már lehet csoki és csipszes csomagolást is külön gyűjteni, de ezt egy bizonyos cégnek lehet leadni, ami cserébe pénzt ajánl fel különböző szervezeteknek.
Találtam a komposztálásról egy rövidke leírást is a neten, beteszem ide:
Komposztálás
Szerző: Bihariné dr. Krekó Ilona
A hulladékok között igen magas a háztartási hulladékok aránya. Ezek jelentős része szervesanyag vagy magas szervesanyagtartalmú. A komposztálással történő hasznosítás nemcsak az ártalmatlanítandó hulladékok tömegét, hanem a lerakóhelyek eredeti területigényét is csökkenti. Ugyanakkor ellenőrzött hulladékkezelést is jelent, a komposztált hulladék pedig felhasználható talajjavításra, a talajok tápanyag-utánpótlására, és így visszavezethető a biológiai körforgásba. A jól kezelt komposzt nem ártalmas az egészségre, tehát alkalmas arra, hogy a gyermekek megfigyeljék a szerves anyag hasznosításának ezt a módját, tágabb értelemben az anyag körforgását.
A háztartási hulladék negyede, harmada szerves eredetű. Mennyisége és minősége alapvetően az életmódtól és a fogyasztási szokásoktól függ. A fővárosban és más nagyvárosokban magasabb a szemétbe dobott szerves anyagok aránya, mint a kistelepüléseken. Utóbbiakban a kisállattartás és a hagyományos komposztálás felvevője ezeknek. Városi környezetben ma még minimális a szerves hulladék hasznosítása. A kertes beépítésű lakóterületeken gyakori a zöldhulladékok égetése, amelynek során rengeteg szerves anyag megy veszendőbe, és emellett az égetéssel járó füst hosszú időre beborítja a környezetet.
A biológiai hulladékkezelés egyik lehetősége a komposztálás.
A háztartási hulladék a szemét szervesanyag-tartalma sokféle. Ide tartoznak a konyhai zöldhulladékok pl.: a gyümölcs- és zöldséghéj, valamint a kávé- és teazacc, az elhervadt virág, a tojáshéj, a növényi ételmaradék, a kimerült virágföld, sőt még a haj, a növényevő kisállatok forgácsalomja is. A kerti hulladékok: tehát levágott fűkaszálék, gallyapríték, a lehullott lomb, a zöldségágyásból visszamaradt növényi részek, az évelők szárai vagy a felaprított fenyőfa, mind-mind komposztálhatók. Ezzel az eljárással a háztartási hulladék amit ma a köznyelv egyszerűen szemétnek nevez 25-30%-a "megtakarítható" a szemétszállítás és a természet számára.
A komposzt (latin eredetű szó, a "compositus", azaz "összetett" szóból ered) annál jobb, minél több szervesanyag-féleségből képződik.
"Komposztnak nevezzük azt a földszerű, sötétbarna színű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő környezeti feltételek mellett (oxigén, nedvességtartalom). A lebontás és az átalakulás eredményeképpen jól irányított körülmények között a talaj humuszanyagaihoz hasonló, nagy molekulájú szerves anyagban gazdag termék képződik." [1]
A komposztképződést befolyásoló tényezők:
A levegő, a levegőzöttség: a komposzthalom kialakításánál az oxigénellátást biztosítják a nyersanyagokba kevert szerkezetes elemek (szalma, különböző szármaradványok, felaprított fahulladék), a komposztálás folyamán pedig a keverés, az átrakással, és a különböző "szellőztetés".
A víz, a nedvességtartalom: ha kevés a nedvesség, nem indul be, illetve abbamarad a lebomlás, ha sok, akkor kiszorítja a levegőt a részecskék közötti terekből, és a korhadás rothadássá alakul. A mikroorganizmusok tevékenységéhez a kb. 40-50% nedvességtartalom a kedvező.
A tápanyagtartalom nagyon fontos, hiszen minél magasabb a kiindulási anyagokban, annál több lesz a termékben is.
A növényt felépítő kémiai vegyületek különösen a bomlási folyamatok sebességét befolyásolják.
A komposztálásban alkalmazott adalék- és segédanyagok hozzájárulnak a jó minőségű komposzt képződéséhez.
A komposztálás alapanyagai
Az előbbiekben felsorolt háztartási és kerti hulladékok.
ˇ A levelek, lombok gyűjtésénél figyelni kell a nedvességtartalomra. Jól komposztálhatóak a gyümölcsfák lombja, a hársfa, a kőris-, a nyír- és a juharfajok levelei. A bükk, a tölgy, a dió, a gesztenye levelei lassabban bomlanak. A tölgy, a kőris, a nyár levelei sok csersavat tartalmaznak, ezért célszerű meszet adni a komposzthoz.
ˇ A fűnyesedék nedvességtartalma frissen vágva túl nagy (80% feletti), ezért szárítva, vékony rétegben tegyük a komposztba, takarjuk be kevés talajjal!
ˇ A faforgács, a faapríték a szerkezetbiztosítás szempontjából a legfontosabb. Száraz, lassan lebomló, stabil nyers szerves anyag. A C/N (szén/nitrogén) aránya tág. Kedvező hatású a háztartási, konyhai hulladékokhoz keverve, kb. 20-30%-ban.
A komposztanyagok kezelésének "szabályai"
ˇ Minden zöld, illetve szerves hulladékot felaprítva (hüvelykujj nagyságúra) tegyünk a komposztba.
ˇ Gyűjtsük külön edénybe a konyhai zöldhulladékot, s hetente legalább 2-3 alkalommal ürítsük ki.
ˇ Ne tegyünk a komposztba:
- nehezen vagy egyáltalán nem lebomló anyagot, pl.: nejlonzacskót; veszélyes háztartási hulladékot (elhasznált sütőolajat, porszívó gyűjtőzacskóját, ele-met, stb.);
- csontokat - vagy csak kisebb darabokban. Bár magas ásványi tartalmuk jó a komposztnak, nehezen, hosszú ideig bomlanak, és vonzzák a legyeket;
- fertőzött, beteg növényi részeket, mert esetleg továbbfertőzhetünk az innen kikerülő komposztfölddel;
- a húsevő állatok alól kikerülő almot a fertőzésveszély miatt;
- forgalmas utak mellett vágott füvet magas nehézfémtartalma miatt.
ˇ A lehullott lomb lassan komposztálódik, ezért célszerű egyenletesen elosztani, pl.: fűnyesedékkel, konyhai hulladékkal keverve.
ˇ Fahamut kis mennyiségben adagolva, egyszerre legfeljebb 2-3 kg/m3-t adagoljunk bele, szintén jól elkeverve.
ˇ Ételmaradék, romlott étel - bár nitrogénben gazdag -, csak akkor kerüljön a komposzthalomba, ha kósza állatok nem juthatnak hozzá. Húst a legyek miatt semmiképpen se tegyünk bele.
A komposzt élőlényei
ˇ A talajlakó kisállatok: közülük legfontosabbak a gyűrűsférgek, a százlábúak, az ezerlábúak, az ászkák, a pókok. Nélkülözhetetlenek a szerves anyagok lebontásában.
ˇ A mikroorganizmusok igen tevékeny talajlakó szervezetek. Négy nagy csoportjuk - a baktériumok, a gombák, a sugárgombák és az algák - végzi a nyers szerves anyagok lebontását.
ˇ Egyéb kis állatok, például:csigák, gyümölcslegyek is találhatók a komposztban, amelyek azonban nemkívánatosak.
Többféle komposztálási eljárás terjedt el. Például: az ún. prizmákban, a tárolóedényekben történő és a silókomposztálás.
ˇ A prizmás komposztálás esetén a kellő mennyiségben összegyűjtött szerves hulladékot a szabad talajfelszínen kisebb halomba rendezik és úgy érlelik.
ˇ A silókomposztálásnál ugyanakkora helyen, jóval magasabb rétegben helyezik el és érlelik a hulladékot.
ˇ A tároló- és gyűjtőedények több típusa ismert. Készen is lehet vásárolni, de készíteni sem lehetetlen. Készíthetünk acéldrótfonatból, fából, fából és alumínium profilelemekből, hasznosított műanyagból. A komposztáláshoz különböző gépekre és szerszámokra van szükségünk. A kézi és motoros fazúzó- és őrlőgépek a komposztálás sok fontos adalékanyagának előállítására alkalmasak. A szerszámok (vasvilla, lapát, gereblye, öntözőkanna, komposztrosta) a komposzthalom kezelésének nélkülözhetetlen kellékei.
A komposztálás munkaidőigénye nem túl nagy: napi gondozás és ellenőrzés 5 perc/nap; a gyűjtőtartály kiürítése 30-60 perc/2 hét; a siló vagy prizma megkeverése 12 óra/2 hónap; a komposzt felhasználása 2x4-8 óra/év.
A jó minőségű komposzt sokrétűen alkalmazható, az adott célnak megfelelő mennyiségben, bizonyos időnként és módon.
ˇ Zöldségeskertben: humuszellátás, 3-5 kg/m2; minden második évben; a felszínen bedolgozva;
Ez a szerves hulladék megsemmisítő... szóval mi is ez? Valaki tudná részletezni? Régen talán konyhamalac néven futott, jól tévedek?
A "konyhamalac" nem más, mint egy daráló, amely felaprítja a háztartási szerves hulladákot, és a lefolyón keresztül megy a városi csatornahálózatba. Amerikában nagy divat ez. Magyarországon a 80-as évek végén kezdték el forgalmazni, de nem terjedt el. Nem igazán jó megoldás a háztartási szerves hulladék kezelésére. Egyrészt túlterheli a csatornahálózatot, növeli a szervesanyag tartalmát. És ami külön gond, hogy a felaprított hulladékot a szennyvíztisztítóknak kellene feldolgozniuk.
A "hulladék megsemmisítése" egyébként sem jó szó. A hulladék anyag. Ezt nem megsemmisíteni kell, hanem átalakítani, feldolgozni.
A szerves hulladékot legjobb komposztálni. Az eljárás nem más, mint a mezőgazdaságban is alkalmazott komposztálás, a kapott anyag használható a talaj javítására.
Magyarországon sajnálatos módon eléggé ismeretlen ez az eljárás, de pl. Nyugat-Európában rendkívül népszerű. Ezzel az eljárással a háztartási hulladék jelentős része helyben feldolgozható. Mivel nem kell elszállítani, csökkenti a szemétszállítás költségeit. A komposztálással ráadásul oda kerül vissza a szeves anyag, ahová való, vagyis a természetbe.
A háztartási szerves hulladékok komposztálásához ma már kompakt, könnyen kezelhető komposztáló-berendezéseket gyártanak. Sajnos a magyarországi helyzetet nem ismerem, ott még nem találkoztam vele. A témával foglalkozó magyar nyelvű szakkönyvet viszont már láttam.
Ha valaki ismer olyan helyet Magyarországon, ahol komposztáló-edény kapható, akkor írjon!
A kicsi fekete körkörös nyilak között olvasható számok jelentése a következő, ha nincsen aláírva, hogy PET, PS, HDPE, stb:
1: PET Polyethylene Terephthalate:
(általában az üdítősüvegek, de más is lehet ilyen)
2: HDPE High Density Polyethylene
3: PVC, PVB, EVA Vinyl Recycling
4: LDPE Low Density Polyethylene
5: PP Polypropylene Recycling Polypropylene (pl. margarinos dobozok)
6: PS Polystyrene; GPPS, HIPS, EPS Foam (pl. joghurtos, tejfölös, kefíres poharak)
7: Egyéb: Polycarbonate, Acrylic, ABS vagy vegyes műanyagok
Ha szám nincsen bele írva (vagy a szám helyett nincsen a mögötte lévő betűk, PE, PS, stb), akkor önmagában nem újrahasznosítható, annak ellenére hogy ott vannak a nyilacskák. :(
A papírgyűjtő konténeknél feltüntették, hogy papír üdítős dobozokat ne dobjanak bele.A műanyag tartályokba kérik, hogy étolajos, tejfeles, vegyszeres műanyag flakont ne dobjanak be, csak tiszta üdítős műanyag flakont.stb
Hello mindenkinek!
Ezt az idézetet az FKF honlapján találtam, elvileg a miskolci tartályokon van feltüntetve. Amit itt olvastam, azaz
-papír tejes(vagy más üdítős) dobozt semmiképpen se dobjunk papírgyűjtőbe, mert az nem csak papírt, hanem esetleg alufóliát, műanyagot is tartalmaz. Az ilyen papír nem újrafeldolgozható.
Ami a műanyagot illeti, a joghurtospohár, a tejespohár, a margarinos doboz olyan anyagból van (PS), ami nagyon hamar elbomlik (szándékosan sok öregítőszereket tesznek bele), viszont így nem lehet újrafelhasználni. - de ez csak az én véleményem.
Amúgy én és ismerőseim rengeteg fórumon próbáltam már kicsikarni egy tájékoztatót, hogy adjanak tájékoztatót, mit lehet és mit nem, de semmilyen válasz nem érkezett.
Többek között ismerősöm már írt az FKF-es fórumba - amit utána többen is megerősítettek -, én pedig a a HUMUSZnak írtam egy levelet, kérve, hogy írjanak részleteket erről, mi újrafelhasználható, mi nem, stb. stb. Mégcsak válaszra sem méltattak. Vagyis egy kicsi levelet írtak, de érdemi információt nem kaptam. Én a humuszban - egy környezetvédő szervezetben - nagyot csalódtam, azt hittem, hogy ők elszántan a környezetet védik és teljes ledülettel ezen cél mellett vannak, dolgoznak, segítenek.
Csupán ezért sem értem, hogy egy átlagember tanácsot kér tőlük nemes cél érdekében, ők meg magasról *nak az emberre.
Egy kics olvasmány, akit komolyabban érdekel:
ennek a 12. oldalán vannak infok.(700 KB)
http://www.tetraalap.hu/kisokos.pdf
Amit tudok. Tejes dobozt, konzerves dobozt, ezek szerint a joghurtos dobozt is el kell mosni. Ha nejlon zacsiban viszed a pl. papirokat, azt nem szabad bedobni együtt a papirok közé, mert a zacsi nem papir.
Garancia: nincs.
Viszont van utánszelektáció, tehát az általad szelektált szemetet még mások kiválogatják.
Én valamit nem teljesen értek. Minden reklám, ami a szelektív hulladékgyűjtésről szól (nem Mo.), úgy indul, hogy anyuka 3 nejlonzsákba rakja a szemetet. Kérdés: a kukánál egyesével kiszedegetem mondjuk a műanyag joghurtosdobozt? Vagy már eleve elmosva dobom ki? A zsacsit meg viszem vissza a további szemét gyűjtésére?
Ez a szerves hulladék megsemmisítő... szóval mi is ez? Valaki tudná részletezni? Régen talán konyhamalac néven futott, jól tévedek?
Egyébként mi lenne a garancia, hogy "kedves" emberek direkt nem dobálnának-e másféle szemetet az adott tárolóba? Persze tegyük föl, hogy a feldolgozás szelektív és nem egy és ugyanazon szeméttelepre kerül a szétválogatott szemét. A szétválogatott szemetet vki ellenőrzi?
van az FKF honlapján a szelektív hulladékgyűjtő szigetek címei, kerületenkénti bontásban!
Én pl. csütörtökön kezdtem neki a szelektív hulladékgyűjtésnek, miután egy bedobott FKF-es szórólap szerint nem messze tőlem telepítettek szelektív hulladékgyűjtő konténereket.
Többek között ezt felejtettem el mondani, hogy először tán a közterületfenntartóknál kellene kezdeni a "továbbképzést", mert hogy várják el tőlünk, eccerű hazánkfiai és lányaitól, hogy tudjuk miről van szó, ha őket sem érdekli?? Na most kezd elmenni a kedvem...
A FKFV Rt honlapján csak a hulladékgyűjtő udvarok vannak feltüntetve, azokból sem mind. Úgy sejtem, hogy kb 1 éve nem frissítették az adatbázisukat. Használtelem gyűjtő konténerekől állításuk szerint nincsen címlistájuk. (kérdezem: akkor honnan tudják, hogy honnan kell összeszedni?)
Amugy hajrá, legyen mindenki lelkes, mert én is az voltam.
Azt hiszem erősebben kellene propagálni, mint eddig. Kiraktak egy(!) szines tájékoztatót a ház bejárati ajtajára, hogy mit kell tenni a sárga, a kék, a zöld... stb szinű konténerekbe. Ennyi.
A kerülethez tartozó lapban pedig olvastam egy kisebb cikket arról, hogy szemétgyűjtő szigeteket szeretnének kiépiteni 1 éven belül egy megállónyira minden háztól. Egy sziget 4 db kukát jelentene, ami 10m2-t foglalna el. Nem lehetne belenyúlni (hajléktalanok) és zárt láncban történne az üritésük.
Az hogy Tatabányán jól müködik erős tulzás! A város tele van elhajigált szeméttel. Konkrétan az én egyik szomszédom is áttért a szelektiv gyűjtésre: a borosflaskát az ablakon dobja ki a csikket meg a lépcsőházba.
Ugyan nem szorosan tartozik ide, de van pl. ez a járdatakarítógép, amivel végig szoktak menni a járdákon. Hát nem tudom ezt ki tervezte vagy hogy kéne működnie, én gyalog járok mindennap dolgozni és nagyjából látom az eredményét. A dolog úgy néz ki, hogy ha van egy nagy darab kutyasz.r a járdán, akkor ez a gép jól szétkeni az egészet, több négyzetméteres területre. Azelőtt csak arra kellett figyelni, hogy az ember ne lépjen bele, most meg gyakorlatilag alig tud nem bele lépni, mert teljesen szét van "mázgálva" a járdán. Nagyon "praktikus", biztos jó sokba került.
Engem inkább az érdekelne, hogy mi lesz pl. a műanyag palackokból?
Egyszerű. Feldolgozva is műanyag lesz, általában valamilyen ipari célra, azaz palackot mégegyszer nem gyártanak belőle.
A műanyagok gyűjtésével az a gond, hogy többféle műanyag van forgalomban. Nem elég csak a műanyagokat külön rakni, azokat még fajta szerint is válogatni kell, mert más-más technológia szükséges a feldolgozáshoz. ejlettebb országokban egyébként a műanyag dolgokon fel kell tüntetni az anyag pontos fajtáját.
A múltkor kifaggattam egy autós kukást, aki a szelektív gyűjtőkből szedi össze a szemetet. A konténerből (papír-műanyag-üveg) kiemeli egyenként a zsákokat, majd a kocsi tartályában összeönti a szétválogatott szemetet a többivel. Elmondása szerint ürítés után a szemét szalagra kerül, ahol ügyes kezek szétválogatják.
Engem inkább az érdekelne, hogy mi lesz pl. a műanyag palackokból? A papír, üveg, komposzt - el tudom képzelni.
EU-s országokban sem mindehol bevett gyakorlat ám a szelektív szemétgyűjtés! (legnagyobb meglepetésemre) És ott sem mindenhol szedik össze a kutyagumit.
Nálunk Szegeden és környékén működnek hulladékgyűjtő udvarok. Itt csak szelektíven rakhatod a hulladékod a konténerekbe. (papír,műanyag,üveg,fém,építkezési,komposzt,vészélyes,vegyes)
Ez így nagyon frankó. Mondhatnám majdnem EU szintű. A baj csak annyi, hogy az ott felügyelő személyzet szerint a hulladék nagy része (veszélyest kivéve) mind 1helyre kerül (szeméttelep. Akkor minek szétválogatni??? Kit akarunk becsapni??? Nem lehet ennyi strucc ebben a kiba**ott országban?!? :(((
>Portu Géza!
Az olajat műanyag kannában tároljuk, van itthon 5 és 10 literes -a napraforgó-olaj amúgy is kapható 5 literes kiszerelésben, tehát azt fel tudod használni. Ha összegyűlt, neked kell elvinni a gyűjtőbe. Valamilyen veszélyes hulladéknak számít (főleg a személyautóból való). A kutyagumi már fejtörést okoz- legelső lépesként össze kéne szedni, és bedobni a kukába. A Wesselényi utcában VII.ker, van külön kutya-kuka. (én kertvárosban lakom, de ha a szomszéd előtti árokba tojt a kutya, azt is összelapátolom) Továbbá a belvárosiak felelőssége lenne, hogy legalább ne a járda közepére tojjon a kutya- hanem mondjuk lefolyóra, vagy ilyesmi. Egyébként úgy vettem észre-mivel sokat járok a belvárosban, hogy minél nagyobb a "termék", annál biztosabb, hogy otthagyják a járda közepén!
Kíváncsi vagyok: az EU-s kutyák+gazdáik hogy intézik ezt?
Asszem nem lesz könnyű dolguk azoknak akik szeretnének 2005-re valami fejlődést szelektiv hulladék téren. Hiába jár elől pár ezer ember jó példával és leküzdve lustaságát levinni a szemetet, asszem nem nevelődik a nép.
A kicsi konyha télleg nem jó, de nézd azt hogy a papir, a fém, a műanyag és az üveg hulladék nem rohad és nem büdösödik, igy csak a szervest kell levinni, igaz a többit tárolni kell.
Láttam tv-ben hogy Ausztriában ha egy macskaeledeles dobozt nem elmosva dobnak ki, annak utánajárnak kié és irtózatosan megbüntetik.
Az olajról jut eszembe! Amiben sütöttél és mondjuk nem öntöd a lefolyóba, akkor az melyik szemét közé tartozik? Felteszem, hogy valamilyen edényben tárolod, hova kell dobni?
És egy másik dolog: Magyarországon a kedves kutyatulajdonosok még addig sem jutottak el, hogy a k.szart összeszedjék az ebek után. És az melyik szemét közé tartozik? Bár időnként jól beledörgölném a gazdik orrát, de ez más téma.
Ezzel csak az igénytelenségre próbáltam utalni.
Egy másik topicon már felvetettem, milyen jó volna a sokemeletes házaknál kezdeni a szelektív gyűjtést, hiszen pár konténerrel több száz ember számára lehet biztosítani a lehetőséget.
Aztán visszakérdeztek, hogy vajon élnének-e vele?
Na ja. Aki még zsákba sem önti be a szemetet, attól mit várjunk? Kiballag a vödörrel a szemétledobóba, beleönti a mocskot, lebillenti, és ettől kezdve a dolog már nem az ő problémája. Hogy ez valahol landol, ahol aztán további élete is van? Ugyan kérem, az őt már nem érinti.
Azt is nehezen bírom elképzelni, hogy itthon, a kutyaólnyi konyhámban áll 5-6 szemetesedény, mindegyikben más gyűlik. Aztán a szemét levitele abból áll, hogy - ugye két kezem van - fordulok hármat lifttel - vagy gyalog, ha sportolni akarok - innen a kilencedikről, és mindent beburogatok a helyére. Persze lehet, hogy elszánnám magam, de a többiek?
Sziasztok! Én csak a XVI.kerületi tapasztalatomat tudom megosztani veletek,de ez is érdekes. A kerületben 1 szelektív hulladékgyűjtő működik, de ode már inkább nem viszünk semmit. Van egy unott fejű öreglány, aki mindig nyávog, hogy milyen nehéz munka ez amit csinál (nyáron annyit napozik meló helyett, hogy feketére sült), kábé semmit mutat meg, ogy mit-hova kell tenni pontosan. Tehát, miután ezt meguntuk -mert miatta nem adjuk fel a szelektív gyűjtést- a XIV.kerületi, Füredi úti gyűjtőbe (a Körvasút sornál) vittük a szemetet. Itt nagyon rendesen, pontosan magyarázta el egy hölgy (aki szintén nem volt már fiatal, de nem nyavalygott), hogy milyen szabályokat kellene betartani. Elvileg 1 háztartás 1 évben 20 liter fáradtolajat (autóból valót) adhat le összesen. Mivel nálunk 2 autó van, és a család használja is rendesen- ez a 20 liter nagyon hamar összejön. Ja, és a telepen egyetlen darab, kb 50 literes kanna van, amit jó esetben hetenként cserélnek ki. Vagyis utána lehet számolni: nekem éppen szerencsém volt, hogy eddig mindig leadhattam az olajat - ami az egyik leginkább környezetszennyező dolog. Szerencsére a használt étolajat nagyobb hordóban gyűjtik, ott nem ilyen vészes a helyzet. Biztos, hogy Budapest ivóvíz-ellátásának is jót tenne, ha az emberek nem a lefolyóba öntenék az olajat (ami büdös és dugulást is okozhat), akkor a szennyvíz sem lenne olyan olajos, tehát könnyebb lenne tiszítani. Én örülnék, ha tiszta víz folyna a csapból(ami nem irritálja a bőrt), és nem olyan, ami inkább a tejhez hasonló fehér színű a sok klórtól. Üdv.
Nem nagyon mélyedtem még bele ebbe a témába, de nem vagyok lusta és fontosnak tartom, hogy 10-15 év múlva ne nyakig járjuk a mocsokban, igy veszem a fáradtságot, hogy utána nézzek valami olyannak, amitől én is jobban érzem magam és belefér a napi rutinba.
Nem minősitem az emberek hozzáállását, félelmetes, hogy Ausztriában ez teljesen természetes és nem gond, hogy 4-5 kuka van otthon.
Azt szeretném tudni egészen pontosan, hogy mit hogy kell szelektálni. Értem pl, hogy a cigisdoboz papir, de a celofán rajta már műanyag hulladék. Vagy hogy a tejesdobozt ki kell mosni mielőtt megy a papirok közé.
Budapesten léteznek ún. hulladékudvarok, ahol egyes szelektíven gyűjtött hulladékfajtákat el lehet helyezni. Elsősorban azokat, amelyeknek a feldolgozása Magyarországon is megoldott. Pl. papír (színes, karton, vegyes, stb.), műanyagpalack, elemek. Ezzel nagyjából ki is merül az udavrok által befogadott hulladékfajták választéka.
Persze már az is nagy haladás lenne, ha az emeberek többsége használná. A fő probléma velük, hogy kevés van belőük, kerületenként - jó esetben is - egy darab. Általában a város nehezen megközelíthető helyein, távol a forgalmas helyektől. Ez egyből magyarázatot is ad arra, hogy miért használják csak a megszállottak. (Én pl. papír, műanyag palackot sohasem dobok a szemétbe, ha összegyűlik otthon egy nagyobb mennyiség, akkor elviszem a hulladékudvarba. Nekem annyi szerencsém van, hogy időnként útba esik.)
A komposztálás Magyarországon sajnos gyerekcipőben jár. Az emberek többsége nem is hallott a technológiáról. Pedig ha megnézzük az átlagos háztartási hulladékot, akkor látható, hogy annak fele-harmada szerves hulladék. Ha ennek a komposztálását helyben megoldanák, akkor ennyivel csökkenne az elszállítandó hulladék mennyisége, ami végsősoron pénzben mérhető megtakarítás lenne. Ezt már akár egy kisebb lakóközösség (társasáház, utca) is megszervezhetné, csak ma még sajnos mindenki nyűgnek tarta.
Bár nem vagyok egy nagy EU párti, mégis igazad lehet, hogy a szelektív hull. gyűjtésben ez hozhat megoldásokat. Persze az igazi megoldás az lenne, hogy, ha kevesebb szemetet gyártanánk (körny.barát és minimál csomagolóanyagok, nejlonzacsik és eldobható flakonok megszüntetése, eldobható papírpelenkák környezetbarátosítása és komposztálhatósága)
Vácon a szel. hull. gyűjtés botrányos. A felelős OTTO kft. csak elvben foglalkozik a dologgal. A három külön, helytelenül használt konténert (az egész város el van látva vele, felirat és haszn. utasítás nélkül)egybeöntve ürítik, színes üveg, fehér üveg, papír.
Én rendületlenül, már csak a saját szórakozásomra gyűjtök mindent külön, amúgy teljesen értelmetlenül. A komposztot hetente visszük ki a Duna-part nem parkosított részére, mindig máshova, ahol a csigák egy-két nap alatt megeszik.
Miskolcon már évek óta működik a szelektív hulladékgyűjtés. A majdnem 200 ezer lakosú városban 1, azaz e g y helyen lehet leadni a hulladékot, a METRO áruház melletti gyüjtőkben.
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Vagy tud valaki más helyet is? Tőlem (Diósgyőr városrész) pl. 15 km-re van a METRO.
Ez az összeöntés egy szelektiv hulladékgyűjtésére büszke multinál is volt :)
A használt pc-t nem lakosság mennyiségben ipari égetőbe lehet küldeni, jó pénzért megsemmisitik. Egyszerűbb ha beviszed egy PC bizományiba, ahol nem kérnek tárolási dijat :)
És egy példa, hogy néha nem csak a lakosság a hibás: egy magyarországi kisvárosban kihelyeztek két hatalmas üvegkonténert egy közért elé. Egy zöldet és egy fehéret. Nem irták rá mire való, igy hónapok múlva is üres volt. Viszont a lakók felháborodtak, hogy mi az a két rusnyaság ott...
