Sziasztok! Nekem az a kérdésem lenne h tab kottában hol tudnék rákeresni külön dm szólóra vagy c-dúr szólóra meg a többire? előre is köszönöm a segítséget :)
A legjobb gitárszóló fogalma nálam az, hogy a gitáros az adott számban mennyit és hogyan játszik, stílustól függetlenül, tudjátok: pont azt...Pl.: van egy John Farenham szám (New day comming), amiben van egy jazz-es és egy fúziós szóló, pedig ez egy pop szám, nagyon hatásos,ütős...
Bunny Brunel - Vlad (Vivian Campbell á la jazz/fusion=több mint érdekes!)
Mojo - Jam Donuts (Brett Garsed, nem tom hányan ismerik, de fene jó gityós!)
Attention Deficit - Febrile (Skolnick bátyó remeke)
Uncle Moe's Space Ranch - Minx (ismét Garsed [zseniális a pali!] + T.J. Helmerich, orbitális!)
MVP - Not Ethiopia (Frank Gambale & Allan Holdsworth: no introduction necessary)
Count's Jam Band Reunion - Rhapsody & Blues (az "öreg Larry Coryell, aki egyáltalán nem öreg!)
Greg Howe/Victor Wooten/Dennis Chambers - Extraction full album (a "kis" Howe, nagyágyú társakkal, óriási fúziós jazz lemez, RTF és Mahavishnu kategória, remek szólókkal)
Frank Gambale - Equinox (from Resident Aliens Live Bootleg) (a ma élö egyik leginvenciózusabb és legtermékenyebb gitáros, ajánlom mindenkinek)
Nálam 1. átgondolásra a 2 Steve ugrik be:
Howe(s.howe.yes)és Hackett.A Yessongs koncerten hallható a Yours Is No Disgrace.Már a bevezető örömködés feldob, a középső nagy szóló pedig már 1 új dimenzióba visz át. Szédület.
Hackett pediga Seconds Outon a Firth Of Fifth-ben újra előadja a Rusnya21 által már méltatott gyönyörű szólóját.
+1 nem földi eredetű zene: WÜRM (Steve Howe - Yes)
Facelift lemez, Sunshine. Kegyetlen dal, az eleje - szerintem - a legnagyobb önfeledt tisztelgés a MLB előtt, a refréntől azonban turpisság van, majdnem felére lassulnak és elképesztően pszichedelikusra sikerül így a refrén maga (abszolút semmire nincs szükség a hangulat átéléséhez és ezt csak a legnagyobbak tudják így), utána pedig egy rövid Cantrell-szóló, ami azonban olyan, hogy.
Igazad van!!! A daczi téynleg jobb annál, hogy fagyit nyalunk...:) Ezzel nem a Bikinit akarom megsérteni, szeretem őket, csak írhatna tényleg több iylet a Daczi... nem értem én sem!
A Daczi óriási gitárosnak indult. Nagyon szerettem én is azt a dalt kb. 20 évesen. A legjobban az dühít, hogy nem írt még egy vagy több ilyet, legalábbis a Bikininek, legalábbis, ahogy én tudom. Talán jobban kéne erőltetnie a project-jeit vagy egyszerűen megalakítani végre azt a zenekart, amit mindig is szeretett volna. Én a helyében mindenesetre azt tenném.
Kár, hogy nem ismerem. Őszíntén szólva életemben nem hallottam még erről. Viszont kihagytam valamit, ami szerintem még nagyon jó. Nem tudom, hogy mennyire ismert a Bikinitől a Temesvári vasárnap című szám, de az az egész szám egy nagy szóló tulajdonképpen... Nagyon állat... Valahányszor meghallgatom, végigfut a hideg a hátamon... (Daczi Zsolt játssza egyébként.)
Az a dal hipnotikus. Ott adtam meg magam egyébként végleg, ahogy a "Rómeó és Júlia" sztorit is előveszik annak érdekében, hogy valahogy mégiscsak kedvet csináljanak a hallgatónak a halálhoz. Utolérhetetlen valóban.
Hűha, a 'Reaper' is egy nagyon nagy titkos kedvencem, bizonyám. Az volt - ha érdekel valakit egyáltalán -, hogy ez a dal soha nem érdekelt, sőt, egészen úgy huszonvalahány évig, mivel tényleg elég egyszerű, meg minden. Közben azonban már talán a Göczey Zsuzsa leadta az Ösztrigáknak0 azt a lemezét, ahol a "pszichológiai hadviselés veteránjai" is helyet kapott és én beleszerettem abba a dalba/abba a zenekarba. Nem sokkal utána megéreztem, mitől jó a 'Reaper' és azóta kész vagyok ettől a daltól is. Valószínűleg így van ezzel Stephen King is, az egyik filmjében meglehetősen előkelő helyen bukkan fel a naúta. Gonosz, kiábrándult hangulatú dal, gyönyörű hangulatban. Hö. Hö. Hö.
MEtallica: Unforgiven. Nothing else matters, Bleeding me
PInk Floyd: Comfortable numb
Guns and roses: One in a million, Paradise city
R.H.C.P.:I could have lied
Sztem kb. ezek a legjobb szólók, és ezt nem a nehézségük vagy technikájuk miatt gondolom így. Ezek majdnem mind kifejezetten lassú, könynen megtanulható szólók... egyszerűen csak jó érzés ezeket hallgatni...
általában véve rühellem a szólókat, ugyanis legtöbbje puszta technikázás az érzelem legkisebb jele nélkül. azért nagy ritkán találok ellenpéldát.
Peccatum - Murder (Ihsahn)
Carcass (Mike Amott)
At The Gates (különösen Alf Svensson)
Arcturus (Valle, Tidemann)
Slash mester elkövetett jónéhány klasszikus szólót, a kevsébé ismertek közül csak pár: Obsession, Shine, Back and forth again, Neither can I, Serial Killer, Back to the moment, Good to be alive...
most a legjobban Al di Meola: Fantasia Suite-je teccik de az Elegant Gipsyről, nem a Friday nightról
az nem valami nagy sze'ntem
ami orok kedvenc Paco-tól a Plaza Alta - ilyen gyönyörűt val'színűleg már senki senm fog írni
