Az ókori és középkori kultúrákban ahol az éjszaka és a nappal közötti különbségtétel sokkal fontosabb volt, mint a mesterséges fényt használó kultúrákban az órák számozása a napfelkeltével kezdődött. A napfelkelte volt az első óra kezdete, a dél a hatodik óra végén volt és a nap pontosan a tizenkettedik óra végén ment le. Az ún itáliai időben az első óra naplementekor kezdődött (vagy a szürkület végén, azaz fél órával később, a helyi szokásnak megfelelően). Az órákat 0-tól 23-ig számozták. Pl. Luganoban decemberben a Nap 14:46 körül kelt fel és 19:23 körül volt dél, júniusban pedig 7:51-kor kelt, 15:55-kor volt dél. A naplemente mindig 24:00-kor volt. Az óráknak ez a számozása lehetővé tette, hogy mindenki könnyen leolvashassa az óráról, mennyi ideje van a munka befejezésére, mielőtt mesterséges fényt kellene használnia. Ezt a rendszert Itáliában vezették be a 14. században és a 18. század közepéig alkalmazták, néhány helyen a 19. század közepéig. Lengyelországban és Csehországban szintén használták a 17. századig.
A pontos kronométert 1736-ban az angol John Harrison fejlesztette ki: az ő kerekes időmérő eszköze 156 nap alatt mindössze 54 másodpercet tévedett. Időmérőjével elnyerte az angol parlament jutalmát.(mai árfolyamon 6 millió fontot). E jutalom kitűzésére azért volt szükség, mert a hánykolódó hajókon abban az időben semmilyen más időmérésre szolgáló eszköz (ingaóra, homokóra, tűzóra, vízóra stb.) nem jöhetett számításba, s talán éppen ez az óra tette Angliát a világtengerek urává. A "legelső órát"(mármint a fentit) a Greenwichi Királyi Csillagvizsgálón átmenő meridiánon lévő delelési ponthoz igazították(aztán mások, nyilván a "saját delükhöz" amikor már elterjedt a pontos időmérő).........és aztán teltek-múltak az órák, a napok, az évek,majd............ Az 1889. évi washingtoni kong-resszuson a résztvevők a következő alapelveket fogadták el: a greenwichi idő legyen a világidő, és a különféle zónaidők a greenwichitől csak teljes órákban különbözzenek! A fő délkör (meridián) a greenwichi Királyi Csillagvizsgálón megy keresztül, és az ezen a délkörön elhelyezkedő órák mindig ugyanezt az alapidőt, a Greenwich Mean Timeot (GMT-t) mutatják. A Föld forgási adataiból pedig kiszámították, hogy minden 1 fok hosszkülönbségnek négypercnyi időkülönbség felel meg. Aztán a földgolyót meridiánokkal Greenwichtől keletre és nyugatra 15 fokos sávokra osztották, és megállapodtak abban, hogy egy-egy ilyen sávban időzónában az idő mindenhol ugyanaz. Az idő a zónahatáron ugrik, így előfordulhat, hogy két szomszédos telepü-lésen egy órányi különbség van a déli harangszó között. A nyugat-európai időzóna Greenwichtől keletre és nyugatra 7,5-7,5 fokra he-lyezkedik el, keletre 7,5 foktól a 22,5 fokig van a közép-európai időzóna, amelyet a közepén a 15. foknál mért idő jellemez, és így tovább.
Az (1065)-beli linknek az összes találatot kellett volna hoznia az Amazon.com-on, de valamiért ez így belinkelve nem működik.
Nyomj a fenti linken lévő ablakon a Search gombra, és írd be a megjelenő keresőablakon a Subject mezőbe, hogy Modal analysis. Összesen 33 könyvet fog találni.
Rettentően hálás vagyok hogy belinkelted ezt a honlapot, de igazából nem csak ennyire lennék kíváncsi.
Valszeg én tettem rosszul fel a kérdést.
Engem az is érdekelne, hogy az az eredmény amit ezzel a módszerrel elérek, az hogyan jön ki és miért. Arra gondoltam hogy talán egy könyvcímet megadhatnál nekem ha esetleg erre is kapható vagy :)
Itt az ideje, hogy megépitsem. Többen többféleképpen magyarázták a müködésképtelenséget, de egyik sem nyugtatott meg. Hangsulyozom, előre-hátra mindig ugyanakkora tömegek mozognak időegység alatt.
A probléma a gőz gyorsitásánál keletkező előreható erő, és a lehütés után még megmaradó ellen /fékező/ erő különbségében lehet, ha van ilyen különbség egyáltalán. Engem az akasztott meg, hogy a kilövött gőz energiatartalma ugye részben átalakul mozgási energiává. A lehütéskor pedig a mozgási energia jó részét hő formájában vesszük ki. Az energia összességében tehát megmarad, de az erők között különbséget sejtek.
Ui.: Persze, ha ez működik, akkor Egely vákuumlegye is rulez...
Nem vagyok kronológus, de valamilyen pontossággal csak kiszámítható, mikor delel a nap a 0. hosszúsági körön. Ennél nagyobb pontosságra az abszolut időt tekintve nincs szükség, a relatv időnek pedig tökmindegy, lényeg, hogy egymáshoz képest jól járjanak az órák. Ez olyan, mint amikor a kvarcóra az időt csak msodpercnyi pontossággal mutatja, a stopperen pedig századmásodperc is van. Annak, hogy most mennyi az idő, másiodprcnél pontosabban nincs jelentősége, annak, hogy melyik futó a gyorsabb, van!
Utólag visszaolvasva elég zavaros, de talán érted, mit akartam mondani...
Szerintem ne off-oljuk szét azt a topicot.
De működik, csak éppen nem tud körfolymatot csinálni vele.
Ugyanis ha a (gőz) tömeg gyorsabban megy hátra, mint a (folyadék) tömeg előre, akkor hátul felszaporodik.
A hajó mozogni fog, de csak addig míg az összes víz/gőz felhalmozódik hátul, de eközben sem változik a rendszer tömegközéppontja. Ha a működés alatt azt értette Józan Paraszt hogy a hajó orra pár métert elmozdul, akkor igazad van. :)
A következő lenne a kérdés: ha egy ilyen mágnest
a.) egy lágyvas lemezhez
b.) egy másik ilyen mágneshez "tapasztok" (hagyom, hogy a vonzóerő összehúzza őket), mekkora húzóerővel lehet széthúzni őket ?
Na itt állítólag olyat lehet kérdezni, amit eddig sosem mertem:
a pasimnak egyszer azt mondtam, hogy nem nagyon zavarna ha mással lefeküdne, de én mégsem tudom, hogy hogyan reagálnék egy ilyen helyzetben, na a lényegre térve: én ki szeretném próbálni milyen egyszerre két vagy több pasival, a kérdésem csak az lenne, hogy belevonjam-e ebbe a tervembe a mostani barátomat is, vagy ne?
Persze, hogy világos. De én azt hittem, hogy az a kérdés, hogy mihez állítják be az atomórákat az azt jelenti, hogy azt hogy döntik el, hogy mikor mutasson pl. pontosan déli 12 óra 0 perc 0,00000000000 másodpercet.
Ha a másodperc korabeli definíciójára vagy kíváncsi az, ha jól emlékszem az volt, hogy a tavaszi napéjegyenlőség 0:00:00 órája és 24:00:00 órája között eltelt idő 86400-ad része. Vagy valami ilyesmi.
Nem tudom, hogy a nendves ujjal hogy lehet a gerjesztőfrekvenciát beállítani a pohár sajátfrekvenciájára.
Arra viszont emlékszem, hogy a Bádogdob című Fassbinder filmben volt egy gyerek, aki úgy tudott visítani, hogy minden üvegtárgy széttörött tőle a közelében. Kicsit furcsa. Úgy látszik ott minden üvegtárgynak azonos volt a rezonanciafrekvenciája.
Az első kédésedre nem tudom a választ. Sőt, én még azt sem tudom, hogy az atomórákat mihez igazítják. Tényleg, mihez?
A másodikra tudom. A dátumválasztó többszöri átrepülésével fiatalodni nem lehet, csak időutazást tenni. De azt is csak akkor, ha kiállod a következő próbát: Egy félig telt kádat tölts teli vízzel egy pohár segítségével úgy, hogy a pohárral kimert vizet visszatöltöd a kádba, és ezt ismétled, amíg meg nem telik. Ha kész vagy, felszálhatsz az időutazó repülőre.
Tegnap végigolvastam az összes hozzászólást, de csak most jutotam el oda, hogy hozzászoljak.
1, A legelső órát mihez igazították?Erre nem tudtam rájönni sehogysem.Azt tudom, hogy az atomórákat mihez igazítják, de pár száz évvel ezelőtt ez még nem volt járható megoldás.
2, Ha a dátumválasztót többször átrepüljük akkor fiatalodunk?
Talán nem ez a legmegfelelőbb topic, de hátha tudtok segíteni.
Adott egy vékony falú pohár. Benne víz. Ha nedves ujjal köröket írunk le a pohár szájára, akkor mi történik?
Szerintem: A nedves ujj kényszerrezgést hoz létre a pohárban. Ha a gerjesztő frekvencia megegyezik a a rendszer valamelyik sajátfrekvenciájával, akkor rezonancia keletkezik. (Nyilvánvalóan ki kellene próbálni, de nekem semmi különös nm történt. És másnak sem.) Vajon ekkor minek kellene töténnie. Nagyobb amplitúdójú rezgés...?
Ahhoz nem kell szintkülönbség, hogy zárt térben csökkentsd a víz fölött a nyomást. Elég hozzá egy műanyag fecskendő. Kevés vizet teszel bele, befogod a végét, majd hirtelen kihúzod a dugattyút.
Az a különbség a két dolog között, hogy a csőben van egy határfelülete a víznek, ahonnan a fölötte lévő térbe párologni tud. Ha lassan csökken fölötte a nyomás, akkor a felületről tud annyi víz elpárologni, ami azonnal kialakítja fölötte az egyensúlyi gőznyomást*. Viszont ha nagyon gyorsan csökkented fölöte a nyomást, és nagy térfogat marad üresen, akkor egy pillanatra a belsejében is forrnia kell a víznek (próbáld ki).
A hajócsavar mellett csak víz van, tehát, ha ott alakul ki alacsony nyomás, akkor csak onnan tud "párologni" a víz.
----
*Minden folyadék adott hőmérséklet mellett egy meghatározott nyomáson lehet csak egyensúlyban a gőzével. Ezt a nyomást nevezzük az adott hőmérséklethez tartozó egyensúlyi gőznyomásnak, vagy tenziónak. Ha a folyadék fölött kisebb a nyomás, mint a tenziója, akkor forrni kezd. Ezt éppúgy el lehet érni állandó nyomás mellett melegítéssel, mint állandó hőmérséklet mellett a nyomás csökkentésével.
Tortenelem tanulmanyok elso fejezetenek kerdese: "Miert bomlott fel az oskozosseg?". Az en kerdesem: miert feltetelezik, hogy egyaltalan volt oskozosseg? Meg majomkorban is volt hierarchia (az allatvilagban jelenleg megfigyelt viselkedesformak alapjan), akkor miert szunt volna ez meg, hogy egy idore "oskozosseg" lehessen, ami aztan felbomlott?
Állítólag kisebb kémiai folyamattal lehet ivóvizet csinálni a légkondiból kifolyó vízből. Nincs leírás sehol kb fél éve hallottam de nem találok semmit ezzel kapcsolatban !
