Én utoljára ennyi embert egy helyen (fő/m2) a PVSK női kosárcsapatának meccsein (ld. bajnoki döntő, EuroLiga meccsek), illetve fiesztáin (ld. bajnoki cím, magyar kupa, EuroLiga final fourba jutás, majd EuroLiga 3. hely) láttam...!!!
Naívan 4-re mentem oda, így meg sem kíséreltem bejutni, de így is megérte:
A járdáról füleltünk jónéhányan, Lovast jobban,BZS-t kevésbé hallottuk, de arról sikerült meggyőződni, hogy nem volt nála lámpavas, meg a szemei sem forogtak vérben.Néhány köszönő, szabadkozó szót mondott csak.
A sorba nem álltam be, de örültem, hogy sokan képesek voltak ki tudja meddig ott ácsorogni egy autogramért.
De minden csoda 3 napig tart...
Az emberek vevők a borányra, Dáridó Lajcsi könyvét is biztos viszik majd mint a cukrot (mer' ugye előtte a Blikk megírta, hogy micsoda botrány van).
Amúgy a Libri honlapján most ez áll:
Bestsellerek
1. HARRY POTTER ÉS A BÖLCSEK KÖVE
ROWLING, J. K.
2. A GYŰRŰK URA I-III.
TOLKIEN, J. R. R.
3. JÓSKÖNYV
MÜLLER PÉTER
4. ÚJABB POKOLI TÖRTÉNETEK
VUJITY TVRTKO
5. ÉG ÉS FÖLD
MÁRAI SÁNDOR
Most jöttem az Osirisból. Ilyet könyvügyben még nem láttam. Embertelen tömeg. A választási győzelem szaga a levegőben. Messinger Ákos és a balzsidó médiatábor akkora lórúgást kapott, mint ide Lacháza.
Mert például a Békeszerződés kifejezetten tiltja az ilyen zenék és könyvek terjesztését. De ennek nálunk ma nem szereznek érvényt.
Németországban a nácizmus ujraéledése ellen törvények vannak, amiknek érvényt szereznek. Mert úgy gondolják, hogy a nácizmus és a neonácizmus nem a demokrácián belüli szinárnyalat.
Nálunk nincs olyan könyv vagy zene, amit nem vehetsz meg. Ez elviselhető. De az nem lenne normális, hogy a főáramba tartozó, tisztes könyvesboltokban áruljanak ilyesmit.
Félreértés elkerülése végett Bayer és Lovas nem tartozik e kategóriába, ezért nem kérdés, hogy helyük van a nagyobb könyvesboltok Politika polcain. Értékükről már inkább meg van a véleményem, de elsivárososdna a közéleti vita, ha ezek a vélemények nem lennének jelen.
Az elmúlt 148 hozzászóllásban ezt a témát vitattuk, ha gondolod, olvasd vissza, nem biztos, hogy érdemes elölről kezdeni.
Abban a tekintetben meg szeretnélek nyugtatni, hogy fel sem merült a gondolata, hogy Bayer és Lovass könyveit ne lehessen kapni a Libriben. Lehet kapni, még pult alá sem tették, és ez rendben is van.
A kérdés az volt, hogy a bolt reprezentatív rendezvényére, a Rákóczi úti könyváruházba meghívják-e. Nem hívták meg.
A Libri egyébként nem vállalta, hogy minden könyvet árul, ők is válogatnak a könyvek között. Vannak könyvek, amikért a Szkítiába és a Fehérlófia-hoz kell a jövőben is elfáradnod, ha van gyomrod hozzá.
A demokrácia eléggé messzemenő formája, hogy e boltokból még az SS kazettákat sem gyűjti be a rendőrség, azok vevőivel együtt, mint pld. a szintén demokratikus Németországban tenné. Panaszra így szerintem semmi okod.
A demokrácia(tudod,most az van)egyik alapillére a sajtószabadság és a szólásszabadság.
Ugyanúgy lehessen Bayert vagy Lovast venni,mint mondjuk Konrádot.
És nem bojkottálni meg nyavajogni kell itten,hanem gerincesen kiállni a demokráciáért,mondjuk azzal,hogy egy judeobolsi szennylap felhívása ellenére is megtartuk azt a könyvbemutatót és nem dugjuk el a Lovas,Franka meg Bayer könyveket a pult alá.
Én elhiszem,hogy a 168 Órának nem tetszik az igazság,de hát Istenem,nekem se tetszik sokminden.
Ha egy kicsit el is kavarodtunk a szaknyelv rejtelmeiben, azért az alaptéma körül forog a csevej. Arra keressük a választ, hogy a Libri "Bayer elleni bojkottja" értelmezhető-e racionális üzleti döntésként, vagy pedig politikai cenzúráról, és politikai nyomások előtti meghunyászkodásról van-e szó.
Az én véleményem az, hogy racionális üzleti lépésről van szó, vitapartnereim közül van aki az ellenkező véleményen van, szerintük itt tisztán politikai döntés történt.
Ezért nem off itt ez a marketing csevej.
(Bár azt sem tagadom, hogy élvezem, hogy egy vállalkozás döntéseit végre egyszer nem a politika nyelvén vitatjuk meg.)
Néhány érdekes kérdést felvet a hozzászólásod, aminek utána szeretnék nézni, és aztán reagálnék részletesebben rá. A két legfontosabb.
Az első reakcióm azt súgja, hogy akár kisvállalkozások esetén is beszélhetünk márkanévről, ha nem is annyira ismert és értékes márkanévről, mint mondjuk a Coca Cola esetén.
Lehet sok igazság abban, hogy a szolgáltatócégeknek a hiteléhez hozzátartozik az is, hogy ki nyújtja a szolgáltatást, és így kevésbé esetleges a cégnév és a márkanév kapcsolata, mint egy termelő cégnél, mondjuk a Procter and Gamble-nél. De ennek azért jobban utána szeretnék nézni/gondolni.
Megpróbálom mégegyszer, utoljára. A vita tárgya az, hogy a Libri márkanévnek tekinthető-e? A kezdő hozzászólásában ezt írtam: "Egy termék lehet márka, ahogy a Red Bull is, egy cég csak akkor, ha a termékeinek márkaneve megegyezik a cég nevével pl. Sony,"
Ezt írod: "Az általam a Business Weekből idézett táblázat márkaneveket tartalmaz, ahogy címe és felirata mutatja, nem cégneveket. Rendkivül fontos a kettőt megkülönböztetni."
Az általad másolt táblázatban a márkanevek a cégek nevei is egyben! A cégnevek márkanévvé váltak! Kivétel talán csak a Ford, mert az csak márkanév.A Microsoft például Microsoft Windows márkanéven hozza forgalomba operációs remdszereit, de minden termékén megtalálható a Microsoft márkanév.
A Coca-Cola Co példája is ezt támasztja alá: A cég neve és vezető terméke megeggyezik, márkanévvé vált, tehát az összes más néven futó terméket felértékeli nem véletlenül tüntetik fel azokon, hogy ki a gyártó és nem véletlenül erősítik a tudatot! A fogyasztók nagy része igenis tisztában van vele, hogy a Fanta egy Coca-Cola termék (és márkanév is egyben), de a Cherry-Coke még jobb példa, itt már a névvel utalnak a a vezető márkanévre és ezen keresztül a vállalatra.
A szolgáltatások esetében bonyolultabb a helyzet, mert a fogyasztó nem megfogható, becsomagolt, azonnal felismerhető termékek közül választ, hanem csak akkor szembesül a termék számára kedvező, vagy kedvezőtlen tulajdonságaival, amikor a szolgáltatást már igénybe vette. Egy szolgáltatásra nem lehet ráírni a márkanevet, így elsőrangú szempont a szolgáltatók részére, hogy a szolgáltatásokat igénybevevő fogyasztó képzeletében a cég neve pozitív értelemben eggyé váljék a a cég által nyújtott szolgáltatással. Az Mc Donalds kiváló példa erre, köszönöm! Aki mekibe jár, az azért megy oda, mert tudja, hogy ott azt és olyan körülmények között kapja, amit elvár. Így lett a vállalt neve márkanév, ezért van "mekis kaja".
Vissza a Librihez: attól még nem lesz márkanév, hogy van logoja, meg törzsvásárlói kártyája és ő azt mondja magáról. Az mindenkinek lehet. Márkává a fogyasztó tudatában válik! Akkor, amikor a fogyasztó megkülönbözteti a tudatában másoktól és a név hallatán egyértelműen a cég álatal nyújtott plusz, a versenytársakkal szemben a fogyasztó részére naponta tapasztalt előnyök jutnak eszébe. Amikor a Libri neve eggyé válik a nyújtott szolgáltatással. Amikor Libri féle könyvkereskedelemről beszélünk. Biztos vagyok benne, hogy a Libri erre törekszik, de fenntartom, hogy még nem márkanév, csak egy sok üzlettel rendelkező nagyvállalat. Így azt is fenntartom, hogy a Libri imázst épít, aminek az is a célja, hogy a neve márkanévvé váljon.
Azt visszavonom, hogy nem vagy tisztában a fogalmakkal.
Az általam a Business Weekből idézett táblázat márkaneveket tartalmaz, ahogy címe és felirata mutatja, nem cégneveket. Rendkivül fontos a kettőt megkülönböztetni.
Egyes esetekben a vállalatok neve tartalmazza a vezető márka nevét, máskor nem, de mindkét esetben a márkanév és a cégnév az két külön fogalom. A márkanév az a név, amivel egy vállalat termékeit és szolgáltatásait azonosítja és megkülönbözteti, a cégnév az, ami alatt működik.
A táblázatban megtalálod például Coca Cola márkanevet. Ez a Coca Cola Co. tulajdona. De a Coca Cola Co.-nak számos más márkaneve is van, pld. a Fanta, amiről az emberek többsége nem is sejti, hogy bármi köze lenne a Coca Cola-hoz. Ráadásul a Coca Cola jó példa arra is, hogy a márka több, mint márkanév, a márkához tartozik a márkajel (brand mark) is. A név kiejthető, a jel látható. Utóbbira példa a Coca Cola név sajátos írott alakja, a Coca Colás üvegek sajátos formája, és a termékeken, például a dobozokon használt mikuláspiros szin. Ha látsz egy üveg Coca Cola-t, vagy egy Coca Cola reklámot, ezekről ismered fel.
A kapcsolatokat jól tükrözi, ha bemész a www.cocacola.com-ra, és végigjárod ezt az utat: Our Company/Our Brands. De végtelen sok más példát is találsz.
A lényeg: ha egy név a vevők tudatában megjelenik, az biztos hogy márkanév és nem cégnév. A Fanta-t ismerik, azt hogy ki gyártja, nem tudják, de nem is kell tudniuk. Lehetne ez a Fanta Inc., de nem az. Nem számit.
Libri: Ez is márka. Név is, jel is. Ha ránézel egy Libri boltra, látsz egy logo-t, amely nemcsak hogy ezt a szót tartalmazza, hanem ezt sajátos betűtípussal, sajátos színekben és formákkal tartalmazza. Ezt láthatod honlapjuk legtetején is, és ezt katalógusaikon.
Könyvesbolt sokféle van, a legtöbbjük nem márkázott, csak azt tudod, hogy könyvesboltban vagy, legfeljebb azt, hogy valami diszkontban. A Libri üzletlánc kivétel, mert márkázott. Mielőtt belépsz, tudatosan vagy tudat alatt észleled, hogy a Libri egy boltjába léptél, és ehhez kötöd tapasztalataidat. A cég ezt még tudatosan építi, erősíti is, például a Törzsvásárló kártyával és a törzsvásárlói kedvezményekkel.
Mindezek alapján a Libri nem egyszerűen könyvkereskedelem, hanem "Libri féle könyvkereskedelem", és lassan kezd kialakulni az az érzés, hogy egy Libri boltban mit várhatsz. Ez persze még messze nem olyan éles, mint pld. a McDonalds márka image-e, nincs is annyira bereklámozva, de azért már létezik.
(Egyébként a McDonald's is márkanév, a McDonalds-ok többsége nem a McDonalds nevü cégé, hanem franchise alapon müködik, és valójában te más vállalkozással kerülsz kapcsolatba.)
A pozicionálással kapcsolatban az (5) pont alatt válaszoltam (141) hozzászólásomban. A Te érved az volt, hogy a Libri nem termék és nem márkanév. Válaszom az, hogy a fentiek értelmében a marketing szóhasználata alapján igenis termék és márkanév. Egy kiskereskedelmi szolgáltatás márkaneve.
Tegnap ellenőriztem magam, hogy amit írok összhangban van-e az otthon meglévő amerikai Marketing tankönyvem szóhasználatával. Jól emlékeztem, összhangban van.
A termék lehet megfogható dolog vagy megfoghatatlan szolgáltatás, vagy ezek kombinációja. Terméknek és szolgáltatásnak is lehet márkaneve.
Ezért a Business Week és az általa idézett Interbrand nem téved, amikor három szolgáltatási márkanevet is felsorol a vezető márkanevek között.
Ha az AT&T és a McDonalds márkanév, és az, akkor a Libri is.
Örömmel vettem felvilágosító soraidat a szolgáltatás-marketinggel kapcsolatban,
de legnagyobb sajnálatomra nem ez itt a probléma.
Az álatlad másolt táblázatban a márkanevek cégek nevei, melyek megegyeznek az előállított termék, vagy a nyújtott szolgáltatás nevével. Első blikkre a Ford tűnik kivételnek ami csak márkanév. Ezek szerint tehát a Librit lehet jónevű vállalatnak nevezni, de márkanévnek nem, mivel a nyújtott szolgáltatást nem Libri féle könyvkereskedelemnek hívják, hanem egyszerűen könyvkereskedelemnek, aminek a Libri egy (idáig) jónevű szereplője.
A pozicionálással kapcsolatos tévedéseddel kapcsolatban nem látok érdemi reakciót. Lemaradt?
Nincs szándékomban, hogy osszam az észt, de mit tudni vélek, és ide vág, nem hallgathatom el. Aztán lehet vitatkozni, abból pedig mindenki annyit tanul, amennyit tud.
Érdemben. Azt mondod, hogy csak terméknév lehet márka. Igaz. De vedd figyelembe, hogy a marketingben a termék fogalmát a szokásosnál sokkal szélesebben értelmezik. Így a szolgáltatásokat is terméknek nevezik, ami kicsit furcsa eleinte, de meg lehet szokni.
Így fordulhat elő, hogy a világ 10 legértékesebb márkaneve között ott van a McDonalds is, ami ugyanúgy bolthálózat neve, mint a Libri. A Business Week táblázata szerint:
The World's 10 Most Valuable Brands
RANK BRAND 2001 BRAND
VALUE ($BILLIONS)
1 COCA-COLA 68.9
2 MICROSOFT 65.1
3 IBM 52.8
4 GE 42.4
5 NOKIA 35.0
6 INTEL 34.7
7 DISNEY 32.6
8 FORD 30.1
9 McDONALD'S 25.3
10 AT&T 22.8
Data: Interbrand, Citigroup
A Disney is elsősorban szolgáltatásnévként híres, meg az AT&T is.
Zavaró lehet, hogy a marketing tankönyvek gyakran a hagyományos fizikai termékekkel foglalkoznak a könyv nagy részében, és aztán jön egy fejezet: "szolgáltatás-marketing", vagy "szolgáltatás és non-profit marketing" címen, és itt általánosítják a fogalmat.
Vannak persze speciális "Szolgáltatás marketing" és "Kiskereskedelmi Menedzsment" (Retail Manegement) könyvek, ezek már sokkal célzottabban tartalmazzák a vitánk szempontjából és a Libri, mint kiskereskedelmi bothálózat szempontjából fontos tudnivalókat.
Tehát a Libri a maga felismerhető logojával nem vállalatnév, hanem egy bolthálózat márkaneve. Történetesen a hálózatot üzemeltető Kft. nevében és benne van a Libri szó, de ennek nincs jelentősége, lehetne másképp is.
A lényeg: a bolthálózat Libri néven és logóval jelenik meg a piacon, ezzel teszi felismerhetővé magát, és ehhez a névhez kötődnek a márkaasszociációk.
Itt az a tévedés, hogy terméket pozicionálnak (egy lap az termék) és nem magát a céget. A Libri pedig nem hinném, hogy terméknek nevezhető. - írod.
A fentiek alapján pont ezt állítom: a Libri marketing értelemben terméknév, és mint ilyen márkanév. Egy bolthálózat márkaneve. Mint ilyet védik, ha védik.
Azon lehet vita, hogy mikor védik jól. Ez attól függ, hogy milyen márka image-t építettek fel, és mi van ezzel összhangban. Szerintem a meglévő image-dzsel nincs összhangban Bayer könyvbemutatója, az ismert történések után. Én például azóta, mióta tudom, hogyan döntöttek kicsit jobb érzéssel nézek a Libri cégtáblára.
Hogy mennyire nem politikai cenzúráról van szó, mutatja az, hogy senki nem félti a Szkítia könyvesboltot Bayer megjelenésétől. Inkább Bayeren van mit félteni emiatt. Az ő "márkaneve" szenvedheti ezt meg.
Nincs szándékomban, hogy osszam az észt, de mit tudni vélek, és ide vág, nem hallgathatom el. Aztán lehet vitatkozni, abból pedig mindenki annyit tanul, amennyit tud.
Érdemben. Azt mondod, hogy csak terméknév lehet márka. Igaz. De vedd figyelembe, hogy a marketingben a termék fogalmát a szokásosnál sokkal szélesebben értelmezik. Így a szolgáltatásokat is terméknek nevezik, ami kicsit furcsa eleinte, de meg lehet szokni.
Így fordulhat elő, hogy a világ 10 legértékesebb márkaneve között ott van a McDonalds is, ami ugyanúgy bolthálózat neve, mint a Libri. A Business Week táblázata szerint:
The World's 10 Most Valuable
Brands
RANK BRAND 2001 BRAND
VALUE ($BILLIONS)
1 COCA-COLA 68.9
2 MICROSOFT 65.1
3 IBM 52.8
4 GE 42.4
5 NOKIA 35.0
6 INTEL 34.7
7 DISNEY 32.6
8 FORD 30.1
9 McDONALD'S 25.3
10 AT&T 22.8
Data: Interbrand, Citigroup
A Disney is elsősorban szolgáltatásnévként híres, meg az AT&T is.
Zavaró lehet, hogy a marketing tankönyvek gyakran a hagyományos fizikai termékekkel foglalkoznak a könyv nagy részében, és aztán jön egy fejezet: "szolgáltatás-marketing", vagy "szolgáltatás és non-profit marketing" címen, és itt általánosítják a fogalmat.
Vannak persze speciális "Szolgáltatás marketing" és "Kiskereskedelmi Menedzsment" (Retail Manegement) könyvek, ezek már sokkal célzottabban tartalmazzák a vitánk szempontjából és a Libri, mint kiskereskedelmi bothálózat szempontjából fontos tudnivalókat.
Tehát a Libri a maga felismerhető logojával nem vállalatnév, hanem egy bolthálózat márkaneve. Történetesen a hálózatot üzemeltető Kft. nevében és benne van a Libri szó, de ennek nincs jelentősége, lehetne másképp is.
A lényeg: a bolthálózat Libri néven és logóval jelenik meg a piacon, ezzel teszi felismerhetővé magát, és ehhez a névhez kötődnek a márkaasszociációk.
Itt az a tévedés, hogy terméket pozicionálnak (egy lap az termék) és nem magát a céget. A Libri pedig nem hinném, hogy terméknek nevezhető. - írod.
A fentiek alapján pont ezt állítom: a Libri marketing értelemben terméknév, és mint ilyen márkanév. Egy bolthálózat márkaneve. Mint ilyet védik, ha védik.
Azon lehet vita, hogy mikor védik jól. Ez attól függ, hogy milyen márka image-t építettek fel, és mi van ezzel összhangban.
Szerintem a meglévő image-dzsel nincs összhangban Bayer könyvbemutatója, az ismert történések után. Én például azóta, mióta tudom, hogyan döntöttek kicsit jobb érzéssel nézek a Libri cégtáblára.
Hogy mennyire nem politikai cenzúráról van szó, mutatja az, hogy senki nem félti a Szkítia könyvesboltot Bayer megjelenésétől. Inkább Bayeren van mit félteni emiatt. Az ő "márkaneve" szenvedheti ezt meg.
Kettö talalhato belöle:
Amit en jobban kedvelek, a Feny utcaban van (II.Kerület), a piac mellett, a masik pedig az Andrassy uton van, de nem tudom hany szamban, csak a hazat ismerem meg. Legközelebb megnezem. :)
Fontos tudni, hogy vasarnap nincsen nyitva (szerintem durva taktikai hiba), de hat ez van.
Szerintem igenis jó lenne, ha ugyanazon lapok publikálnának ellenvéleményeket is (igazi ellenvéleményeket), nem pedig csak szajkózzák ugyanazt. Mert ez így agymosás, egyszerűen nem igénylik az olvasó tényleges közreműködését (mármint itt a mérlegelésre és döntésre gondolok). Én pl. minden héten elolvasom az ÉS-t, a 168 órát és a Demokratát. Így nagyjából már egy árnyalt és teljes képet lehet kapni(kivéve mégis azokat az információkat, amelyeket közösen kivánnak elfedni). A mai médiumok lassan egy Csehov dráma főszereplői: elbeszélnek egymás mellett.
Kedves kaleb! Az rendben van, hogy osztod itt az észt, de akkor legalább alapfogalmakkal tisztában kellene lenned:
"kaleb 18:59:05 (82)
Tudod mi az a márkaépítés, és mi az a márkavédelem?
Az, hogy a Red Bull nem gyárt Red Bull Extra néven málnaszörpöt, Mercedes Benz néven nem forgalmaznak rollert, a Newsweek nem közöl pornóképeket és a Libri nem ad helyet könyváruházában olyan ember könyvbemutatójának, aki néhány héttel előbb a televizióban úgy beszélt, mint Bayer Zsolt."
Itt kevered a márkavédelmet az imázsépítéssel. Egy termék lehet márka, ahogy a Red Bull is, egy cég csak akkor, ha a termékeinek márkaneve megegyezik a cég nevével pl. Sony, de nem hinném, hogy sok Libri márkanéven futó könyvet olvastál. A Libri az imázsát építi, hogy le, vagy fel az megítélés kérdése.
"kaleb 2001-11-30 15:30:23 (126)
Egy lapnak kell legyen szerkesztési politikája és felismerhető arculata, egy könyvesboltnál ez más, de azért ott is van ilyen. Mert ő is pozicionálni akarja magát a vevők tudatában."
Itt az a tévedés, hogy terméket pozicionálnak (egy lap az termék) és nem magát a céget. A Libri pedig nem hinném, hogy terméknek nevezhető.
Az én véleményem az, hogy a Libri a piacon róla kialakult kép védelmében lépett, de szerintem nem jól, mert sokkal többet ront rajta, ha elterjed, hogy politikai okokból cenzúrázza a szerzőket, mintha a szerzők egyike egyszer elengedte magát, de majd a piac eldönti.
1. Annak a sansza, hogy megismerj, kabe annyi, mint Woody Allannek body-building versenyt nyerni, ugyanis a legritkabb esetben talalkozom apoltakkal.
2. Tovabbra sem irsz semmi konkretumot, tovabbra sem ertem (nem a francot nem) miert.
3. Eleg durvan hazudsz, ugyanis te es elvbarataid (elvtarsaid?) vagytok azok, akik politikat akarnak keverni valoban tisztan üzeleti kerdesekbe. Hiaba probalsz a szakmaisag alcaja möge bujni, egyetlen elfogadhato ervet sem tudtal felmutatni (a megszokott szemelyeskedesen kivül persze).
A zsarolas, a presszura modszere a maffia sajatossaga, igazan nem is lepödtünk meg, hogy "liberalisaink" ezt alkalmazzak.
Szavaid magukért beszélnek, azokhoz felesleges bármit hozzáfűzni. Véleményemet fenntartom, az olvasók meg eldöntik kinek adnak igazat.
Azt sajnálom, hogy egy tisztán szakmai kérdést állandóan politikai és érzelmi síkra terelsz. Itt olyan politikamentes dolgokról van szó, amely egy ruházati bolt vagy egy elektronikai bolt kínálatának összeállításakor és annak megfelelő bemutatásakor egészen hasonló módon merülnek fel.
Remélem egyszer személyesen is megismerhetlek, és akkor a mainál árnyaltabb képet kapok rólad.
A Libri boltok üzletpolitikájáról veled folytatott vitát ezennel a magam részéről lezárom. Ezt annál is könnyebb szívvel teszem, mert az érdemi döntéseket úgysem mi, hanem az üzletlánc tulajdonosai és vezetői fogják meghozni.
