Azt hiszem tökéletesen látod a kérdést. Én valamikor informatikából éltem, (ma már csak írok róla :-(( ) ezért ismertem azt a tantervet. Azonban, és itt jön a lényeg: ez csak annyak jó, aki informatikus akar lenni. Az pedig az általános elsőben ritkán derül ki.
Én anno kísérleti matematikát tanultam, alsó tagozatban tanultunk halmazelméletet, számrendszereket, vidáman számoltunk kettestől huszasig. Azzal a gondolattal a háttérben hogy ez segít a számítógépek használatában (mindez a 70-es években egy kis faluban ahol ilyesmit max. sci-fi filmekben lehetett látni). Mondjuk fejben számolni igazán soha nem tanultam meg (de lehet hogy ez az agyberendezésem hibája) viszont ma programozóként keresem a kenyerem és soxor jött jól hogy a számrendszerek és a halmazok soha nem okoztak gondot.
Normál, önkormányzati suli. Egyéb „meglepetés” nem lesz, abban biztos vagyok. Magam is ott tanítottam korábban, sok mai pedagógus a kollégám volt, ilyen értelemben kívül-belül ismerem a sulit. Azért is ebbe az osztályba kértük a pulyát – ez az egyetlen osztály, ahol szorobánnal tanulják a számtant –, mert tanítónénivel valamikor együtt tanítottunk, ismerem, a habitusa, tempója tökéletesen megfelel az én lányom fínom női lelkének (mert az van neki). Ezzel nincs is baj, a gyerek szereti, isibe járni is szeret, sikerélményei vannak meg minden, egyedül az én lelkemben ütötte föl fejét a kétely, amikor elkezdtem jobban odafigyelni a szorobánra. Félelmeim konkrétan:
1. Aggódom, hogy ezzel a módszerrel csak eszközhasználatot tanulnak meg, a matematikai lényeget, a gondolkodásmódot nem. Mintha pl. megtanulnám a kalkulátorba beütni a számokat, aztán leolvasni az eredményt, de attól még nem fogom tudni, hogy miért és mitől is annyi az annyi, amennyi.
2. Több szülő panaszkodott, hogy amikor a szorobánnal számolni tanult gyerekük fölkerült fölső tagozatba, komoly nehézségekkel küzdött matematikából.
3. Az az érzésem, hogy csak fölöslegesen megkavarja a gyereket az 5-ös átváltás. (Aki ismeri a szorobánt, az tudja, miről beszélek, aki meg nem, annak hosszú lenne itt és most kifejteni.)
Helyetted nekem nem a szorobánnal lenne gondom, hanem az a hely ahol ezt alkalmazzák még egyéb furcsaságot is hozhat. Normál iskola, vagy valami alapítványi "izé" ahová a gyerek jár?
A lányom most elsős, és szorobánnal (japán eredetű abakusz) tanulják a matematikát. (Vagy a számolást? Ez még nem tiszta előttem.) Erős kétségeim vannak viszont, hogy a módszer nem lesz-e hátrányos a későbbiekben. Ha valakinek vannak tapasztalatai, érvei a szorobán ártalmairól/hasznáról, legyen olyan jó, és ossza meg velem - nyugtasson meg, vagy készítsen föl a várható nehézségekre.
Nagyon örülnék, ha matematikusok, pedagógusok, pszichológusok is hozzászólnának.
Kösz.
