Állampolgári beadvány az OVB-hez
listán szerezhető mandátumokra vonatkozóan
2002. április 24. 20:22
Tisztelt Országos Választási Bizottság!
A tegnapi választásokról szóló televíziós közvetítés során lettem figyelmes arra, hogy az országos listán szerezhető mandátumokra vonatkozóan – az általam becsült szavazatoktól jelentősen eltérő – magas szavazatszámok kerültek ismertetésre.
Tájékozódtam a 2002. április 7-ei forduló egyéni választókerületi eredményei felől, és azt észleltem, hogy az 5%-ot elért parlamenti pártok első fordulóban szereplő képviselőjelöltjeire leadott szavazatok – akik a második fordulóban nem nyertek – felkerültek az országos kompenzációs listára.
Ezzel kapcsolatosan a baráti társaságunkban egy vita keletkezett, amelyben az alábbi álláspontot képviseltem:
Az 1989. évi XXXIV. Törvény
9. § (1) Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak minősülnek:
a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot;
b) területi választókerületben – a választás érvényes fordulójában – a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták.
(2) Az egyéni választókerületi jelölt és a területi lista töredékszavazatai felkerülnek:
a) arra az országos listára, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító párt állított,
b) arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a jelöltet, illetőleg a listát állító párt országos listája részt vesz.
1. Az (1) bekezdés szerint az összesített töredékszavazatok arányában jutnak mandátumhoz az országos listák.
2. A törvényhely (1) bekezdése rendelkezik arról is, hogy mi minősül töredékszavazatnak.
3. A törvényhely (2) bekezdése rendelkezik az összesítés módjáról, mely szerint az egyéni választókerületi jelölt és a területi lista töredékszavazatai kerülnek fel.
4. Az, hogy ki tekinthető jelöltnek az 1997. évi C. törvényben szabályozott.
5. Az 1997. évi C. 58. §. szerint, a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.
6. A 98. § (4) szerint, az Országos Választási Bizottság az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján, azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállpítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz.
Álláspontom szerint az előző törvényhelyek alapján miután a jelölt a választást megelőzően lemondott jelöltségéről és a jelöltek nyilvántartásából is törölték, nem rendelkezik a továbbiakban a választási eljárás során a jelöltet megillető jogokkal és a kötelezettségekkel.
Mivel az 1989. évi XXXIV. Törvény 9. § (2) kifejezetten az egyéni választókerületi képviselőjelöltről rendelkezik, a kiesett jelöltre nem alkalmazható annak rendelkezése.
Ezt az értelmezést erősíti az 1997. évi C. törvény 69. § (4) c) pontja is, miszerint a kiesett jelöltre leadott szavazatot érvénytelennek kell tekinteni, továbbá az is, hogy ajánlani jelöltet nem az egyik vagy másik választási fordulóra lehet, hanem az egész választási eljárásra.
A választójog rendeltetésszerű gyakorlása is ezt az álláspontot erősíti. Miszerint, ha valaki vállalja a jelölést, az állampolgárok országgyűlési képviseletét – kellő számú ajánlást követően részt vehet a választási eljárásban. Ha a jelölt lemond, akkor nem indokolt az őt indító pártot „jutalmazni” azért, hogy az állampolgárok ajánlása által olyan személy lett jelölt, aki nem kívánja Őket, a választókat képviselni.
Aki a jelöltségről lemond, arról mond le, hogy a választáson jelöltként szerepeljen. A jelölés nem osztható, hanem egységes. Nem lehet a választás egyik, vagy másik fordulójára jelölti ajánlást tenni. Tehát ha nem tekinthető a kieső jelölt képviselőjelöltnek, akkor nem kerülhetnek fel az országos kompenzációs listára a kieső jelölt személyére leadott szavazatok. Az Országos Választási Bizottság a jegyzőkönyvek alapján állapítja meg a választás végeredményét. Aki a II. forduló jegyzőkönyvei szerint jelöltként nem szerepel kiesése miatt, a rá leadott szavazatok a végeredmény meghatározása során is mellőzendők.
Mivel az országos listán szerezhető mandátumok a II. választási fordulót követően kerülnek kiosztásra, a második fordulót megelőzően jelöltségéről lemondó személyt a listás mandátumok kiosztásánál kiesett jelöltként kell kezelni.
Tisztelt Országos Választási Bizottság!
Az előzőekben ismertetett álláspontot képviseltem egy baráti társaságban kialakult vita során, amellyel szemben nem tudtak érveket felhozni.
Tisztelettel kérem az Országos Választási Biztotságot, hogy az előzőekben előadottak alapján a kieső képviselőjelöltre leadott szavazat országos kompenzációs listára történő felkerülésének lehetőségéről szíveskedjen állásfoglalást adni.
Amennyiben az általam kifejtettektől eltérő állásfoglalást hoznak, kérem, szíveskedjenek azt indokolással is ellátni.
Jelen beadványomat telefax útján is, és ajánlott postai küldemény útján is megküldöm a tisztelt Országos Választási Bizottság részére.
..........., 2002. április 22.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=73216&rvt=2
