"Jót tesz a labdarúgásnak" - így reagált Muszbek Mihály, a hivatásos liga igazgatója Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésére. - szerint a héten kormánydöntés születik arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) húsz százalék üzletrészt vásárolhat a profi csapatokban. Borókai Gábor szerint a vásárlás jó hasznot hozó befektetés lesz. Keller László MSZP-s képviselő máris kétkedő kérdéseket intézett a kormányfőhöz.
Tőkéhez jutnak a klubok, méghozzá az államtól. Orbán Viktor vasárnap látogatást tett a pécsi edzőképző konferencián, és bejelentette: hamarosan kormánydöntés születik arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank, legfeljebb húsz százalékig, kisebbségi üzletrészt vásárolhat az átlátható könyveléssel rendelkező klubokban. Mint a kormányfő elmondta: "ez egy olyan közvetett támogatás, amely a magyar labdarúgás fejlődése esetén jó befektetésnek bizonyul majd. Ezeket az üzletrészeket ugyanis a jövőben visszavásárolhatják majd a tulajdonosok, de egyelőre a klubok tőkeerejének növelését szolgálják. Ugyanúgy kezeljük és támogatjuk a profi labdarúgást, mint az útépítést, a könnyűipart vagy a gazdaság bármely más fontos területét" - így Orbán.
,Már a liga reorganizációs kötvényeinek kibocsátása is azt célozta meg, hogy tőkéhez jussanak a csapatok - folytatja a liga igazgatója. - Az MFB megjelenése egy újabb állomás ebben a folyamatban. A bankok csatlakozása általában bizalmi tőke is, pláne ha állami bankról van szó. Reményeink szerint az MFB után várható lesz a kereskedelmi bankok érdeklődése, ők pedig a magánbefektetőket - hazaiakat, külföldieket egyaránt - vonzzák majd. Egyszóval üdvözlendő lépés ez, mindenképpen jót tesz a futballnak."
Korábban volt olyan terv, hogy maga a liga szerez - akár meghatározó - részt a csapatokban, de az elképzelés meghiúsult a klubok ellenállása miatt. Úgy tartották, veszélybe kerülhet a játék tisztasága, ha azonos tulajdonos irányít több csapatot is.
Kérdés, akkor az MFB megjelenése nem jelenti-e a profi labdarúgás államosítását. "Szó sincs róla - mondja erre Muszbek Mihály. - Hiszen a bank kizárólag kisebbségi részt vásárolhat, és ez az üzlet senki számára sem kötelező. Mindegyik klub maga dönti el, megegyezik-e az MFB-vel."
Illetve a klub szándéka még nem elég, hogy a bank üzletet kössön vele, ahhoz átlátható könyveléssel, megfelelő gazdálkodással kell rendelkeznie. A ligaigazgató szerint a hivatásos csapatok kétharmada felel meg ma ennek a követelménynek.
Az MFB még nem ismeri a tervet
A felújított ÚTE-stadion
Fotó: Czagány Balázs
A Magyar Fejlesztési Bank még korainak tartja a reagálást a miniszterelnök ama kijelentésére, hogy a közeljövőben kormánydöntés születik arról, hogy az MFB tőkeemeléssel, maximum húsz százalék erejéig üzletrészt vásárolhat a profi labdarúgóklubokban. Tarnóczi László, a fejlesztési bank szóvivője a Magyar Hírlapnak azt mondta: csak akkor érdemes visszatérni a témára, ha megszületik a kormányhatározat, s megismerik az abból rájuk háruló feladatokat.
Borókai Gábor kormányszóvivő a távirati irodának azt mondta: a kormány döntése még nem született meg, az előterjesztés viszont egyértelműen a sporttörvényre épül, mert ez a jogszabály írja elő, hogy állami tulajdonban lévő intézmény vagy vállalat csak a tulajdonos hozzájárulásával kezdeményezhet sportcélú beruházásokat. Szavai szerint a Magyar Fejlesztési Bank Rt. fantáziát lát abban, hogy a magyar labdarúgás területén átlátható gazdálkodást folytató és jó üzleti lehetőséget kínáló sportklubokból üzletrészt vásároljon abban a reményben, hogy a befektetett pénz nemcsak megtérül, de hasznot is hoz. A kormányszóvivő elmondta: nincs szó állami támogatásról.
Örülnek, de óvatosak a klubvezetők
Megkérdeztük a klubok vezetőit: mit szólnak a fejlesztési bank vásárlási terveihez?
Fülöp Ferenc, az MTK klubigazgatója: Fél füllel hallottam a miniszterelnök nyilatkozatáról, s amint megismerem a részleteket, majd véleményt formálok a kérdésben.
Iványi Károly, a Vasas klubigazgatója: Egyelőre nem tudjuk, milyen kötelezettséget jelentene, ha igent mondanánk. Részleteiben szeretnénk megismerni, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha rábólintunk az ajánlatra.
Szigli István, a Videoton klubigazgatója: Ha pénz van, az már csak másodlagos, hogy mit jelent a húsz százalék. Úgy gondolom, az ilyen tőkésítéssel járó dolgokat a tulajdonosok alaposan átrágják, s utána meghozzák döntésüket.
Szabó József, a Dunaferr elnöke: Minden tiszteletem a kormányé, mert soha nem látott mértékben támogatja a sportot, ezen belül a labdarúgást. Elég csak megemlíteni a stadionrekonstrukciós programot. Nem hiszem, hogy nagy titkot árulok el, ha azt mondom, idehaza minden futballklub forrásigényes, tehát kell az állami segítség. A Dunaferr mindenben partner.
Lang József, a Zalaegerszeg igazgatója: Örömmel vettük a hírt, s részleteiben szeretnénk megtudni, mit is jelent ez a felajánlás.
Szegner Zsolt, a Haladás klubigazgatója: Újságinformációkra nem szoktam reagálni. A mi egyesületünk keresi és várja az új befektetőket, s olyan befektetőkre van szükségünk, akik nem egyszeri támogatást nyújtanak, hanem éveken át biztosítanák klubunk működéséhez a feltételeket.
Lukács Ferenc, az Újpest tulajdonosa: Óriási dolognak tartom a kezdeményezést. Újpesten nyitottak vagyunk mindenre, és nagyon várjuk, mi valósul meg a miniszterelnök által ígértekből.
Peczár László, az ETO klubigazgatója: A kormány hozzáállása biztatást ad a befektetni kívánóknak, s minden újabb lehetséges eszköz csak segítheti a magyar labdarúgást. A húsz százalék azt jelenti, hogy eggyel több lehetőség közül választhatnak a klubok.
Szima Gábor, a DVSC többségi tulajdonosa: Nálunk az igazgatótanács hatáskörébe tartozik a döntés, ott dől el, élünk-e a lehetőséggel.
Szeiler József, az FTC klubigazgatója: Mint futballban dolgozó ember természetesen örülök minden ilyen elképzelésnek. Mi mégis elsősorban arra koncentrálunk, hogy mikor történik valami a régóta ígért stadionfelújítással kapcsolatban.
Göbl Gábor, a Matáv Sopron marketingvezetője: Érdekes a hír, de nálunk az ilyen kérdésekben a felügyelőbizottság mondja ki a döntő szót.
Koncz László, a Kispest egyik tulajdonosa: Korrekt ajánlat, az alapötlet kiváló. Gondolom, minden csapat él a lehetőséggel, s ha jól sáfárkodunk a pénzzel, megerősödhet a magyar futball.
A volt bankvezér esze megáll
Ez hihetetlen, s nincs jobb kifejezés, minthogy megáll a józan ész - így reagált a hírre az MFB korábbi vezérigazgatója. Huszty András, úgy véli, egy banknak - legyen az akár száz százalékig állami - az a dolga, hogy az általa begyűjtött pénzt a megtérülés és a haszon reményében kihelyezi, majd a nyereséget elosztja a tulajdonosok között. Természetesen minden egyes hitel- vagy tőkekihelyezés előtt meg kell vizsgálni, hogy a kuncsaft biztonsággal képes-e visszafizetni a pénzt. Márpedig valamennyi NB I-es klubot üzemeltető társaságról ez aligha állítható.
Huszty szerint elképzelhető, hogy a 12 csapat közül 1-2 klub megfelelne a vizsgálatnak, de kizárt, hogy mindegyik hitelképes legyen a normális banki feltételek alapján. Ha viszont nemzeti ajándékként adják oda a pénzt, akkor ne egy volt bankár véleményét kérdezzék - jegyezte meg.
--------------------------------------------------------------------------------
Állami infrastruktúra-e a fociklub?
A Magyar Fejlesztési Bank Rt.-ről szóló tavaly elfogadott törvény szerint az "ország bankja", elősegíti a magyar gazdaság fejlődését, állami infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztésekben és beruházásokban vesz részt, uniós és magyar költségvetési pénzek (célelőirányzatok) kifizetését segíti és ellenőrzi, az állam lejárt követeléseit érvényesíti, állami és saját források felhasználását és hasznosulását ellenőrzi, jogi személyek, gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók számláit vezeti, hitelt és lízinget nyújt nekik. Elképzelhető, hogy a labdarúgást mint állami infrastrukturális beruházást segíti a pénzintézet - akárcsak az autópálya-építést -, ugyanis kiemelt feladatként számára a törvény ezt előírja. Esetleg ez a tőkebefektetés része lehet a magyar gazdaság modernizálása címszó alatt szereplő MFB-re vonatkozó öndefiníciónak.
--------------------------------------------------------------------------------
Keller kérdez
Kérdésözönt zúdított Keller László szocialista honatya a miniszterelnökre a professzionális labdarúgás állami támogatásának hírére.
1. Milyen nemzetközi tapasztalatok indokolják, hogy a professzionális labdarúgást az államnak ugyanúgy kell kezelni, mint az útépítést, infrastruktúraépítést?
2. Miből gondolja, hogy az üzletrészvásárlás a klubok tőkeerejét növeli és nem az addigi tulajdonost gazdagítja?
3. Miért gondolja azt, miniszterelnök úr, hogy egy 20 százalékos MFB Rt.-tulajdon miatt az adott társaság nagyobb piaci értékkel bír, mint más kisebbségi tulajdonos esetében?
4. Milyen törvényi felhatalmazás alapján juttat közvetett állami támogatást a professzionális labdarúgás irányába a kormány?
5. Mivel indokolja, hogy az eddigi 8 milliárd forintos kezességvállaláson túlmenően további állami támogatással kell segíteni az ön által professzionálisnak minősített labdarúgást?
6. Miből gondolja azt, hogy az üzletrészvásárlás ellenértéke nem az eladó tulajdonost illeti, hanem a futballtársaságot?
7. Milyen információi vannak a profi csapatok gazdálkodásáról, milyen információkra alapozza, hogy vannak - vagy lehetnek - csapatok, amelyeknek a gazdálkodása nem rendezett és nem átlátható?
8. Mikor tervezi meglátogatni miniszterelnökként valamelyik egészségügyi intézményt, és ők milyen miniszterelnöki ígéretre számíthatnak a látogatáshoz kapcsolódva?
9. Hogyan ítéli meg, miniszterelnök úr, az egészségügyi intézmények konszolidálása (amelyre a mai napig egyetlenegy fillér közvetett, illetve közvetlen állami támogatást sem biztosított a kormány) vagy a professzionális labdarúgás újabb "konszolidálása" fontosabb a magyar társadalom számára?
10. Milyen tényleges érdeket szolgál az ön hét végi bejelentése?
