Egy ismeretlen koszorús költő gyöngyszeme...
"Választó Polgárok! Megkérdezem félve,
Kell nekünk a FIDESZ még újabb négy évre?
Gondoljátok végig hogyan is kezdődött,
S kormányzásuk alatt mi hova fejlődött.
Okos, bátor ifjak csillogó szemekkel
Kápráztattak minket szép ígéretekkel.
Meg is jött a jólét Nekik, s a Családnak
Évfolyamtársaknak, s a sok Barátnak.
Bársonyszékbe ültek, nem kérges a kezük,
Többségüknek ez lett az első munkahelyük.
Ifjú demokraták hamar urak lettek,
Konok keménységgel furcsa "rendet" tettek.
Volt adócsalóból lett APEH főnök,
Vagy vagyonkezelő, de ott is az elnök!
Erkölcsöt prédikál, de őrzi a titkot,
Aki felbérelte Kaya Ibrahimot.
Csalást leplezni, zöld utat a jognak!
Hirdetik kacsintva derék Josip Tot-nak.
Államtitkár lett kit a bíróság vádol,
Bár a bírók közül fogy az ki még bátor.
Az Országnak felét úgy kirekeszték,
Dolgozók, Szegények mintha itt se lennénk.
Értékrendjük szerint csak az a jó magyar,
Ki a FIDESZ-szel tart, s bírálni nem akar.
Kormány ellenében, aki szót emel,
Hazaárulásnak bűnét követi el.
Nemzetről, hazáról álnokul papolnak,
Közben, amit lehet maguknak pakolnak.
Nevünkben beszélnek, de semmibe vesznek
És ha szóvá teszed biztos taccsra tesznek..
Bármit megtehetnek szemünkbe röhögnek,
Adóforintjaink zsebükbe csörögnek.
Járják az országot, gyakran koncot dobnak,
S engedik, hogy Nekik kezet csókoljanak.
Választó Polgárok! Ébredjetek végre!
Küldjétek a FIDESZ-t a fészkes fenébe!
Ha nem mégy szavazni súlyos árat fizetsz!
Nyakadra ül megint, s kiröhög a FIDESZ.
Szavazni kell! Nehogy helyetted más döntsön!
S a FIDESZ étvágya még nagyobbra nőjön.
Szavazz bármely pártra! Hallgass a szívedre!
De ne voksolj soha többé a FIDESZ-re!"