, hogy az ember egyáltalán áttelepüljön?
Nem is próbálkoztam vele nem tudom, de nagyon nagy procedúra volt eddig. Anyagilag képzelem. 4 vagy 6 évig kellett ott élnie, hogy megkapja a bevándorlási e4ngedéylt, plusz orvosi vizsgálat, vizsgázni kellett. Tehát 6 - 7 -8 évbe kerül, mire valaki le tudott telepedni, hogy magyar állampolgár legyen.
Önnek a munkájából adódóan szüksége van a vízumra.
Van is éves magyar vízumom, meg schengeni vízumom is van.
Ez milyen procedúra?
Mire megkapom a meghívólevelet, 2 hét kiesek a munkaidőmből. Ugye háromszor ki kell ezt vennem 3 x 2 hét, az két hét szabadság.
És mennyibe kerül?
Másfél hónap, amit a vízumra elveszítek, másfél havi bérem, amit elvesztek.
A vízum kerül valamibe?
Olyan 100 € – ba a biztosítással együtt.
Majdnem egy havi fizetése elmegy a vízumra
.
Igen, mert 30 € a vízum és 50 a biztosítás.
Azt hadd kérdezzem meg öntől, hogy figyelemmel kísérte a politikai csatározást, a tv - be a kettős állampolgárságról szóló kampány során?
Amennyire tudtam, tv – be rádióban, attól függ hol voltam. Igen figyelemmel kísértem.
És azt tudja, hogy ki volt mellette és ki ellene
Persze, hogy figyeltem.
Azt elmondaná, hogy ki volt mellette és ki volt ellene.
Teljesen kettéoszlottak, az MDF és a Fidesz mellette volt és a szocialisták ellene.
És azt szeretném megkérdezni, hogy ha a határon túliak állampolgárságot kapnának, vele járna a szavazati jog.
€€€€€€€€€€€€€
T - Azt tudjuk, hogy ahhoz, amit teszünk, kaptunk adatokat az életkori eloszláshoz képest ilyen lett a mi 200 fős mintánknak a megoszlása.
P – Kíváncsi leszek.
T – Ha érdekel lehozom és megmutatom. Az a lényeg, hogy pirinyót a 20 – on évesek felül vannak reprezentálva. De az öregek, meg az összes többi korosztály pontosan az a % a 200 főn belül. Most ugye az a helyzet, ha ezt tudjuk. Ez ABC sorrendeben van?
P – Utca, utca szerint. Én csak azt akartam mondani, hogy tavaly 2004 szeptember 19 – én akkor volt itt egy helyi szavazás, és akkor 537 nagykorú, tehát évet betöltött polgár van benne. És én azt mondtam, hogy 734 és az is tényleges adat volt.
T - A kiskorúakkal együtt. Meg a féléves is benne van, vagyis úgy ment az összeírás, hogy aki az összeírás napján megszületett azt is be kellett írni. Vagyis az 1 napos, a 2 napos is benne van.
és a Tisza túlpartján, Magyarkanizsa községhez tartozó területek, Törökkanizsa, Csóka, Szabadka északi része, Topolya, Kishegy. Nagykikindán fogy a magyarság, Nagybecsereken egy külön rész van, Múzslának nevezik, ez tömbmagyar. A Bánátban az Al – Dunánál élnek magyarok, ők székelyek, akiket a 19. században telepítettek le Székelykeve, Hertelendyfalva és Sándoregyháza községekbe. Székelykeve katolikus, Hertelendyfalva református, a vallásnál a megosztottságot elkerülték. Zenta fontos szerepe a ’90 – es években alakult ki, ekkor indult el a gyöngyösbokréta, a Délvidék legnagyobb néptáncrendezvénye. ’93 decemberében az átlagfizetés 100 forint volt, dínárban nem lehetett mérni, vagy forintban, vagy tojásban számoltunk. A fizetésünket nem tudtuk felvenni, mert mire átértem a bankba, akkora sor állt, hogy nem volt értelme. A folyószámlára hetente jött a fizetésünk, és a boltban vettek ½ kiló élesztőt és pudingot. erre mondta a könyvtári takarítónő, hogy a puding nem jó, mert tej kell hozzá. Eszméletlen infláció volt, a végén már nem is tüntették fel az összes 0 - át a pénzen, az utolsó 3 nullát hozzá kellett képzelni. ’94 január 1 – én bejött az új dínár, 1 dínár 1 márkát ért. nagy szegénység kezdődött, volt előtte is, de akkor a rezsi költségeket 10 márkából ki lehetett fizetni, vagyis akkori árfolyamon 1100 forintból. Akinek 10 márkája volt, az úri módon élhetett. A forintnak azéért volt nagyobb becsülete a márkával szemben, mert a márkának nem volt aprópénze, azzal nem lehetett fizetni a piacon. Átjártunk a szegedi vásárba, 350 forintot megkerestünk, az már egy jó nap volt, akkor visszafelé vettünk benzint, mert azzal jó lehetett kereskedni. Nálunk nem lehetett benzint kapni. Horgos ekkor lendült fel, ezekből az időkből származik az a vicc is, sorban áll a belgrádi nagysága a szegedi Metróban és nagyon türelmetlen. Tolakodik ott és mondja, hogy engedjék előre, mert neki még sokáig kell utazni, mert Belgrád messze van a határtól, bezzeg maguknak milyen jó, hogy ha tár mellett laknak. Erre válaszolja valaki, hogy mi hozzájárulunk, hogy a határ közelebb legyen Belgrádhoz. Hogy mit jelent egy nyilatkozat, erről van egy későbbi példám, már a bombázások idején, a bombázások 2 - 3. napja körül sok belgrádi menekült Zentára az itteni rokonokhoz. Ekkor mondta Csurka István, hogy itt az alkalom, vissza kell szerezni a Bezdán – Ferenc csatorna – Nagykikinda közötti részt. Erre ezek a belgrádiak 2 nap alatt eltűntek, ennyit tesz egy nyilakozat. A bombázásnak természetesen semmi eredménye nem lett.
T- Zentát bombázták?
Nem. Szerbiában nem volt tiltakozás a háború ellen, a szerben nagyon lelkesek voltak. Itt ’91 - ben erőszakkal besorozták a tartalékosokat a hadseregbe és horvát frontra küldték őket, főleg a Baranyai háromszögbe, ahol magyar a magyarra lőhetett. ’91 novemberében igen nagy kontingens tartalékost hívtak be, őket egy állami gazdaságban gyűjtötték össze, de megengedték, hogy elbúcsúzzanak a családjuktól. Ennek az lett a vége, hogy a sorkötelesek és a családjuk végigvonult a városon és béketüntetés kezdődött. Egész Zentát lezárták, körbevették, emiatt nem tudtak kívülről a többi magyarok bejönni. de így is nagy tüntetés volt külföldre is eljutott a híre. Alakult egy bizottság, amely kimondta, hogy a tartalékosokat le kell szerelni. Sikerült Canakot, a tartományi képviselőház elnökét megnyerni az ügynek, így nem úgy tűnt, mintha megint a magyarok elégedetlenkednének és nagyon fontos volt, hogy egy szerb ember mondta ki, hogy ez a háború nem a mi háborúnk. Később behívták a tartalékosokat, de nem vitték őket ki a frontra és decemberben hazaengedték őket. Itt a behívó kézbesítéséről van szó. A szomszéd falu Felsőhely pályázta meg gyöngyösbokréta rendezését, de visszaadták azzal, hogy nem tudják megrendezni. Korábban volt előzsűri, de mi azt mondtuk, hogy aki ilyen időkben el tud jönni Zentára, az jöjjön. Jöttek is Versecről magyarok, az Al – Dunáról is.
T - Mikor volt ez?
’94 májusban. A háborús időszakban növelte Zenta presztízsét, itt korábban minden Újvidéken dőlt el, aztán szabadkán, Zenta a kettő között volt. Itt megvannak az intézmények, múzeum, könyvtár, levéltár, minden magyar jellegű, sem Szabadkán, sem Újvidéken nem így volt. Itt Zentán van a Kapos könyvtári mozgalom, helytörténeti kutatók, könyvtárosok.
Vajda Attila a gimnázium igazgatója belép.
Zentán könnyebben lehet létrehozni intézményeket, mint Szabadkán, ahol három nemzet él. Például van népszínház, de az is vegyes, magyar – horvát – szerb, a képviselőtestületben régebben a szerbek és a horvátok fogtak össze a magyarok ellen, most a magyarok és a horvátok a szerbek ellen, de ha egy ellenséges koalíció jön létre, akkor Szabadka elvész. Az Orbán kormány a ’99 – es bombázás után, amikor Délvidék minden támogatásból kimaradt, hozta létre a Délvidéki segélyalapot 500 millió forinttal. Ebből a főesperes úrral magyar intézetet, kollégiumot, egyházi iskolát akartunk létrehozni, akkor még nem volt a Tóthfalu. Szabadka közbeszólt, 30 millió maradt Zentának. A HTMH elnökének Szabó Zoltánnak a délvidéki referense javasolta az intézet felépítését. Belekezdtünk, a feltétel az volt, hogy egyházi telken művelődési intézményt kell létrehozni. A város kiírt egy tendert a telek értékesítésére, ezt megnyerte az egyház 1000 DM – el. Átutalták a pénzt az egyháznak, az visszautalta a városnak és megkezdődött az építkezés. A két hatalmi góc – Újvidék és Szabadka – ereje megtört, az intézet működik. Zentán van a Szent István egyetem kihelyezett kertészmérnöki tanfolyama, eddig 120 diplomás kertészmérnök végzett. Az intézetben van a konzultációs központ. Az intézetben működik a Kapos könyvtári csoport is. Az előző 4 évben a tartományi kisebbségi és oktatási biztos és a tartományi képviselőház alelnöke magyar volt. A szerb oktatási törvény lehetővé teszi az elitképzést, nyelvi és matematikai tagozatok formájában. Így jött létre a tehetséggondozó gimnázium, két tagozattal, az egyik szabadkán, a másik Zentán.
T – Az iskola tartományi fenntartású?
Minden állami, viszont nem szóltak bele, hogy milyen a tanári kar. Korábban más iskolában tanító magyartanárnő mesélte, hogy a dolgozatban leíratta a gyerekekkel a Himnusz és a Szózat szövegét, a gyerekek meg lemásolták a falról. Neki eszébe sem jutott, hogy egy iskolában kint lehet a Himnusz és a Szózat. Most épül a 60 személyes konyha és az alkotóház. Zenta szellemi központ, a gimnáziumon kívül van még egy általános gimnáziuma egészségügyi középiskolája. Szerencsére a gimnáziumba minden vidékről érkeznek gyerekek, arra próbálják őket nevelni, hogy menjenek is majd vissza. Nagyon borúlátó jóslatok vannak a délvidéki magyarság jövőjét illetően, 10 éven belül a teljes elszórványosodás vár az itteni magyarokra. A középgeneráció a háború miatt kivándorolt Magyarországra, Svédországba, de inkább az USÁ – ba és Kanadába, magával vitte a családját a tőkéjét. Nekünk utánuk következő generációnak kell átvállalnunk a terheket és vannak majd a fiatalok, akik majd átveszik. Nagy gond a felsőoktatás, hiszen vagy Belgrádban, vagy Újvidéken, vagy Magyarországon tanul a gyerek ahonnan általában nem jön vissza. Mi a megoldás, ne adjunk ösztöndíjat a fiataloknak, hogy maradjanak itt, de akkor szerb egyetemekre járnak majd, vagy engedjük el őket, de akkor nem jönnek már vissza, ha nincs meg bennük a ragaszkodás a szülőföldhöz. Nekem 2 lányom van, az egyik ’94 – ben kezdte Szegeden a kéttannyelvű gimnáziumot, ’98 – ban felvették a budapesti egyetem antropológiai szakára. Most már férjhez ment, 2 gyereke van, de nem magyar állampolgár. A másik lányom Újvidéken tanul. Vagy Belgrádban járna, ahol Belgrádban vagy megnősül vagy férjhez megy, ahol nagy valószínűséggel egy vegyes házasság születik, ahol előbb fogjuk elveszteni őt magyarnak, magyarként, mintha bárhol más helyen tanulna. Kérdések, amelyekre nincs válasz.
T - Magyar nyelvű felsőoktatás.
A magyar nyelvű felsőoktatási intézményeknek az a nagy gondja, hogy azok akik szakemberek lehetnének, azok az én szememben levitézlettek. Magyarországról kellene visszahozni a fiatalokat, vendégtanárokat kellene hívni. Mert azok akik 40 évig újvidéki egyetemeken tanítottak és most már lassan nyugdíj előtt állnak, mert ilyen generációról van szó, akik igazán magyarként soha nem nyilatkoztak meg, ezekre rábízni egy felsőoktatási intézményt? Akik magyarul sem tudnak igazán rendesen beszélni? Vagy azt mondjuk, hogy miért ne járhatnának Szegedre a mi gyerekeink, hiszen itt van. Most miért jobb Szabadkára járni, amikor ott van a magyar egyetem, kész lehetőség, kész intézményrendszer és kiváló…
A – A szegedi egyetem kihelyezett tagozataként működhetne?
A konzultációs központot azért nevezzük konzultációs központnak, mert itt folyik az oktatás, Budapestről jönnek a tanárok, de nem itt vizsgáztatnak, Budapestre járnak a gyerekek mondjuk mi. Nagyon vigyáz az állam arra, hogy minél kiválóbb szakembereket képezzünk és nem engedi meg, hogy ilyen – olyan egyetemek itt kihelyezett tagozatokat hozzanak létre. Így mondják. Nyilvánvaló, hogy erről szól, mint az a történet. És akkor ezekkel az emberekkel akarunk magyar egyetemet létrehozni. De mint a konzultáció, ez is megoldható. Talán ismert 2004 – ből két magyar szakos fiatalember ügye, akik a szegeden megszerzett diplomájukat akarták honosítani itt. Az újvidéki magyar tanszéken 9 vizsgát írtak elő nekik. Mit nekik Szegedi egyetem. Ilyen emberekre bízni a magyar egyetemet?
T – Szabadkáról volt szó.
Ott kellett volna, de Szabadkán nincs meg ez az erő, tehát ez az, amiről meséltem. Tehát eleve úgy indultak el Kaszáék. A VMSz által fémjelzett szellemi – politikai központ a legtöbb pénz oda megy el. Ezt nem panaszképpen mondom, de a legtöbb pénz oda megy el, de ha lenne értelme Szabadkára megy minden pénz, Kasza József és a VMSz dönt ott mindenről, most akarnak ugyan egyetemet, de multietnikus egyetemet, amelynek egy része lenne a magyar tanszék. Szabadka nem tudta felvállalni, hogy a magyar intézmények központja legyen. Zenta viszont képtelen arra, tehát itt Zentán 22000 – en laknak, az egész községben 29000 – en, tehát egyszerűen nincs esély arra, hogy valami komolyabb megmozdulás legyen. Az erőviszonyokat is jól tükrözi, hogy Trianon előtt csak Zentán 30000 – en laktak. Egy komoly elvándorlás kezdve az úgynevezett vendégmunkás vándorlás. Zenta megőrizte a kispolgári, régies jellegét. Mindent megtettek, hogy határmenti sáv ne fejlődjön. Ez a közösség erőn felül teljesít. Én úgy érzem, hogy Szabadkának sokkal nagyobb ereje lenne, de ha valamit el akarnak érni, az csak úgy lehetséges, ha a magyar – horvát – szerb kompromisszum létrejön. Nagyon érdekes dolog történt, hogy a gyermekszínház igazgatója Jubila Valéria. Most lejárt a mandátuma, szóltak neki, hogy tovább nem lehet a gyermekszínház igazgatója, hanem a városi könyvtár igazgatói állását pályázza meg, és onnan egy horvát könyvtárost áttettek a gyermekszínház élére. Mert a párt így diktálta. Egy kiváló szakembert áttettek a könyvtárba, talán azt is tudja csinálni, viszont a horvátok követelték.
Nagyon köszönjük, nagyon plasztikus volt, amit a ’90 – es évekről mondtál. Arra már tényleg kevésbé emlékezünk. Amikor az egykori gazdag Jugoszlávia polgárai ingyenkonyhára jártak.
Ingyenkonyhák nyíltak Zentán, az valami elképzelhetetlen dolog volt. Nekem ’90 – ben 1000 eur volt a fizetésem, a feleségem óvónő volt. Mi akkor elmentünk Párizsba, utána családostul elmentünk a tengerpartra. Erről a fizetésről jutottunk el a 100 forintos fizetésig 3 év alatt. A padlásra feltett gyermekjátékokat, gyermekcipőket árusítjuk Szegeden. Én azért mentem át, mert a benzinnel jól lehetett keresni. És a toalettpapír a legkeresettebb árucikk volt. Az egész NATO bombázásnak a kétszínűsége akkor mutatkozott meg, amikor a háború elindult és ész nélkül bombáztak mindent. Amikor komolyan meg akarták bénítani az országot, azt meg is tették ’99 júniusában, amikor a grafitbombákat ledobták, akkor 2 nap alatt az egész ország megbénult.
Mi Koszovóból győztesként vonultunk ki. Tegnap Mesic a horvát köztársasági elnök Szabadkán járt, én is ott voltam más ügyben és Tadic a szerb köztársaság elnöke, és végig kint volt Seselj képe azzal, hogy Seselj az igaz szerb hős. Tehát ezzel fogadták a horvát elnököt. Egy nagyon komoly kampány indult a srebrenicai tömegmészárlás 10 évfordulóján. Én Belgrádban jártam tegnap, mert előbb érkeztem meg, és be kellett mennem, és ki volt írva, hogy megjegyezzük, emlékezünk és sose felejtsük el és, hogy újra megcsináljuk. Ez hozzá volt írva mindenhol. Ez a nép nem hajlandó kiadni egy Karadzsicsot, egy Mladicsot, tehát egyértelmű, hogy bújtatják és az állambiztonság mindenhol jelen van. Most robban ki egy botrány, hogy mindenkit lehallgattak, mindenről tudtak, a Dgyingyity elleni merénylet, az azért volt, mert kormány összeült, hogy leváltsa azokat a felelős állambiztonsági embereket, akik részei voltak a milosevici diktatúrának, és ezt kellett megakadályozni.
T - Hogyan tovább
Nem törődhetünk bele a teljes szórványosodásba, mégha valószínű is. Nagy gond a megosztottság és nincs jövőképünk. ez a létező legrosszabb dolog. Nem tudunk megegyezni dolgokban. Nem véletlenül van nálunk több párt, a legalapvetőbb dolgokban nem tudunk megegyezni. Nem tudtunk megegyezni abban, hogy Szabadkán jöjjön létre egy magyar egyetem, mert abban a pillanatban Újvidéken Pribar doktorék felállítottak egy másik elméletet, hogy az ott működő szerb egyetem mellett magyar lektorátusokat kell létrehozni és ez elég. Mindenben így van.
T - Mondjál valamit a Magyar Nemzeti Tanácsról.
Vitára bocsátottuk a magyar nemzetiség jelképeit, és ünnepeit, mert a törvény erre kötelez bennünket. Azzal a megszorítással, hogy a nemzeti jelképek nem lehetnek azonosak az anyaország nemzeti jelképeivel, mi azt találtuk ki, hogy a mi jelképünk a trikolór lesz a címerrel. Az ünnepek egy az egyben átvételre kerülnek. Volt egy érdekes eset, hogy mikor lesz a magyar irodalom napja. A két háború közti magyar irodalomszervező Szentteleki Kornél volt és ez a az ő nevéhez kötődött. Az ő halála évfordulójához kötődött, ez pedig augusztus 20 – án volt, na most a két háború között nem véletlenül ekkor ünnepelték, de ma már erre nincs szükség. Erre a szabadkaiak bedobták, hogy inkább a Kosztolányi Dezső születésének a napján legyen az irodalom napja, ebből egy vérre menő harc alakult ki. Ebben sem tudunk megegyezni. Itt akkor volna esély, ha az európai integráció folytatódna, de tudjuk, hogy nem így lesz. A schengeni határ itt van és a kettős állampolgárság az egy nagyon fontos dolog lett volna ha az megvalósul. Sajnos nem úgy alakult. A schengeni határra már most elkezdődött a felkészülés, minden hónapban egy papírral többet kérnek most, ha vízumot akarunk igényelni, hiszen az EU így követeli meg. Egy mai fiatal azt mondja, hogy menekülni kell ebből az országból. Mi az, amivel rá tudom kényszeríteni, ha akkor kötődése nincs a szülőföldhöz, hogy itt maradjon. A pedagógusok gyerekei Magyarországon tanul, az jelenti, hogy akinek példát kellene mutatnia, azt mutatja, hogy meneküljetek innen. Ez a szellemi kisugárzás, amit megemlítettem az érvényes a környékre is. sajnos az az érzésem, hogy nagyon nehéz helyzetbe hozta a mostani kormány Tóthfalut. Jenő atya mindent egyedül csinál, nem érti meg igazán a falu sem. Szimpatikus nekik, de nem értik. Jenő atyának az a gondja, hogy Magyarkanizsán váltás volt, onnan sem kap segítséget, az MSzP kormány pedig deklaráltan nem támogat egyházi intézményt. A támogatások sorsát a pártok és a pártemberek határozzák meg. A Medgyessy kormány tavaly hozta létre a délvidéki segélyalapot 200 millió forinttal, ez idén 172 millióra csökkent. A pénz sorsáról három ember dönt, Kasza József, Józsa László, Münich Zoltán. Ez a három ember döntötte el, hogy a legnagyobb rész a szabadkai magyar ház építésére megy el ismét, már 5 év óta. Most amikor Gyurcsány adta, de nem engedték be az embereket. Valószínűleg belül nincs kész az épület. 40 meghívott volt, de ezeket sem engedték be, csak egy szobát tettek rendbe az átadásra. Nekem azért kellett elmenni, mert ez az intézet a mai napig ég és föld között van. 2002 januárban alapkőletétel, az első kapavágás májusban volt és egy évre rá átvették az épületet. Az Orbán kormány mindent megtett, hogy az utolsó pénzt átömlessze ide és ki nyitja meg az épületet, az új kormány.
T – Ki nyitotta meg?
Záhony – Pataki.
T - Még a jobb eset, hogy nem az államtitkárukat küldték el.
Nem én, mondtam, hogy mindenképpen magasabb rangú jöjjön, mert itt Medgyessyvel riogattak bennünket és én mondtam, hogy semmiképpen ne jöjjön, mert botrányba fulladna. Miért szeretnék? Hiányzik az együttérzés, most Budapesten fenn volt 700 magyar fiatal, elküldték a megnyitóra a külügyminisztert, aki egy tehetetlen ember, aki valamit ott mondott, de senki nem tudott odafigyelni. Demszky ott volt, ő ügyes ember. Most voltam 10 napig 700 határon túli magyar fiatal találkozóján.
T – Ez a kommunista internacionálé továbbélő változata, hogy nem szabad a határontúli magyarokkal foglalkozni, mert azzal megsértjük a szomszéd országokat.
A másik dolog a kicsinyesség, amikor Szegeden azért köpködtek bennünket a szegedi nyugdíja asszonya tv – ben nyilatkozott, mert a júgók minden sajtot, minden vajat elvisznek. Ahelyett, hogy örült volna, hogy hozzák a pénzt. Nem tudom, hogy miért váltak ilyenné az emberek.
És még ezt akartam reprezentatív dolognak, hogy 537 + 734, vagyis 2/3 – 1/3 a felnőtt – gyerek arány.
T- A 18 éves határt nem, de a 20 éveseket be tudtuk lőni.
P – Magamat is meg akartam nyugtatni, házak szerint is megnéztem, hogy 246 ház és 89 tanya. A lányommal is beszélgettem, hogy nem találjátok a fiatal korosztályt. Egy része vagy táborban van, vagy már oda vannak, kirándulnak az iskola után. A másik, hogy a tanyán is vannak fiatalok.
T – Feri, a Ti adataitokból a 0 – 20 év közötti korosztályt lehasítva kaptuk a 547 főt.
SM – A tanyákkal kezdtem el foglalkozni és kellenének adatok arról, hogy mennyien élnek tanyán?
T – Ezt nem tudom, nekem sincsenek adataim. Holnapra meg tudom mondani, vagy most kell? Mert akkor ¼ - ½ óra alatt megmondom.
A – 89 tanya van, 2,8 – 2,9 fő lakik egy házban.
P – Ha a matematikai átlagot vesszük, ez a tanyánál is használható. Maradt idős, maradt fiatal a tanyán. Az Almássy Gábor utcában mind fiatalok laknak.
SM – Éppen ezért kérdezem, mert hallottam, hogy kipusztulófélben vannak a tanyák. Ugyanakkora a népsűrűség a tanyákon is?
T – 89 tanya van, ha igaz, akkor 89 x 2,8 mennyi?
A – 160.
P – Akkor benne vannak a gyerekek is. Ugyanazt számítják bele a tanyákon, mint a faluban. A népszámlálásban benne van az 1 napos és a 100 éves is.
T – Mi a belterületet néztük meg, de akkor nem eltérő.
P – Talán nem. Hogy a statisztika mit hoz ki… Az megenged + - eltérést.
A – Aratás
I – Munkaviszonyban.
T – Vasárnap kérdőíveztünk, délután egész jó ment. Aki bejár Magyarkanizsára, azt is meg tudtuk szólítani. Jó, hogy eső volt szombaton, fel tudtunk készülni és otthon voltak az emberek.
P – Nem tudom.
SM – Hány tanya pusztult el? P – Ténylegesen nem tudom.
T – Nem volt adat régebben?
P – Leírt adatok nem voltak, ezért is szándékozunk az atyával összegyűjteni az adatokat. Nagyon nehezen tudom megmondani, hogy hány tanya volt, vagy hány ház volt 20 éve. A tanyákat nem tudom megmondani számszerűleg, hogy mennyi pusztult el az elmúlt 30 év alatt. Én közel az 50 – hez, az elmúlt 30 évre vissza tudok emlékezni, ez idő alatt 30 – 40 közötti tanya tűnt el.
SM – Csak hallottam, hogy a népesség a tanyán is úgy oszlik meg, mint faluban. Akkor így is van.
T – A tanyák 1/3 – a elpusztult.
A – Mi pusztul jobban?
P – A tanyák.
SM – Ugyanúgy pusztulnak a tanyák, ahogy a falu is fogy?
P – Ehhez az is hozzátartozik, hogy 30 év alatt az összlakosság is csökkent, több, mint 100 fővel. ’91 – ben volt 800 valamennyi, azt megelőzően 900 valamennyi, korábban 1030 körül. Ez 30 év alatt 200 lélekkel kevesebb, ugyanúgy fogyott a falu, ahogy a tanya is fogyott. Nem mondom, hogy párhuzamosan, de lehet.
SM – Van erről statisztika? 30 éve mennyi tanya volt?
P – Nincs nyilvántartás. ’93 – ban önállósult Tóthfalu, volt élet korábban is, de még ’93 – 2000 között is közös önkormányzat voltunk a szomszéd településsel, Oromhegyessel. Itt helyben szinte semmi adminisztráció sem volt, minden adat Oromegyesen van. Tóthfalu adatait nem vezették külön, 3000 fős összlakosság élt a két településen.
A – ’60 – as évek adatai honnan vannak?
P – Népszámlálási adatokból.
A – Nem önkormányzati összesített adatok, hanem csak Tóthfalura vonatkozóak.
P- A népszámlálási körzetekre vonatkozó adatok vannak. Tótfalu 6 népszámlálási körzetre van osztva, ezeknek a körzeteknek állandó számaik vannak. Tehát már 10 – 20 éve is a 149 – 155 közötti számok jelezték a tóthfalusi népszámlálási körzeteket. Van ezenkívül egy sifraszáma a falunak. Községszinjén, vagyis Magyarkanizsa szintjén is vannak adatok, én amikor látok ilyen adatokat, akkor lejegyzem, mert járok Magyarkanizsán is.
T – 246 ház, 89 tanya, a választóköri jegyzékből jött ki ez az adat?
P – Nem.
T – De a 89 az tanya, vagy ember? P – Van a választók névjegyzéke, abban benne vannak az utcanevek. Például Arany János utca, Almássy Gábor utca, ezek benne vannak a településben. Csak összeadom a házszámokat. Akkor itt van a Dobrocsinszki út, ez már út itt már tanyák vannak.
T – Akkor a nevek is?
P – Persze, 18 év felett, tavaly szeptember 19 – én, fél éves a jegyzék.
G – Én a népszavazásról kérdezek. Miben reménykedtek, mit vártak?
P- Sokkal többet, a nagyobb többség nevében beszélek, sokkal többet vártunk. Bennünk úgy volt, hogy meglesz a többség, a pozitív döntés. Úgy éreztük, hogy visszamenőlegesen semlegesíti Trianont a kettős állampolgárság. Nem kellett volna csak egy parafálás, ha nem vitték volna ki a politikába. Mert ezt megcsinálta Felvidék is, Románia, Szerbia, Horvátország. Szerbia úgy, hogy aki a világon él szerb, akkor az szerb állampolgár lehet.
G – Érzelmileg hogyan fogadták a végeredményt?
P – Egyénileg, de a többiek nevében is, a lakosság 50 % feletti részének nevében mondom, hogy letargia, csalódottság lett úrrá az embereken. Úgy gondoltuk, hogy ilyen nincs, mert itt az jött ki, hogy újra mosthák vagyunk. Ugyanannak az anyának nem vagyunk ugyanolyan gyerekei. Nem fogadták el azt, amiről a döntésnek szólni kellett volna, vagyis a kettős állampolgárságot. Átpolitizálták a kérdést és azt mondták, hogy Magyarország meg fog telni a határon túliakkal. Én garantálom – igaz az én garanciám nem sokat ér – aki akart elment, aki el akar menni, az el fog menni állampolgárságtól függetlenül. Az állampolgárság nem akadály, menni fog. Aki kötődik a szülőföldhöz az akkor sem ment volna, ha meglett volna az állampolgárság. Most az idősek véleményét mondom, akik azt mondták, hogy az állampolgárság azért fontos, hogy belül tudja, hogy oda tartozik. Mint a magyarigazolvánnyal.
T – A magyarigazolvány ügy az most pang? Ki lehet váltani magyarigazolványt?
P – Lehet.
T – Hol?
P – Szabadkán van iroda, annak voltak tagozatai, ezeket egy – egy személy képviselte Zentán, Kanizsán és Adán. Nem tudom, hogy ezek megvannak – e még, de Szabadkán működik az iroda.
T – Ki működtette ezeket az irodákat? A VMSZ?
P – A VMSZ és az anyagiakat a magyar állam állta egy alapítványon keresztül.
I – Milyen gyakran jár át a határon?
P – Amikor kell, hivatalosan is a testvértelepülési kapcsolatok miatt és a 2 öcsém is odaát van, hozzájuk is átjárok, 2 havonta átlagban, az elmúlt 1 évet figyelembe véve.
I – Milyen terhet jelent a vízum megszerzése? Mennyi idő alatt adják meg?
P –Anyagi terhet most még nem jelent. Na, fiatalok ki volt vízumért? Illetéket nem kellett fizetni?
F1 – Nem kellett senkinek.
T – Sokat kell várni.
F1 – 9 –15 óra között van félfogadás, ha délben adják be a kérelmet másnapra készen van. 1 éves vízumot adnak 90 napos tartózkodással, ha diák kéri akkor igazolás kell az iskolából, elöször 2, másodszor 1 fénykép. Ha nem diák, akkor adóbevallás, jövedelemigazolás, gyárból igazolás. Nekem féléves fizetéskimutatás kellett, az iskolából nem is kellett papír és fénykép.
I – Te most nem kaptad meg.
F2 - Sok papír kellett hozzá, mert én most sem iskolába nem járok, sem nem dolgozom. Tegnap tudtam meg, hogy milyen papírok kellenek és már kellett volna beadni.
P – Azért mondtam, mert hirtelen nem tudtam, mert én néha a felvidéki és romániai vízumot is kiváltom és tudtam, hogy ott fizetni kell. Itt nem emlékeztem. Még van egy többlet procedúra, ez már december 5 utáni módosítás, hogy nem elég a fizetésigazolás, a munkaviszonyt is igazolni kell.
SZÜNET
P – Azért ment a harc a kettős állapolgárságért, mert elsősorban Délvidék, másodsorban Kárpátalja fog kívülmaradni az Únión. Románia már ott van a várakozók listáján. A schengeni egyezmény mikortól, jövőre érvényes?
Többen – 2007
P – Én úgy tudtam, hogy 6, de annál jobb. A következőtől félünk, ha érvényesek lesznek a schengeni törvények és nem találunk kiskaput és az anyaország sem talál kiskaput, akkor egyrészt nem lesz térítésmentes a vízum, másrészt csak egyszeri beutazásra jogosít. Ez megnehezíti a baráti és főleg a rokoni kapcsolatokat. A gazdasági kapcsolatokat nem annyira, mert még nincs meg a természetes pénzmozgás a térségben, hiányoznak a politikai feltételek.
I – Tudja, vagy a családban tudják, hogy ki kampányolt az igen, vagy a nem mellett?
P – Persze.
I – Mi a véleménye arról, hogy a kettős állampolgárság megadása a szociális és a nyugdíjrendszer tönkretételét jelentette volna?
P – Tömeges áttelepülés nem történt volna. Az egészségügyben jelentkezett volna többlet teher, viszont a nyugdíjrendszerben nem. Én azt mondom, ez az indok mondvacsinált. Mert EU szabály, hogy nyugdíjat onnan kap az ember, ahol dolgozott. Nekünk erre nagyon élő példánk van, mert úgy ahogy most Magyarországról ki lehet menni, úgy itt a ’60 – as, ’70 – es években Németországba mentek ki dolgozni. Most német nyugdíjat kapnak, mert 10 – 20 – 30 évet Németországban dolgoztak. Az más dolog, hogy bedobok a köztudatba egy dolgot és azt megtámogatom propagandával és az ember elkezd gondolkodni, hogy már nem is merem odatenni a voksomat, mert az én zsebemre megy a játék. Mert itt erre ment ki az egész, az emberek zsebét célozták meg a nemmel.
I – Volt más indok is, ami miatt a nemre buzdítottak a kormánypártok?
P – Én úgy gondolom, hogy ez volt az elsődleges ok. Politikai poénszerzést érzek. A politika már a kampány elejébe bekerült és ezért tartom én rossznak a 4 éves ciklust. Nyugaton is ez van, de ehhez kell egy érett politikai kultúra, amiben a nyugatnak 50 év előnye van. Ezeken a fázisokon, amin a nyugati országok átmentek, Franciaország 1789 – től kezdve, Németország a háború után, nekünk is, meg nektek is át kell menni. A mérlegelésnek nem csak azt kell jelentenie, hogy gyerünk, váltsunk, azt kell mérlegelni, hogy mit csináltak jól, vagy rosszul. Ezért nem jó a 4 év, hosszabb időszak kell, vagy 6, vagy 2 x 4. Mert a 4 – ből 2 év a bejáratással telik el. Az új nómenklatúra részben jártas a politikában, részben nem be kell járatódnia, meg kell teremtenie a saját bázisát. A következő 2 év harc, hogy mindenáron bebizonyítsa, hogy alkalmas, akkor milyen munkát végez? Semmit, ami a közösségnek hasznos.
I – Kicsit másként teszem fel az előző kérdésemet. Inkább gazdasági, vagy politikai ookoból féltek a kormánypártok?
P – Politikai. Úgy tűnik, hogy a baloldal azért fél a határon túli magyaroktól, mert azok jobbfelé húznak. Az MSZP úgy érzi, hogy a határon túliak inkább jobbra húznak. Ha megadják a kettős állampolgárságot és a szavazati jogot – bár ezt biztosan lehetne szabályozni – akkor olyan szavazóbázis jönne létre, ami nem biztos, hogy kiszámítható.
I – Utolsó kérdésem.
P – Nem szeretek politizálni, mert inkább azt mondom, hogy pártoktól függetlenül dolgozom.
T – Nem is politizálsz, az itteniek véleményét mondod el.
I – Van oka, hogy a jobboldal felé húznak a határon túli magyarok?
P – Két oka van. Az elmúlt szocialista rendszer, nálatok is, meg a Tito is, ez az egyik. A másik, amikor ’90 – ben az Antall kormány hatalomra került, az nagyon jó érzés volt. Utána jött a következő, ami úgy tűnik – szerintem nemcsak úgy tűnik -, hogy megpróbálta lerombolni az előző kormány munkáját. Az Orbán kormáyn a szavakon túl is tett azért, hogy a közösségnek is származzon valami többlet.
Érzelmi, hivatalosan is magyarok vagyunk. De mi csak mostohagyerekei vagyunk Magyarországnak.
Mi volt az első reakció?
Elszomorodtunk.
Figyeltétek a kampányt?
Én részt is vettem benne, mert 7 évig Budapesten éltem, márciusban jöttem haza. De 10 délvidéki fent volt, plakátokat ragasztottak. Rádióban – tv – ben szerepelteltek, segítették a kampányt.
És tudjátok, hogy volt a kettős állampolgárság ellen, és ki mellette?
Persze.
Itt tudják. Mindenki tudja.
Mit vártál a kettős állampolgárságtól?
A kárpát – medencei magyarság egyenesebben tud aszembenézni az elnyomóival. Most csak mostohagyerekei vagyunk mindenkinek, éreztetik velünk, hogy alacsonyabbrendűek vagyunk. Mi csak magyarok vagyunk, akik ’56 – ban jöttünk ide…
Ez nálunk, nem ismert. Erről ha valamit bővebben.
Úgy tudják a szerbek, hogy ’56 – ban, amikor a forradalom volt Magyarországon sokan menekültek ide az oroszok és a kommunisták elől. Ezek egy része továbbment, de voltak akik maradtak. Ez egy szállóige a szerbek körében, hogy a délvidéki magyarok ’56 – ban telepedtek le itt. A magyarok is mondják, hogy jöttek ide, befogadtuk, segítettük őket, erre ez a köszönet, hogy nem adják meg a kettős állampolgárságot.
Ha megadták volna a kettős állampolgárságot lenne áttelepülés Magyarországra?
Nem.
Senki? Nem lenne tömeges áttelepülés?
Nem lenne, mert ahhoz nem elég egy útlevél. Anyagi háttér is kell, nem úgy van, hogy áttelepülök és a magyar államtól kapok házat, munkát. Bárhova megyek nem így van, nyugaton sem. Aztán itt van a család, a fiatalabbak tanulnak itthon. Aki elvégezte az egyetemet, vagy a főiskolát az úgyis megy.
Ennyire nem lehet érvényesülni itt?
Igen, ennyire nem lehet érvényesülni, valamennyire lehet, ha feltalálja magát az ember, de nem mindenki olyan. Aki élelmes. Ha valaki befejezi az egyetemet, vagy a főiskolát, akkor megmondák neki, hogy te ezt fogod kutatni, ezt fogod csinálni és lehet, hogy abban profi, de az életben már nem annyira.
Szoktál átjárni Magyarországra?
Most nem mert polgári szolgálatos katona vagyok. Nem vették el az útlevelemet, de tilos átmennem.
Korábban jártál át?
Ott éltem.
Miért jöttél vissza?
Nem mehet el mindenki innen, itt próbálok egzisztenciát teremteni.
Mi lesz a népszavazás hosszú távú hatása?
Semmi, ez csak egy pofon volt a sok közül.
Mit lehetne csinálni most?
Megadni az állampolgárságot.
Látsz erre esélyt?
Nem tudom, minden megtörténhet.
43 éves Almássy Gábor utcai lakos.
Mi a véleménye a népszavazásról, figyelemmel követték az eseményeket?
Persze, Magyarországon a népek fel lettek bújtatva, hogy ne szavazzanak rá. Nekünk nem kellett volna semmi, csak egy gesztus és kaptunk volna EU útlevelet, nem kellett volna vízumért könyörögni. A vízumot a háború végett hozták be, de nekünk semmi közünk nem volt a háborúhoz.
Minden héten járok át, átjártam régebben is, Kádár idejében. Láttam hogyan fejlődik Magyarország. Itt 60 e a legalacsonyabb fizetés, ma Magyarországon 300 – at keres egy munkás, itt 150 – 200 a közepes fizetés, de olcsóbbak a költségek. Többet ér itt 200, mint ott 300. Aki kénytelen volt áttelepülni, az már átment.
Mit tud arról, hogy mi kell a magyar állapolgárság megszerzéséhez áttelepülés esetén?
Nem tudom pontosan, nem ismerem a procedurát, 6 évig tart, kell orvosi vizsgálat, vizsgázni is kell. 6 – 8 évig tart.
Van magyar vízumom és schengeni. A schengenit 3 – 6 havonta meg kell újítani.
Mennyi idő a schengeni vízumot meghosszabítani?
A meghívó 2 hét, 3 x 2 hét, az 2 szabadság.
Anyagilag milyen megterhelést jelent a schengeni vízum megszerzése?
1,5 hónap kiesés a munkából és 100 , 35 a vízum és 50 a biztosítás.
Figyelemmel kísérte a kettős állampolgárságról folytatott kampályt?
Amennyire lehetett.
Tudja, hogy ki volt a kettős állampolgárság mellett és ellen?
Teljesen két részre szakadt a politika, az MDF és a Fidesz volt mellette és az MSzP ellene.
Ha a határon túliak megkapnák a kettős állapolgárságot, vele járna a szavazati jog.
Nemcsak a népszavazás miatt. Vannak más dolgok is. Tudja miért van kupolája a parlamentnek? Mert ki látott már cirkuszt sima tetővel. Semmit, csak üres szavak.
Erkölcsi, vagy anyagi okból lenne jó a kettős állampolgárság?
Mindkettő, de 80% erkölcsi.
A szerbek mit szólnak a népszavazáshoz?
Mindenki elfelejtette.
Gúnyolták magukat az eredmény miatt?
Nem is figyelte a közvélemény. A politika igen, de az átlagember nem. Nálunk normális dolog, hogy a horvát kettős állampolgár, van horvát EU – s útlevele is. A román szintén.
Mit gondol sokan települtek volna át?
Nem, nem menetek volna át. A betegségbiztosítás mert is jár. Persze 1 – 2 család átment volna, de az annyi, mint tengerben a csepp víz.
A szomszéd falu pályázta meg, de visszadták azzal, hogy nem tudják megrendezni. Korábban volt előzsűri, de mi azt mondtuk, hogy aki ilyen időkben el tud jönni Zentára, az jöjjön. Jöttek is Versecről magyarok, az Al – Dunáról is. T Mikor volt ez? ’94 májusban. A háborús időszakban növelte Zenta presztizsét, itt korábban minden Újvidéken dőlt el, aztán szabadkán, Zenta a kettő között volt. Itt megvannak az itézmények, múzeum, könyvtár, levéltár, minden magyar jellegű, sem Szabadkán, sem Újvidéken nem így volt. Itt Zentán van a Kapos könyvtári mozgalom, helytörténeti kutatók, könyvtárosok.
Vajda Attila a gimnázium igazgatója belép.
Zentán könnyebben lehet létrehozni intézményket, mintSzabadkán, ahol három nemzet él. Példál van népszínház, de az is vegyes, magyar – horvát – szerb, a képviselőtestületben régebben a szerbek és a horvátok fogtak össze a magyarok ellen, most a magyarok és a horvátok a szerbek ellen, de ha egy ellenséges koalacíó jön létre, akkor szabadka elvész. Az Orbán kormány a ’99 – es bombázás után, amikor Délvidék minden támogatásból kimaradt, hozta létre a Délvidéki segélyalapot 500 millió forinttal. Ebből a főesperes úrral magyar intézetet, kollégiumot, egyházi iskolát akartunk létrehozni, akkor még nem volt a Tóthfalu. Szabadka közbeszólt, 30 millió maradt Zentának. A HTMH elnökének Szabó Zoltánnak a délvidéki refense javasolta az intézet felépítését. Belekezdtünk, a feltétel az volt, hogy egyházi telken művelődési intézményt kell létrehozni. A város kiírt egy tendert a telek értékesítésére, ezt megnyerte az egyház 1000 DM – el. Átultalták a pénzt az egyháznak, az visszautalta a városnak és megkezdődött az építkezés. A két hatalmi góc – Újvidék és Szabadka – ereje megtört, az intézet működik. Zentán van a Szent istván egyetem kihelyezett kertészmérnöki tanfolyama, eddig 120 diplomás kertészmérnök végzett. Az intézetben van a konzultációs központ. Az intézetben működik a Kapos könyvtári csoport is. Az előző 4 évben a tartományi kisebbségi és oktatási biztos és a tartományi képviselőház alelnöke magyar volt. A szerb oktatási törvény lehetővé teszi az elitképzést, nyelvi és matematikai tagozatok formájában. Így jött létre a tehetséggondozó gimnázium, két tagozattal, az egyik szabadkán, a másik zentán. T – Az iskola tartományi fenntartású? Minden állami, viszont nem szóltak bele, hogy milyen a tanári kar. Korábban más iskolában tanító magyartanárnő mesélte, hogy a dolgozatban leiratta a gyerekekkel a Himnusz és a Szózat szövegét, a gyerekek meg lemásolták a falról. Neki eszébe sem jutott, hogy egy iskolában kint lehet a Himnusz és a Szózat. Most épül a 60 személyes konyha és az alkotóház. Zenta szellemi központ, a gimnáziumon kívül van még egy általános gimnáziuma egészségügyi középiskolája. Szerencsére a gimnáziumba minden vidékről érkeznek gyerekek, arra próbálják őket nevelni, hogy menjenek is majd vissza. Nagyon borulátó jóslatok vannak a délvidéki magyarság jövőjét illetően, 10 éven belül a teljes elszórványosodás vár az itteni magyarokra. A közpgeneráció a háború miatt kivándorolt magyaroszágra, Svédországba, de inkább az USÁ – ba és Kanadába, magával vitte a családját a tőkéjét. Nekünk utánuk következő generációnak kell átvállalnunk a terheket és vannak majd a fiatalok, akikmajd átveszik. Nagy gond a felsőoktatás, hiszen vagy Belgrádban, vagy Újvidéken, vagy Magyarországon tanul a gyerek ahonnan általában nem jön vissza. Mi a megoldás, ne adjunk ösztöndíjat a fiataloknak, hogy maradjanak itt, de akkor szerb egyetemekre járnak majd, vagy engedjük el őket, de akkor nem jönnek már vissza, ha nincs meg bennük a ragaszkodás a szülőföldhöz. Nekem 2 lányom van, az egyik ’94 – ben kezdte Szegeden a kéttannyelvű gimnáziumot, ’98 – ban felvették a budapesti egyetem antropológiai szakára. Most már férjhez ment, 2 gyereke van, de nem magyar állampolgár. A másik lányom Újvidéken tanul. T - Magyar nyelvű felsőoktatás. Aki szakember lehetnének, azok az én szememben levitézlettek. Magyaroszágról kellene visszahozni a fiatalokat, vendégtanárokat kellene hívni. Akik 40 évig az Újvidéki egyetem magyar tanszékét igazgatták és magyarul sem tudnak rendesen, azok alkalmatlanok, nem lehet rájuk bízni egy egyetemet. A – A szegedi egyetem kihelyezett tagozataként működhetne? A törvény szerint nem lehet, névlegesen a szerb oktatási törvény nagyon vigyáz az oktatás színvonalára. De mint a komzultáció, ez is megoldható. Talán ismert 2004 – ből két magyar szakos fiatalember ügye, akik a szegeden megszerzett diplomájukat akarták honosítani itt. Az újvidéki magyar tanszéken 9 vizsgát írtak elő nekik. Mit nekik Szegedi egyetem. Ilyen emberekre bízni a magyar egyetemet? Szabadkára megy minden pénz, Kasza József és a VMSz dönt ott mindenről, most akarnak ugyan egyetemet, de multietnikus egyetemet, amelynek egy része lenne a magyar tanszék. Szabadka nem tudta felvállalni, hogy a magyar intézmények központja legyen. Zentán 22000 – en laknak, az egész községben 29000 – en, Trianon előtt csak zentán 30000 – en laktak. Zenta megőrizte a régies jellegét.
Jenő atya mindent egyedül csinál, nem érti meg igazán a falu sem. Szimpatikus nekik, de nem értik. Jenő atyának az a gondja, hogy Magyarkanizsán váltás volt, onnan sem kap segítséget, az MSzP kormány pedig deklaráltan nem támogat egyházi intézményt. A támogatások sorsát a pártok és a pártemberek határozzák meg. A Medgyessy kormány tavaly hozta létre a délvidéki segélyalapot 200 millió forinttal, ez idén 172 millióra csökkent. A pént sorsáról három ember dönt, Kasza József, Józsa x Zoltán. Szabadkán a magyar ház 5 éve épül, tegnap Gyurcsány adta, de nem engedték be az embereket. Valószinüleg belül nincs kész az épület. 40 meghívott volt, de ezeket sem engedték be, csak egy szobát tettek rendbe az átadásra.
Hozzászólását ugyanezzel a szöveggel már elküldte fórumunkba, azonban teljesen azonos hozzászólásokat technikai okokból csak egyszer fogadunk el. Kérjük, módosítsa hozzászólását.
[b] - Félkövér [/b]
[u] - Aláhúzott [/u]
[i] - Dőlt [/i]
[s] - Áthúzott [/s]
[sup] - Felső index[/sup]
[sub] - Alsó index [/sub]
blablaHozzászólását ugyanezzel a szöveggel már elküldte fórumunkba, azonban teljesen azonos hozzászólásokat technikai okokból csak egyszer fogadunk el. Kérjük, módosítsa hozzászólását.menemjelentmegazé
...szép napot mindenkinek....
ide irjon mindenki aki Pázmányos - vagy nem - de szereti a művészeteket. Tovább nem szűkítem, majd kialakul..........remélem :))
