A teslás sem üres, észre kell venni benne a lényeget, az áthallást (energiatárolás ESS-el), emellett az Orbánbukta-Ugrott Paks topicban vannak ilyen kalkulációk.
A beruházók is tudják amit Te. Végeznek számításokat és aszerint építenek.
A villamosenergia piac rendkívül sokrétű. Van egy egyre nagyobb szegmense amit úgy hívnak, hogy kapacitáspiac.
Tehát építhet egy beruházó úgy is erőművet, hogy meg sem jelenik az árampiacon vele, kizárólag a készenlétet adja el (MW). Lehet, hogy hamarabb megtérül a beruházása, mintha a termelését árulná (MWh).
Ha építesz egy akkus tározót manapság azzal is a kapacitáspiacon fogsz eredményesen kereskedni. Vállalod, hogy bármikor rendelkezésre állsz 50 MW kapacitással. Ha kell a vevőnek a jelzett időpont alatt az 50 MW végig, ha csak 10 kW-ott vesz igénybe egy órán keresztül, ha semmit, mindenképp bezsebeled a pénzt ez a legjobb üzlet.
Szerintem a beruházott , de nem használt erőmű a legdrágább.
Nincs ilyen erőmű. Minden erőművet használnak. Vannak erőművek amiket kifejezetten arra használnak, hogy Paks tartalékaként akkor termeljen, ha valamelyik blokknál üzemzavar lép fel. Jelenleg 500 MW ilyen, tartaléknak használt erőművünk van. Ha megépül Paks 2, akkor 1200 MW-ra nő a teljesítményük.
A paksi atomerőművön kívül azonban minden erőmű tartalékként funkcionál csak akkor használják, ha a fogyasztás nagyobb, mint a zsinóráram termelés.
(Minden erőmű hagy legalább öt százalék tartalék kapacitást, még ha éppen használják is, szabályozási tartaléknak.)
Túlságosan leegyszerűsítő a tartalék erőmű kifejezés. Inkább tartalék kapacitásokról beszélhetünk, amik minden villamosenergia rendszer inherens részét képezik. Most is és ezután is, ez az ellátásbiztonság alapja.
Lehet ez erőmű, SZET, akkummulátor, édesmindegy, tartalék kapacitások nélkül a VER azonnal összeomlana.
A megújulós energiarendszerek esetében is használva lesznek a tartalék kapacitások éppen úgy, mint a hagyományosban és a szerepük is ugyanaz lesz, a nem ütemezett termelés és a fogyasztás közötti egyensúly megteremtése.
" Támogatták a hőszigetelést .. elég komoly összegekkel már 20 éve is. "
A passzív ház már 1990-ben létezett . Mi itt a (HŐ)Szigetelések topikban már több mint 20 éve írogattunk a témában , tehát akit érdekelt a hőszigetelés , már akkor utána tudott járni a dolgoknak . Akkor is a kormány volt a hibás , hogy nem írta feltételnek a legalább AE ház ( alacsony energiás ház ) értékét mint alapot a támogatás feltételének . Ma nem lenne gond az energiaáremelés , nem kellene rezsicsökkentett árat fenntartani ( természetesen lenne ma is olyan réteg , aki rászorulna a segítségre ) . Nem beszélve arról , hogy nagyon sok pénz maradt volna az állam zsebében . A HMKE támogatást is átgondoltabban kellett volna és kellene ma is osztogatni .
15-20 éve töredék összegből megvolt egy ház hőszigetelése .
A földgázos erőmű ha áll, amortizálódik, ha működik keményen fogyaszt. A kettő együtt adja az áram kölltségét. A tározós működhet/hasznot hajthat, ha a napali áramfelesleget(PV) visszadja áram hiánykor nappal/éjjel - akár mminden nap. Természetesen döntően befolyásolja a kWh árat az 1 kW /építési kölltség egységár - a mondjuk 15 év alatt termelt árammennyiségre vetítve.
Az áram árában a földgázos erőmú beruházás nem lesz túl nagy tétel. Mert az erőmű élettartama alatt sok-sok kWh-ra oszlik el.
Élettartam alatti Ft/kWh alapon a földgázos tartalék/téli erőmű beruházás alighanem olcsóbb- és célszerűbb is pl. a víztározós drágaságnál. Még az is lehet, hogy a teljes Ft/kWh áramárban is nyer...
A hőszigeteletlen beton lábazat/terasz/lépcső >>> naaaaaagy energia vámpír !!! tud lenni. A padló/fal sarok penészedés-dohosodás fő oka, ami miatt túlzott fűtés is kell...
Érdemes a lábazatot körbe hőszigtelni utólag a falak hőszigetelése nélkül is (a falak jelentősem jobbak tipikusan). Mondjuk 8-10 cm xps habbal a benti padlószint alá 60 cm-ig kívűl. Ez sem egy extrém költség általában.
... és/vagy a járda alá xps gallért rakni, egy új építésnál ez így néz ki pl. konkrétan. A vízszigetelő fólia mögött is eleve 10 cm xps van és a padlófűtés alatt 20 cm AT-100 hungarocell.
"Ha annyi tárolókapacitásunk van, ami napon belüli tárolásra, vagy maximum néhány nap áthidalására alkalmas,
az olyan gyakran lesz használva, hogy hamar megtérül. (Használva = beletöltjük a felesleges/olcsó áramot, és kivesszük áramhiány esetén, amikor drága -> megnyerjük az árkülönbséget.)"
Nono... Ez nem biztos űm, hogy így van a gyakorlatban is, konkrét+valós árakkal-költségekkel. Sőt.
Mivel az áram egyébként olcsó erőművi szinten, még földgázból gyártva is (a nagy pánik elműltával ismét olcsó lett). Ráadásul csak a napi csúcsok idején drágul meg nagyobb mértékben az áram egy viszonylag kis mennyiségre.
Esélyes, hogy komoly tételben tárolni nem éri meg még az "ingyen" napáramból sem. Ami egyébként nem is ingyenes igazából, errefelé úgy ~15 Ft/kWh erőművi szinten az "önköltsége".
Költség haszon arányban a legtöbbet a padlásfödém szigetelésével lehet nyerni, sima tekercses üveggyapot leterítésével kb. csak 2.500 Ft anyagköltsége van 20cm üveggyapotnak, bárki leterítheti akár magának is. (Nem véletlenül erre van CO2 pályázat.)
Homlokzati szigetelésnek nem csak az anyagköltsége lesz kb. dupla, de a kivitelezési költség (állványozás + felragasztás + dűbelezés + hálózás + vakolás) kb. még kétszer annyi, így az összesített költség kb. hatszorosa.
(Ablakcsere szintén kevesebbet spórol nagyobb költséggel - bár az elég tág határok között változhat.)
Mivel a szigeteletlen födémeken keresztül szökik ki a hő legnagyobb része, ezért azzal nyerjük a legtöbbet, ha 10 kádárkocka padlásfödém szigetelését csináljuk meg egy panellakás teljes felújítása helyett.
A műszaki oldal így van, és nem is vitatkozom a hozzászólásod ezen tartalmával.
Én az üzleti/financiális oldalát szeretném megvilágítani a tárolási kérdésnek:
Ha annyi tárolókapacitásunk van, ami napon belüli tárolásra, vagy maximum néhány nap áthidalására alkalmas, az olyan gyakran lesz használva, hogy hamar megtérül. (Használva = beletöltjük a felesleges/olcsó áramot, és kivesszük áramhiány esetén, amikor drága -> megnyerjük az árkülönbséget.)
Ha nyárról télre akarunk energiát tárolni, vagy azokra az évente 2-3 alkalommal előforduló áramhiányos hetekre méretezünk tárolót, amik hónapokig csak teletöltve állnak, akkor azok sosem térülnek meg.
(Ez bármilyen technológiára igaz. Tárolhatjuk azt az energiát szivattyús erőműben, akkuban, vagy felforrósított homokban, ezek egyike sem elég olcsó ahhoz, hogy az évenként 2-3 használat megtermelje a beruházás kamatterheit.)
Most is van átlagosan kb. 4 GW tartalék erőművi kapacitásunk. Egy gáztüzelésű, terheléskövető erőmű eleve úgy van méretezve, hogy élettartama alatt 50 % alatti kihasználtsággal működjön. Az alaperőműveket méretezik 100 % kapacitáskihasználtságra, két külön világ. Az egyiknél a gyors teljesítményváltoztatás, jó hatásfok részterhelésen, gyors hidegindítás, black strat képesség, stb. a prioritás, a másiknál a robosztusság, tartós , olcsó, állandó üzem.
A modern gáztüzelésű erőművek állandó költsége rendkívül alacsony.Teljesen automatikus üzeműek, legfeljebb a portás kell mellé.
Ha levezetted, akkor gondolom számok is szerepeltek a levezetésben. Érdeklődéssel várnám a konkrét adatokat, mert az én ismereteim ellentmondanak a levezetésednek.... újra mondom, a gáztüzelésű erőműparkunk javarészt most is tartalékban van és nem drágítja duplájára az atomáramot.
Roppant drágává a villanyt a roppant drága földgáz teszi, nem a tartalék erőmű állandó költsége.
Azonban nindig lehetett GONDOLKODNI és/vagy ÉPESZŰ építészt találni... Nem volt kötelező a wienerberger/hasonló tégla használata csak önmagában soha !
----------------------
Egyébként,
Az ilyen "csak téglából" 2006 óta épült házakkal nagy baj manapság sincs!!! Hozzák az Uátlag<=0,45 W/m2K értéket ami nem olyan rossz ám :-)
100 m2 lakótérre elég nekik ~6000-8000 kWh meleg/tél >> 600-800 m3/tél földgáz kondenzációssal. Megj: ehhez jön még 150-250 m3 melegvízre, ha az is földgázból készül.
Ezeket éppen ezért nem is érdemes utólag körbe hőszigetelni. Inkább csak a padlástér és a lábazat amire ésszerű lehet költeni, ha úgy alakul.
---
Sőt, Már az 1980-2006 időszakban sem egetverően rosszak az épületek. Ezeknek az agyatlanul EXTRÉM fölöslegesen nagy épület a fő baja !!! Ami miatt extrém sok fűtést is kívánnak :-(
Miközben mostanra az épületben lévő tér fele (vagy akár még több is) kihasználatlanná, laktalanná vált a gyerekek kirepülése miatt. Ezek mostanra egy anno remélt, de elmaradt jövő zsákutcái lettek.
Jelentős részük számára nincs is értelmes jövőkép ... főleg vidéken-falun.
Amelyiknek van azt viszont érdemes erősen hőszigetelni és/vagy átrendezni több lakóegységessé.
----Új épületek előírt MINIMUM hőszigteltsége----
1934-1966 fal 1,68
a gyakori vakolt 38-as tömörtégla falazat=1,56 volt
1966-1979 fal 1,4/1,55/1,64 födém 1,05/1,16/1,22
---
1979-1986 fal 0,85 födém 0,4
1986-1992 fal 0,7 födém 0,4 ablak 3,0
1992-2006 épület 0,6+egyéb rontó>> szumma=0,70-0,75
Az U érték mindig úgy volt meghatározva, h a csókos cég P téglaterméke kieg. hőszig nélkül éppen megfeleljen.
Ma is látni olyan táblázatokat ahol azt hozzák ki a legjobbnak (persze nincs a táblázatban az ytong-lambda).
Meg azzal sem foglalkoznak h lassan 50cm a falvastagság, miközben az csak egy 15-20cm-es EPS hőszigetelésével bír, ráadásul a téglacsatlakozásoknál vonalasan hőhidas (nem homogén).
És amíg a 10emeletes panelek, vagy a 4 emeletes régebbi társasházak nincsenek hőszigetelve, addig minden kádárkocka-támogatás csak választási krumpli = propaganda. Nem hatékony 1magányos kádár-házat támogatni, miközben ugyanannyiból 3 társasházi lakást is lehetne.
de mégegyszer aláhúzom, ha tárolót, ESS-t v víztározót használsz ezeknek üzemben kell lenni állandóan. A PV erre "ragyogó" lehetőséget ad 24h-s ciklusával (már ha éppen van ilyen). A gazdálkodó (MAVIR) rutin s nem kevés hálózatirányítási gyakorlat, no meg számítógépek segítségével nyilván igyekszik kihasználni a rendelkezésre álló klf. tárolókat legyenek azok ESS Battery eszközök, vagy szivattyús tározók. Ha van hová tárolni és van mivel tölteni, akkor tölteni fog, ha hiány van a hálózaton akkor visszanyerni. Ha közeledik a télies időszak a napos napokon feltöltenék a tározót, hogy a napmenteseken minél jobban rendelkezésre álljon. De helyzetünk most nem ilyen. Olyan piciny a tároló képesség, hogy ezekkel csak lokális telj. csúcsokat, valóban átmeneti, erőmű bemelegítési lukakat lehet áthidalni.
Támogatták a hőszigetelést .. elég komoly összegekkel már 20 éve is.
A "normálisabb-előrelátóbb" gondolkodásúak meg is csinálták anno az erős/erősebb hőszigetelést már úgy 2005-től és méginkább 2010-től.
Csakhát a zokniagyú többség magasról tojt rá, sőt beszólt annak aki pénzt tett a hőszigetelésbe. Mert olcsó volt a földgáz a lakosságnak.
és SAJNOS most is túl olcsó a még mindig a 2013-as befagyasztott árakkal működő reszicsökis baromság miatt :-( Ami miatt sokak számára még most sem elfogadott dolog a hőszigetelésbe pénzt rakni.
--------- Változás a rezsicsöki elmúltával vagy jelentős csökkentésével lenne... lesz. --------
Jelenleg a reális, nem támogatott lakossági földgáz ár ~250 Ft/m3 körül alakulgat(na).
Már csak ~35 EUR/MWh a tőzsdei árszint ismét >> kb. mint 2013-ban volt vagy még olcsóbb is. Aminek a duplája a lakossági kisker ár nagyjából, ha nincs semmilyen támogatás a rendszerben.
35EUR x 400Ft/EUR x 2 = 28000 Ft/MWh >> 28 Ft/kWh 28Ft/kWh x 9,44kWh/m3 = 264 Ft/m3 adódik .... >> a 250 Ft/m3 belefér alighanem.
Ez az árszint már belátható időn belül (8-12 év) megtérülővé tennl az utólagos hőszigetelést is.
HA mégis rezsicsöki és nagyobb fogyasztók ösztönzése a hőszigetelésre. AKKOR ~160 Ft/m3 kedvezményes ár mondjuk 1000 m3/évig és a többi már mondjuk 350 Ft/m3. Ezt a 2013 óta ~60%-al nőtt ráálbér el is bírná... némi duzzogással.
Az erős utólagos hőszigetelésre pedig lehetne extra támogatás. pl. Legalább 50% fűtési meleg igény csökkentés esetén. 30% önerő mellé >> 15 év kamat+költségmentes "NULLÁS" hitel.
--- A hagyományos gázkazánok cseréje >> levegő/víz gépekre is érdekes kérdés.
Ország szinten vélhetően megérné PAKS és napáramfarmok/HMKE-k országában. Az ÉVES!!! földgáz igény érdemi csökkenése miatt....
Avagy, ezt is lehetne ösztönözni valamennyire gondolom én.
Ebből látszik, hogy az ilyen évente 1-2 alkalommal előforduló áramhiányokra (vagy pl. a nyáron megtermelt napáram télre történő betárolására) üzletileg értelmetlen akkumulátorokat használni.
Ilyenkor évente egyszer (vagy max. évente 2-3 alkalommal) használjuk ki az akku kapacitását.
1kWh akku egy ciklus alatt még 1EUR/kWh villanyár és nulla forintos termelési költség esetén is csak 1 EUR profitot termel.
Ha naponta feltöltjük és kiszedjük belőle az áramot, akkor az 365 EUR elméleti profit évente. A valóság ennél nyilván jóval kevesebb (mert nem számolhatunk 0EUR termelési költséggel, nem tudjuk naponta teljesen feltölteni és lemeríteni, ...), de látszik, hogy a 60 EUR/kWh akár egy év alatt visszanyerhető.
Ha viszont csak évente néhány alkalommal használjuk ki ezt a 60EUR áron beszerzett tárolónkat, akkor az nem termeli meg nekünk a hitelkamatot sem.
Egy 3F inverter vásárlása előtt mennyire tudunk tájékozódni (a műszaki adatokból mennyire derül ki) az aszimmetrikus működés lehetősége?
Ez az általad leírt működés a tökéletes világok legtökéletesebbje :-)
De mik a határértékek?
Egy 3F 10kW inverter, ami 3x15A álandó termelést ad, tud 30-0-0 A kiosztásban termelni, pár másodpercnél hosszabb ideig?
Eddig inkább olyanról hallottam, ahol az inverter csak egyenletesen tud termelni és vissza kell tápláljon a két nem terhelt fázison ahhoz, hogy a terhelt fázisra is termelhessen.
A GRID inverterek nem is tudhatják, hogy melyik fázis a terhelt (nálunk, házon belül). Azok termelnek a három fázisra amennyit tudnak, és ebből mi fogyasztunk annyit, amennyit. A kevésbé terhelt fázisokon ilyenkor 5 forintért visszatermelünk, az erősebben terhelt fázison meg ugyanazt visszavásároljuk 40 forintért.
Ha nagyon különböző a két szomszéd, akkor persze nem lesz azonos a fogyasztásuk. De ha egy utcában véletlenszerűen osztják ki a fázisokat, akkor a különböző fázisra kötött fogyasztók összessége ki kell egyenlítse egymást.
Ha ez 1F 32A esetén működik tökéletesen, akkor 1F 50A esetén is működne ugyan úgy.
Tudok kiegyenlítési problémát írni 3F esetére is:
Ha mindenki az 1-es fázisra köti rá a hőszivattyút, a 2-es fázisra a konyhát, és a 3-as fázisra a fürdőt, akkor
késő délután hazaérve kb. egyszerre indítják be a klímát, és terhelik az 1-es fázist, utána kb. egyszerre melegítik a kaját a 2-es fázison, és késő este pedig terhelik a 3-as fázist.
Míg a külön fázisra kötött háztartások külön fázisokat terhelnek a kb. egyszerre üzemeltetett klímáikkal.
Ezért kellett volna úgy 20 éve az államnak a komolyabb vastagságú hőszigetelést támogatnia ( konkrétan megszabni nm-re az energiaszükséglet felső határát kinti -15°C és a benti +20°C -nál , például 50W 1nm-re ) , majd amikor már az épületek nagy része meglett volna , kezdeni a HMKE-k támogatását a már hőszigetelt házak több éves energiafogyasztása alapján .
Most itt a nagy baj a nyakunkon !
Nehéz gyorsan jó megoldást találni , ezért kapkodnak minden logika nélkül . :-(
Ez három dolgot mutat, s ezt már sok topicban levezettem:
- Minden GW PV, szél megújuló mögé gyakorlatilag ugyan annyi tartalalék erőművet kell készenlétben tartani (ezek többnyire fosszilisek) (No-ban 80GW, Mo-on 4GW)
- Ez roppant drágává teszi a villanyáramot (a látszólag olcsó - "ingyen" - napáramot), amellett, hogy környezetszennyezést okoz, s amellett, hogy fosszilis forrás kell hozzá...
- Mutatja azt is, hogy atomenergia nélkül nem lehet értelmesen megújulókkal operálni - országos, v EU szinten
