Javaslatokat készít a Sportfólió Kht. a Puskás Ferenc, azaz - egyelőre még ismertebb nevén - a Népstadion rekonstrukciójára. A kormány dönt arról, hogy egyáltalán foglalkozni kell-e a létesítménnyel, vagy éveken át marad a jelenlegi állapotában. Ha pedig a felújításról születik határozat, az a kérdés, hogy le kell-e bontani az építményt, vagy beérik valami ideiglenes megoldással is.
Nem is olyan régi elképzelések szerint már a múlt évre el kellett volna készülnie az új Népstadionnak, legalábbis 1999 őszén az előző sportminisztérium azon gondolkozott, hogy pályázatot ír ki egy 55-65 ezres arénára, amely 2002-re el is készült volna. Utána azonban leégett a Budapest Sportcsarnok, s a Népstadion ügye hosszú időre fiókba került. Az elmúlt években mindössze a név változott, ma már Puskás Ferenc nevét viseli a nemzeti futballaréna.
"Ebben az évben sem tudunk mit kezdeni a felső karéjjal, tehát legfeljebb csak huszonnyolcezer székre adhatunk el belépőket” – mondta Török Lajos, az NSI (Népstadion és Intézményei) főigazgatója. Lehet persze, hogy még ez a 28 ezer szék is túl sok a magyar futballtársadalomnak, de hát ki tudja, és tavaly is milyen jó lett volna a ZTE–Manchester meccsen egy nagyobb nézőtér, most áprilisban meg a svédek jönnek EB-selejtezőre… "Azt hiszem, mindenképpen kell egy nemzeti stadion – folytatta a főigazgató –, mert ne felejtsük el, hogy egy ekkora létesítményt sok más rendezvényre is lehet használni, nemcsak labdarúgásra.”
Hogy mekkora az ekkora, azt mondta erre Török Lajos, hogy ötvenezer nézőt befogadó aréna lenne az optimális. "Az biztos, ha egy új stadiont akarunk, a meglévőt le kell bontani” – tette hozzá. A konzervatív hazai sportízlés is hozzászokott már ehhez a gondolathoz, pedig az elején szentségtörésnek tűnt akár csak említeni is, hogy meg kell szüntetni a Népstadiont, de már évekkel ezelőtt eldőlt, hogy műszakilag megoldhatatlan a stadion megfelelő átalakítása. Lehet persze félmegoldást is választani, olcsóbban felújítgatni az építményt, de nem biztos, hogy megéri, mert előbb-utóbb úgyis kell egy tisztességes stadion.
"Létesítményrekonstrukciós javaslatot készítünk a sportminisztériumnak – mondta Hajdu Endre, a Sportfólió Kht. műszaki igazgatója. – Különböző lehetőségeket vizsgálunk, például a teljes létesítmény lebontását, félig földbe süllyesztését, csak a felső karéj lebontását, részleges átalakításokat, s úgy tudom, májusban várható döntés, hogy melyiket lehet megvalósítani.” A döntéshozatal egyetlen igazán fontos szempontja a pénz. "A labdarúgó EB-pályázat benyújtása előtt százmilliárdos nagyságrendű költséget kalkuláltak, de azért a 200 milliárdot nem érte el” – mondta Szilvásy György, a sportminisztérium közigazgatási államtitkára.
Ez pedig akkora tétel a költségvetésben, hogy megnehezíti a döntést. Ahogy az államtitkár elmagyarázta, a minisztérium előterjesztést készít a kormánynak több létesítmény rekonstrukciójáról, s ha minden jól megy, a Puskás stadion ügye áprilisban a kabinet elé kerül. A kormány a stadionról tehát mint az átfogó létesítményfejlesztési program részéről dönt.
Szóval lehet, hogy jönnek majd a dózerek, de az is előfordulhat, hogy csak egy szerényebb átalakítás következik, sőt, még az is elképzelhető, hogy évekre lekerül a napirendről a Puskás Ferenc stadion. És ebben az esetben a minisztérium lényegében csak az állagmegóvásról gondoskodna. Úgy tudjuk, van a javaslatok között olyan is, hogy a jövőben ne labdarúgásra, hanem atlétikára használják az arénát, ebben az esetben viszont vigyázni kell, el ne felejtsék átkeresztelni Puskás Ferencről mondjuk Iharos Sándorra.
"Tavasszal, amikor csak hajszálon múlott, hogy a mostoha körülmények között küszködő magyar jégkorong-válogatott nem jutott fel a világbajnokság A csoportjába – Oroszország, Kanada, Svédország, Csehország mellé –, mindenki egyetértett azzal, hogy meg kell szüntetni az áldatlan állapotot, hogy a fővárosban fedett jégpálya hiányában haldoklik az egyébként népszerű sportág. Az ugyanis vitathatatlan, hogy a futball után a jégkorong az egyik legnépszerűbb sportág itthon, hiszen az egykori Budapest Sportcsarnok lelátóit többször is megtöltötték a bajnoki mérkőzéseket európai körülmények között élvező szurkolók. Az eredeti elképzelések szerint a Kisstadion szomszédságában állami pénzekből elkészült jégcsarnok mellett az újpesti jégpálya is fedett arénává fejlődhetett volna, annál is inkább, mert a BS edzőtermének lebontása fejében az új arénát építő francia cég a szükséges összeget át is utalta erre a célra."
S ki volt az, aki csarnok megnyitásakor Tretyakkal parolázott, majd két nap múlva közölte:
Az új fedett csarnokban sokféle sportág elfér, de speciel a jégkorong NEM!!! Miért van az, hogy ebben a csarnokban - kis túlzással - a megnyitón lehetett a jégen látni jégkorongozót???
Egy szó mint száz: jó, hogy van fedett jégcsarnok, csak nem kéne a jégkoronggal összefüggésbe hozni!!!
Miért nagy a Bp-Vidék ellentét? Sztem mostanában már nem is olyan nagy, mint pl. néhány éve(gondolok itt elsősorban a 97-től 2000-ig tartó időszakra)!
Hiszen azóta MINDEN egyes táboron meglátszik a negatív tendencia: csökkenő nézőszám, csökkent az ultrák száma, állandó botrányok a kluboknál, fizetni senki se tud,de annál többet verik a nyálukat a "kedves klubvezetőink", a csapatok teljesítményéről már nem is beszélek, úgymond nincs kinek "szurkolni"...
Emlékeztek még pár éve milyen meccs volt pl egy fradi-ute(vagy említhettem volna más meccset is)?
És ma milyen? És erről csak ez a szar magyar foci tehet, hogy már az olyan emberek is elpártoltak, akik évekig ott voltak mindenhol otthon-idegenben, télen-nyáron... A táborok csak vegetálnak, a kanyarok szinte mindenhol panganak az ürességtől és én úgy látom sajnos, hogy az az óriási fejlődés ami megtörtént ultra-téren,már-már visszafelé kezd fordulni... És ez a legszomorúbb! Nagyon remélem, hogy nem fog ez megtörténni! Kapjuk magunkat össze és mutassuk meg!
Sütő-Nagy Zsolt (MN)
Nem győzik ünnepelni magukat díszes tortával és csinnadrattával a tavasszal kormányra került pártok, mondván, a száznapos programot már ötven alatt megvalósították. Hogy ez mennyire siker, azt az intézkedéseket ki-ki a maga bőrén tapasztalva, a fűtési szezon beindulásával és a benzinár felemelésével megítélheti, ám az biztos, hogy a kormányváltás egyik nagy vesztese a magyar sport.
A hazai sportélet fejlesztésére, létesítmények építésére már a választási időszakban sem tettek ígéretet a jelenlegi kormánypártok, de azóta kiderült: a már beindult rekonstrukciók is leállnak, lelassulnak, elhúzódnak. Mint az M7-es balatoni szakaszának autópályává fejlesztése, amelyre pontosan harminc évet kellett várjunk, amíg a polgári kormány rá nem szánta magát, hogy befejezze a hetvenes években elkezdett munkát.
Pedig óriási igény lenne a sportcélú fejlesztésekre, s nemcsak az élsportban, de az utánpótlás-nevelés terén is. Az elmúlt években a Bajnokok Ligájára aspiráló csapatok hozzászokhattak, hogy keresztül-kasul utazhatják az országot ahhoz, hogy lejátszhassák mérkőzéseiket, hiszen sem a dunaújvárosi, sem a zalaegerszegi pálya nem felelt meg az európai minimumnak. A Fideszt ugyan sokszor vádolták azzal, hogy támogatási rendszere megkülönböztető, ezzel szemben tény, éppen Dunaújváros, az MSZP egyik vidéki fellegvára a második helyszín, ahol a stadionrekonstrukciós program keretében megújulhatott a futballpálya. Hogy lesz-e folytatás – és ahol épül is valami, az mikorra készül el –, egyelőre nem tudni. A munkálatok több helyen el sem kezdődtek, vagy éppen lelassultak. Tavasszal, amikor csak hajszálon múlott, hogy a mostoha körülmények között küszködő magyar jégkorong-válogatott nem jutott fel a világbajnokság A csoportjába – Oroszország, Kanada, Svédország, Csehország mellé –, mindenki egyetértett azzal, hogy meg kell szüntetni az áldatlan állapotot, hogy a fővárosban fedett jégpálya hiányában haldoklik az egyébként népszerű sportág. Az ugyanis vitathatatlan, hogy a futball után a jégkorong az egyik legnépszerűbb sportág itthon, hiszen az egykori Budapest Sportcsarnok lelátóit többször is megtöltötték a bajnoki mérkőzéseket európai körülmények között élvező szurkolók. Az eredeti elképzelések szerint a Kisstadion szomszédságában állami pénzekből elkészült jégcsarnok mellett az újpesti jégpálya is fedett arénává fejlődhetett volna, annál is inkább, mert a BS edzőtermének lebontása fejében az új arénát építő francia cég a szükséges összeget át is utalta erre a célra.
Csakhogy ma már senki nem tudja, hol is az a pénz. Az építkezés áll, pedig decemberre már a létesítménynek kellene állnia, hogy aztán egy-két esztendőn belül megkezdődhessen a Kisstadion átalakítása, s így néhány év alatt, ha nem is Európa élvonalába, de legalább középmezőnyéhez csatlakozhatott volna a főváros, ráadásul a lemaradás behozása érdekében a liberális városvezetésnek egy lépést sem kellene tennie.
Fejlesztésekre azonban pillanatnyilag nincs pénz, az ilyen célra tervezett összegeket át kellett csoportosítani, nyilván azért, hogy a populista választási ígéreteket legalább részben megvalósítsák. Ahogy az elmúlt évtizedekben mindig, úgy most is a jövő felélésére épül a baloldal „stratégiája”.
Az én csapatomnak a szurkolótábora, most a klinikai halál állapotában van. Ahogy hallom a csapat sem nagyon akar defibrillálni. Ki lehet találni melyik csapat az. Első osztályú.
A magyar stadionfelújításról, a Bozsik-programról, és egyátalán a magyar fociról való véleményeiteket várom. Érdekelne az is, mit gondoltok kedvenc csapatotok szurkolótáboráról. Szerintetek miért nagy a Vidék-Budapest ellentét?
