Te szívesen élnél egy ilyen gettóban?
Másnak miért kívánod?
Szerencsére mind EU-ban, mind a magyar jogban elfogadott - tv.-be iktatott joguk a családban élés.
És ott van emberhez méltó helyük.!!
Én a 7-est tartanám megfelelőnek, méghozzá együtt.
Úgy képzelem el mint egy szociális otthont, sok kis magánlakosztály, a sérült igényeihez igazodva, és a közelében közösségi épületek, ahol orvosi, lelki és egyéb segítség található.
Tudom sokan ezt gettósításnak éreznék, de szerintem még egészségesek is a hasonlók ( anyagi, társadalmi, érdeklődési) között érzik igazán jól magukat, ez a sérültekre még jobban áll.
Persze alkalmsint lehet nyitni, vendégeket hívni, vagy ilyesmi.
üdv
Kedves Dingo!
Nincs kőzápor!
Minden probléma megoldása ott kezdődik, hogy az ember előbb elgondolkodik, másokkal megkonzultálja. Ezután valószínű közelebb kerül egy elfogadható válaszhoz.
Kérded érdemes-e a magukat ellátni képtelen embereknek élni?
A kérdés megválaszolásához érdemes lenne azon is gondolkodni vajjon úgy általában érdemes-e élni?
Miért érdemes élni?
Ha ezekre a kérdésekre válaszoltál, akkor beláthatod nincs lehetőség vonalat húzni innen-idáig érdemes, onnan-odáig nem.
Arról biztosíthatlak, hogy ŐK szeretnének élni, és kívánják, elvárják, meghálálják a velük való törődést.
Kérded jó érzés-e pátyolgatni őket?
Itt van némi igazságod. Természetesen van kellemesebb tevékenység is, mint felnőtt korú gyereket pelenkázni, felügyelni, stb. Mégis mivel ők nem képesek megtenni, más (állami alkalmazottak) sem teszi meg, hát nincs más, mint a szülői kötelesség érvényesülése. Ez nagyon fontos, hogy a többség esetében működjön ez az ősi ösztön: ellátni gyerekeinket, szüleinket. Enélkül a tömeges tapasztalat nélkül mindannyian - a ma még épek is - nagyon rosszul éreznénk magunkat. Igy viszont sokan élünk azzal a biztos tudattal, ha valami történne velünk szüleink, szeretteink valószínűleg mellettünk állnának.
Írod, hogy ezek a környezetüknek borzasztó nagy terhet jelentenek. Igen, így van. Ennek lehet megoldása az általad sugallt megoldás.
Igen volt korábban már kísérlet erre a fajta megoldásra. Utóbb az emberiség úgy döntött nem ez a jó megoldás. Ma már a világ boldogabbik részén sorstársaink teljes jogú polgárok. Velük - és családjaik iránt - széles körű szolidaritás érvényesül.
Mi sajnos még messze nem tartunk itt.
Köszönöm, hogy kérdésemen elgondolkodtál.
üdv. Ibolya
udv.
gondolkodtam, hogy merje-e velemenyt nyilvanitani. eloljaroban annyit, hogy hal' istennek nem vagyok erintett a temaban, tehat csak es kizarolag a megerzeseimet mondom el ezzel kapcsolatban.
biztos, hogy a magukat ellatni keptelen embereknek erdemes elni? tudom, most jon a kozapor, de nem vagyok benne biztos, hogy a patyolgatasuk olyan jo erzes a kornyezetuknek vagy akar maganak a fogyatekosnak. persze ez eleg visszas helyzet, mert vegul is megis csak emberek,de kornyezetuknek eleg nagy teher(?). gondoljunk csak bele egy picit melyebben. Szivesen nevelgetnetek olyan gyermeket, akirol tudod, hogy elete vegeig teszem azt agyhoz lesz kotve? OSZINTEN!!!!
mert belegondolva, hiaba modjak majd sokan, hogy lehet attol meg szeretni, meg szeretet kapni ilyen embertol, de akkor sem lesz jo senkinek csak nem olyan rossz, ami messzemenoen nem ugyanaz.
nem tudom. csak hangosan gondolkodtam.
johet a kozapor!
dingo a ketkedo
ui.: nem akartam ezzel senkinek a lelkebe gazolni! Isten ments! ugyhogy ha megis sikerult akkor telleg 10000 bocsi az erintettektol!
Hogy nevetséges-e a szülőnek féldíjat adni?
Lehet, csakhogy ez a rideg valóság!
Nagyon kedves ajánlat adjanak családnak többet, mint az intézetnek. Nem tartunk rá igényt. Szektor semlegesen. Ugyanannyit.
Csináltam egy számítást is. Mibe kerülne az államnak, a tisztességes ellátás.
Gyene Piroska azt mondta 300ezer fogyatékos van, ebből 40 % a súlyos, azaz 120 ezer személyről van szó.
Mire van szükségük?
létminimum (lakás, ruha, étel)
ezt szolgálná a nyugdíjjáradék: 20.000 / hó
plusz kiadások fedezése (gyógyszer, segédeszköz, utazás, rongálás!!!)
ezt szolgálná a fogyatékossági támogatás: 20.000 ft/hó
gondozás minumálbér : 50.000 Ft
(napi 24 óra, évi 365 nap)
a család pluszterheinek csökkentése (keresőképesség elvesztése, állandó felügyelet biztosítása, 18 feletti családtag eltartása (rezsi), stb.
ezt szolgálja a családi pótlék. 10.000 Ft.
ez 100ezer / fő/ hó
ez 12.000.000.000 /120ezer fő / hó
144.000.000.000 /120ezer fő/év.
Ez a 2002 évi költségvetésben elkölthető pénz 3,6 %-a.
Remélem jól számoltam.
------
Ehhez képest:
18 felett jár a nyugdíjjáradék
estleg fogyatékossági, de azt úgy megkutyulták, hogy inkább nem kérjük. :-(((
Családi pótlékot MOST elvették.
ápolási díj 20.000
Ez a kötelezővé tett nyomor.
Nem mindig volt így.
Csehák Judit idején vezették be az életkortól függetlenül a felemelt családi pótlékot a gyerek élete végégig.
Csehák Judit idején vezették be a minimálbérnek megfelelő ápolási díjat.
Ezt tették át a szociális juttatások közzé, és csökkentették a minimál nyugdíj 80 %-ára.
Mert a fogyatékos gyerekeiket gondozó nő, nem ennek a Köztársaságnak a polgára? Neki nem jár a minimál bér? Aktív korúként neki töredék nyugdíj jár? Nyugdíj mellett nem jár, mégha el is végzi a dolgát, az állam helyett.
********
Kedves zog!
Szó nincs róla, hogy bárkit is megbántottál volna!
Nagyon jó, ha Te is és más is az igazi véleményét írja meg.
Azért kérdeztem mit gondolsz kihasználásról, mert erről vannak különböző vélemények.
Az - a kívülállóktól, és a hatalmon lévőktől, és az érdekvédelmi szervezetünk mostani vezetésétől megszoktuk, hogy ellenőrízni akarnak minket.
Igen vannak a mi családjaink között is: ilyenek és olyanok.
Csupán szeretném felhívni a figyelmet, hogy ápolási díj főleg a már iskolából kirakott "gyerekeknél", 18 feletti személyeknél jön szóba. Tehát ezek olyan családok, akik már 18 éve bizonyítanak. Akik 18 éve nem adták intézetbe gyereküket. Akiktől - a többi családnál is élő iskolai kontroll ellenére se - nem vették el rossz bánásmód miatt a gyereket. Tehát ilyen családokról van szó. Itt már abszolút nem helyénvaló a feltételezés.
Általános elv: mindenki ártatlan, amíg az ellenkezője nem bizonyosodik. És az is alapelv, hogy TILOS az INTÉZMÉNYES MEGKÜLÖNBÖZTETÉS !!
Márpedig a mi családjainkkal ez történik. A magyar családokat nem ellenőrzik minden ok nélkül, hogy jól bánnak-e gyermekeikkel. Hanem, ha valahol baj van, ott beavatkoznak.
Ugye vannak olyan lánygyereket nevelő családok, ahol az apuka a kislányt felavatja. És mégsem ellenőrzik az összes lányos családot.
Igen kívánatos, hogy egyetlen eset se fordulhasson elő. DE lehetetlen ezt elérni!!!!
(hacsak be nem kamerázzuk az összes gyereket)
Mi célt szolgálhat az ellenőrzés?
Ha üresnek találják a szekrényt? teleteszik?
és a frigót?
ha rosszul bánnak a fogyatékossal elviszik?
Ugyan, dehogy.
Egyetlen eredmény a megalázás.
*******
Én nem akarok pontokba szedve válaszolni, de mondjuk a szülő munkába segítése:
Nincs a gyereknek ovi, suli, napközi, foglalkoztató, stb. (Előfordul, sőt ha van is, sokuk nyárra bezár, négyig vidd el, nyolcnál hamarabb ne hozd, várakozó lista). Azt már bele se számolom, hogy mennyi idő eljutni a gyerekkel az adott helyre.
18 alatt (vagy inkább 10) persze van a hosszabított gyes. Cirka 20000. Ebből megélni, ha apája lelépett, nem sok esély van. A gyerek mellett dolgozni még kevesebb.
Állítólag csúcs a magyar gyógypedagógia. De nem fizetős kategóriában alig van normális hely. Ha az ember nem dolgozik, miből fizesse a fejlesztéseket? Ha meg igen, hogy hordja el? Naíva koromban sose hittem, hogy mekkora üzlet ez az egész. És egyáltalán hova tegye addig a gyereket, amíg dolgozik?
Miért nincsen fogyatékos igazolvány (nem kéne mindenhez igazolást kérni a csal. potl.-ról). Miért csak a vakok utazhatnak ingyen kisérőstül? Az országgyűlési képviselőknek bezzeg ingyenes. Egy ért. fogy. mivel könnyebb. Ő biztos nem képes egyedül menni.
Miért hiszi azt mindenki, hogy a fogyatékos gyerekek szülei elpiálják a segélyeket. Egyáltalán ezeket a juttatásokat miért segélyeknek nevezzük. Ez annyira megalázó.
Egy normál gyereket nevelő családról sem feltételezem, hogy az anya a csal. potl. meg a gyest elpiálja. Rólunk miért?
Egy normál gyerek tizenx évesen már egyedül közlekedik, elmegy diszkóba, barátokkal, stb. Egyedül lehet hagyni otthon. Egy szellemi fogyatékost soha. De jó hogy felemelték a minimálbért. Most már nem éri meg a népnek segélyekért kuncsorogni. Tényleg.
Azt, hogy egy gyerekre mennyi jut az intézeti nevelésben nem lehet valódi adatokkal kimutatni, mert az intézeteknek adott összes támogatást, költséget osztják a gondozottak számával. Ebben benne van minden költség, az alkalmazottak bérétől a fűtésig. Ez lényegesen meghaladja a családoknak juttatott összegeket, sokszorosa azoknak. Ennyire talán nincs is szükségük a családoknak. De azért méltányolni lehetne és kellene az erőfeszítéseiket, nem pedig odalökni egy sokszorozottan ellenőrzött és megalázóan kevés összeget, és még annak felhasználát is sokszorosan ellenőrizni. Miért tételezi fel az állam, hogy MINDEN szülő vagy gyám elissza a gondnokoltja kevéske juttatását?
Mit gondolsz? mit kellene tenni a fogyatékos (önamagukat ellátni nem képes)személyekkel, miután orvosilag igazolttá válik - képtelen ellátni önmagát?
1. - Tajgetosz
2. - vegetáláshoz hozzásegítés
3. - létminimum biztosítása, folyamatos pénzügyi (rászolgáltsági) kontroll mellett
4. - átlag szint + speciális kiadások fedezetének biztosítása
5. - oktatás, fejlesztés 16 éves korig
6. - oktatás, fejlesztés 26-30 éves korig
7. - otthoni ápolás? intézeti gondozás?
8. - széleskörű szolgáltatások mellett szülők munkábasegítése?
9. - szülők számára választhatóan saját maguk ápolják gyereküket, vagy idegenre bízzák.
10. - ápolás költségei személyhez rendelten alanyi jogon - függetlenül az ápoló személyétől (idegen, szülő, rokon)?
11. - ápolás költségei szülő esetén megfelezve?
12. - Fogyatékos személyt családjaikban nevelő családok segítése (szolgáltatások, anyagiak), alanyi jogon
13. - vagy életük végéig kontroll alatt tartásuk mellett?
14. - Családokon belüli magánvagyonok elosztásának családi jogkörben hagyása
15. - vagy állami felügyelet gyakorlása családok magánvagyona felett?
Válaszokat előre is köszönöm a többiek nevében is.
Goldner Ibolya
Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), budapesti elnök
eddig 6-an választottak a különböző lehetőségek közül.
a 3-ast 2-en,
a 4-est 3-an,
az 5-öst 1-en,
a 6-ost 6-an,
a 8-ast 3-an,
a 9-est 3-an,
a 10-est 1-en,
a 12-est 3-an
választották.
Köszönöm az eddigi válaszokat, és várom a többieket.
Kedves coolboybadboy!
köszönöm, hogy kérésemre válaszra szántad magad. Nagyon sajnálom, hogy részben érintett vagy.
Igaz a Te eseted kicsit eltérő, mert a születésüktől fogva értelmifogyatékosok kissé más helyzetűek. Rájuk a sors hoszú évtizedeket mér, a gyarapodás lehetőségétől egész fiatalon megfosztva a családokat.
Az időskorra súlyos állapotba kerülők gondozása hasonló kérdéseket vet fel. Nem értek egyet azzal az állítással, hogy 7-9 között szabad a választás. Akkor lenne szabad választás, ha tiszta lelkiismerettel adhatnánk más gondozásába hozzátartozónkat. De, mint Te is tapasztaltad, ez bizony nincs így. Egy halmozottan sérült személyt pedig sehol nem vesznek be. Az autisták is hasonló gondokkal küzdenek. Ezek a felnőttek szinte egész napra egy másik személy szinte teljes idejére tartanak igényt.
válasz a 11-es kérdésedre:
ha egy idegen ápol valakit, akkor neki ezért minimum a minimál bér jár. Napi 8 óra esetén ez most 40.000 Ft bttó. + szükség esetén táppénz, szabadság, útiköltség....
Ha a család az ápoló, akkor ápolási díjként a nyugdíjminimum 80 %-a jár (ez most bttó 18.000). Ezt szociális juttatásként adják, környezettanulmánynak hívott megalázás, zaklatás kíséretében, napi 24 órára, évi 365 napra. És ebből még el is tartjuk a hozzátartozót. Nyugdíjas - hiába látja el a feladatot - még ezt sem kaphatja.
Itt keménycsaták várnak ránk.
*****
Kedves rainman!
Igen a 14-15 a gondnoksági törvényre utal. Merthogy épp most kaptuk ajándékba - remélem eltörlik - a családi magánvagyonok feletti állami rendelkezést.
A tar.hu/gondnoksag - nál részletes tájékoztatás olvasható, dokumentumokkal.
****
Kedves zog!
a 7-9-hez válaszaid:
"a 7, 9 ugyanaz, úgy látom. Nem kedvelem az intézményesített szeretetet, mmindenképp az otthoni, családi ápolás erősítése és anyagi támogatása mellett vagyok, bár érzésem szerint ez jelentősebb anyagi fedezetet igényel. "
Választásod teljesen összecseng az eu-s normákkal. Olyannyira, hogy a fogyatékosok jogai között szerepel: jog a családhoz, a családban éléshez. Az eu-s felfogás szerint a fogyatékossal szemben elkövetett vétség egyáltalán az intézetbeadás kilátásba helyezése is.
Az az érzésed, hogy otthon drágább nem felel meg a valóságnak. Ma az államnak jóval kevesebbe kerülnek a családban élők. Míg egy-egy intézetben ápolt személy az államnak 80-120 ezer ft-jába kerül havonta, addig a családnak az otthontartásért 20.000 Ft-t adnak havonta.
Miközben a szülő, a szülői szervezetek nem jogosult(ak) ellenőrizni az állami gondoskodást, az állam környezettanulmánnyal (szekrényvizit, fridzsidervizit!!!! élelmiszerről, ruháról számlakérés, stb.) zaklatja a családokat.
Ezzel sérti ezen családok alkotmányos jogait (jog a magánélethez, a magánlak sérthetetlensége, a jóhírnévhez való jog, az ártatlanság vélelme)
*****
Kedves zog!
Az oktatással kapcsolatban írtad:
"5-6 ugyanaz, jóléti társadalmi kérdés. Meggyőződésem, hogy ha oktatással aktív társadalmi részvétel, munkavállalás elérhető, mindenképp nem csak segítendő, hanem kifizetődő is.
"
Értelmi-, és érzékszervi sérültek esetén az oktatás, fejlesztés nemcsak tudásanyag átadást, és a szerzett tudás munkárakonvertálását jelenti.
Jelenti számukra a funkcionális működés fejlesztését, szinten tartását. Az tapasztalat, hogy mikor a képzés, oktatás abbamarad rohamos leépülés veheti kezdetét. A szellemi - és fizikai állapot sokuknál szoros kapcsolatban áll. (Nálunk például a járni tanítás eredményezte - elindulást követően - a beszédkezdetét is, egy-egy kórházi tartózkodás mind mozgásban, mind beszédben súlyos visszafejlődést okozott)
El kellene érni, hogy minél tovább vehessenek részt fejlesztő foglalkozásban - ahogy a többi állampolgárnak is joga állami segítséggel akár 26 éves korukig tanulni. Nehéz belátnunk az ő esetükben miért lökik oda teljes természetességgel 16-18 évesen tessék ÉNO-ba vinni! Ahol nem az a jellemző, hogy színvonalas fejlesztésük folyik.
Az mindenkinek érdeke, hogy minél később kezdődjön a leépülés, a teljesmagatehetetlen állapot ismételt elérése.
Abban viszont nem hiszek, hogy értelmifogyatékosok - humánus körülmények közötti - dolgoztatása kifizetődő lehetne.
Ha csak azt veszem alapul, hogy esetleg sokkal lassabban, kevésbé megbízhatóan dolgoznak, hogy rájuk vigyázó, őket kiszolgáló személyzetre van szükség....
Kedves zog!
Azt írod, hogy
"2-3-4 Társadalmi elvárásoknak látszanak, nyilván a 4. szeretnénk, de van, hogy csak a 2-ra van pénz. Itt mindenképp az érdekvédelmi szövetség - gondolom nem könnyű - harca fontos a nem-termelő kiadásokkal mindig szűkmarkúan bánó autoritásokkal.
"
Igen, különböző társadalmak, különbözőképp látják.
Amelyik a Taigetoszt épphogycsak elvetegeti, annak leginkább a 2. verzió a választása.
Nem szívesen írom, de az utóbbi 4 évre leginkább az volt a jellemző, hogy ehhez az állapothoz vitte vissza az értelmisérülteket - és eközben naponta hallhattuk az újabb eposzokat arról, hogy mit meg nem tesznek értük. Igaz ebben jó asszisztens volt Gyene Piroska, ÉFOÉSZ elnök. "nélkülem semmiről sem született döntés" nyilatkozta.
Azt gondolom a 3-as minimum elvárható - állandó kontroll nélkül. De az európai normáknak a 4-es felel meg.
Valószínűsíthető megfelelő, egyébiránt humánus elbírálás mellett gazdaságunk erősödéséig, ideig-óráig ezzel az elvárással szemben képesek lennénk türelmesek maradni.
A kell-e (szabad-e) egy életen át kontrollálni az értelmifogyatékos családtagot is magában foglaló családokat egy külön fórum témája. Most egyéb érvek nélkül válaszunk: nem. És Európában nem is teszik ki azoknak a megalázásoknak az egyébként is nehéz sorsú családokat, melyeket rendszeresen el kell szenvednünk, melyek ellen küzdünk.
......
A kérdések hátteréhez:
Igyekeztem a feltett kérdésre az összes lehetséges választ összegyűjteni, nem magyarázni, nem befolyásolni.
Pont arra lennék kíváncsi, hogy a mai magyar társadalom tagjai mit tartanak elfogdhatónak, kívánatosnak.
Nem utolsósorban azért, hogy ezek a válaszok is árnyalhassák követeléseinket.
Meggyőződésem, hogy a problémában érintetleneknek is joguk van nyilatkozni, véleményezni. Hisz bármilyen döntések is születnek a cehhet mindannyian állják.
----
Akik némi előzetes információk alapján szeretnének dönteni, ill. az eddigi választásukat szeretnék módosítani, nekik ajánlom:
értelmi sérülteket érintő dokumentumok, törvények ,
a Fotexneten efoeszbp névvel indított topikok. pl. családok kontroll alatt életfogytig, stb.
Akkor én is válaszolok, ha már nulláztam a topikot.
Nagyon elgondolkodtatóak a kérdések, és a téma sem teljesen ismeretlen számomra. Nagyanyámat, aki velünk lakott a nemrégiben bekövetkezett haláláig, 8 éven keresztül ápoltuk gyakorlatilag a nap 24 órájában, mivel a bal agyfélteke nagy részére kiterjedő érelzáródás következtében fellépett agylágyulás következményeitől szenvedett. A tüneteket nem részletezem, - nem az a topik témája, de el lehet képzelni.
Akkor a kérdéseket kicsit kielemezném a fenti előzmények fényében.
1. Arról egyszerűen szó sem lehetett, hogy állami gondozásba helyezzük, az gyakorlatilag hónapokon belül megölte volna. Amikor egy-egy kivizsgálás miatt rövid időre kórházba kellett mennie, az szinte tarumaként élte meg, nagyon leromlott az állapota, ami a hazakerülése után viszonylag hamar helyre is állt, pedig gyakorlatilag reggeltől estig, valaki mindig bent volt mellette a kórházban.
2. Az állami támogatás ehhez segítette hozzá. A vegetáláshoz.
3.Ha a nyugdíját figyelembe vesszük, (36k HUF) ez megvolt.
4. Ez lenne az egyik választásom.
5. 6. Nagyanyám esetében ez ugye nem jöhetett szóba, a 6. lenne a másik választásom.
8. Nagyon korrekt lehetőségnek tartom, természetesen abban az esetben, ha szülőknek nincsen megfelelő munkahelyük. Ezt nem csak ebben az esetben kellene alkalmazni.
7. és 9. Nekem ez úgy tűnik, hogy a kérdés egy és ugyanaz. Ez most is választható, bár (azt hiszem a Gyámügyi Hivatal ebírálja ezt a kérdést)
10. Segítőház rulez a 8k HUF-fal havonta... Igazán sokra mentünk vele. A gyógyszerek egyharmada ki is jött belőle...
11. Ezt a kérdést perpill nem értem.
12. Ez is választanám
13, 14, 15. ??? Bizony. Három nagy kövér piros kérdőjel. Kifejtenéd ezt egy kicsit részletesebben nekem? Lehet, hogy bennem van a hiba, de a családok magánvagyonához ugyan mi köze van az államnak?
Hogy hogy jön ide? Azt hiszem itt Ibolyka a gondnoksági törvény rendelkezéseire utal.
Aholis bírósági eljárásban -amelynek ítélethozatal a vége- vagyonleltárt készítenek, a gondnokolt érdekében(?); ahol elszámolásra kötelezik a gondnokot, hogy vajh' a gondnokoltra költi-é a gondnokolt járandóságait (mintha az a vegetálásnál sokkal többre is elég lenne), stb...
Először is részvétem a gyereked halála miatt. Őszintén. Amire viszont reagálnék az az utolsó mondatod. Szerintem nem mindegy, pont azért nem, nehogy másokkal is előfordulhasson ugyanaz a szörnyűség, ami veletek megesett. Hogy a társadalmunk fogyatékos tagjait ugyanolyan jogok illessék meg, mint azokat, akik nem fogyatékosnak születtek. Igenis szükség van szvsz ezekre a párbeszédekre!
Tudod kedves Ibolya, nekem már múlt idő a kérdőived. Valahogy átvészeltük a gyerekünk 20 évét, hol otthon, hol intézményben, de hétvégi hazahozatallal. Már nincs erre szükség, mert 20 éves korában meghalt. Amit tudok, az majdnem mind rossz tapasztalat, toleranciahiány a hivatásosak irányából is. pl. ha nem rajtam múlik, akkkor már 7 éves korában képezhetetlennek nyilvánitották volna. Fogyatékosnak szerintem még most is, a magyar oktatási rendszer nyilvánitható, mert olyasmire kötelezik a szülőt, amit a társadalom sem képes megoldani. Jó lenne pl. a 16 éven túli tanitás, persze, de az én gyerekemet államilag sehol nem voltak hajlandók oktatni fiatalabb korában sem. Biztos, hogy a szolidaritás anyagi háttér hiányában csekély, de ilyen rosszul azért még sem áll a gazdasági rendszerünk, amennyire kegyetlen, oda nem figyelő a fogyatékosaira. Pl. mért kellett 2 évente igazolnom, hogy a gyerekem születésétől tartó fogyatékossága még fennáll? Nem kegyetlenség ez a hivatalok részéről, hogy a szülőt állandóan erre a szembenézésre késztessék? Mért kellett többször is kijelentenem, életében és halálában is, hogy nem volt sem ingó, sem ingatlan vagyona, mikor a temetéséhez egy fillérrel sem járult hozzá sem az önkormányzat, sem az eü. pénztár? És még számtalan ilyen kérdésem lenne, de nem mindegy ez egy évvel a halála után?
Üdv.
kékbarisnya
