Vannak akadémikus pedagógizáló nyelvészek, akik a beszédben is a helyesírást keresik, lesik, mikor LY, vagy J... hangot is ejt, sőt időnként nyelvújítják, és mások írásában máris a hibákra ájulnak el, nem a mondanivaló lényegén.... :)
"Igaz, nem tudom mi a foglalkozásod, van-e valami szakirányú nyelvészeti végzettséged, de bármelyik önjelölt "nyelvész" hülyeségét képes vagy magadévá tenni, azt tudom."
Ha valaki úgy terjeszt áltudományt, hogy közben nyelvészeti végzettsége van, akkor nem büntetik meg, nem csukják le, de a tudományos közösség kiközösíti.
Hogy mit gondolsz, mikor még egy óvodás gyermekre is kénytelen vagy hivatkozni?
Javaslom a nyelvészek ismereteinek a tanulmányozását.
Igaz, nem tudom mi a foglalkozásod, van-e valami szakirányú nyelvészeti végzettséged, de bármelyik önjelölt "nyelvész" hülyeségét képes vagy magadévá tenni, azt tudom.
Sokkal több a hasonlóság a nyelvek között, mint azt hisszük, mert egy tőről fakadnak.
Megmondom neked, mi az ami minden nyelvben közös.
Fonémákat (hangokat) tartalmaznak.
A jelentést szavak hordozzák.
Az egymás melletti szavak viszonyait vagy ragok, vagy különálló összekötő elemek (pl. elöljárók, névutók stb.), vagy pedig a szavak sorrendje határozza meg.
De! Olyan "hasonlóság" nincs, amely azt mutatná, hogy minden nyelvben kimutathatóan egy ősi nyelvből származnak szavak. (ez alól talán az amolyan mama, papa, itt, ott féle talán ősi elemek jelentik a kivételt, amely sok nyelvben nagyon hasonló, de ezek külön is kialakulhattak akár)
De a gyöknyelvészek által szorgalmazott kör - circle - круг féle megegyezések áltudományosak, mert nem utalnak közös eredetre, csak össszevissza, rendszertelen hangmegegyezésekre (itt pl. egyedül a k hang, vagy még az se egyezik)
"Az eurázsiai nyelveknek egyetlen közös ősük van."
Egyrészt egy rossebet.
Másrészt viszont minden nyelvnek egyetlen közös őse van, valamikor fél-egymillió éve afrikában elkezdtek rövid hangutánzó szavakkal beszélni az őseink. De ez annyira régi, hogy a nyelvészetben a még kutatható rokonságok szintjéig mennek csupán vissza, és azokban az eurázsiai területen van a baszk, van az indoeurópai, van a türk, van a finnugor meg van a sémi. Hogy ezek még régebben hogyan váltak el egymástól, az már kutathatatlan.
És még egy megjegyzés az @elterito által kinevetett vérlaikus nyelvészkedésedhez: nem a szavak hangalakja számít a rokonságnál, mert a nyelvészet nagyon jól ismeri a hangalakváltozás jelenségét. (Meg a szavak jönnek-mennek, csereberélődnek a kapcsolatba került nyelvek között!). A rokonságnál a nyelvtan számít. Az mutatja meg, hogy mely nyelvek származnak egy közös nyelvből.
Csakhát a nyelvtanhoz semmit sem ért az átlag fórumvitéz laikus gyöknyelvész.
A cornwall magyarul korona fal. Az angol wall szó egyébként a magyar fal szó kiejtési változata csupán.
Nem elhanyagolható, hogy a korona szó magyarul képzett alakban van az idegen nyelvekben!
"Mi e szó elemzését illeti, ha egész külső alakját veszszük, képzésére hasonló a borona, marczona, hadona, katona, csatona, babona s. tőbb szókhoz; ámbár pedig a latin corona, s hellen korwnh szókkal mind alakra, mind fogalomra tökéletesen egy, azért magyar eleme is tagadhatatlan, miután gyöke kor, hangváltozattal kar, kör, kur, kűr száznál többre menő magyar szavainkban hasonló vagy rokon értelemmel bir." (Cz-Fo)
""A finnugor eredetű *kere ’abroncs, karika’ szóból ered. A kerek viszont a *kerä- alakú finnugor szóból származik, mely egyfelől ’kerek, forgó’, másfelől ’forog, kering’ jelentésű lehetett. ""
Ezt a gigantikus baromságot már egy óvodás gyerek sem hiszi el.
A legkülönbözőbb nyelvek tele vannak a kör szó változataival.
"A „Szent Titulus” (Titulus Crucis), Jézus keresztfájának felirata 325-ben bukkant fel, amikor Szent IlonaI. Constantinus római császár édesanyja Jeruzsálemből ereklyékkel tért vissza Rómába, köztük a Szent Kereszt állítólagos feliratával is. A későbbiekben templomot alapítottak Rómában, amelyet 1496-ban szenteltek fel Santa Croce in Gerusalemme névvel, ahová a Jeruzsálemből hozott ereklyéket elhelyezték.
1995-ben Maria-Luisa Rigato egyháztörténész kapott engedélyt az ereklye vizsgálatára. A fontosabb adatok szerint egy diófa tábláról van szó, ami 25 cm hosszú, 14 cm széles és 2,6 cm vastag, valamint 687 gramm súlyú. 1998-ban vizsgálta először a tábla feliratát a Michael Hesemann és Maria-Luisa Rigato által vezetett paleográfus csoport, amelyben három izraeli tudós is benne volt. A legfontosabb megállapításuk az volt, hogy a táblán három nyelven ugyanaz a szöveg szerepel, mégpedig a felső sorban héberül, középen görögül, alul pedig latinul. Valahogy így:
ישו נצר מ מ - arámi
(IEΣOYΣ?) ΝΑΖΑΡΕΝΥΣ Β(?) - görög
(IES?)US NAZARINUS RE(X?) - latin
Az arámi szöveget Rigato asszony így rekonstruálta: „Jesu nazara m m”, amelyben a két „m” valószínűleg az arámi „malkekem” szót is jelölheti, amely kontextusban a felirat annyit jelent: „A nazarenus Jézus a TI királyotok”, ezzel kicsit azt sugallná nekünk, hogy a zsidók akarata ellenére Jézus tényleg a királyukká válhatott. Újabb radiokarbon vizsgálatok szerint a tábla a 10-12. század környékén készülhetett, de valószínű, hogy hiteles másolata lehet az eredeti keresztfeliratnak."
Amennyiben egy ilyen (milyen nevű is) férfit kivégeztek, és talán valaki még egyszer fel is kente valamiért:-)
a keresztény szó a magyarban végső soron a görög Χριστός [chrisztosz] szóból ered, melynek eredeti jelentése ’felkent’, és az Újszövetségben Jézusra használják (bevett magyar alakja Krisztus). A vallás neveként ez a szó terjedt el szerte a világban, tehát várható, hogy több nyelvben is [chr], [kr] kezdetű lesz a szó, vagy a magyarhoz hasonlóan egy magánhangzó beszúrásával, esetleg elétoldásával változik meg az alak. Ebből a szempontból érdemes átnézni a Wikipédia Kereszténység szócikkéhez kapcsolódó idegen nyelvű oldalakat, és láthatjuk, hogy az esetek túlnyomó többségében a vallás neveként egy Krisztus nevével alkotott szó vagy szókapcsolat szerepel.
A latin [ch] híján a szókezdő mássalhangzót [k]-val helyettesítette. Pusztán véletlen, hogy [kr] hangkapcsolattal kezdődött a ’kereszt’ jelentésű latin szó is: crux [kruksz]. Ez aztán elterjedt a germán és a szláv nyelvekben, és persze megmaradt az újlatin nyelvekben is, ezekből pedig tovább is terjedt: a szlávból került a magyarba is. Természetesen az nem véletlen, hogy a szó így elterjedt, és összefügg a kereszténység terjedésével, és így az sem véletlen, hogy a ’kereszt’ és a ’keresztény(ség)’ jelentésű szavak hangzása annyi nyelvben összecseng. Ennek hátterében azonban nem valamilyen misztikus jelenség áll, hanem a latinban bekövetkezett véletlen. A korai kereszténység szempontjából sokkal fontosabb görögben például egyáltalán nem hasonlít: σταυρός [sztaurósz] ’kereszt’.
Nem "jezus" hanem Yeshua Bar-Yossef-(később felvette a Bar-Yossef helyett a "h'nocri=aki istent hallgatja jelzőt).
Yeshua felett latinul,aramiul-(ez volt az anyanyelve)-es gorogul volt irva!
latin:
IN NASAREE IESHVA REX IVDAEORVM.
arámi:
YESHUA H'NOCRI MELEKHA H'YEHUDIM. /Yeshua Hanotsri Wemelek Hayehudim héberül ... azonban figyelembe kell venni, hogy a héber, ellentétben a latin írásmóddal, jobbról balra ír).
görög:
ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων Itt mi is neve? (azért eredetiben:-)
Egyes keleti ortodox ábrázolásokon, a feszületeken kis eltérés jelenik meg. Az INRI betűk helyett más alak jelenik meg, mivel a görög szöveg (Iésous o Nazóraios o Basileus tón Ioudaión) szerinti rövidítés INBI.
Az evangéliumokból a következőket tudjuk meg:
Márk evangéliuma 15, 26: „És elítélésének okát így írták fel: 'A ZSIDÓK KIRÁLYA' (ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων).”
Lukács evangéliuma 23, 38: „Feje fölé egy görög, latin és héber nyelvű feliratot tettek: 'EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA' (ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων οὗτος).”
Máté evangéliuma 27, 37: „Feje fölé táblát tettek, amelyre elítélésének okát írták: 'EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA' (οὗτός ἐστιν Ἰησοῦς ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων).”
János evangéliuma 19, 19: „Pilátus pedig feliratot is készített és a keresztre szegeztette. Ez volt az írás: 'NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA' (Ἰησοῦς ὁ Ναζωραῖος ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων).”
Az egyik apokrif evangéliumban is említik a feliratot: „Amikor felállították a keresztet, ezt írták fel rá: 'EZ IZRAEL KIRÁLYA'.” (Péter evangéliuma - Kapitánffy István fordítása)
"A kör szó elvonással született a körül, körös-körül, környék szavakból – bár feltételezhető, hogy önálló szóként régebben is használatos volt, de kihalt. A finnugor eredetű *kere ’abroncs, karika’ szóból ered. A kerek viszont a *kerä- alakú finnugor szóból származik, mely egyfelől ’kerek, forgó’, másfelől ’forog, kering’ jelentésű lehetett. "
