Néha olvasom a neten a kéthetes Narancsot, ritkábban megveszem vagy átfutom a boltban. Mint tegnap a Gyurcsányról szóló publit. Azt tapasztalom, a műfajban sokszor csak egy vastagabb hajszál választja el, hogy az olvasó úgy érzi, őt tartják fontosnak és vele együtt gondolkodnak, vagy a publicista főleg a politikusnak akar üzenni és érte haragszik, vagy pedig szalonzsörtölődést olvasok, mert ezen a héten is kell valami a rovatba. Sajnos erről már mindig a Gyurcsánnyal ünnepelt tizenötödik születésnap fog eszembe jutni, mely így főleg Gyurcsányról szólt. Talán akkor felejteném, ha sikerülne megint sokkal jobb lapot csinálni, de erre kevés az esély.
