Keresés

"komcsikat komcsinak"
Hát éppen ez az! Milyen hülyén nézne ki: Kövér "Komcsi" László...
:):):)

most még nem szabad...

mi van ha teljesen elszabadul és szétmarcangol mindenkit :)))

Most már jó lenne ha előjönne és mondana valamit.

fityesz! engedjétek szabadon kötéllacát!

éljen Kövér! éljen a bajusz! éljen a szocializmus!

hihhiiiihihihihihihhihii

Mi a problémátok vele?
Ő csak sommásan rámutat dolgokra, és nevén nevezi őket. A tolvajokat tolvajoknak, a gyilkosokat gyilkosoknak, a komcsikat komcsinak kell(ene) hívni.
Hogy egyeseknek ez nem tetszik?
Na és? (Kopirájt horn gyulus.)

Te mit szerecc benne? :o)))

0lyan vagy, mint egy nőtrancsírozó sorozatgyilkos.
Lihegve, nyálazva, izzadva várod az ocsmány mocs-
kolódást, hogy te is döfhess. Mindegy, hogy kibe.
Igaz? Jó szándékból manapság már nem lehet ilyen
topicot létrehozni. Sajna, én nagy "elismerője"
vagyok Kövér úrnak. Még szerencsétlen Kuncze úr
semm tud vele mit kezdeni.
rézi

0

,mint ember.

Dr. Kövér László
1959. december 29-én született a Veszprém megyei Pápán.

1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Az egyetem elvégzése után, 1986. februárja és szeptembere között az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában tudományos segédmunkatársként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta.

1983-ban egyik alapító tagja a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium), majd 1984-től 1988-ig az intézmény nevelőtanára.

1984-ben a Századvég című társadalomelméleti folyóirat egyik alapító szerkesztője.

1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban egyike a Fiatal Demokraták Szövetségét létrehozó harminchét fiatalnak. 1988. októberében, a Fidesz I. kongresszusán az országos választmány tagjává választották, e tisztségében 1989. október 15-én, a Fidesz II. kongresszusán megerősítették. 1989 nyarán a Fidesz képviseletében a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon tagja az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. 1989. októberétől 1990. júliusáig, a lap függetlenné válásáig a Magyar Narancs felelős kiadója. 1990. júniusától a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesület vezetőségi tagja, 1994 végétől elnöke.

Az 1990. évi országgyűlési választások második fordulójában Veszprém megye 3. sz. választókerületében a Fidesz és az SZDSZ közös jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották. 1991. októberéig az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi állandó bizottság, ezt követően a mentelmi és összeférhetetlenségi különbizottság tagja. 1990. decemberétől 1993. áprilisáig - frakcióvezetővé választásáig - a nemzetbiztonsági különbizottság elnöke. Lemondása után tagként dolgozott tovább a bizottságban. 1994. augusztusáig a Fidesz frakcióvezetője. 1992. februárjában, a IV. kongresszuson újra a Fidesz Országos Választmányának a tagjává, majd 1993. novemberében az V. kongresszuson alelnökké választották, e tisztében az ezt követő kongresszusok megerősítették. Egyik kidolgozója a párt működési szabályzatának, amely 1993. tavaszán többek között föloldotta a felső korhatárt.

Az 1994. évi országgyűlési választásokon újra Veszprém megye 3. számú választókerületében indult. A parlamentbe pártja országos listájának harmadik helyéről került be. Az Országgyűlésben a nemzetbiztonsági állandó bizottságban dolgozik. 1994. augusztusa és szeptembere között, majd 1995. december 1-jétől újra a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló állandó bizottság tagja. 1995. szeptemberétől november 30-ig részt vett az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottság tevékenységében is. Az 1998. évi választásokon a Fidesz - Magyar Polgári Párt Veszprém megyei listáján jutott mandátumhoz. Orbán Viktor kormányában 2000. május 1-ig a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter.

2000. februárjától a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke.

Nős, felesége középiskolai tanár, három gyermekük van.