A mai magyar médiában és itt a fórumon is ádáz politikai harc dúl.
Ennek résztvevői - mi mindannyian - sajnos már csak bányászbéka perspektívából látjuk a másikat; az ellenfelet vagy ellenséget.
Kedves topik látogató!
Kérem! Nézze meg velem együtt, ezt az egész magyar politikai arénát madártávlatból.
Az USA-tól kezdve Németországon, Svédországon Spanyolországon? Lengyelországon? Oroszországon, stb. keresztül a világ minden országában két politikai blokk alakítja az országok politikáját:
Alsó - és vagy alsó-közép-, középosztályokra támaszkodó blokk és ezzel szemben a közép, felső-közép, felső osztályokra támaszkodó politikai blokkok.
Ha előáll egy olyan politikai formáció, amely egyik vagy másik politikai blokk politikai hatalomra kerülésének lehetőségét erőszakos úton nem engedi, vagy korlátozza, ezt diktatúrának nevezzük.
Ilyen volt 1990 előtt Magyarországon, Oroszországban, 1980-as években Chilében, és ma Kínában, stb.
A világ országainak GDP-je a történelem előrehaladásával kisebb-nagyobb kilengésekkel (lokális maximumokkal és lokális minimumokkal) növekszik.
A freedomhous adatai szerint a legkevesebb szabadságjoggal, vagyis a demokrácia legkisebb fokán a szegény (alacsony GDP-t produkáló) országok állnak. Ezzel szemben a legtöbb szabadságjoggal , vagyis a demokrácia legmagasabb fokán a gazdag országok állnak (ahol magas a GDP).
Senki nem mondhatja, hogy a mai USA-beli demokrácia u.a., mint 1960-as években a négerverések idején. A mai USA GDP bizonyára sokkal magasabb mint 1960-ban volt.
A teljes Kelet-Európai régió demokratizálódása a GDP-növekedéssel arányosan folyt. Aligha lehet összehasonlítani az 1960-as évek magyar szabadságérzetét a '80-as évek szabadságérzetével.
Vagyis megállapítható, hogy egy társadalom képessége a demokráciára GDP-függő, vagyis "a lét (jólét) tényleg meghatározza a tudatot".
Ez azt jelenti, hogy a példa kedvéért egy 200 USD/fő GDP-vel rendelkező Horthysta rendszer csak diktatúraként tudott funkcionálni (háromegész akármennyi millió választásra jogosult személy mutatja, hogy a politikai döntéshozatalból a lakosság jó részét kizárták, politikailag üldözték a baloldalt, radikális képviselőit megölték, börtönben zárták, megfélemlítették, stb.)
Egy másik példa kedvéért, egy 300 USD/ fő GDP-vel rendelkező Rákosi rendszer sem tudta átlépni saját árnyékát: politikai terrorral kormányzott.
Egy 3500 USD/fő GDP-vel jellemezhető Németh-Grósz kormányzat már megengedte magának, hogy azt mondja:
- Elég volt abból, hogy ha a jobboldal kerül hatalomra, akkor balodaliakat gyilkol, börtönbe zárat, elnyomja őket és ezzel szemben ha a baloldal kerül hatalomra, akkor ennek a fordítottját tesszük vagy teszik.
Többek között azért is legyen vége, mert egy diktatúra anyagi és emberi erőforrásokat tart véka alatt lekötve, értelmetlenül.
1988-1989 erről a magyar döntésről szól: arról, hogy a magyar baloldal és a kialakuló jobboldal egyezséget kötött, hogy soha többet diktatúrát.
1990 körüli Kelet-Európai változások szintén erről szólnak.
A példa kedvéért, egy 300 USD/ fő GDP-vel rendelkező Sri Lankán vagy Ruandában, a Száhel-övezetben, ilyen változások nem történtek és nincs is esélyük, hogy megtörténhessenek, hiszen a képzetlen szegény éhes ember könnyen fanatizálható, könnyen megvásárolható, bármilyen ideológiával beetethető, ellenségeit megláthatja azokban, akik jólétben élnek, avagy a gazdag ember látja az ellenségeit a szegényekben...
Az életszínvonal svédországi szintjén élő tömeg, amely svédországi szinten élő oktatást és egészségügyi ellátást kap, sok nullás bankszámlája nyújt egzisztenciális biztonságot, másként gondolkodik, mint egy Száhel-övezetben élő afrikai, akinek a mindennapi kenyér adta létbiztonság, egy kivert kutya vacsorájának a biztonságával egyezik meg.
Éppen ezért azt állítom, hogy 4000 USD/fő vagy 10000 USD/fő GDP-vel rendelkező társadalmakból megérteni afganisztáni, ruandai, szomáliai politikai folyamatokat és ítélkezni az ottani társadalmi folyamatok fölött csak pontatlanul, tévesen lehet.
A XXI. századi afgán társadalom fölött bíráskodó USA bírák viszonylagos jólétben élnek és nevelődtek fel.
Hogyan érthetik meg pl. egy afgán kecskepásztor vagy egy Száhel-övezetbeli éhezők céljait, törekvéseit, problémáit? Szerintem sehogy.
Értheti bárki New York-ban Osama Bin Laden indítékait.
Szerintem senki. Ezzel szemben az arab világban sokan értik.
De ennek analógiájára a mai 4000 USD/fő teljesítményt produkáló Magyarországon ítélkezni és megérteni a 200 USD/fő GDP-vel rendelkező Horthysta rendszert - és a 300 USD/ fő GDP-vel jellemezhető Rákosi rendszert is csak tévesen lehet.
Nem nagyon hiszem, hogy mi, akik ma élünk, érteni tudjuk a 40-70 évvel ezelőtti korokban élt emberek lelki, anyagi és politikai mozgatórugóit.
Vagyis - szerintem - van négy-öt korszak Magyarország XX. századi történetében, amelyek tekintetében a mai magyar XXI. századi bírák a tömegek mozgatórugót nem érthetik:
A fentiek figyelembevételével nem logikus Orbán Viktor részéről a Horthy-rendszer egyes "értékeivel" való azonosulás deklarálása. Mi által deklarálta ezt Ovi? Pl. ez retorikájából esetenként ez kicseng, pl. horthysta II.VH-s magyar tábornokok sírja előtti tisztelgés, vagy a Corvin lánc, vagy pl. ő soha nem tisztelgett személyesen a holocaust áldozatai előtt, stb.
A mai magyar jobbközép útja még véletlenül sem lehet semmiben azonos Horthy útjával, mert közben nagyot fordult a világ, a GDP és az általános jólét, a képzettség általános szintje, de a félfeudalista reflexek memória resetje tekintetében is.
Az egyháznak sem kellene a majdnem feudalista földbirtokosok érdekeivel azonos platformra helyezkedés lehetőségeit keresni, mert a majdnem feudalista földbirtokosok ma nincsenek. Vagyis az egyháznak is át kellene vizsgálnia viszonyulását a politikai tömörülésekhez.
A horthysta szellemidézést pedig rá kellene bízni a szélsőséges pártra.
De éppen ennyire logikátlan állítani, hogy a mai MSZP és a Rákosi-féle MDP útja bármiben is hasonló lehetne.
Az MSZMP-s MDP-s szellemidézés nagyon helyesen rá van bízva a másik szélsőséges pártra.
Éppen ezért a mai nagy politikai formációk bármelyikére rányomni a billogot, hogy kommunisták vagy fasiszták tökéletes ostobaság. A jobb-közép tömörülést senki sem szokta fasisztázni. Ezzel szemben a balközép politikai formációt annál inkább.
Kik teszik? Ostoba emberek, akiket a politikai demagógia felhúzott, mint a rugós órát és gondolkodás helyett éreznek valamit és vagdalkozással adnak hangot az érzelmeiknek.
