Olvasván az elmélkedésed én egy másik íróelmélkedését állítom szembe Tolkin világával.
Egy svéd sci-fi kritikus a Gyűrűk Urával kapcsolatban azt a feltevést osztotta meg az íróval egy partin, hogy a regénye nem másról szól, mint a viktoriánus előtti Angliáról. Ahol a nemesi réteg (hobbitok és mások) a múlt mozdulatlanságát és a felsőbbrendűségüket akarják megtartani az ipari forradalom és a dolgozó, elnyomott osztállyal szemben (orkok és mások).
Az író felháborodással vette tudomásul az érdekes felvetést.
Én osztom ezt a véleményt. Ezer év mozdulatlanság és tökély. Tényleg van benne valami.
Ha pedig ez igaz akkor ez a mű eléggé a szabadság és akarat elnyomásáról szól.
Így inkább Harry Potter mint egy ilyen angol gyarmati világ.
A Harry Potter máshonnan indul, mint a Gyűrűk Ura. Az egy olyan kort választott, ahonnan valahogy közelebb volt a kozmosz. A Potter-könyvek a mából indítanak, és így sokkal nehezebb ugyanazt behozni. Én bizony megkckáztatom, hogy ugornak akkorát, de sokkal mélyebbről.
Itt az alkalom, hogy mindannyiunk kedvenc regényét, A Gyűrűk Urát, visszajuttassuk a vetélkedőbe. December 1-én, 22 órakor indult a vigaszági szavazás. Szavazhatsz a Nagy könyv oldalán. Vagy SMS-ben, a 02-es kód elküldésével, a következő telefonszámra: 06-81-601-301 A szavazás egészen december 10-ig, 16 óráig tart.
Na azt előre bocsátom, hogy tökéletesen megértem, ha valakinek más véleménye van, hiszen tényleg az lenne a legborzasztóbb ha egyenemberkék lennénk.
Na tehát:
"A mindenséggel mérd magad" -mondja a költő.
Így én sem mondhatok mást.
A Gyűrűk Ura milliószor bizonyított, minden idők egyik legpopulárisabb műve, és nem látom úgy, hogy az elmúlt ötvenegy évben csorbult volna a népszerűsége. Az oka ennek pedig az, hogy mindenkor időszerű tud lenni, mindig tud újat mondani, s ráadásul érezhető rajta az a fajta hitelesség, amely minden nagy mű sajátja. Ez elsősorban az írói eszközök különleges és egyedi használata (ld. pl. Tolkiennél: a hegyek gyökerei), az újszerűség érzése, a kozmikus szemléletmód a kisszerűséggel szemben és persze az a többletérték, amely miatt azt szoktuk mondani: nem lehet letenni a könyvet.
A Gyűrűk Urát lehet szeretni, meg lehet nem szeretni, de azt bizony el kell ismerni, hogy a világirodalom olyan jelentős műve, amely mellett nem lehet csak úgy elmenni. Tolkien fantáziáját, világának érzékletes, filozofikus és részletes ábrázolását EZÉRT NEM LEHET SOHA MEGHALADNI, MERT A SAJÁT MŰFAJÁBAN EGYEDÜLÁLLÓ. A Gyűrűk Ura műfaja nem a heroikus fantasy, hanem önmaga: a Gyűrűk Ura. Mert minden nagy mű beskatulyázhatatlan.
És a HP? A sztori nagyon jó, bár ennél még sokkal jobb könyvet lehetett volna belőle írni. Azt mindenesetre meg kell hagyni, hogy Krowling tökéletesen illeszkedik abba a sorba, melyet Conan Doyle és Agatha Christie képvisel az angol irodalomban: ezek az írók műveikben a történetet, a cselekményt tartották elsődlegesnek. Így aztán ezeknek a műveknek, így a HP-nek is rendkívül kidolgozott és kellőképpen részletes története van. Éppen a történet különlegessége és egyedisége az, amely ennyire populárissá tette.
Viszont a HP-nek éppen az a hatalmas hiányossága, ami a Gyűrűk Urában megvan, és ami igazán naggyá teszi. A KOZMIKUS SZEMLÉLETMÓD. A Harry Potterrel az a probléma, hogy gyereknek nem elég gyerek, felnőttnek nem elég felnőtt, mesének nem elég mese, irodalomnak nem elég irodalom, és fantasynak nem elég fantasy. Szóval teljességgel kezelhetetlen mű mely a horror és a thriller illetve a teletabi-szintje között ingázik és ezen a széles skálán nem lehet megtalálni a helyét. És itt most gyorsan szeretném leszögezni, hogy nem a nagy művek beskatulyázhatatlanságról van szó, hanem éppen a mű struktúrális szétesettségétől és egységesnek cseppet sem mondható alapkoncepciójáról. Mert hiányzik belőle a kozmikus szemléletmód. A könyvekkel ez a bajom, a filmek közül az elsőt kritikán alulinak tartom, a második egészen tűrhető, a harmadik kifejezetten jó, a negyediket pedig még nem láttam, de egy ilyen hosszú könyvet tényleg nem lehet két és fél órába beleszorítani, habár eddig ez a rész tűnt a legfigyelemreméltóbbnak.
ERGO:
A HP most nagyon népszerű, de ha a nagy időben nézem, akkor egy Dosztojevszkijhez képest... nos... inkább hagyjuk...
Természetesen bármilyen ellenvéleményt tiszteletben tartok, csak egyet ne felejtsetek el:
"Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A mindenséggel mérd magad!"
A gyűrűk ura valóban eléggé műfajteremtő. De nekem pl sohasem tetszett igazán. Saját műfajában is sokan felülmúlták az évek során. (mint epikus, heroikus fantasy)
De ha picit eltekintek másirányba, szerintem pl terry pretchet könyveinek nyomába sem ér.
HP ben viszont megvan az a plussz, ami ahoz kell, hogy ne csak 1 összelopkodott mű legyen (mégha ezt a pluszt szinte minden könyvebn a mellékszereplők adják is)
Számomra a GYűrűk Ura nehéz könyv volt,bár már nem vagyok "kicsi".Azt hiszem,nekem még kell néhány év,hogy ne csak olvasó legyek,de rajongó is.Bár a történet nagyszerű,és a világ,amelyben játszódik,az nagyon tetszik,de még nem értem meg rá.Egyenlőre a filmet emésztem
A Harry Potter teljesen más tészta.Nem nehéz felfogni és átlátni,egy remek,hosszú mese.Végre rávette egy könyv az iskolásokat,hogy olvassanak.TAlán,amíg a 6. meg a többi kötetre várnak,elolvasnak mondjuk néhány Gárdonyi meg Jókai regényt,és nemcsak a TV-t bámulják.Már az is haladás,ha egy gyerek a Disney-videóváltozat helyett az Andersen meséskönyvet veszi le a polcról.Számomra itt a legnagyobb értéke.Akinek megtetszik a Potter-varázsvilág,az talán ráhangolodik a betűk varázsára,és előbb-utóbb,sok nagyszerű könyv mellett eljut a GY.U-ig.
Bocsánat, de azt mondod, hogy útálod a két könyvet összehasonlítani, de mégis megteszed. Abban tökéletesen egyetértek veled, hogy a Gyűrűk Ura a világtörténelem EGYIK legnagyobb műremeke, de ez a harry Potter (esetlegesen meglévő) értékeit sem csorbítja. A Gyűrűk Urát én is nagyon sokszor elolvastam már, de nem azért, hogy felvágjak vele, hanem azért, mert azokat a katartikus érzéseket, amiket csak ez a könyv képes kiváltani, szeretem időnként újra és újra átélni. Ennyi!
Nos az nem azért olvas könyvet mert tetszik neki hanem hogy tudjon felvágni.
Más szemében a szálkát is? Nem tűnik fel, hogy valami hasonlót teszel? Lenézel másokat, mert mást is merészelnek olvasni azokon kívül, amit Te szeretsz? Végigspammelted az összes olyan topicot, aminek a címében szerepel a "potter" karakterlánc? Vigyázz a spotter valami más! A HP haladóknak topicban részletesebb (és finomabb) voltam.
Abban viszont tökéletesen egyetértünk, hogy a két sorozatot értelmetlen összehasonlítani. Más a műfajuk, más a célközönségük. Miért hasonlítják össze még is? Mert egy különös marketingipari véletlen következményeképpen közel egyidőben mutatták be a Gyűrű Szövetségét és a Bölcsek Kövét, de ez majdnem hogy a múlt évezredben történt... :-)
Ave!
Mindig is utáltam a Gyűrűk urát a Harry Potterrel összehasonlítani. Ostobaság is már megbocsájtson akire vonatkozik, ostoba aki ezt megteszi. Meg kell valjam a Harry Potter gyerekeknek való összelopkodott förtelem. A Gyűrűk ura ezzel szemben a világtörténelem legnagyobb műremeke ami műfjat teremtett ez pedig a fantasy. És aki ezt hangoztatja hogy mit hányszor olvasott el... Nos az nem azért olvas könyvet mert tetszik neki hanem hogy tudjon felvágni. Szánalmas...
Érdekes dolog úgy újraolvasni a HP-t, hogy már ismered a storyt. Kiderül, hogy milyen iszonyúan nagy eltérések vannak az első és pl a 4. könyv között. Míg az elején még egy fél nap Dumbledornak eljutni Londonba Roxfortból, addig a 4. könyvben ezt egy hopponálással megoldja... És ez csak egy példa.
Ezzel a szemben a GYU - amit szintén soxor újraolvastam (mondjuk olyan 20-ig számoltam) rendelkzik valódi belső logikával és konzisztenciával.
eggyet értek mind abban hogy a Hp. nem valami érett mű mind a keletkezésben.
A két munkát össze sem lehet hasonlitani. Tolkien könyvégen egy megteremtett világba csöppenünk ahol minden kigondolt és áttervezett. Átfogó képet kapunk Középföldéről és lakóiról. A jellemek kiforrottak és a cselekmény is rendben van.
A H.P ban más a cselekmény. Ott inkább az izgalmakra öszpontosit Rowling.
Pl: Egy kicst hihetetlen hogy Harry minden kurva évben megment valakit és hogy jobb mindenkinél. De ezt ne vegyétek sértésnek ugyanis A H. P. inkább a gyerekeket célozza meg. Tolkien munkáját nehezebben emésztik a kissebek viszont aki már elég idős fantasztikus könyvnek találja. (tisztelet a kivételnek).
Ez csak egy vélemény és mielőtt kőbunkóval elüldöztök megnyuktatlak titeket nem fogok sokáig vendégeskedni:)))))))
Hm... az igazat megvallva nem érdemes hasonlítgatni a kettőt, tekintve, hogy nem is sorolhatók egy kategóriába; a HP ifjúsági regény, a GYU komoly fantasy-regény. Mindenesetre a maga kategóriájában mindkettő nagyon jó. Aztán a filmek: hát, a GYU-trilógia egy mestermű; Jackson igazán kitett magáért. A HP-filmek nem rosszak; semmi igazán kiemelkedő, de semmi különösebben rossz. Egyszer-kétszer meg lehet nézni, és lehet rajta szórakozni.
Jo mind2 konyv, persze a HP sokkal inkabb gyerekeknek van fogalmazva mint a GYU, de en felnott fejjel elolvastam az osszes HP konyveg es neha azert meglepo fordulatokat, es izgalmas perceket okozott nekem ez a gyermekmese. Az is biztos, hogy soha nem fogom ujraelolvasni a HP-t, talan csak a gyerekeimnek fogom felolvasni estimesekent, de a GYU-t mar sokadszor atolvastam, az osszes iromannyal, hobbit, szilmarilok, stb stb...
A HP mint film nezheto, sot meglehetosen elvezheto, lattam az osszes reszt, az utolso reszben olyan magaval ragado jeleneteket lattam, hogy nem hittem a szememnek, szoval az is egy "teljes" mű a maga nemeben stilusaban, es nem tunik el a sullyesztoben ebben is biztos vagyok. A GYU meg meg jo hogy nem! :)
Mi köze a HP-nek a Gyűrűk Urához? Azon kívül, hogy mind a kettő könyv?
Nem akartok nyitni inkább egy Gyűrűk Ura - Anyegin összehasonlító topikot? Vagy a HP-t is össze lehetne még hasonlítani, mondjuk, a Rozsdamentes acélpatkánnyal. Nem jó ötlet? Nahááát....
A HP-ket 3x olvastam (az utolsót csak 2x), a GYU-t kb. 20x.
Míg a GYU-t úgy írta az író, hogy előbb kitalálta a világot, elejétől (teremtés) kezdve, majd ebből a világból egy story-t megírt 3 kötetben, addig a HP kb. úgy íródott, mint az Alapítvány történetek Asimovnál: igény van rá.
Az első irodalom, a második... a franc se tudja :)
De az biztos, hogy speciel az 5. könyv nagyon harmatos lett _írástechnikailag_, azaz nem a tartalommal van (elsősorban) bajom.
[Apropó, tartalom: ha a suliba nem lehet hopponálni, meg transzportálni, meg mittudomén semmit, akkor a): a főnix hogy közlekedik, b) Dumbledor hogyan csinál oda zsupszkulcsot, c) a képek lakói hogyan közlekednek, d) hogyan működik a tűzben a fej?]
A HP-nek még nincs vége!! Ezért nem is lehet happy endről (meg másról sem) ezzel kapcsolatban beszélni. Egy-egy könyv lezárása csak nyitány a következő kötethez.
Egyébként pedig azt hiszem, arról nem nagyon érdemes vitatkozni, hogy kinek mi tetszik. Nekem a HP jobban (sokkal) tetszik, mint a GyU. De ez csak azt jelenti, hogy míg az egyiket elég, ha egyszer olvasom el, a másikat többször – elemezgetve, elgondolkodva rajta. Összehasonlítani a kettőt teljesen felesleges és értelmetlen. Akinek nem tetszik az egyik, az ne olvassa, olvasson mást!
Egyetértek azzal, hogy rém unalmas lenne, ha mindenki „tökegyforma” lenne.
Egyébként szerintem a HP sem feltétlenül gyerek könyv (Aki olvasta a 4. és az 5. részt az talán érti, hogy mire gondolok!!!)
Nagyon jó alapsztori, kicsit idősebb gyerekeknek szánva. Az 5. részből például tök jó fantasyt lehetne írni, kedvem lett volna kicsit meghúzni, és párhuzamos idősíkokkal-cselekményekkel és persze árnyaltabb jellemábrázolásokkal kiegészíteni. Nagyon hiányzik a Voldemort szál kidolgozása, csak olyan skicc jellege van az egésznek. Aztán meg kicsit gáz, hogy HP miatt van végén a kalamajka, de ez alig esik le valakinek is. Ugyanakkor Dumbledor hibái is olyan átlátszóak és érthetetlenek... Hiányzik a végéről a katarzis, és olyan happy hangulat lesz a végére, amit végképp nem értek...
Szal. ez is gyerek könyv. De mint minden jó mesét, a felnőtteknek is lehet ajánlani.
Hy!
Én kb:8 évesen olvastam a HP-t és utána a GYU-t is! Szerintem mind a kettő(könyv) nagyon jó! A filmek annyira nem tetszettek:-(
De a kettő annyira más, hogy szerintem nem is szabad róla vitatkozni!
Egyébként szerintem a HP sem feltétlenül gyerek könyv (Aki olvasta a 4. és az 5. részt az talán érti, hogy mire gondolok!!!)
Viszont a GYU-t is elolvashatják gyerekek!
Üdv: Mareka
Kötexel jóbarát??? :-)
Átfogalmazom: Nem szereted az angolszász bentlakásos iskolákról szóló könyveket.
Mert ha magyar könyvekben is gondolkodunk, akkor ott van még az Abigél is, ám a pókok kedvenc könyvét (A légy jó mindhalálig-ot én se szerettem soha). De kérek mindenkit, hogy itt fejezzük be a felsorolást, mert off.
Ebben is van valami. én egyetlen kötelező olvasmányt sem olvastam, ill. nem akkor olvastam, hanem mindig évekkel korábban. Kötelezőként már nem érdekelt volna.
Izlések és pofonok. Én szeretem az öreg Móriczot, de a Légy jó mindhalálig volt talán az egyetlen kötelező olvasmány, amit falhoz vágtam, és azóta is rendületlenül utálom...
"Nem szereted a bentlakásos iskolákról szóló könyveket. (én pl. nem emléxem 1re sem ezen kívül)"
akkor vagy lógtál irodalomóráról, vagy én emléxem rosszul, de mintha a Légy jó mindhalálig épp egy bentlakásos iskolában játszódott volna!
pedig az a könyv szvsz többet ér bármiféle HP-nél!
