Nekem valszeg mázlim volt, mert nem volt dumálás. Vagy süket is voltam, nem csak vak... :-)
Zed! Ez az üdítős-doboz dolog ez valami születési idő függő lehet. Én is jól rámarkoltam, mire is enyhe nedvesedést tapasztaltam... :-)
Más: sajnálom, hogy továbbra sincs érdemi info arról a kiállításról. Ha valaki ideszagol, és tud valamit, ne tartsa magában!!!
Kelleténél kicsit erélyesebben??? Ki kellett volna osztanod még pár pofont is, ha engem kérdezel :-) (És most kihagyom a kínálkozó poént a visszaütésről.)
No akkor egy rövid összefoglaló tőlem is:
Az előadás maga nagyon tetszett, bár talán többet is ki lehetett volna hozni belőle...és igen...a dumálás elvette az élvezet jó részét.
Bevallom, én voltam az, aki a kelleténél talán kicsit erélyesebben csendesítettem a mögöttem ülőket, de iszonyatosan zavart, hogy egyesek elrontják azt az előadást, amit én 3 hónapja várok!! :(
Mindent egybevetve azért pozitív emlékekkel távoztam. Halucinációim nem voltak, de pl. amikor bementünk a barlangba (bár tudtam hol vagyok, még azt is, hogy a színpad közepe felé), teljesen úgy éreztem, hogy körbevesznek a sziklafalak! :)
Ebbe még nem gondoltam bele...de most, hogy mondod, az elején tényleg teljesen másnak mutatkozott, mint a beszélgetés második felében. Szerintem talán elvitték kicsit a poén irányába az egészet, ezért az ambivalencia. Viszont a hangja nagyon illett a szerephez SzVSz.
Körülöttem is voltak olyanok, akik nem tudtak leülni, és az előadás végén kiderült, hogy vakok voltak az illetők. Meglepő kicsit, én azzal magyaráztam, hogy ők jobban ügyeltek a többi emberre, mint a látók.
Neked nem voltak látási-észlelési hallucinációid közben? A teljes ingerhiány nálam mindenféle képzelgéseket szült.
nekem sem esett le, de összejött a sráccal úgyhogy valszeg csak jól lefröcskölte a hullám (mint minket is :)
érdekes volt a görög lány karaktere, valahogy annyira ambivalensnek tünt hogy nem volt élethü. szerinted?
2i
Ja, és még egy dolog, nekem maradt egy elvarratlan szál a történetben: a tengerparti sikolyból nekem úgy tűnt, hogy ott valami baleset történt, de később ez szóba sem került, vagy csak elkerülte valami a figyelmemet? Mi lett a lány barátnőjével?
Hát az kellemetlen... én szerencsére nem, viszont a végén nem sikerült leülni mert annyira beszoritottak minket a falhoz (szvsz ráadásul egy kicsit többen voltunk mint kellett volna...)
De a kavicsos ötlet tetszett, mégha vissza is adtam a végén :)
2i
Így van. Nyilván függ a résztvevők összetételétől is a dolog, de mivel - mint kiderült - ő "beugró" idegenvezető volt, nem tudta kellő határozottsággal megoldani a feladatot. A "kuss legyen" meg csak némi szándékos túlzás volt a részemről :-) szerintem világosan elmondták, plusz a jegyen is rajta volt, hogy nem nagyon kéne dumálni...no meg ugye színházban, előadás közben nem társalgunk, nem röhögcsélünk...
Viszont kicsit magamra borítottam a narancslevet, mert gőzöm sem volt, milyen formájú dolgot adnak a kezembe, és ahogy megfogtam, a szívószálon jött kifelé belőle a nedű :-/
egyetértek, Zed. Mondjuk én nem tudtam nagyon kikapcsolni, egyrészt mert a diplomamunkámon járt az agyam másrészt a dumálók miatt sem... Igazad van, de azért a kuss legyen helyett lehet a dolgot kultúráltabban is elintézni, mondjuk azt mondani hogy légyszi maradj csöndben, mert zavaró.
Különben pedig ez a fegyelem dolog szvsz ott bukott el, hogy az idegenvezetö nem volt elég határozott és nem hangsúlyozta ezt ki eléggé.
2i
Téged nem idegesített az állandó röhögcsélés meg baromkodás meg pofázás a háttérben? Az előadás hatásából kb. 80%-ot levont...mér nem lehet megérteni, hogy ha aszongyák, kuss legyen, akkor csöndben kell maradni, és hogy ez egy színházi előadás, nem pedig diavetítés a suliban? Utálom az embereket.
Felhozom egy kicsit, már csak azért is, mert épp most találtam rá a latoter.hu-ra. Félelmetes, vannak az oldalon hangos 'térképek', a város bizonyos pontjait teljesen jól leírják, hogy hol hogyan kell közlekedni
én voltam láthatatlan kiállításon kb 3 éve egerben.
írtó izgi, de én nagyon féltem.
szerintem érdemes mindenkinek megnézni, ha lesz megint, mert felejthetetlen érzés.
ugyanakkor nem szeretném valóban átélni...:-/