Mi van összeollóztál valamit gugliból?:D Oct hol látod ebben, hogy a gazdaság bajban van? GKI, tőzsde. Csócsál. Megért.Persze te meg ülj otthon egy sarokban és rettegj meg vizionálj a 2 eurós kenyérről és társairól. mert ugye az az alapkérdés?:DD Ne butáskodj már (állandóan).:D
Ugyan-ugyan.
Már 6,28 százalékon az éves áht-hiány
Az államháztartás hiánya szeptemberben 91,8 milliárd forint volt. A központi költségvetés 109 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 16,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 0,3 milliárd forintos többlettel zártak. A hiány az év első kilenc hónapjában 1284,2 milliárd forint lett, a Pénzügyminisztérium prognózisa 1277,9 milliárd forintos deficittel számolt. A kilenc havi pénzforgalmi hiány a GDP 6,28 százaléka.
Beruházások Szlovákiában, leépítések Magyarországon
Pozsony megszerezte az Audi terepjáró-gyártását – Tízezer fősnél több leépítés hazánkban
2004. október 6. 12:27
MNO-összeállítás
Miközben Magyarországon a tízezrek kerültek az utcára s újabb ezreket bocsátanak el, Szlovákiában legalább ugyanennyi munkahely létesült az autóiparban. A beruházások tekintélyes részét a magyar kormány is megszerezhette volna.
Szlovákiában szárnyal az autógyártás, amely az ország ipari termelésének 25 százalékát, kivitelének pedig 31 százalékát adja. Napjainkban 140 szlovák cég tevékenykedik a járműágazatban – írja a Napi Gazdaság, melynek szerdai számában arról olvashatunk, hogy a VW pozsonyi gyárában fogják gyártani a Q7-est, az Audi új sportos terepjáróját a VW Touareg és a Porsche Cayenne mellett.
Tatabányán 2002 őszén még abban reménykedhetett, hogy Franciaország oda telepíti a PSA Peugeot-Citroen üzemét. Az egymilliárd eurós beruházás esélyeit jónak nevezte Bársony László, a város szocialista alpolgármestere, Medgyessy Péter pedig biztosította a várost a kormányzat támogatásáról. A francia partner 2003 januárjában mégi azt közölte, hogy a gyárat Szlovákiában építik fel. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Csillag István vezette tárca nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a kormány időben lépjen, és biztosítsa támogatásáról a tatabányai beruházást.
A dél-koreai Hyundai autógyár 2003 novemberének utolsó napjaiban hivatalosan is bejelentette, hogy a régióba tervezett autógyárának helyszínéért folytatott küzdelemben már csak Lengyelországnak és Szlovákiának van esélye. Magyarország így újra kiesett.
2006-tól Nagyszombatban a francia Peugeot-Citroën, Zsolnán a dél-koreai Hyundai/Kia autógyártó indítja be termelését. A pozsonyi VW intenzíven együttműködik a grazi Magna céggel. A már említett Audi-üzletnek, a fellendülő terepjáró-gyártásnak köszönhetően a jelenlegi mintegy 130 ezer terepjáró helyett 2006-ban már kettőszázezer hagyhatja el a futószalagokat – írta a Napi Gazdaság. A német autókonszern 2003-ban 68 százalékkal növelte pozsonyi termelését, elérve a 183 milliárd koronás (1 dollár = 32,31 korona) értéket.
A nagymérvű autógyártás nem elhanyagolható vonzata a munkahelyteremtés; Szlovákiában ez az iparág új munkahelyek ezreit létesíti a közeljövőben.
Mindeközben Magyarország kormánya folyamatosan új munkahelyek százezreinek létrehozását ígéri, a valóságban folyik a bérből és fizetésből élők munkahelyének felszámolása egyfajta, meglehetősen vitatható takarékossági program keretében.
A közszférában a kormányzat tavaly, a 2003-as költségvetés alapján 1,5 százalékos, azaz négyezer fős leépítést tervezett, de végül a 2263/2003. és a 1106/2003. számú kormányhatározatok alapján ennél jóval több embert küldtek el. Az elbocsátottak létszámáról különböző adatok láttak napvilágot, ezek alapján 6-7 ezerre tehető a központi igazgatási intézményektől elküldöttek száma, ami nagyjából 10 százalékos karcsúsításnak felelt meg. A Pénzügyminisztérium közlése szerint a központi igazgatásban dolgozók létszáma az intézkedés hatására összesen 6088 fővel csökkent.
A Deutsche Telekom, a Matáv Rt. többségi tulajdonosa a 14 700 magyarországi munkahelyből kétezret szüntetne meg.
A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (Pofész) arról számolt be, hogy háromezerrel több dolgozót bocsátottak el a Magyar Postától, mint ami az erről szóló megállapodásban szerepel. A kormányváltás idején 43 200 fő dolgozott a vállalatnál, és bár Medgyessy Péter az itt dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését ígérte, a posta modernizációjára hivatkozva hamarosan több mint ötezer munkavállaló elbocsátásáról szóló foglalkoztatási megállapodás született. A vállalattól kapott adatok alapján a Pofész arra jutott, hogy az egyezségben a 2004. év végéig szereplő 37 500 helyett már most 34 254 főre apadt a dolgozói létszám.
"mennyit jelent a "magyar termék" címke az eladások során? nézik ezt a vásárlók?"
a magam részéröl ezt mindig figyelem
Szvsz Afrikába egy ideig nem fognak menni, tul sok érv szol ellene: bizonytalan helyzet, képzetlen munkaerö...
Nem látom az összefüggést aközött, hogy milyen magas a kinai átlagbér és hogy a kinaiak pillanatok alatt "márkás" áruk dömpingjével képesek elárasztani a világot
Itt az ideje hozzászoknia a "szocialista szavazóknak", hogy a Medgyessy által beígért "jóléti rendszerváltás" tartós munkanélküliséget jelent a számára... Ugyanis az EU felé haladva egyre kevésbé lesz szükség az alacsonyan kvalifikált munkaerőre. Úgyhogy innentől koncentráljanak a "szocialista szavazók" a maradék fogaikra, mert Medgyessy urunk utoljára tavaly tavasszal csodálkozott rá a fogatlan választóira... Ebben az évben már nem jut ideje a csodálkozásra, mert jó koktélt csak Kubában, jó Martinit csak Monte Carloban lehet inni, oda meg a szocialista szavazó csak akkor jut majd el, ha Castro levágatja a szakállát és megpályázza a pápai trónt... :Đ
"Sajnos az ország nem használta ki, hogy a konjuktúra idején az országban megtelepedő multik ideiglenesen viszonylagos jólétet és forrásokat biztosítottak jelentős rétegek számára."
akkor most meg kell várnunk, míg kínában is nő az átlagbér? vagy akkor a multik továbbálnak afrikába gyerekeket foglalkoztatni?
minden évben az usa vonzza a legnagyobb befektetéseket, a munkanélküliség 5 százalék körüli. lehet, hogyha európában is szigorú behozatali előírások lennének bent maradna a tőke?
és még egy. tud valaki arról, hogy mennyit jelent a "magyar termék" címke az eladások során? nézik ezt a vásárlók?
"A tőkések persze mindenütt jól járnak."
remélem csak rövid ideig. A kinaiaknál a márkahamisitás nem nagy ügy. Majd akkor fognak csodálkozni a most oda befektetök, ha márkaneveikkel ellátott olyan termékek fogják elárasztani a világot, amelyek nem az ö üzemeikben készültek. A kinaiak se hülyék, nem fogják hosszutávon hagyni, hogy kihasználják öket.
Egyetértek.
A nyugati országokban is hatalmas probléma a munkanélküliség.
Pedig ott a fejlett szociálpolitika, erős szakszervezetek és a szolgálató szektor munkaerő-felszívó képessége miatt nem fenyegeti az emebereket olyan súlyos szegénység, nélkülözés.
Ezzel szemben Magyarországon nagyon kevés a magyar tulajdon, ezért eleve kiszolgáltatottabbak vagyunk a külföldi gazdagoknak.
Magyar cégek legfeljebb beszállítók lehetnek, akik ugyanúgy szívnak, mint a dolgozók - lásd Videoton.
Szakszervezetek érdekérvényesítő képessége a nullát közelíti, a multik viszont úgy szólnak be a politikába, mintha övék lenne a közhatalom - pl. Straub fenyegetőzése.
A szociálpolitika nagyrészt kimerül a lumpen rétegek minimális segélyezésében.
Aggasztó méreteket ölt a fiatalok munkanélkülisége. Az igazságtalan adórendszer miatt elképesztő méreteket ölt a feketemunka, ami az átverés, tisztességtelen bérfizetés melegágya.
Sajnos az ország nem használta ki, hogy a konjuktúra idején az országban megtelepedő multik ideiglenesen viszonylagos jólétet és forrásokat biztosítottak jelentős rétegek számára.
A hazai termelő ipar, egyéb szektorok támogatása nem prioritás.
Prognosztizálható, hogy tovább fog nőni a szakadék a szegények és gazdagok között.
Szomorú...
A válasz: nem marad. És nagyon valószínű, hogy a dolognak egy eredménye lesz: rohadt sok ember el fogja veszíteni az állását, ráadásul pont a legalacsonyabb végzettségűek, tehát a legkiszolgáltottabbak. A tőkések persze mindenütt jól járnak.
Ez most világjelenség. A tőke Kínába menekül. A nagy kérdés a következő: vajon marad-e elég tőke ahhoz a magas bérköltségű fejlett világban, hogy fenntartsa azt a jólétet, amely elegendő ahhoz, hogy a kínában olcsón megtermelt tömegtermékeket a fejlett világ lakossága megvehesse?
Vagypedig az a helyzet lesz, hogy a fejlett világ nem tud annyi terméket venni, mint korábban, mert azér a fejlett munkanélküli bárhogy is nézzük, csak nem vesz annyi cuccost, mint egy foglalkoztatott emberke. A kínai dolgozókat viszont nagyon ócsóért dógoztatják az aljas tőkések, tehát ők nem fognak tudni még jó sokáig annyi cuccost felvenni, mint amennyivel kevesebbet vesznek a fejlett dolgozók.
Szóval csökkenni fog vajon a világgazdaság, vagy sem? Amúgy énnem bánnám ha csökkenne.
Annyian menekülnek, hogy nem ér meg ennyi topicot nyitni.
Helyette itt egy átfogó. Nyitókérdések: Mikor kezdődött? Miért? Van-e köze a kormányváltáshoz és a szocialista gazdaságpolitikához?
Indításként egy cikk még 2001-ből...
Leépítések Fejér megyében
Az európai recesszió visszaveti a magyarországi cégeket is
NSZ • 2001. augusztus 17. • Szerző: Tudósítónktól
Több mint egy évvel az után, hogy a Mannesmann sárbogárdi üzemének bezárásával 850 ember vesztette el munkahelyét, újabb tömeges elbocsátás várható a Fejér megyei városban – értesült tudósítónk. A Mannesmann megüresedett gyárépületét elfoglaló, 450 embert foglalkoztató Videoton Elektomechanika Kft. üzeméből rövidesen elbocsátások várhatók. Egy tegnapi hír szerint a Philips átszervezése kapcsán Magyarországon 150 munkahelyet építenek le.
Sárbogárdon néhány éve, a Mannesmann üzemének bezárásakor 850-en maradtak munka nélkül. Akkor sokan a Videoton Elektomechanika Kft. gyárában helyezkedtek el, de most ott is elbocsátások várhatók. Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgató-helyettese szerint egy előre nem tervezett, de ígéretesen induló projekt befejezése tette indokolttá 180 sárbogárdi munkavállaló következő hónapokban történő elbocsátását. Sinkó hangsúlyozta: a júliusi 450 fős létszám mintegy kétszázzal volt magasabb a korábban tervezettnél. Mint fogalmazott, a világgazdasági recesszió – minden ellenkező állítással szemben – Magyarországot is érinti, mivel a legnagyobb vállalkozások vagy külföldi cégek beszállítói, vagy közvetlenül a világpiacon értékesítik termékeiket.
– A hazai elektronikai ipar számtalan sebből vérzik, még akkor is, ha a szóban forgó cégek ezt nem verik nagydobra – állítja a vezérigazgató-helyettes, aki szerint a magyar vállalkozásokat – a kedvezőtlen külpiaci körülményeken kívül – számos „hazai sajátosság” is sújtja. Sinkó Ottó ezek közé sorolja az idei és a jövő évre tervezett drasztikus minimálbér-emelést, valamint a forint erősödéséből adódó hátrányokat.
