Hiszünk abban, hogy minden ember szabadnak született, és ezen senkinek sincs joga önkényesen változtatni.
Hiszünk abban, hogy minden ember egyenlőnek született, és ebben semmilyen különbséget nem jelent egyéni különbözőségünk.
Hiszünk abban, hogy minden ember egyenlő tagja és értékes része az egyetemes emberiségnek, és különbözőségünk ezen közösség kulturális értékét növeli.
Hiszünk abban, hogy minden más embert is mindazon azon jogok megilletnek, amelyeket magunk számára is nyilvánvalónak tartunk és megkövetelünk.
Elítéljük az egyéni szabadság és az emberi méltóság megnyirbálására irányuló törekvéseket és eszméket.
Elítéljük embertársaink hátrányos megkülönböztetésének minden formáját, akár vallási, etnikai, szexuális orientáció, társadalmi pozíció, testi- illetve szellemi adottság vagy bármi más tulajdonság alapján.
Elítéljük az emberek közötti gyűlöletkeltés minden módját, történjék az politikai, vallási, vagy bármi más indokból.
Törekszünk arra, hogy minden embert a saját értékei szerint fogadjunk el, és ebben ne játsszon szerepet az egyes ember származása, vallása, világnézete, illetve testi vagy szellemi adottságai.
Törekszünk arra, hogy ezen elvekhez méltóan éljünk, saját példánkkal népszerűsítve terjesszük azokat.
Törekszünk arra, hogy ezen elvek mentén egy jobb, békésebb, emberibb világot hozzunk létre. "
"Lehet, de engem csak az igazság érdekel. Ha néhány neonáci vagy akár szélsőbaloldali radikális ma Európában azzal vádolja az itt élő zsidókat, hogy rasszisták, akkor azt mondom: igen, ez az igazság. Sok rasszista van, és ezt a megközelítést használják az arabokkal szemben. Egyes csoportok pedig kihasználják ezt az attitűdöt politikai céljaikra. Például van egy párt a parlamentben, amely nyíltan rasszista, és programjában szerepel a jelenleg izraeli állampolgársággal rendelkező arabok átszállítása a palesztin területekre, a "transzfer". Nem erőszakkal, hanem kedvezményekkel képzelik ezt el. Nekem nagyon fájdalmas, hogy a rasszizmus ilyen erős. Ez az ország csődje."
Motti Lerner az egyik legismertebb színpadi és tévéjátékszerző Izraelben, sarkos baloldali megfogalmazásai miatt népszerű közéleti személyiség is.
Szerintem hiba idézôjelbe tenni, hogy: ...tették, amit "eszük" diktált...
Ha az érzelmeket vennénk alapul, akkor semmi okuk nem lenne egy latyakos és ronda téren szemerkélô ónosesôben kereszteket döntögetni. Ez bizony az ész műve!
Tehát helyesen: ...tették, amit az eszük diktált...
A meggyalázott szimbólum
- Boldog Karácsonyt a keresztény Magyarországnak! -
2002. december 30. 10:55
Várhegyi István
Ismét arcul csapták a keresztény értékeket, fiatal suhancok először "csak" ledöntötték, majd kettétörték a kétezer éves jelképet. Nem tudni, mi bőszítette fel az ifjakat: a felirat vagy a kereszt. A feliraton ez állt: "Boldog Karácsonyt a keresztény Magyarországnak!".
A hír rövid és megdöbbentő. Hihetetlen, hogy Szent István Magyarországán 2002-ben lehetséges a keresztény Magyarországot köszöntő jelképet ledönteni és meggyalázni. Milyen nevelést és tartást kaptak azok a fiatalok, akik képesek ledönteni egy keresztet. Valójában mindegy, hogy kik követték el, sokkal inkább érdekes, hogyan lehet az ezeréves múltat ma is semmibe venni.
Lehetséges erre sztereotip válaszokat adni, lehet hivatkozni az "elmúlt negyven évre", de amíg nem tartják fontosnak az emberek, hogy a gyermekeik fejlődése során beépítsék a tudatukba, hogy honnan jöttek, és megmutassák, hogy merre vannak a gyökereik, addig nem várható el, hogy büszkén viseljék a hovatartozásukat. Tiszteljék a "másságot".
Karácsonyt mint a szeretet ünnepét tartják számon azok is, akik nem vallásosak. Miféle szeretet töltötte el az ifjonc "hősök" szívét, amikor meglátva a keresztet és rajta a feliratot arra az elhatározásra jutottak, hogy az tűrhetetlen, tenniük kell valamit. Tették, amit "eszük" diktált, meglátva a keresztet ellenállhatatlan vágy ragadta el őket, hogy ők nem kérnek ebből a "boldog karácsonyból".
Elgondolkozva az eseten, eszébe jut a gondolkozónak, hogy nem is olyan régen a Regnum Marianum helyén állított keresztet döntötték le fiatalok. Tovább merengve december 6-án a Kossuth téri adventi megemlékezésre gondol, amikor a csendesen imádkozók adventi koszorújának és keresztjének megszégyenítésére adott parancsot egy magát rendőr ezredesként bemutató nő az alábbi
szavakkal: "Takarítsák el innen ezt a szemetet!".
Megállítható-e a keresztény jelképek elleni gyűlölet Magyarországon? Vagy tudomásul kell venni, hogy ma Magyarországon a keresztények örülhetnek, hogy a templomaikat és magukat nem támadják karhatalmi eszközökkel?
Azt hiszem a románok kapcsán újra aktuális a téma!
Toleráljuk a másságot!
Mi elvtársak általában toleráljuk, de most:
A fenébe is a szőröstalpúakkal...
"forditva. a cigányok kozt is vannak rossz emberek."
Nem tudom mi ez, provokálni szeretnél?
Igen, nazi minden népcsoportban vannak különböző emberek jók is, rosszak is, de elég nehéz ezeket a kategóriákat behatárolni.
Igen, ebben az országban magyar állampolgárok élnek, de ezek különböző etnikai csoportokba tartoznak.
A hozzászólásod utolsó részében ellentmondassz magadnak. Szóval Magyarországon mégis élnek cigányok, akik majd jól megbüntetnek minket, mert mi is szivattuk őket/szerinted/.
Sokat lehet vitatkozni azon, hogy a cigányok mennyit szenvedtek, az elmúlt többszáz évben, de egyről ne feledkezz meg! A bosszú csak bosszút szül, a "na, most jól visszaadjuk nekik" még semmi jóra nem vezetett. Te mit szólnál hozzá, ha egy cigány kitolna veled és azzal védekezne, hogy te fehér ember vagy és az ő őseit a fehér ember hagyta ki a földosztásból. Igaysságosnak éreznéd?
Itt lenne az ideje, hogy észrevegyék, hogy a kutya sem üldözi őket és megpróbáljanak beilleszkedni./Már, akinek nem sikerült eddig/
xavérral kapcsolatban igaqzad van, de képzeld el, ha nem a katalikus, hanem mondjuk a zsidó egyházról irta volna ugyanazt. Hatalmas felháborodás lenne a dologból. Nem úszná meg a náci meg a rasszista jelzőket. Hogy a Katalikus Egyházra mondta azzal nem sokan törődnek. Még a Katalikus Egyház sem. A sas nem fogdos legyeket.
Remélem igazad lesz és a cigányság, ami az élet- módjukat illeti, beleolvadnak a többségbe.
A tolerancia folytatódik...
Tiltott Romániában az idegen zászló és himnusz
Vass Enik?
2001. december 12., szerda 10:47
Akár félmillió forintnak megfel? összeg? bírságot is kiszabhatnak Romániában a magyar himnusz énekléséért és a magyar zászló lengetéséért. A december 5. óta érvényes román kormányhatározat értelmében ugyanis más állam nemzeti himnuszát csupán a hivatalos látogatások, ceremóniák alkalmával, a román himnusz el?tt szabad elénekelni, az idegen zászlókat is csak a románnal együtt szabad kit?zni.
A határozat, 25 millió lejt?l 50 millió lejig (250-500 ezer forint) terjed? pénzbírsággal bünteti azt, aki Romániában egy idegen állam himnuszát énekli el nem hivatalos rendezvényen és nem a román himnusz el?tt. A rendelkezés illegálissá teszi a magyar zászló használatát nem hivatalos célra, noha Erdélyben és Székelyföldön sok házat, lakást díszít a magyar trikolór. A határozat betartásához a református istentiszteletek forgatókönyvén is változtatni kellene, a szertartást ugyanis hagyományosan a magyar himnusz eléneklésével zárják.
Az új kormányhatározat az 1994/75-ös törvényt egészíti ki, a rendelkezés a román zászló kit?zését, a nemzeti himnusz eléneklését és a román címer használatát szabályozza.
Az éneklés elmulasztását is büntetik
A határozat egyébként azt is szabályozza, hogy milyen alkalmakkor kötelez? elénekelni/elénekeltetni a nemzeti himnuszt a hivatalos alkalmakat kivéve: a nemzeti tévé- és rádióadók m?sorának kezdetekor, a parlamenti ülések elején, az állami/magán iskolai nap kezdetekor mindennap. Ennek elfeledése is a 250-500 ezer forintos pénzbírsági kategóriába esik. A himnuszt az iskolai tankönyvek elejére (ábécés könyvek, román irodalmi könyvek, történelem könyvek, és a nemzeti kisebbségek irodalmi könyvei) kell nyomtatni, ennek kihagyását azonban a törvény már nem bünteti.
Idegen zászlót lobogtatni tilos
A rendelkezés az idegen zászlók használatát is szabályozza: el?írásai szerint más országok zászlaja csupán a román zászlóval együtt t?zhet? ki, a hivatalos látogatások alkalmával, a nemzetközi fesztiválok és rendezvények esetében, a hivatalos épületeken, a helyi hatóságok által kijelölt helyeken.
A jogszabály elnéz?bben bünteti (5-15 millió lejig, 50-150 ezer forint), ha a román zászlót a törvényben el?írt formától, színárnyalattól eltér?en t?zik ki, ha a zászló nincs megfelel? állapotban, vagy ha a címereket a törvényben el?írtaktól eltér?en használják.
A magyar himnusz a református szertartás része
A kormányhatározat szerint a kihágást a közigazgatási miniszter, a prefektus vagy az általuk kijelölt személy állapítja meg, és ? róhatja ki a bírságot is. Büntethet? a jogszabályt megszeg? helyhatóság vagy közintézmény vezet?je, a polgármester, a megyei önkormányzat elnöke, valamint bármely természetes vagy jogi személy.
Ugye milyen toleránsak?
A tolerancia mintaképe
Román lapok tiltakozása a magyar felhívás ellen
2001. december 1. 11:40
MTI
A törvény teljes szigorának érvényesítését és a csíkszeredai felhívás aláíróinak példás megbüntetését követelték szombati kommentárjaikban a nacionalista román lapok. A felhívás aláírói a román nemzeti ünneprol való távolmaradásra szólították fel a csíkszeredai magyarokat.
Az Adevarul címu lap szerint a felhívás aláírói azzal, hogy a román nemzeti ünneprol való távolmaradásra szólították fel a csíkszeredai magyarokat, megsértették a román alkotmányt. A felhívásnak az a része, amely gyászszalag felkötésére kéri a magyarokat, "támadás a román állam ellen".
A bünteto törvénykönyv szerint mindezeket a buncselekményeket 5 évtol 15 évig terjedo börtönnel kell megtorolni - írta az Adevarul, amely szerint ha elmarad a büntetés, "csak rossz vicc marad" minden olyan nyilatkozat, hogy helyreállt a román állam hatalma a többségében magyarok lakta romániai megyékben.
A Curentul National címu lap hosszú kommentárt szentelt annak bizonyítására, hogy a felhívás szerzoi nyilvánvalóan a kormányon lévo Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség párbeszédét akarták megszakítani. A magyar politikusok rendkívül pontosan kiszámították lépéseiket, s az egyik kezdeményezo, Sógor Csaba szenátor mögött pedig személyesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll - vélte a lap.
A magyarok, miután többségben vannak az oket megturo Románia néhány megyéjében, úgy hiszik, joguk van arra, hogy megalázzák az ország nemzeti ünnepét. A magyarok ilyenek, a kérdés csak az, hogy mi keresnek Románia parlamentjében - írta a Cronica Romana címu lap.
A visszafogottabb kommentárok példátlan ostobaságnak, illetve súlyos politika baklövésnek minosítették a csíkszeredai felhívást. Az elmúlt napokban történtek fényében a felhívás azoknak jött kapóra - ebben az esetben Radu Timoftének, a Román Hírszerzo Szolgálat igazgatójának -, akik azt állították, hogy a román állam elveszítette hatalmát Hargita és Kovászna megyékben. A felhívás nagyon kényes helyzetbe hozta mind Adrian Nastase miniszterelnököt, mind pedig Markó Bélát, az RMDSZ elnökét - hangsúlyozta a Cotidianul címu lap.
Szo nincs enyhito korulmenyrol. Nazarene nem azt irta, hogy elfogadhato, csak azt, hogy ertheto. A ketto kozott igen nagy a kulonbseg. Az erzelmek igen nagy mertekben befolyasoljak donteseinket, ezert igen megerthetunk olyan dolgokat, ami nem elfogadhatoak.
Mitol tartod valoszinunek, hogy Nazarene a Koranbol, vagy a Talmudbol meriti szellemi toltetet? Kereszteny ember miert nem gondolkozhat igy? Emlekszel hogy terjedt el Magyarorszagon a keresztenyseg?
Es ha teszem azt nem vagyok kereszteny? Es ha egyaltalan nem vagyok vallasos es hivo ember? Akkor igaz magyar mar nem lehetek?
Nazarene írta:
">nem lesznek ilyen toleránsak hozzánk. mint mi hozzájuk
szerintem csak visszakapnank azt, amit ok kaptak tolunk, ertheto modon. tobb evszazadnyi uldoztetest nem lehet egy perc alatt megbocsatani."
Ebből az írásodból az világlik ki, hogy te a fehérek ellen elkövetett rasszista indíttatású negatív cselekedetek esetében enyhítő körülménynek tartod az előzményeket?
Ez számomra elfogadhatatlan, és ez a gondolatod mélységesen felháborít. Keresztény ember nem gondolkozhat így. Valószínűleg tartom, hogy a Koránból vagy a Talmudból ered a szellemi tölteted, de ez mindenképpen káros az ezeréves keresztény magyar államban.
"> amikor a magyarok lezsnek kevesebben?
ugy erted, ha kulfoldi allampolgarok lesznek tobbsegben? ebben az orszagban minden magyar allampolgar egyforman magyar."
Ez nem így van, mivel vannak olyan magyar állampolgárok, akik nem vallják magukat magyarnak.
A nemzetiségi hovatartozásnál nem az állampolgárság számít.
Vagy szerinted az erdélyi magyarok románok?
Ha van például egy brazil, akit ide helyez az anyaországbeli cége, itt megházasodik, gyorsan megkapja az állampolgárságot, de továbbra is brazilnap vallja magát, még a magyar nyelvet sem beszéli tökéletesen, a magyar kultúrával és történelemmel "köszönőviszonyban sincs", akkor az most magyar?
Szerintem brazil, csak az útlevele magyar.
>Miért nem az elnyomott erdélyi magyarokról készítettél oldalt
azert, mert nincs roluk eleg anyagunk.
visoznt nyitva all elotted a palya: ha kuldesz nekunk atfogo, targyilagos anyagot, lesz roluk IS.
latod, rajtad mulik csak: a pofad nagy csupan, vagy tenni is tudsz valamit?
>Nem tagadom, hogy a cigányok között is vannak rendes emberek
forditva. a ciganyok kozt is vannak rossz emberek.
> amikor a magyarok lezsnek kevesebben?
ugy erted, ha kulfoldi allampolgarok lesznek tobbsegben? ebben az orszagban minden magyar allampolgar egyforman magyar.
>nem lesznek ilyen toleránsak hozzánk. mint mi hozzájuk
szerintem csak visszakapnank azt, amit ok kaptak tolunk, ertheto modon. tobb evszazadnyi uldoztetest nem lehet egy perc alatt megbocsatani.
szerintem minden magat felsobbrendunek kepzelo fehernek el kene gondolkodnia azon, hogy addig kene megbaratkozni veluk, amig ok vannak kisebbsegben, mert forditott helyzetben nagyon rosszul ereznetek magatokat!
A dolgok bonyolultabbak, mint hinnénk. Magyarországon sose lesznek "kevesebben a magyarok", mert ugyan tudtommal idén negatív szülésrekord van, egyre több cigány fogja életmódja és anyagi helyzete alapján magyarnak mondani magát a XXI. század közepén. Hiszen ez a jelenség játszódott le az elmúlt évezred során mindig - kunokkal, jászokkal, rácokkal, svábokkal stb. A kunokra vonatkozó történelmi források épp azt panaszolják, amit a cigányokról szoktak ma mondani.
A másik: Ausztriában sermmi romániai típusú intolerancia nem éri a magyarokat, viszont szépen elosztrákosodnak. A moldvai csángók meg szembeszegülnek az elrománosodással. Csakazértis. Ilyen a világ. Ha hagynák őket békén, talán szép csöndben románná, katolikus helyett görögkatolikussá és ortodoxszá lennének. Az amerikai zsidók is eltűnnek, hivatalos antiszemitizmus híján, panaszolják az ottani rabbik.
A Xavért a lakosság többi (kb. 5 %, állítólag) homójával együtt én úgy tzolerálom, hogy nem olvasom. Nem érdekel, mert szerintem legalább annyira exhibicionista, mint bármi más, azt pedig csinálja otthon a tükör előtt. Magánügy. Hogy rossz a véleménye a katolikus egyházról? Annak is róla. 1 : 1. Az egyház fennmarad, mikor Xavér már lentről fog orgonálni. Ha csak nem támogatja halálra a politika. Mert az üldözés inkább erősít, mint a támogatás.
Nem, egy család nem reprezentálja az egész csoportot. Én egy példát irtam, hogy megérts miről beszéltem. Eleget foglalkoztam cigányokkal, hogy tudjam: nagyon jól megtanulták, hogy ők a kissebség őket "toleráni" kell e többségnek, és jól vissza is tudnak élni vele.
Nem tagadom, hogy a cigányok között is vannak rendes emberek, de ők valahogy kevesebbet beszélnek arról, hogy őket tolerálni kell.
Belegondoltál mi lesz majd akkor, amikor a magyarok lezsnek kevesebben? Szerintem nem, mert akkor nem jelentenéd be ezt ilyen boldogan. Egyet tudok jósolni ők, nem lesznek ilyen toleránsak hozzánk. mint mi hozzájuk.
>Egész egyszerüen nem birom, hogy a kissebségek, több jogot követelnek maguknak, mint a többség
marimint nehany ember, aki tortenetesen kisebbseghez tartozik. csak a pontositas miatt.
>Mondok egy példát, hogy világosabb legyen. A közelünkben van egy kis falu. Él benne egy cigány család.
ertem. szoval szerinted ez az EGY csalad reprezentalja a kozel 800ezres lelekszamu roma kisebbseget?
>Ezt miért kellene tolerálnom?
majd megtudod, ha magyarorszagon a feher lakossag lesz kisebbsegben (a demografiai becslesek szerint leghamarabb 2020-ban, legkesobb 2050-ben a jelenlegi nepszaporulat szerint).
1.Nem fogok neked meghalni a kiváncsiságtól, de köszönöm, hogy törödsz ezzel.
2.Nem szoktam azt érezni, hogy mások nem tartanak embernek, bár gondolom te ezt tartod rólam.
3.Félreérteted, amit mondtam igy elmagyarázom megegyszer. Ne sértődj meg ezt nem azért irtam, hogy megjegyzéseket tegyek az intelligenciádra, ahogy te tetted velem.
Egész egyszerüen nem birom, hogy a kissebségek, több jogot követelnek maguknak, mint a többség, és ha nem kapják meg mindenkit lerasszistáznak.
Mondok egy példát, hogy világosabb legyen. A közelünkben van egy kis falu. Él benne egy cigány család. Nem dolgoznak( csak zárójelben, van a közelben munkalehetőség), folyton rendkivüli segélyeket kérnek a helyi szerveztektől. Ha esetleg azok nem adnak nekik(ezek az összegek végesek és másnak is kellenek), akkor az ügyintéző rasszista, náci, fajgyülölő és majd megvereti őt a csadládjával.
Arról még nem hallottam, hogy fehér ember igy viselkedett volna(bár, nem vonom kétségbe, hogy azok között is van ilyen).
Szerintük nekik azért van joguk, mert cigányok és elnyomják őket. Ezt miért kellene tolerálnom?
4.Köszönöm a jókivánságaidat!
A csángók erdete röviden
Megfogyva bár, de törve nem. A csángók eredete
Moldvában csángók jelenleg három csoportban élnek: az északi csángók Románvásár környékén, a déli csángók fôleg Bákó várostól délre, a székelyes csángók Bákó megyében, fôleg a Tatros és a Tázló völgyében.
A csángó megnevezés eredete nem tisztázott. Ezzel kapcsolatban három különbözô nézetet vallanak: egyesek szerint a csángó népnév a 16-17. században született, és azokat a csoportokat nevezték így, akik Erdélybôl származtak és sót vágtak Moldvában. Egy széles körben vallott nézet szerint a csángó szó a kószál, csavarog, vándorol jelentésű csang/csáng ige származéka; a név világosan utal a csángók költözô, telepes mivoltára. A harmadik, legkevésbé valószínű felfogás szerint a csángók egy török, a csánguru törzs leszármazottai.
Ma a csángó megnevezést hasznosnak tartják fôleg a néprajzi megkülönböztetés szempontjából. Ugyanakkor a se ide, se oda nem tartozót, illetôleg a románságtól és a magyarságtól egyaránt eltávolodottat jelenti, magában hordozva az elfajzottság, keveredettség pejoratív jelentéstartalmát is.
A csángók moldvai letelepedése
A moldvai magyarokat a 13. századtól kezdve említik a történeti források. Eredetük kérdése azonban máig sem tisztázott. Elfogadottá az a nézet vált, hogy a moldvai magyarok nyugatról, a Kárpát-medencébôl érkeztek mai településhelyükre a középkor folyamán. A kutatók többsége a csángókat a Szamos-völgyi és Felsô-Tisza-vidéki magyarokkal hozza rokonságba.
Valószínű, hogy a csángók ôsei egy tervszerű magyar birodalmi politika támogatásával érkeztek Moldvába, feladatuk a középkori magyar királyság keleti határainak ellenôrzése, védelme volt. 1241-ben Batu kán szétverte Kunországot, végigpusztította Magyarországot. Mivel egy újabb mongol betöréstôl tartott, IV. Béla újabb magyar csoportokat telepített a Kárpátok szorosaiba és keleti lejtôire, a nagyobb folyók völgyeibe.
A 14. században a magyar királyok védelmi területet hoztak létre Moldvában, kitelepítve fôleg erdélyieket: magyarokat a Mezôségrôl, románokat Máramarosból. Feltételezhetô, hogy a csángó akkor még külön magyar népcsoport volt, amely határvédelmi feladatokat látott el, hasonlóan a székelyekhez. A magyar befolyás eredményeként a kivándorlás Magyarországról Moldvába évszázadokon át folytatódott, megerôsítve a már ott lévô magyarság sorait. A 15. században magyar husziták menekültek a Kárpátok vonalán kívül esô területekre, ahol Husz (Husi) városát alapították. A magyar kivándorlás többé-kevésbé szervezetten folyt. A magyarok Moldvában kereskedelemmel és különféle mesterségekkel foglalkoztak, de a moldvai vajdaságban magas beosztású tisztviselôk is kerültek ki közülük.
A csángók a mohácsi vészig (1526) az erôs, központosított Magyar Királyság védelmét élvezték, hiszen a 15-16. század fordulóján az etnikai szempontból sokszínű Moldva lakosságának legszámosabb nem román népe a mintegy 20-25 ezer fônyi magyarság volt.
A növénytermesztéssel foglalkozó, etnikailag és vallásilag homogén csángó falvak lakosai eredetileg szabadparasztok voltak, a faluközösségek testületileg és közvetlenül, bojári közvetítés nélkül a vajdának adóztak. Valószínű, hogy innen ered a középkori moldvai szabadparaszt falvak népének elnevezése, a răzes, ami a magyar részes szóból származik.
A késô középkorban a tatárok és törökök fenyegették és pusztították Moldvát, aminek következtében kisebb csángó csoportok visszaköltöztek a Kárpátok védelmébe. Azok a csángómagyarok, akik Moldvában maradtak, küzdöttek identitásuk, nyelvük, kultúrájuk és római katolikus vallásuk megôrzéséért.
A 18. század közepétôl - különösen a madéfalvi veszedelem (1764) után - a magyarok száma Moldvában ismét gyarapodni kezdett. Ekkor keletkezett a székelyes csángó falvak többsége azokból a katolikus székelyekbôl, akik Csíkból, Gyergyóból, valamint Háromszékrôl menekültek ide.
1859-ben Moldva egyesült Havasalfölddel, megalakítva a román államot. Az esemény mellékterméke a román nacionalizmus erôsödése volt. A kisebbségek asszimilálásának új távlatai nyíltak. A csángómagyarok - kezdetleges - anyanyelvi oktatása megszűnt, papjaikat pedig arra nevelték, hogy nemzeti öntudatukat megszüntessék, nyelvüket, kultúrájukat megsemmisítsék. A második világháború után a csángók részére magyar nyelvű iskolákat alapítottak. Ezeket az 1950-es években a hatalom egymás után bezáratta.
A Ceausescu-diktatúra idején kutatóknak nem volt tanácsos belépni a csángó falvakba. A csángómagyarok létezését a román kormány tagadta, fel sem merült annak gondolata, hogy népszámláláskor ôket a "magyarul beszélô román állampolgárok" kategóriájába sorolják.
A hatalomváltás után
Az 1859. évi népszámlálás még 37 823 magyart mutatott ki Moldvában (a római katolikus népesség 71,6 százalékát), az 1930-as már csak 23 886 (21,7 százalék), az 1992-es pedig - a mai megyehatárok között összeírt 4749 magyar katolikus közül a közigazgatásilag Bákóhoz csatolt Gyimesbükk magyarjait leszámítva - mindössze 1800 csángómagyarról tud a moldvai megyékben.
A moldvai katolikusoknak - akiknek legnagyobb része bizonyítottan magyar származású - ma már csak 43 százaléka (103 543 a 239 938 fôbôl) él olyan településen, ahol egyáltalán beszélik még a magyar nyelvet. Ez utóbbi települések mintegy százezer fôs katolikus lakosságának jelentôs része nyelvileg is elrománosodott. A Moldvában élô, magyarul is beszélô csángók számát ma mintegy 62 ezer fôben állapíthatjuk meg, ez a moldvai katolikusoknak csak mintegy negyedét (25,8 százalékát) jelenti.
A csángó falvakban ma is nagyrészt a 15. századi archaikus nyelvet beszélik. A csángó kultúra sok régi, több évszázados elemet ôrzött meg: a nyelv és a nyelvi szokások, énekek, mesék, imák, rítusok, öltözködés, a gyermekek nevelése, élet- és világfelfogások, néhány mesterség, viselkedés stb.
A moldvai magyarok közül sokan úgy vélik, hogy a csángó kultúra egyenlô a lemaradással, ezért folyamatosan eltávolodnak tôle. Az értelmiségi réteg csak most formálódik. A magas végzettségűek nagy része elfelejti származását, mert úgy gondolja, hogy gátolja az érvényesülésben.
A csángómagyarok legnagyobb része falvakban lakik. Az értelmiségi réteg a lakosság 1 százaléka. A falvak 10 százaléka írástudatlan, 40 százaléka félanalfabéta. Magyarul tud olvasni körülbelül 2 százaléka, írni körülbelül 0,5 százalék. A diákok 10 százaléka érettségizik, közülük minden tizedik jelentkezik egyetemre.
A moldvai magyarok általában elég alacsony műveltségi és civilizációs szinten élnek. Vannak szociális problémák is, mert a munkaképes férfiak 60 százaléka munkanélküli. Az asszonyok nagy része a háztáji gazdaságban dolgozik, patriarchális állapotok között. A családok többsége földművelésbôl él, habár a föld kevés és szegény, nincs modern eszköz a megművelésére.
A Kárpátok vonalán kívül élô katolikusok szinte semmit sem tudnak származásukról, történelmükrôl. Csak románul olvasnak könyveket, és ezek nagy része jócskán ferdíti a történelmi tényeket. A legtöbb román történész semmibe veszi a csángókra vonatkozó történelmi dokumentumokat. Sok történeti irat, dokumentum tartalmaz leírásokat vagy moldvai magyar vonatkozásokat, de többségük hozzáférhetetlen, magyarországi és vatikáni levéltárakban ôrzik. Ugyanott fellelhetô sok moldvai közösség kérése magyar papra és misére, amelyek mindmáig megoldatlanok maradtak.
Lesz-e magyar iskola Moldvában?
A csángóknak 1990-tôl legitim érdekképviseleti szervük van. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének célja "a közösség képviselete és érdekeinek védelme. Tevékenysége ezért az identitástudat és az összetartozás erôsítése, az öröklött nyelvi, kulturális, művészeti és tudományos ismeretek elsajátítása". A szövetség 1990-tôl segítette a magyarul Erdélyben tanulni vágyó csángómagyar diákokat. Ezt a tevékenységet 1992-tôl teljesen átvette a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány.
A Moldvai Magyarság, a csángók havonta megjelenô lapja immár kilencedik évfolyamában jár. Sôt a klézseieknek tavaly szeptembertôl saját kétnyelvű lapjuk is van: Mi Magunkról - Noi Despre Noi. Duma István András klézsei lakos, a helyi lap szerkesztôje annak a csoportnak a fô szervezôje, amely hónapok óta kéri, hogy iktassák be a magyar nyelv tanítását a tantervbe a csángó falvakban. Azonban saját közéleti képviselôk nélkül nehezen mozdulnak a dolgok. A szerény szülôi terv a hivatal minden körmönfont fogását ismerô bürökraták ellenállásába ütközik. A szülôi kérvényeket az iskolában nem iktatják azért, hogy a meg nem tagadható jogos igényt nemlétezônek lehessen tekinteni.
Moldvában valami megmozdult. A klézsei szülôk egy csoportja nem hátrál meg. A Moldvai Magyarság 1997 november-decemberi számából idézve: "újra és újra megpróbálja ledönteni a butaság és értetlenség falát: kitartóan próbálkozik, hátha végre-valahára meghallgatná az ô panaszát is valaki".
Agyagási Levente
A fenti írás megszületése óta eltelt egy kis idô, csak épp a várva várt pozitív változások nem következtek be. 1997 végén a sepsiszentgyörgyi bejegyzésű Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Bákóba költöztette a meglévô felszerelést és ott irodát nyitott, amelyet két fôállású alkalmazott működtet egy bérelt helyiségben. Az iroda tevékenységébe még besegít kb. tíz önkéntes. (Levélcím: AMCM, 5500 Bacău, Of. p. 1., C. p. 124., Romania. Tel.: 0040/34/18-82-78.) Az MCSMSZ jelenlegi vezetôje Csicsó Antal (Anton A. Ciceu) alelnök, titkára Duma István András. Az elnöki funkció betöltetlen - nemigen vállalja senki, elsôsorban a hatósági zaklatásokat elkerülendô. 1998-ban megalakult a Via Spei (A Remény Útja) nevű csángómagyar ifjúsági szervezet, vezetôje Farkas János (Ioan Fărcas).
A Csicsó Antal nevével fémjelzett szövetség tevékenysége új fejlôdési szakaszba lépett a Bákóba való költözés után. Egy hosszu távú, globális terv alapján, összehangolt aprómunkával igyekeznek megállítani a moldvai magyarság asszimilációját s egyúttal megalapozni e népcsoport általános fejlôdését, felemelkedését. Román és angol nyelvű felvilágosító anyagokkal, nem kormányzati szervezetek segítségével, a nemzetközi porondon való megjelenéssel próbálják tudatosítani a hazai és külhoni közvéleményben: kik a csángók és mit akarnak. A központi román államhatalom elnézô nemtörôdömséggel, a helyi közigazgatás ellenséges magatartással, a moldvai román sajtó szélsôséges, agresszív, uszító nacionalizmussal viszonyul az MCSMSZ tevékenységéhez, a csángómagyarok kollektív jogköveteléséhez. Az érdekképviseletüket fölvállaló RMDSZ ímmel-ámmal foglalkozik a moldvai magyarokkal - jellemzô, hogy egy, a távoli Bihar megyében megválasztott ifjú parlamenti képviselônek jutott osztályrészül az állandó kapcsolattartás felelôssége -, s noha a magyar párt három éve részese a hatalmi koalíciónak, Moldvában ma semmilyen szintű magyar nyelvű állami oktatás nincs, a csángóknak nincsenek intézményeik, a jászvásári római katolikus püspökség pedig semminemű anyanyelvű hitéletet számukra nem biztosít, nem engedélyez! Az anyaország támogatása is szórványos, szelektív és esetleges, hivatalosan nem lépi túl a mosolydiplomácia kereteit.
"A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége küzd az emberi jogok érvényesítéséért, azért, hogy anyanyelvünkön tanulhassunk, legalább fakultatívan, és legyen magyar misénk legalább havonta egyszer azokban a községekben, ahol ezt kérik a lakosok" - áll a szövetség bemutatkozó brosúrájában. Az alelnök még szívhezszólóbban fogalmaz: "Nagy szükségünk van támogatásokra, mert Moldvában mi fronthelyzetben vagyunk. A mi bákói irodánk a magyarság egyik legkeletibb hídfôje. A helyzetünk nehéz, több okból is. Saját erôbôl az asszimilációt nem tudjuk feltartóztatni..."
Erdélyi Napló
>pont a "jogvedo" szdsz fog kiallni kulfoldon a magyarok jogaiert... nevetseges
pedig nagyon is komoly. lehet, hogy neked a miep-gyulesen nem emlitettek meg (talan nem veletlenul), hogy az szdsz sajat alternativat kinalt a diszkriminativ statustorveny helyett, amely tobb lehetoseget kinalt volna a hataron tuli magyarok szamara, mint a jelenlegi. persze, ez nem illik a miepes kepbe, tudom.
nehogy meghalj nekem itt a kinacsisagtol.
nem kell toleralnod semmit. nem kotelezo. de ne csodalkozz, ha emiatt nem tartanak teged masok embernek.
bar nem illik rosszat kivanni, en megis azt kivanom neked, legyel egyszer olyan kozossegben, ahol te vagy kisebbsegben, es nem kapod meg az altalad elvart tiszteletet.
a tolerancia - a te szintedre interpretalva - azt jelenti, hogy csak annyi jogot ismerj el (es tartsd meg oket) masoknak, amennyit magadnak is elvarsz.
tehat: pl1. ha TE elvarod, hogy ne nezzenek le azert, mert a lanyokat (fiukat) szereted, ne nezz le masokat azert, ha ok a fiukat (lanyokat) szeretik.
pl2. ha elvarod, hogy a borod szinet ne vegyek figyelembe ha munkat keresel, akkor te se nezd a munkaert jelentkezo bore szinet.
pl3: ha te magad szamara jogosnak tartod az alanyi jogon jaro segelyeket, akkor masoknak is tartsd annak.
