Köszönöm írásodat. Elgondolkoztatónak tartom, és el is fogok rajta gondolkozni.
Megpróbálok majd válaszolni is rá, de ez hosszabb nekikészülést fog igényelni. Most csak néhány dolog. Úgy gondolom, hogy sok megfigyelésed ül.
Két etno-kulturális csoport között igenis vannak surlódások, vannak egymásról kialakult képek (előítéletek), ez egy létező dolog. Sok más vonatkotásban is így van. Hányszor volt módom hallani dunántúliak véleményét alföldiekről, magyarországiakét erdélyiekről (pozitívan is és negatívan is)! Most Bayer álltal kimondott, de bizonyos rétegekben mély gyökerekkel rendelkező "prolizásról", vagy máshol meg a "nadrágos urak", "irodisták" megvetéséről nem is beszélve. Ez egy számbavehető dolog. A zsidókat se kell kihagyni. A zsidó arrogancia egy olyan jelenség, ami nem kitaláció. (Önkritikusan még azt is mondanám, hogy biztos bennem is van belőle.) Miért van ez? Hosszabb téma, de beszéljük majd meg.
De az biztos, hogy ezek a surlódások nem azonosak az antiszemitizmussal. Hosszú út vezet innen odáig, amíg zsidó ellenes tüntetések, gyilkosságok lesznek, és nem is nagyon hiszem, hogy feltétlenül innen indul el a dolog.
Galícia
Nekem Galíciáról jobb képem van. Tervezgetem, hogy egyszer csinálok egy Galícia dicsősége cimmel egy honlapot, amin szembeszállok Galícia és a galíciai zsidók negatív megítélésével, kicsit divatba hozva Galíciát. Csak időm nincs rá. Meg talán lusta is vagyok. De ha ilyeneket olvasok, mindig újra elhatározom, hogy ezt megcsinálom.
Krisztus és a kufárok
Hát persze. Én sem Spanyolorországban veszekszem, hanem itt.
A Nazaretben honos, betlehemi születésű, Dávid házába született Jézus hol máshol üldözhette ki a Templomból a kufárokat, ha nem hazája legszentebb helyén, Jeruzsálemben? Mit keresett volna Rómában, és mit érdekelta őt az, hogy hány kufár árul és mit a római - vagy pannoniai, brittaniai, galliai - templomokban.
Zsidó hibák
Tudod, hogy engem hányszor idegesít, amikor közepes képességű zsidó embereket hallok népük kiemelkedő fiaival kérkedni? Bevallom neked, nem gondolom, hogy én többet kaptam mondjuk Neumann János tehetségéből, mint mondjuk te. (Sajnos. Örülnék, ha másként lenne, de nem így van.) Így nem is áll módomban nekem virítani vele. Mint ahogy Kertész Nobel díját sem én kaptam, de a többiekét sem.
De ez a fajta kivagyiság nem zsidó kiváltság. Ez közös magyar hiba. (Szegény Regősre haragudtak is nagyon, amikor szóba hozta. Azt már persze szűk körben mondta el, hogy ezek alól a magyar hibák alól a magyar zsidók sem mentesek. Így azért másként hangzott a dolog. De ezt csak úgy mellékesen.) Minderre azt hiszem sok szép példát tudnánk mindketten mondani. Ha gondolod, visszatérhetünk rá.
Ha lesz időm, be is gépelek róla valamit, 1909-ből. Jobbról hangzott el, a sovinzmus, mint az internacionalizmus kiváltó oka ellen. Csak ne felejtsem el.
Minden bizonnyal Te vagy az olvasottabb humán irodalom terén, ezt elismerem.
A múlt század végén, főleg Szabolcsban és a Kárpátalján, Budapesten nagy volt a galíciai zsidók aránya. A pálinka monopólium valóban földesúri jog volt, legalább 150 éve nem az.
Nem csak ezeket a zsidókat vetették meg, mert megélhetésük nem a befogadó nép értékrendjéhez tartozik, hanem a zsidók is megvetették a gojokat. Az utálat kölcsönös.
Az első világháborús hadibeszállítók jó része zsidó volt, ez nagy üzlet volt akkoriban. Sokan kizárólagos jogokat szereztek. Ennek a Havi Magyar Fórumban megjelent, 1918-ból származó írásokban utána nézhetsz.
Lukács György Szamuely egyik nagy haverja volt, a vörös terror alapító tagja, nem volt az az ártatlan bárányka.
Ha megnézed a századelő irodalmát, legalább annyi nem zsidót találsz, mint zsidót, tehát nem hinném, hogy ez az intelligencia valamiféle extra zsidó tulajdonság lenne. A kabaré kétségkívül zsidó találmány.
A zsidók inkább tartoztak a szellemi tevékenységhez, kereskedelem, tudományok, művészetek stb. stb. Az valódi anyagi értéket viszont a nép állította elő keserves munkával. Ezen értékekkel kereskedett, spekulált a zsidók jórésze. A zsidó szabót, asztalost, órást nem is övezte utálat, mivel dolgozott.
Most már e különbség kezd elmosódni hálistennek.
A mohóság tényleg minden népben megvan, csak különböző arányokban. Krisztus miért zavarta ki a kufárokat a templomból?
Kedves Kaleb, én igazán nem gyűlölködni akarok. Csupán az érdekel, hogy miért éppen a zsidókkal és a cigányokkal nem jövünk ki?
Előtéletek mindkét oldalon vannak, csak valahogy mindig az antiszemitizmus domborodik ki.
Úgy tizenöt éve jártam takarítani anyámmal egy zsidó nőhöz. Ő nem látott, amikor azt mondta egyszer a telefonba : a gójok csak dolgozzanak!.
Az asszony zsidó menyecskék társaságában ebédel a munkahelyén, és nem győzi hallgatni, hogy ez az ország ilyen meg olyan szar. És állandóan érzékeltetik vele az állítólagos szellemi fölényüket. Ő meg nem mer visszaszólni, mert amit mond azt egyszerűen hazugnak, hülyeségnek tartják csak mert(ezt nem mondják ki) gój mondja. No látod, ezt az "éreztetést" nehéz bizonyítani, de létezik.
Mondd, az antiszemitizmus kialakulásában a zsidóknak nem volt szerepük? Mindegyik csak egy ártatlan kis fűszerboltos, aki a légynek sem árt (lásd holokausztfilmek)? Csak a tanulást, a tudást és pénzt irigyelték volna, de ez elég kevés magyarázat szerintem.
Arra gondolok inkább, hogy a zsidók a múlt század elején mintha kicsit túllőttek volna a célon, azaz nem volt elég az, hogy a befogadó nemzetek gazdaságát eluralták, hanem a valódi politikai hatalmat is meg akarták szerezni. Bolsevik uralom, 133 nap, weimari köztársaság. Ez már kicsit sok volt. Erre gondolok én pl amikor a mohóságot említem. A nyilvánvalóan látszó idegen hatalmat egyik nép sem szereti.
Azt ne írd, hogy ez nem igaz, mert éppen Bosnyák szedi össze statisztikailag. Egy könyv az ellenszélben.
Ezt kellene csak egy kicsit elismerni, és a zsidóságnak önmagát is megvizsgálni, de ezt soha, nagy nyilvánosság előtt nem tették meg. A németeket rendesen megalázták, porba tiporták. A magyarokat dettó. És épp e két országban volt a zsidóknak a legjobb dolguk. A "kazárok" jó része nem véletlenül jött el Galíciából és telepedett le nálunk.
Az őszinte szavakért ne haragudj, nem bántásként írtam le. Tudok disztingválni.
Ahogy a magyar arisztokrata, dzsentri vagy parasztvilág is nagyon sokszínű volt, a magyar zsidó világ is. Ugyanannak a dolognak is lehetett több oldala.
Azt mondod pálinkamonopólim. Azt mondom: Zwack. Azt mondod: hadiszállítók. Azt mondom Weiss Manfred és magyar gépipar. Azt mondod: uzsora. Azt mondom magyar bankrendszer. Nem mindig szimpatikus bankelnökökkel De akiknek olyan fiai voltak, mint Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő és a nagy nemzedék fizikusai, akikre máig büszkék vagyunk. Azt mondod: a Tanácsköztársaság "nagyjai" és eszembe jut Lukács György és Balázs Béla. Azt mondod, a Rákosi korszak zsidó koriferusai, és eszembe jut Lakatos Imre vagy Kornai János. Ha tovább gondolkoznék, még több minden jutna eszembe.
De nem akarom a kérdésed megkerülni. Mindennek megvan az árnyékos oldala is. Ahogy a együttérző bírálatnak megvan a nagy magyar irodalma, kezdve Mikszáthtal, ugyanennek megvan a zsidó párja is. Egy kitünő darab pl. E. Canetti: Káprázat c. könyve. De a cionista irodalom jelentős része is erről szól, a zsidók önbírálatáról és a kiútkeresésről. De az együttérző bírálaton kivül létezik minden társadalmi csoporttal szemben rosszindulatú, vádaskodó bírálat is, ami elfogadhatatlan.
Helyes dolog társadalomtörténetet írni, és azon belül arányos képet rajzolni, tárgyalva a negatív jelenségeket is. De mi sem könnyebb, mint egy népről negatív képet festeni. Ha csak egy kicsit ismered pl. a szlovák vagy a román magyarságképet. tudod miről beszélek. De Bosnyák is jó példa erre.
Konkrét dolgokra térve. Egy dolgot pontosítok. A csángókról nem Ballagi Mór, hanem Munkácsi Bernát írt. De kérdeznék is. A pálinkamonopolium nem földesúri jog volt? Miképp vezethető le az a zsidók tulajdonságaiból? (Egyébként Petőfi apja is kocsmáros volt.) A hadiszállítók, mint ahogy a magyar nagytőkések nagy része zsidó volt. A csalók is, és azok is, akiknek köszönhető, hogy négy évig kitartott a magyar hadsereg. Meg azok is, akiket csak megvádoltak csalással.
Hamis tanuzás, bérgyilkosságok? Mesélj légyszíves, nem tudom mire gondolsz. Hamis nézetek a sajtóban? Ez felfogás dolga. Kinek mi a hamis. Tény az, hogy a magas szintú modern magyar sajtóhoz, "A Hét"-től, a Nyugaton át a Pesti Naplóik sok köze volt zsidó szerkesztőknek, kiadóknak és újságíróknak. Mint ahogy a bulvársajtóhoz is.
Vannak népcsoportra jellemző szokások? Biztos vannak. Például a svábok beosztók és munkaszeretőek. A zsidó intellektualizmusnak pedig nyiván köze van a magyar-zsidó matematikusok és fizikusok kiemelkedő teljesítményéhez. Az is lehet, hogy a zsidó jog bizonyos elemeinek köze van a vörösterrorhoz, csakúgy mint a messianizmusnak a kommunizmus célkitűzéséhez. Ha azt gondolod, hogy ezt alaposabban ki kellene kutatni, egyetértünk.
Azt azonban nehezen hiszem, hogy a mohóság zsidó tulajdonság lenne. Vannak mohó és nem mohó zsidók. Ugyanígy nem zsidók is. Arányokról már lehetne talán vitatkozni, de nem könnyű. Ilyen felmérés tudtommal nincs.
Senki nem vitatja a zsidók éredmeit, de ahogy a magyar patópálság, a léhűtő dzsentrivilág, a sötétségbe taszított és tartott parasztság, a nemtörődöm korroupt magyar politika nem tabu tárgya, ugyanúgy nem tabu számomra a zsidóság sem.
Mikszáth, Petőfi, Móra, Móricz Zsigmond, Jókai, elég jó korrajzot ad erről a világról. Elismerem a bírálatokat, mert okulni kell belőlük. El kell választani az ocsut a búzától, ez is igaz.
De a pálinkamonopólium, a csaló hadi beszállítók, a bolsevikok, uzsora és még lehetne sorolni, bizony a zsidó mohóságból vezethető le. A bosszúállás, a hamis tanúzás, bérgyilkosságok, újságban terjesztett hamis nézetek, hírek terjesztése mind mind részei voltak a zsidó előretörésnek a múlt században.
Nézd meg a szovjet vezetést a NOSZF idején, meg a Tanácsköztársaság "nagyjait": frusztrált, bosszúszomjas zsidó mind.
Kedves Kaleb, egyik kedvencem Karinthy Így írtok ti c. könyve, a gimiben előbb ezt olvastam, és utána az eredetit.
Igenis, vannak népcsoportra jellemző szokások, nem lehet mindent egyéni szinten értékelni.
"De azzal a mocsok Wagnerrel barátkozott, meg családi kapcsolatokat is ápolt vele, ami azért nem szép dolog."
Liszt és Wagner barátságáról történelmi tényeket nem tudok, de Ken Russel: Lisztománia cimü filmjében (amiröl gondolom, azért van valós alapja akkor is, ha szatira) ez a barátság azért nem látszik ideálisnak, és a rendezö Wagner iránti ellenszenve eléggé átjön. Wagner rajongóknak nem ajánlanám, viszont nagyon szórakoztatónak tartom ezt a filmet.
Ha valaki nem tudná véletlenül, hogy ki volt:
"Az erdélyi Bartha Miklós tradicionális pártpolitikus, szónok és újságíró volt egyszemélyben, aki a sajtót szónoki emelvénynek, szerepének pedig a politikai pártpropagandát tekintette. A Függetlenségi Párt egyik nagybefolyású, gyújtóhangú, személyekre kiélezett, kíméletlen támadásokat vezetö és alkalomadtán antiszemita vezércikkírója volt. 1880-ban Kolozsvárott indította meg az Ellenzék c. napilapot, melynek késöbb föszerkeszt?je lett; a század utolsó évtizedétöl a Magyar Hírlap, utóbb a Magyarország állandó vezércikkírója volt. Az újságírók közül elsöként kapott szobrot: a Városligetben, a Stefánia úton állították fel 1914-ben Istók János másfél életnagyságú, bombasztikus emlékmüvét."
Ha igen, gondolom hátat fordított neki és rácsapta az ajtót a legnagyobb magyarra. Ami pedig Széchenyinek igencsak veszteség lett volna. Kár, hogy a Historiai munkák hallgatnak e nagyjelenetről.
Kossuth is számtalanszor kiállt a zsidók mellett. Mondjuk fiatalabb korában írt egy két kínosabb darabot, de nem is azért szeretjük. Liszt már nehezebb eset. Mit írt erről, nem tudom. De azzal a mocsok Wagnerrel barátkozott, meg családi kapcsolatokat is ápolt vele, ami azért nem szép dolog. De azért szeretjük őket. Wagnertől persze szívesebben hallgatom a Nibelungok gyűrüjét mint amennyire szívesen olvasom ilyen-olyan írásait. Mások gyanítom épp fordítva vannak vele. Ő bajuk.
A zsidók részéről is megvolt a gyűlölet. Nocsak. És hány pogromot szerveztek, amikor módszeresen agyonverték volna mondjuk a helybéli sváb polgárokat?
Nem érdekelte őket a befogadó nemzet. Szép. Hogy is képzeled ezt? Melyik évről beszélünk és kiről? Ballagi Mórt mondjuk annyira nem érdekelte, hogy összeállította "A magyar nyelv teljes szótára" c. könyvet. Meg már fiatalabb korában ott lábatlankodott a moldvai csángómagyaroknál, és könyvet is írt róluk, ha jól emlékszem.
Vámbéri Ármin meg a magyarok őseit kereste. A bolond.
Meg hát elleptek. A mocskok. Tetszett volna gyárakat alapítani, meg értelmező szótárt írni, meg csángók közt kóborolni, ahelyett az átkozott kártya helyett... Ja az strapás. Hát igen. Vasgyárat alapítani, hidat építeni és bankot grundolni, ügyvédi irodát vezetni és gyermekeket gyógyítani bizony fárasztó. Nem beszélve a sok tanulásról, ami odáig elvezet.
Olvastam a Szembe Judeával c. könyvét.
Szerintem a jelzős szó és mondat szerkezetei igencsak gyűlöletről árulkodnak, és ez sokat ront a dolgon. Nem a statisztikkkal van a gond. Bartha Miklós sokkal jobb és stílusosabb fogalmazó, széleslátókörűbben közelít a problémához.
Viszont tőle tudom, hogy manapság Liszt, Kossuth, és Széchenyi is megkapná a véresszájú fasiszta antiszemita bélyeget.
Nem semmi könyvei vannak, az biztos, az egészből süt a gyűlölet, ez is biztos.
De arra érdemes felfigyelni, legalábbis elgondolkodni, hogy a gyűlölet a zsidók részéről is megvolt, soha nem érdekelte őket igazán a befogadó nemzet, és bizony ha tetszik ha nem elleptek mindent a múlt század közepétől kezdve. Ezt leírni nem bűn.
Ajánlom a Kazárföldön c. olvasmányt, ami kicsit több oldalról vílágítja meg a ruténföld helyzetét 1900 körül.
Ember Judit készítette a hölgyről, aki valamilyen ingatlan-ügyből kifolyólag kezdett el nyomozni, és a végén (hosszú évek után) kiderült, hogy Bosnyákot valszeg '52-ben, de szinte nyom nélkül kivégezték, a fiát és családját pedig Romániában telepítették le. Később átjöttek Magyarországra, de többek között K.G. tevékenysége miatt forróvá vált a talaj (Pakson is dolgozott az erőműben...)a lábuk alatt, és tán Ausztráliába telepedtek át.
A hölgy kommunista káder volt, de erőteljesen próbálták akadályozni nyomozása eredményre jutását.
Még lehallgatót is akartak telepíteni nála, de ő már 1 kicsit korábban lépett le a falvédőről...
A google 11 találatot adott ki, ebből 3 dr. Balogh Elemérné, K.G., akinek a férjét üldözték, mert "felszólalt Rákosi elvtárs leváltása mellett". További 2 db a BBS levelezéséből egy cím, valami olyasmi, hogy hallgassátok Bosnyák Zoltánt. Így sajnos nem tudok segíteni. Tényleg, ki ez a K.G.?
Luzsénszky összes? Írt még valamit örökbecsű Talmud ferdítésén kívül? Egyáltalán ki volt ez a derék honfi?
Egyébként nem érdektelen ezeknek a figuráknak a pályája. Istóczy Győző, az Antiszemita Párt későbbi alapítója pl. 1875-ös beszédével jelentősen hozzájárult Herzl Tivadar gondolkodásának fejlődéséhez. Ha jól emlékszem, később észhez tért, és öregkorára Josephus Flaviust fordított magyarra vezeklésül. (Jó példát nyújtva egyes indexes kollegáknak is.)
Bosnyák egy későbbi korszak kiemelkedően undorító antiszemita uszítója volt, akit az a szerencse ért, hogy 1944-ben a Harc c. lap szerkesztőjeként végig kommentálhatta a magyar zsidóság nagy részének deportálását, és így sikeresen összegyüjtött annyi jópontot, ami elégnek bizonyult egy 52-es akasztásra. (Amit, mint uszító meg is érdemelt, tegyük hozzá a félreértések elkerülésée végett.)
Statisztikusként és társadalomtörténeti szerzőként már érdekesebb az értékelése. McCagg ha jól emlékszem, pozitívan idézi számításait. A zsidóság szerepe az 1867-1944-es időszakban egy komoly, kutatásra érdemes társadalomtörténeti téma. Ha valakit ilyen szempontból fognak meg Bosnyák számításai, megértem. Ilyen szempontból még oén is szívesen elolvasom majd egyszer, mert olyan adatokra hívja fel a figyelmet, amelyek ezt tényleg megérdemlik. De persze nehéz attól eltekinteni, hogy nem épp a legnemesebb indulatoktól vezettetve teszi mindezt.
Inkább azt mesélje el kegyed, amikor Noé felesége az alomenárium palacsintasütővel veri a bárkán a kalózok fejit miközben szól az asszonykórus és dől az Özönvíz.....
Azt úgy szeretem hallgatni.:-))))
..szerintem a világ nem változik...Bosnyák az itt felemlegetett műveiben egyszerűen statisztikai adatok alapján hozza meg következtetéseit...miközben gyakran idéz történelmi személyiségektől...Kossuthtól..Kölcseytől...Mária Teréziától...
..aztán úgy járt mint rövidesen a rovatnyitó fog járni..amikor már nem volt rá szükség ...kimoderálták az életből...
Volt egy dokumentum film, valami olyan cimmel, hogy "Hagyd beszélni Kutruczot". Abban arról volt szó, hogy az AVH is igénybe vette Bosnyák Zoltánt:
"Bár Bosnyákot távollétében 1946-ban már jogerösen elítélték, érthetetlen módon nem hajtották rajta végre a halálos ítéletet. Bizonyára az ÁVH is felismerte a "szakember" tehetségét és felhasználhatóságát. Az elökészítési szakaszban lévö koncepciós perekhez nem jött volna rosszul egy antiszemita szakértö, különösen, mivel a szovjet vezetésben is komoly hajlam mutatkozott a cionista ellenségkép újjáélesztésére. Ekkoriban került sor számos külföldi érdekeltség? cégeknél dolgozó állampolgár ill. a Joint magyarországi igazgatójának letartóztatására is. Bosnyák ezért majdnem egy évig az ÁVH "vendégszeretetét" élvezhette. Egy bizonyos miniszter utasítására, aki vele személyesen is tárgyalt (az iratokból a személy neve nem rekonstruálható) Bosnyák papírt és idöt kapott arra, hogy munkatervet készítsen zsidó témái kibontásához. A munkaterv imponáló, többéves programot tartalmazott: a (Bosnyák szellemi irányítása alatt) tervezett "Magyar Antifasiszta Intézet" keretein belül. Emellett Bosnyák "Az Államvédelmi Hatóság Tudományos Kutató Intézetének" felállítását és megszervezését is felajánlotta. Az imponáló tetterövel és alkotókészséggel rendelkező szerzöre azonban már nem volt szükség, Bosnyákot 1952. szeptember 7-én felakasztották. A kommunista rendszer maga is kitenyésztette azokat a szellemi bünözöket, akikre szüksége volt és akik néhány hónap múlva maguk láttak hozzá a zsidóellenes per megrendezéséhez."
"http://www.c3.hu/~szombat/h0203k.htm"
