Nem vagyok jó fikcióban, tehát nem idézek, de: '86-'90 között jártam gimiba, a töritanárunk egy meggyőződéses kommunista volt, az utolsó fél évben a töriórákon velem + még három társammal folytatott állandó párbeszédet a folyamatban lévő rendszerváltásról, a napi politikai helyzetről stb. Nyilvánvaló volt, hogy sokban ellentét volt köztünk (diákok) és közte, sőt akkor még kicsit radikálisabb (forrófejűbb) is voltam.
Ja, mi vitázó diákok mind pengén tudtuk a töri anyagot, de ő sem próbált ezért szívatni minket, teljesen korrekt volt, és sokban árnyalta a '48-'90 közötti történelemről bennünk élő képet. A dolog tehát működik, ha olyan a tanárember. Az viszont, hogy a balos szavazók gyerekeit külön ültetem és dolgozatot íratok velük (volt ilyen), azt örökre eltiltással díjaznám. Az ilyen nem tanár, hanem politikai pedofil, egy szellemi erőszaktevő.
Minden tanár saját véleménye ==> több tanár több véleménye.
Ez eltérhet az otthon hallottaktól, és az ererdmény: a diák elkezd gondolkozni, vajon kinek lehet igaza.
Ha csak egy véleményt ismer, nem kezd el gondolkozni, mert nincs min.
Ezért lehet hasznos az iskolában is a politika.
hogyan tudnad kikuszobolni, hogy a tanar ideologiaja ne befolyasolja a diakokat? honnan szereznel elfogulatlan tanarokat? milyen elfogadott politikai-vita tanmenetet ismersz? kik fogjak ezt elfogadtatni, kidolgozni? a miniszterium? ahol partpolitikusok dolgoznak? mibol tajekozodnanak a napi politikarol? melyik oldal, melyik organumabol? es miert pont abbol? es ki donti ezt el? es mi alapjan?
azért a mai vallások és a vallások mai helyzete is szóba kerülhet. A politikán sem az agitálást értem, hanem a különböző vélemények ütköztetését. Ez 16-18 éves korban nemhogy üldözendő, de inkább üdvözlendő kellene, hogy legyen. A világkép ekkor erősen formálódik, és szükséges, hogy az otthonról hozott véleméynek/ismeretek bővüljenek más nézetekkel is. Ezt nem lehet korlátozni politikatörténetre, történelemre. A jelen is éppoly fontos.
Akkor ha a szülök tudják, és olyan osztályba adták a gyereket ahol van hittan! És persze a felekwezetre is tekintettel kell lenni, mert egy budhista nem szeretné gyermekét reformátusnak neveltetni esetleg!
De különbség van a politika és a választási kampány között is. Eddig arról volt szó, hogy nem szabad a kampánynak az iskolákban folynia - ezt értem és helyesnek tartom. De politikáról beszélni, beszélgetni pl. gimnáziumban - azt nem tilthatja meg senki szerintem.
Ja, most már értem, a mondat az oktatáspolitikára vonatkozik, hogy annak nem a részletekre, hanem a feltételrendszerre, lehetőségre és a nyitottságra kell koncentrálnia.
Így oké, viszont szerintem nincs ember, aki más véleményen volna. Vagy valakik enm akartak feltételeket javítani, lehetőséget teremteni, nagyobb nyitottságot adni?
"Mit tehet a tárca, ha mégis bekerül a politika az osztálytermekbe? Felelősségre vonják például az adott iskola vezetőségét?
Igen. Remélem azonban, hogy erre nem kerül sor. Nem fenyegetésről van szó. Arra kérem és szólítom fel a pedagógusokat és az iskolák igazgatóit, hogy ismerjék fel közös felelősségünket. "
Ez azt jelenti-e, hogy a gimnáziumokban sem lehet politikáról beszélni? Netán a történelem oktatás is csak 1945-48-ig tartana? A történelem tanár beszélhet a múltról, de a jelen tabu? Ha pedig nem ezt jelenti, akkor ugyan mit?
Eddig arról volt szó, hogy a választási kampány ne érje el az iskolákat, amivel egyet lehet érteni. Ma már arról, hogy a politika mint téma sem? Holnap mit tilt meg az oktatási miniszter, miről nem lehet beszélni?
