A beadványozó annak megállapítását kérte az Országos Választási Bizottságtól, hogy kampánycsendsértő volt a 2002. április 20-án reggel a Kossuth Rádióban elhangzott felhívás, amely szerint a vasárnapi szavazáskor csak egy választás van, a jelenlegi kormányzó párt.
A beadvány nem tartalmazza a bizonyítékok konkrét megjelölését, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint határozott.
"mer nem jártál egyetemre..:O) Az első két kérdést hú..egyet ki visz a következő meg kicseréli..:O) 30 éves móccer, csa a korábbi válaszások alkamával 45-90 keözött nem alkalmaztunk..."
Bocs, most látom, hogy félreértettelek. Csak ebédelni jöttem haza, sietek vissza a bizottságba, nem voltam elég figyelmes...
"mer nem jártál egyetemre..:O) Az első két kérdést hú..egyet ki visz a következő meg kicseréli..:O)"
Ôszintén sajnálom, ha a jó kedvedet elrontom, de jártam egyetemre, be is fejeztem és diplomát is kaptam...
Errôl az egyrôl valóban beszéltünk, de egyesek többtucatnyit emlegetnek. Mivel a diplomámat ráadásul matematikai területen szereztem, merem állítani, hogy a többtucat mínusz egy, az testvérek között is legalább huszonhárom. Nos, melyik a további huszonhárom csalási lehetôség?
folytatva, mielott mas reagalna ra is fikazna hogy a feudalista miert IS konzervativ. vagy forditva.
hat azert mert a volt feudalis uralkodo osztalyok es fattyaik (gondolom vilagos hogy miert irok fattyaikat, akikrol azert jo apakent gondoskodtak) bizony bizony NEM a baloldalra csatlakoztak. tendenciajaban. nehany kiveteltol eltekintve. a baloldal az bizony, sajnos inkabb polgari ismetlem POLGARI korokbol verbuvalodott. foleg az ideologiakeszites szintjen. a volt foldesurak es leszarmazottjaik es fattyaik a jobboldalt erositettek....
megjelent a kommunista kialtvany erre a polgari jobboldal majd egy evszazadig harsogta, fuvolazta minden hangszeren hogy ezek a noket is kommunizalni akarjak.
mondta mindezt az a konzervativ ismetlem konzervativ jobboldal aki meg a feudalizmusbol es az elso ejszaka jogabol IS szarmaztatta magat!
nem veszed eszre hogy a jobb es szelsojobb 2 hete nem regebben de 2 hete folyamatosan valasztasi csalasokrol, valasztasi csalas modszerekrol beszel. es teszi ezt ugy mintha ezen (nemletezo) valasztasi csalas modozatokat a baloldal hasznalna. mert mondja o (aki ezerrel talalja ki a kulonbozo jobbnal jobb dolgokat) hogy ez a baloldal specifikuma. mondja o hogy mar csak azert IS mert 1947-ben is a baloldal elt vele. az nem zavarja tisztessegben megoszult jobb es szelsojobboldalt hogy a horthy magyarorszag is tele volt jobboldali valasztasi csalasokkal, megfelemlitessel, hazudozassal kialakitott valasztasi eredmenyekkel. a baloldal hasonlo fikazasa ment mint ma. ez nem zavarja jobboldalt abban a VELEMENYEBEN (amit semmi ala nem tamaszt) hogy a baloldal csalo, a baloldal hazaarulo, a baloldal belzebub!!!
"És az általad említett csalási módszer,csak egy a több tucat közül."
Nekem úgy tűnt — legalábbis ez volt a szándékom —, hogy az elmúlt két hétben felmerült állítólagos csalási lehetôségeket sorravéve, rámutassak, miért nem igazak a híresztelések. Kihagytam volna tán valamit? Pláne több tucatot?
Amíg nem említetek konkrét példákat, továbbra is kénytelen vagyok azt állítani, hogy nincsenek tucatszámra csalási módszerek. Ez az egyetlen, amirôl itt beszéltünk, tűnik az egyedüli lehetôségnek, de inkább csak elméleti lehetôségnek, mert mint többen is megjegyezték, a gyakorlatban egész valószínűtlen, hogy az agitálni próbáltak közül nem akad egyetlen sem, aki ezt rögtön szóvá ne tenné a szavazókörben.
Ezt a módszert BGY (valós személy) alkalmazta is egy időközi választás során.
A szavazóknak jutalmat ígértek, de biztosra kellett menni, hogy azt ikszelik be, amit köll. Ezért az első pasas üres borítékot dobott be és kihozta a kitöltetlen szavazólapot. Megkapta a jutalmat. A következő bevitte a "helyesen" kitöltött lapot, bedobta, és kihozta a saját üres lapját. Megkapta a jutalmát. Stb, stb, stb.
Így biztos volt, hogy csupa "helyesen" kitöltött lap kerül az urnába és csak egyetlen szavazt lett érvénytelen: az első, ahol üres borítékot találtak.
"Akkor most azt ellenôrizték, hogy valóban csak a saját szavazólapunkat dobjuk-e be, vagy szabálytalan volt a szavazás?"
Jó kérdés, alkalmasint egy bíróság biztos jót elvitatkozgatna rajta. Azt nem hiszem, hogy direkt nem adtak, alighanem valami hiba folytán nem is kaptak borítékokat. Az én véleményem egyébként, bár ez természetesen nem jogerôs :-)) : azt állapítanák meg, hogy ugyan nem volt szabályos, de ez nem befolyásolta az eredményt, tehát a szabálytalanság megállapításán túl nincs szükség az eredmény megsemmisítésére.
Sajnos csak most olvastam el ezeket a hozzászólásokat és nagyon meglep?dtem, mert a mi szavazókörzetünkben nem is volt boríték. S?t id?s édesapámat is én vittem el szavazni a saját körzetébe és ott sem adtak senkinek. Akkor most azt ellen?rizték, hogy valóban csak a saját szavazólapunkat dobjuk-e be, vagy szabálytalan volt a szavazás?
egyszeruen keptelenseg megcsinalni ugy hogy befolyasolja az eredmenyt
tobb ezer(tizet se) lehet lefizetni hogy valaki fel ne fedje.
iszonyatosan nagy a kockazat a bukas totalis.
a tobb tucat modszerre meg igazan kivancsi vagyok!
Teljesen egyetértek veled.És az általad említett csalási módszer,csak egy a több tucat közül.
Amit írtál,az úgy is megoldható,hogy az ürge szerez olyan borítékokat,amilyenekez ott adnak,és az előre kitöltötteket beleteszi azokba,majd úgy dobja be őket.Összefog ötöt-hatot,és úgy dobja be.
Senki nem fogja észrevenni.
Vagy itt van a kedvencem:az lánc elindítója,az üres borítékot dobja be és zsebrevágja az üres szavazólapot.Majd kint a kocsmában jönnek az emberek,akik egy felesért meg egy sörért már az előre beixelt szavazólapot rakja a borítékba,az üreset zsebrevágja és viszi ki a kocsmába,ahol a következő már várja.Ezt el lehet játszani annyiszor,ahány szomjas embere van a faluban.
Ezt a módszert választottam az utolsó kommunista választáson. A szavazólapon egyetlen név szerepelt, és ha bármit módosítottam volna a lapon, pl. áthúzom a nevet stb, akkor az nem egy "nem" szavazat, hanem egy "érvénytelen" szavazat lett volna. Emléknek így is jó lett...
hiaba mondod neki. fule van de nem hallja meg. egyebkent a szavazatok megvasarolhatok es valoszinuleg meg is vasaroljak oket. penzzel, igeretekkel stb stb. de nehogy azt higgyuk mar hogy a becsuletes lovagias miep nem foglalkozna ezekkel? marmint a szavazatvasarlassal. nem ragadtak le a kopogtatocedulavasarlasnal. azt hiszem hogy a miep ilyen enyhe fikazasa nem kepezi kampanycsendsertes targyat, mivel sajnos a tovabbi kuzdelemben nem vesznek reszt....
> Ez a választási rendszer a csalóknak van kitalálva.
Azért ezt nem álíltanám. Csalás természetesen soha és semmikor nincs kizárva, de hogy a fenti megoldás nem fordulhat elô komolyabb tételben, abban biztos vagyok. Az egész választási rendszert egyébként még a rendszerváltás során az összes párt egyetértésével hozták létre, azóta ugyan többször módosítottak rajta, de nem a lényeget (ennek egy CD-s jogtárban te magad is utánanézhetsz). És mielôtt bárki megjegyezné, nem, a 94-98-as koalíció nem szabta át a maga képére, nem tett bele rejtett csalási lehetôségeket.
Tegyük fel, valaki odakint 1000 forintot igér bárkinek, ha csak a borítékot dobja be, és kihozza neki az üres szavazólapját.
Ezt követően kitölti őket, majd bemegy szavazni és a borítékba beteszi az előre kitöltötteket is, szépne beereszti az urnába őket és végül beejti a saját borítékját is. Senki nem veszi észre.
Miután a boríték nélküli szavazatok is érvényesek a csalás soha nem derül ki.
Ez a választási rendszer a csalóknak van kitalálva.
Ja, most látom, kicsit mást kérdeztél, hogy a csaló maga vinné be az összes szavazólapot és dobná be az urnába. Ez annyiban különbözik, hogy a végeredmény felôl meg lehet gyôzôdve, de egyébként hasonlóan nehezen leplezhetô le. Általánosságban véve lehetne egy megoldás, de alighanem sokkal több gondot okozna, mint amennyit érne az egész: sorszámozni a szavazólapokat. Ha ugyanis egy borítékban olyan szavazólapok lennének, amelyek számai között nem legfeljebb apró az eltérés, az gyanúra adna okot. Bár ettôl önmagában véve nem veszne el a szavazás titkossága, hiszen az eredeti felállásban nem lehet személyhez kötni utólag sem, visszaélve (például titokban jegyzetelve) már igen.
De valóban, az egész viharnak tűnik egy pohár vízben...
"hogy valaki vasarol szavazatokat es kiviteti a szavazolapot es utana (ellenorzes utan) szemelyesen dobja be az urnaba lehet hogy buncselekmeny de nem bizonyithato?"
Így van. Pontosan úgy bizonyítható, mint ha valaki szimplán pénzt ajánlana azért, hogy a neki tetszô helyre szavazz. A két cselekmény gyakorlatilag ekvivalens, ráadásul a megbízó pontosan ugyanúgy nem is tudja ellenôrizni, hogy valóban eleget tettél-e a kérésének.
Egyébként az egész láncszavazásos ötletrôl tizenkét év alatt soha sem hallottam, ez most juthatott valakinek az eszébe...
istenem ennyi ostobaságot!!!
Jó kiviszi, eladja, a következő "rendesen" kitöltve megkapja.
És utána csinál, amit akar a fülkében. :-)))
pl. a zsebéből ki sem veszi, és üreset dob be.
pl. még egy okszet húz rá.
Hála fidesz rendezésnek, a papundekli doboz előtt ugye még ke sem veheti a zsebébél!
A választás végeredménye csak a választói akarartot fogja tükrözni!!!
nem lehetetlen és nem szabálytalan ha kevesebb a szavazólap. Mi csak azt néztük, hogy a borítékot mindenki bedobja-e. Ugye azt nem vizsgálhattuk, hogy mi van benne:-)))))
Ha hazavitte, hát váljék egészségére.
Ha több akkor ciki. akkor lázas újraszámlálás sokadszor :-))))
Kikérem magamnak!!
Felesküdtem az alkotmányra, hogy a törvényesség betartásával végzem munkámat a szavazókörben!!!
Ezenkívül, te ostoba tuskó! nem tudod, hogy a 3 önkormányzatiakon kívül ott vannak az összes párt küldöttei is??
Mégha nálunk a fideszes úr volt a legnormisabb (délben önként még kokárádból is kibújt) hogyan képzeled el, hogy miép és szdsz kéviselői kiegyeznek? a szocik meg a ludast olvassák közben????
tartalmas hozzaszolasodat koszonom(juk). az engemet erinto kerdes ezek szerint meg ha valoszinusitheto is hogy valaki vasarol szavazatokat es kiviteti a szavazolapot es utana (ellenorzes utan) szemelyesen dobja be az urnaba lehet hogy buncselekmeny de nem bizonyithato? az urnaba torteno bedobas lehetseges kozos boritekban vagy boritek nelkul. bizonyitas csak tetteneres eseten lehetseges?
A szavazatszámlálással és az elsô fordulós érvénytelen szavazatokkal kapcsolatban számos, a tényeket, a törvényt és a számlálás tényleges menetét nem ismerô, helyeként kifejezetten butuska hozzászólás született ezeken a fórumokon az elmúlt napokban. Mivel ezek a hozzászólások sok topikra szétosztva, elszórva jelennek meg, nem tudom mindegyikre konkrétan visszautalva írni meg e hozzászólásomat. Nem is fogom mindenhova bemásolni, ha valaki úgy gondolja, hogy célszerű lenne ott is terjeszteni, tegye meg nyugodtan. Mivel leírásom csak a számlálás technikai részleteirôl szól, és egyik oldal vagy jelölt mellett sem érvel, a kampánycsend alatt is nyugodtan terjeszthetô.
Kezdjük elôször is a legfontosabb kérdéssel. Az elsô forduló érvénytelen szavazatainak száma egyáltalán nem volt kiugró, lényegesen nem tért el a korábbi választásokon megfigyelhetô aránytól. A legelsô, rendszerváltó választáson ugyan magasabb volt (akik már korábban is szavaztak, emlékezhetnek, hogy a Kádár-érában érvényes volt az a szavazat, amelyet bármiféle jelölés nélkül bedobtak az urnába; aki valakit nem támogatott, azt a nevet ki kellett húznia — ez nyilván sokakat megtévesztett az elsô alkalommal), de akkor sem érte el a százezer darabot. A következô választásokon hatvan-hetvenezer környékén maradt, ami közel tizenegyezer szavazókörrel számolva legfeljebb öt-hat érvénytelen szavazat minden egyes helyen. Igazán nem sok, még akkor is, ha összességében soknak tűnhet — körülbelül a szavazatok egy százaléka.
Saját számlálóbiztosi tapasztalatom szerint (1989, az elsô népszavazás óta mindegyiken részt vettem) — bár tudom, hogy ez nem reprezentatív minta — az érvénytelen szavazólapok körülbelül fele üresen marad (tehát a szavazó semmilyen jelet nem ejt rajta tollával), a másik felén a jelölés ugyan egyértelműen mutatja a választó szándékát, de nem felel meg a törvényi elôírásoknak: például nem a körben található az egymást keresztezô két vonal, hanem mellette, mondjuk a párt neve mellett. Jegyezzük meg rögtön: a két vonal a körben szükséges és elégséges feltétele a szavazólap érvényeségének. Ha a választó egyéb megjegyzéseket is tesz a lapon, aláhúz, kihúz valakit, ez nem teszi érvénytelenné a szavazatát.
Egy számlálóbizottsági tag valamelyik topikban megemlítette, hogy a "központi utasítás szerint 1998 óta szigorúbban kell elbírálni a szavazatokat". Bár nem teljesen hibás ez az állítás, alapvetôen mégsem stimmel. Kezdjük elôbb a legfontosabb ténnyel: nincs olyan, hogy központi utasítás. A szavazóbizottságoknak egyetlen felettese van: a választási eljárásról szóló törvény. A különféle területi választási irodák (élükön az adott önkormányzat jegyzôjével) nem felettesei a szavazatszámlálóknak (sajnos, mivel a nem pártdelegált számlálóbizottsági tagok általában az önkormányzat hivatalnokai közül kerülnek ki, ezzel általában nincsenek tisztában, nem tudják függetleníteni magukat attól, hogy a jegyzô, aki pénteken még a fônökük volt, és hétfôn megint az lesz, vasárnap nem felettesük). A választásokkal kapcsolatos jogszabályok esetleges értelmezésérôl csak az Országos Választási Bizottság adhat ki állásfoglalást, az alacsonyabb szintű bizottságok nem.
Az érvénytelen szavazatokat a számláló bizottság különválasztja, és az érvénytelenség okát a lap hátuljára rávezetve, azt minden jelenlevô aláírja. Ezután külön kötegelik, úgy pecsételve le, hogy a pecsét megsértése nélkül ne lehessen a köteget felnyitni. Se az érvénytelenség okáról (teljesen üresen maradt szavazólap, esetleg több jelölt megjelölése, rossz helyre tett kereszt, hiányzó pecsét), se az érvénytelen szavazólapokról esetleg leolvasható választói szándékról (ami tehát ugyan egyértelmű, de a törvény szigorú rendelkezései szerint mégsem érvényes) nem készül összesítés, senki nem számolja össze, a jegyzôkönyvekbe nem kerül bele, országosan senki nem összesíti — megállapítani legfeljebb úgy lehetne, hogy mind a 11 000 szavazókör lezárt urnáját felbontva, a szintén lezárt kötegeket felnyitva, ténylegesen összeszámolná egy bizottság, ez pedig természetesen nem történt meg (de a törvény szerint nem is történhetne meg). Ebbôl következik, hogy az elmúlt napokban lábrakapott híresztelés, miszerint az érvénytelen szavazólapok kitöltôinek akárhány százaléka a jelenlegi kormánypártokra szavazott volna, szavazatuk pusztán a — kokárdájuk láttán — csalárd módon lehagyott pecsét miatt nem lett érvényes, nyilvánvalóan hamis — aki kitalálta, persze, tudta, hogy nem mond igazat, aki meg elhiszi és terjeszti, az legalábbis nem gondolta végig a dolgot...
A fenti állítás már csak azért sem reális, mert minden számlálóbizottságban ott van minden érdekelt párt (vagy legalábbis oldal) képviselôje is, aki szintén látta, véleményezte és aláírta mindezeket az érvénytelen szavazólapokat. Ha bármi gyanúsat észlelt volna, nyilvánvalóan megtette volna a szükséges lépéseket. Kevéssé hihetô, hogy egyes választópolgárok, bár a helyszínen egyáltalán nem tűnt fel nekik a pecsét hiánya, egy-másfél héttel késôbb kaptak volna észbe, és akkor viszont pontosan, hitelesen emlékeztek volna vissza. És továbbra se felejtsük el, hogy — amint már említettük – szavazókörönként átlagosan öt-hat érvénytelen szavazat volt mindössze, valamint az érvénytelen szavazatok összes száma arányaiban egyáltalán nem volt több, mint a korábbi választások során. Teljesen nyilvánvaló, hogy mindennek semmi köze nem lehetett a kokárdaviseléshez; ha valaki úgy gondolja, szerintem nyugodtan viseljen kokárdát a választás közben (most már amúgy is biztosan figyelni fog a pecsét meglétére). És ha már a pecsétrôl van szó, annak színe természetesen lényegtelen. Az asztalon a bizottság elôtt ott van a festékpárna, a pecsét olyan színű lesz, amilyen színű festéket a párnához kaptak. Az évek során láttam már klasszikus lila bélyegzôfestéket is, kéket is, én magam még nem találkoztam feketével, de nyilván ilyen is elôfordulhat. A törvény természetesen nem nyilatkozik színekrôl.
A borítékok a szavazás szempontjából teljesen lényegtelenek. A törvény elôírja, hogy a szavazópolgár borítékot kap — elsô ránézésre egyébként teljesen felesleges pénzkidobásnak tűnik, ráadásul a számlálóknak is többletmunkát okoz, különösen, mert néhány szavazó mindig le is ragasztja. Az országgyűlési és a helyhatósági választások szavazólapja mindig akkora, hogy legalább egyszer félbe kell hajtani, tehát a választó szándéka akkor is titkos maradna, ha nem használna borítékot (a törvény alighanem azért írja elô a borítékot, mert egy esetleges egyetlen kérdést tartalmazó népszavazási szavazólap lehetne elég kicsi ahhoz, hogy már ne kelljen félbehajtani). Mindegy, ez kitérô, a lényeg az, hogy a boríték és a szavazólap között nem szükséges egyértelmű kapcsolat. Az urnába bedobott üres boríték nem választási csalás, hanem papírszemét. Az urnában levô boríték nélküli szavazólap érvényes szavazat (már ha, természetesen, az egyéb törvényes feltételeknek — pecsét, helyes jelölés tollal — megfelel). És ha egy borítékban esetleg több szavazólap-garnitúra található, az sem indok a pánikra: alighanem az együttszavazó családtagok a többi borítékot hazavitték maguknak. A számlálás során nem a borítékokat, hanem a szavazólapokat kell megszámolni, és természetesen az urnában nem lehet több lepecsételt szavazólap, mint ahány szavazó megjelent, és ezt aláírásával igazolta. Ha több van, az bizony gond, de ez a borítékoktól teljesen független dolog.
Írta valaki, a törvény egyik paragrafusára hivatkozva, hogy a választó a borítékban dobja be a szavazólapját. Ez valóban szerepel a törvényben, de ez önmagában nem elég. Egy késôbbi paragrafus (a 69.) pontosan, tételesen felsorolja, mely esetekben érvénytelen a leadott szavazat, és ezek között a boríték megléte, hiánya, az egy borítékban szereplô szavazólapok száma nem szerepel. Bár a máshol leírtakból összeszedhetô, a biztonság kedvéért leírom összefoglalva: érvénytelen az a szavazólap, amelyik nem a hivatalos szavazólap, amelyen nincs bélyegzô vagy amely egynél több szavazatot tartalmaz. Érvénytelen az a szavazat, amelyet érvénytelen szavazólapon adtak le, amelyet nem a körbe tollal írt két, egymást metszô vonallal adtak le, amelyet kiesô jelöltre adtak le (ez utóbbi akkor fordulhat elô, ha a szavazólapok elkészítése és a választás ideje között valamelyik jelölt bármilyen okból kiesik, visszalép, meghal).
Az urnából hiányzó szavazólap sem tragédia, erre külön rovat van a jegyzôkönyvben, természetes jelenség, hogy egy-két szavazópolgár hazaviszi a szavazólapot. Hogy miért teszi ezt és akkor miért jön el szavazni, arra nem tudok válaszolni, de az én szavazókörömben is hiányzott az urnából egy-két szavazólap minden egyes alkalommal . Az a terjedô hír, hogy a szavazóhelyiségbôl kikerülô szavazólapot árgus szemmel kell figyelni, mert választási csalást jelent (a hipotetikus láncszavazásról van szó), nem igaz. Ha a csalás valahol megtörténne, azt természetesen meg kell akadályozni, de önmagában az, hogy valaki magával viszi a szavazólapot, semmiképpen nem jelent csalást.
Sôt, mi több, az sem jelenti a világ végét, ha az urnában több szavazólap van, mint kellene, bár nem nagy dicsôség (általában azt jelenti, hogy valakivel elfelejtették aláíratni, aki szavazólapot azért kapott — ez sok várakozó szavazó esetén esetleg elôfordulhat, bár nem lenne szabad). Mindenesetre arra is van elôírás, hogy ilyenkor mit kell tenni: minden jelölttôl le kell vonni a többletet (de, persze, nem fordulhat negatívba senki eredménye), és az érvénytelen szavazatok számát ugyanennyivel növelni kell. Minderrôl jegyzôkönyvet is fel kell venni. Hasonló a teendô akkor is, ha utólag derül ki, hogy olyasvalaki szavazott, akinek nem lett volna szabad az adott helyen.
Többen említettek olyat, hogy az adatok számítógéprevitelénél egyes helyeken a jelenlegi kormánypártok számlálóbiztosai nem lehettek jelen. Ez önmagában is butaság, hiszen a területi bizottságokhoz a szavazatszámláló bizottság elnöke és a jegyzôkönyvvezetô viszi be az urnát és a jegyzôkönyveket, a pártdelegáltak addigra rég megkapták az aláírt jegyzôkönyveket, és ezzel általában bementek a saját pártjuk irodájába (vagy legalábbis telefonon bediktálták az adatokat). Aligha tévedek, ha úgy gondolom: minden egyes területi pártszervezetnél van papír, ceruza és számológép (nagyobb helyeken számítógép), amelynek segítségével a delegáltaktól beérkezô jegyzôkönyvek adatait ôk maguk is összesítik. Az adatok tehát a hivatalos rendszeren túl minden pártnál párhuzamosan, egymástól függetlenül is összegzôdnek, és ha eltérés adódna az általuk kiszámolt és a hivatalosan megjelenô adatok között, megtennék a megfelelô lépéseket. A jegyzôkönyvnek három példánya születik (plusz a hitelesített másolatok, amiket a pártdelegáltak elvisznek), ebbôl egy bekerül a lezárt urnába az érvényes, érvénytelen és fel nem használt szavazólapok mellé (ez utóbbi abból adódik, hogy a szavazólapok mindig százas kötegekben érkeznek a nyomdából, a szavazókör a névjegyzékben szereplô létszámot a következô százasra felkerekítve, plusz még egy százas köteget kap, hiszen igazolással vagy személyi igazolvánnyal érkezhet olyan szavazó, aki eredetileg nem volt benne a jegyzékben; a visszamaradt szavazólapokkal természetesen ugyanúgy el kell számolni), lezárva, lepecsételve, aláírva. Ha a legkisebb gyanú felmerül és bármelyik érintett óvással él, a felbontott urnában garantáltan az eredeti jegyzôkönyvet találják meg.
És még valami: mivel felröppentek a hírek, hogy egyes pártok aktivistáikat a szavazókörök környékére küldik megfigyelési célzattal, jó mindenkinek tisztában lenni a következôkkel is. A szavazatszámláló bizottság tagjai a bizottság működésének tartama alatt hivatalos személynek minôsülnek, ellenük bármilyen támadás automatikusan hivatalos személy elleni támadásnak minôsül. Ha az aktivisták a puszta megfigyelésen túl bármiféle módon beavatkoznak a választók választási szándékaiba, bűntettet követnek el, amelyet a BTK három évig terjedô szabadságvesztéssel rendel büntetni. Ha ennek a gyanúja felmerül (márpedig az ellentétes szándékú szavazók nyilván nem hallgatnának róla), a bizottság elnöke természeten azonnal rendôrt hív. Nem gondolom, hogy a dolgok idáig fajulnának, de errôl is tudnunk kell.
Összefoglalva: a magyar választási rendszer, beleértve az eljárási rendszert és az eredményeket feldolgozó mechanizmusokat, meglehetôsen alaposan, aprólékosan ki van dolgozva, ráadásul már több választáson jól teljesített. Bár természetesen mindenhol van lehetôség csalásra, és ezért igenis szükséges a józan éberség és odafigyelés, olyan mértékű visszaéléssorozat, amelyrôl egyesek rémhíreket terjesztenek, nem fordulhat elô úgy, hogy errôl a számlálásban, az adatok párhuzamos összesítésében résztvevô számos, egymással ellentétes érdekű résztvevô ne szerezzen tudomást.
Íme a legegyszerűbb lehetőség leellenőrzésre: nem kell hozzá más,mint egy kis levélmérleg. Meg kell mérni az etalon boríték súlyát, és ezek után már csak a többit kell nézni, nehezebb vagy könnyebb...
Más.
Szerintem a választások tisztasága országos ügy, tehát nem függhet attól, ki kire szavazott. MA volt a Grespik a Pannon rádióban, ahol mint jogász a választójogi törvényt elemezték. Mondott valami nagyon fontosat és érdekeset: a választási bizottságoknak a legfontosabb feladata, hogy a válaszátsok tisztaságához kétség ne férhessen. Ebből világosan következik, hogy amennyiben a bizonyítékok ellenére ők maguktól nem kezdenek az ügy kivizsgálásába, megsértik a választójogi törvényt. És itt még egy fontos momentum: ez esetben szó sincs elévülési időről, tehát még akár hetek is lehetnek hátra a szavazás végkimenetelét illetően...
