Hi
bocsi ha beleugatok csak lenne nehany megjegyzesem:
A FI rele hivatalos neve hibaaram-vedokapcsolo
a befolyo es a kifolyo aramok kulonbseget meri es ha az eler egy megadott erteket (10,30,100,300 mA) akkor megszakitja az aramkort.
Vedovezeto nelkuli halozatokon is mukodik (mert a csak a kulonbseg szamit)
(fazison be nullan ki)
A kadban azert raz meg az aram mert hiaba a fold fele (vagy a nulla fele) a legkisebb az ellenallas de (itt van mindig a felreertes) az aram NEM CSAK a legkisebb ellenallas fele folyik hanem MINDENFELE amerre tud csak a legkisebb fele folyik a legtobb!! (meg a szigetelo anyag is vezet egy kicsit) A vizben is megy de ha a testeden is tud akkor arra is megy!!!
Ha ez eleg nagy akkor jol megmassziroz. (10mA mar eleg a kampohoz)
A kadat ha fembol van kotelezo lefoldelni (es mindig van rajta foldelocsavar)
Vizzel oltas: vizpermettel lehet oltani folyamatos vizsugarral tilos!!
(+ sajat: fogsz egy vodor vizet es vodrostul radobod a tuzre ugy sem raz)
(12 V-ot nyugodtan olthatsz vizzel az emberre halalos fesz hivatalosan 65V)
300 mA -es FI relet csak epitkezeseken szokas hasznalni otthonra 10 v 30 -ast erdemes kulonben elofordulhat hogy a kadban mar oszladozol de a FI rele meg nem erzekeli hibanak (pl 299 mA)
FI relé régóta van (Már az ókori görögök is...:).
Régen az érintésvédelemnek egy fajtája volt.
Ma nam az! Nem is kötelező. De kiegészítőként nagyon is ajánlatos használni (3 fázisú kb. 10000 Ft) a védővezetős érintésvédelmeknél.
Általában nem az van ráírva, hogy FI relé (ez csak szleng).
A szakember az első pillantásra látja, hogy van-e ilyen. Kell lennie rajta egy pici gombnak (Test), amelyet ha megnyomunk, szimulálja a hibát és levág. Ki kell(ene!) lenni írva mellé valami ilyesmi (kötelezően!): "Az áramvédelmi relét havonta egyszer a Test gomb benyomásával ellenőrizni kell!". Azt nem kötelező mellé írni, hogy az ellenőrzést követően a videók óráit kérjük újra beállítani, és az éppen számítógépező családtagok idegrohamait kérjük szakszerűen orvosolni.
Szvsz úgy általában nem ráz. Csak akkor, ha speciálisan úgy alakulnak a viszonyok, hogy az ember testén keresztül folyhat a legkisebb ellenálással. Pl. a kádból kiveszed a hajszáritót és az valami csoda folytán még nem vágta le a biztosítékot.
Csak csendben jegyzem meg, hogy mindenütt azt tanítják, hogy vizzel nem szabad elektromos tüzet oltani. Ez jól is van, mert laikusok egyébként se csináljanak ilyesmit.
Tűzoltók számára viszont vannak táblázatok, hogy
- milyen keménységi fokú víz
- milyen sugárcső átmérő
- milyen névleges feszültség
esetén milyen távolságra kell állni az oltandó berendezéstől.
Ez azon alapul, hogy egy készülékbe ugyanannyi áram megy be, mint ki.
Tehát mindkét oldalon mérik az áramerősséget (a fázison bemenőt és a nullán kimenőt.) (illetve a különbséget). Ha ez 300mA-nál nagyobb, akkor nem normásis helyen folyik ki az áram, ezért leold.
--------
|készü-|----------<<<<---------- fázis|
|lék |-------->>>---------- nulla (föld)
--------
Erről a FI reléről nem hallottam még. Ha 300mA-nél levág, akkor hogy működnek a háztartási berendezések? 300mA x 230V = 69W Akkor minden 70W-nál nagyobb teljesítményű fogyasztó lecspná. Hogy is van ez?
Ilyen FI relé mióta van?
Kötelező-e az újonnan épülő hálózatokba beiktatni?
Ha igen, mióta?
A régebben épült hálózatokkal mi van? Kerül-e oda is ilyen? Ha igen, mikor?
Jelenleg kb. a háztartások hány százalékában lehet FI relével is biztosított hálózat?
Hogy tudom megállapítani, hogy nálunk otthon van-e ilyen?
Na jó…. (a rosszabbik magyarázaton már túl vagyok, akkor jöjjön az igazi.)
Amennyiben (átlagos két ellenállás) párhuzamos kapcsolást üzemeltetem, akkor mind a két ágban folyik áram.
Ha a hajszárítóm "ellenállását" egy bármilyen (nagyobb vagy közel azonos) ellenállással párhuzamosan (a vízzel) kapcsolom (söntölöm), akkor ebben is fog folyni áram (méghozzá nem is kicsi). E párhuzamos ellenállás alakja és keresztmetszete igen változatos, ez nem zavarja az elektronokat abban, hogy bejárják azt. Ennek a vezető keresztmetszetnek része az áldozat teste is. Gondoljunk csak bele a régi egyszerű elektrosztatikus kísérletekbe. A töltések végigszaladnak a vezető(felületé)-n és "mindenütt" jelen lesznek.
Ha az érintésvédelmet szakszerűen csinálják meg, akkor a szabályok szerint a kádat "le kell földelni". Pontosabban ez azt jelenti, hogy egy un. egyenpotenciálú hálózatot (EPH) kell létrhozni, melyre a kádat is rákötjük, le is földeljük, illetve erre rá van kötve a hálózat nulla vezetéke és a védővezető (nullázó vezető) is. Így már rázhatna a hajszárító, azonban a baleset megtörténte ellen ilyenkor az áramvédő relét - közismertebb néven FI relét - kell használni. A FI reléből a legnagyobb áramú 300mA-es, és ha az adott esetben az emberi testen át a leföldelt kádba "félrefolyik" az áram, akkor a a FI relé tizedmásodpercek alatt lekapcsolja a hálózatot.
Má' miért rázna?
Ha a kezedbe adok egy vezetéket, az még nem biztos hogy megráz. Senki sem mondta, hogy be van dugva a konnektorba (hogy feszültség alá helyeztük, meg ilyesmi…). ;-)
"a kádon-vízvezetéken keresztül leföldelődjék" Azt hiszem nem nagyon jellemző a kádakra az, hogy csap van rajtuk, meg hogy műanyagból lenének. Így ezek általában nem szoktak érintkezni egymással. Egyébként nálatok ólomból vagy vascsőből van a szennyvíz elvezetés? Merthogy ez meg műanyag, és erre sem jellemző a vezetés. Továbbá a lefolyóknál sérülhet vagy zománchiányos lehet a kád anyaga. Azt hiszem, általánosíthatok hogy a kádak földeletlenek. (Mert még földelő csavar sincs rajtuk. ;)) )
Ezek után ezt az óriási fémlemezt (öntvényt) tekinthetem (ionizálásra alkalmas fémfelületnek avagy ) a kondenzátor egyik fegyverzetének, a másik felét adná a hajszárítód. És a kritikus pillanatban szegény áldozatunk ionáramlási útvonalba kerül. És még nem említettem a vízmolekula polarizált jellegét sem és azt, hogy nem desztillált vízben szoktunk fürdeni.
Nem hiszem, hogy levágja a biztosítékot, még ha a két vezetéket kézbe fogod, akkor is sokkal nagyobb az ellenállás (tehát kisebb áramerősség), mint bármelyik háztartási gépnek. A kismegszakító 5-15A-re van belőve, a szívmegálláshoz, ha jól emlékszem, 300mA elég..
Biztos vannak elvégzett kísérletek. Egy csomó krimiben a gyilkos így öli meg az áldozatát, ez valószínűleg ötletet adott már valódi gyilkosoknak is (vagy fordítva). A kriminalisztikai szakirodalomban kéne utánanézni.
Egyes vélemények szerint amikor a hajszárító a vízbe esik, akkor még nincs különösebb baj, mivel általában nem a kádban ülő emberen keresztül záródik az áramkör. Csakhogy az illető ilyenkor megijed: "jesszusom, belesett a hajszárító a vízbe!", és azonnal kikapja a hajszárítót. Ugyebár ha a vizes hajszárítót nedves kézzel vesszük ki a vízből, akkor már az áram nyugodtan záródhat a testünkön keresztül, és kampec. Tehát lehet, hogy okosabb ilyenkor a hajszárítót a vízben hagyni, és óvatosan kiszállni a kádból.
De nem tudom, végül is ki kéne próbálni, de ki az a hülye, aki ezzel kísérletezik?
hmm látom a poenkodás felé indult el a téma...
pedig érdemes elgondolkodni tényleg ráz-e(mármint úgy igazán vagy is halálossan )mert lehet a dolog nem több egy "modern mesénél".....
pl a biztosíték nem megy ki a lakásban?
+ pár éve volt egy nő aki megölte a saját lányát mert gyógyíthatatlan beteg volt(mármint a kis csaj)először azzal próbálkozott ,hogy a vízbe dobta a hajszárítót...de a dolog nem igazám müködött úgyhogy maradt a hagyományos vízbe fojtás
Nemcsak a hajszárító ráz, a fűnyír0 az veszélyesebb, mert amellett hogy megráz még össze is karc0lja az embert, ha működés közben beleejtik a fürdőkádba.
Ha beleejtjük a vízbe, akkor megráz. De miért? A vízbe lógatott fázis-vezeték érthető, mert a testünk nagy ion-tartalmánál fogva kisebb ellenállású, mint a víz, tehát az áram "szívesebben" halad át rajta, hogy azután a kádon-vízvezetéken keresztül leföldelődjék. A hajszárítóban azonban a nullavezeték a fázis mellett van, és az az áramnak még könnyebb útját jelenti, mint a kád földelése (rajtunk keresztül..) Nos?
