Ne hülyéskedjetek már. Ez olyan, mint a hetvenes évek sci-fi filmjei, amiknek a világa leginkább a hetvenes évekhez hasonlított, nem a jövőhöz.
Szerintem nyugodjunk bele, hogy 100 éve se tudtuk elképzelni, hogy milyen lesz a XXI. század eleje, ezer éve se tudtuk elképzelni, hogy milyen lesz a modern kor, és most se tudjuk elképzelni, hogy milyen lesz a világ 1000 év múlva.
Ok, lehet hogy nem ötvenezer hanem az ötmillió a helyes szám, csillagászati léptékben számolva az 'egy pillanat'-tal egyenértékű... ne úgy gondoljuk persze, hogy a Földről indulnak mindenhová gyarmatosítók... hanem mondjuk úgy, hogy a Földről indított önfentartó telepek (mega-űrhajók) százévenként létrehoznak egy-egy önmagukhoz hasonló önfentartó telepet... kb piramisjáték módjára képzeljük el a dolgot, az exponenciális szaporodás határa nyilván az erőforrások korlátozott volta.
:) Ne légy ilyen földhözragadt. A lehetőségeink egyre rövidebb idő alatt szárnyalják túl mindazt, amit korábban elképzelhetőnek tartottunk. Miért állna le ez a fejlődés? Szerintem teljesen alaptalan az a feltételezés, hogy mondjuk ezer év múlva ne lennénk képesek olyan dolgokra, amik ma teljességgel elképzelhetetlenek.
Micsoda optimista szcenárió. De még ha ma elkezdenénk benépesíteni a galaxist minden irányba csupa fénysebességget megközelítő gyorsaságú űrhajóval, 50K év múlva akkor maximum a felénél tartanánk a benépesítésnek...
Szerintem úgy fogjuk átalakítani az univerzumot a saját képzeletünkké, hogy lényegében fog megváltozni. Az emberi történelem az a pillanat, amikor a világmindenség hirtelen elérte a forráspontját.
Hirtelen nem látom az összefüggést a két mondat között;) Egyébként ötvenezer évvel ezelőtt már éltek emberek a Földön, ötvenezer év múlva meg már tele lesz velünk a galaxis...
Gyerekkorom egyik kedvenc könyve volt az Ég és Föld című abban benne voltak a csillaképek aahogy 50000 éve kinéztek és ahogy 50000 múlva fognak. Légyfing vagyunk mi ebben az univerzumban, egy marék, az átlagosnál kicsit szervezettebb atom.
Minek akartok visszamenni a múltba? Sok mindent meg lehetne változtatni, de minek. Ez nem lenne újdonság. Én inkább megnézném mi van az univerzum szélén, aztán vissza jönnék egy másik féreglyukon. De én vinnék egy fényképezőt is, nehogy úgy járjak mint a Kapcsolatban a csaj. Milyen filmet vigyek Kodac-ot, vagy Fuji-t?
Helló brádör !
"mas frekvenciákon a Napunk sokkal "fényesebb"."
Biztosan tudjuk ,hogy melyik frekin űber a Nap , 1000000% - hogy ezt már rég lemérték !
Sokkal jobb latoszervuk nem lehet, hacsak ugy nem, hogy at tudjak kapcsolni hosszu expozicios idore, es van valami rogzitoszervuk. :)
alapbol ugyanis megfelelo akkomodacio utan az emberi szem 1 foton beerkezeset is kepes erzekelni. Ennel csak ugy lehet jobb eredmenyt elerni, ahogy mi is tesszuk: sokaig kell gyujteni a fenyt egy pontrol, hatha beerkezik egy-egy foton.
Masreszt viszont. Ha a latoszervet nem szo szerint ertelmezzuk, hanem elektromagneses hullamok erzekelesere szolgalo szervkent, ugy nincs kizarva, hogy mas frekvenciakon a Napunk sokkal "fenyesebb".
A Nap abszolút fényessége +4,8 magnitúdó körül
van, ami annyit tesz, hogy 10 parsec(kb 31 fényév) távolságból 4,8 m-es csillagként "dereng"
az égbolton. Az emberi szem 6 magnitúdós csillagokat még éppen érzékel.
Ha az ember amúgy elág élesnek
tekinthető szemével nagyjából egyenértékű
látószervvel rendelkeznek az idegenek, akkor
egy kb. 15 parsec sugarú, Napközéppontú gömbben számíthatunk arra, hogy szabadszemmel észlelik
csillagunkat és egy csillagkép tagjává teszik.
A Napot körülvevő 15 parsec sugarú gömbben
úgy 100 körüli csillag lehet. Ezek közül
nem tudni mennyi rendelkezik bolygókkal , de nem zárható ki, hogy értelmes élet
alakult ki hozzánk ilyen viszonylagos közelségben
is. Az esély azonban érzésem szerint nem nagy.
A válasz az alapkérdésre teljesen más, ha
nálunk jobb, vagy gyengébb látószervű lényeket
tételezünk fel, vagy ha más tartományban érzékeny a
"szemük".
De, szinte biztos, hogy van ilyen térkép. Én vállalom, hogy keresek neked egy ilyet. Egy hét múlva indul az expedíciónk az Eridanus Alfájára, az ottani civilizáció bizonyára ad nekünk egy ajándék csillagtérképet az űrnek erről a nézetéről. Ez a legkevesebb az üveggyöngyeinkért cserébe.
Ez így nagyjából igaz, de minél messzebbrôl néznénk vissza, annál inkább eltorzulnának az eredeti (Földrôl látható) alakzatok, hiszen ezek tagjai nem egy gömbhéjon, hanem a 3 dimenziós térben helyezkednek el, különbözô távolságokban és egymáshoz képest is mindenféle irányokban. Persze, ha valakinek van ürhajója, ez nagyon fontos lehet. :-))
Ahány csillagképbôl nézzük a Napot, annyiféle csillagképben fog szerepelni, mindig az átellenesben ahhoz képest, ahogy innen látszik a szóbanforgó csillagkép. Tehát az Alfa Kentauriról nézve a Cepheus csillagképben lesz egy bazi fényes csillag, az vagyunk mi! :-))
Termeszetesem mindazzal tisztaban vagyok, amit te itt elmondtal.
Igazabol arra lennek kivancsi, hogy pl. a legkozelebbi exobolygorol errefele tekintve mit latna az ott elo.
Planetarium programot mar talaltam, le fogom tolteni.
Fokent azonban velemenyekre es ujabb kerdesekre lennek kivancsi.En szeretek ilyen dolgokon gondolkodni.
parsec: az a távolság, ahonnan a Nap-Föld távolság 1 ívmásodpercnyi szög alatt látszik.