Felháborító dolog miatt elhagytam a REPUBLIC koncert-et!
Ilyet még nem láttam! Gusztustalan, tiszteletlen, undorító, pénzéhes, lehúzós banda!!!!! SZÉGYEN
A zenekar tagjai több mint 30 perces késés után elkezdték a koncertet, amiből hiányzott a "szívvel-lélekkel" hozzáállás.
Ez látható volt rögtön az elejétől.
Kb. 30 perc elteltével a zenekar emberei kiszúrtak egy a (városunkban) köztiszteletben álló idős urat, és a koncert félbe szakításával, valamint a gitár letételével, mutogatva a tömegbe, megtiltották neki, hogy felvételt készítsen a koncertről.
Ennek az embernek Lajosmizsén sok archivált felvételt köszönhetünk amin apáinkat fellelhetjük városi rendezvényeken, akik már nem lehetnek közöttünk. stb.... (ezúton is köszönjük)
A koncert közterületen volt, nem volt lezárva egyetlen oldalról sem, nem volt kiírva, hogy tilos a közterületen videózni, és be sem mondták ugyanezt. Hiszen rögtön hülyének is nézték volna Őket, mert ilyen nincsen. A nézők 50% a saját telefonjával filmezte az eseményeket és egy
Felháborítónak tartom, hogy egy előadóművész aki más tollaival ékeskedik, illetve próbál ékeskedni pusztán anyagi hátrányaira hivatkozva, meg a szerzői jogok egyetlen oda nem illő sorával kábítja a lelkes ünneplő közönséget, kiemel egy nála idősebb Urat és ilyen módon nyilvánosan megszégyeníti. Abban a pillanatban elhagytam családommal a helyszínt. Undorítónak tartom a jelenlegi REPUBLIC zenekar megnyilvánulását!
Pénzéhes magukat művészeknek nevező fellépők akik milliós gázsijuk ellenére, több mint 30 perces késéssel ezt tartotta a koncerten a legfontosabbnak amit fentebb leírtam. Nem azért kapta a gázsiját egyikük sem, hogy ezzel foglalkozzon, hanem, hogy alázattal kiszolgálja a közönséget azokkal az emóciókkal amiért a nép megtisztelte őket, hogy a színpadjuk elé oda mentek. Ha nem lett volna senki ott biztosan nagyon jó koncertet adtak volna saját maguknak.
Az is látszott, hogy a koncert kb. 15. percében a Tisztelt Városvezetés által néhány idősebb vendégnek odakészített széken ülő vendéget is elkezdtek kiemelni a tömegből mutogatással, magukat többször ismételve nem tetszésüket fejezték ki, hogy: idézem: "ha te így akkor én is így", (ölbe tett kézzel, és nem játszott tovább), hogy miért van ölbe téve egyes embereknek a keze. Akik ülve nézték az oda kitett székeken a koncertet az kb. a nézők 5%- a lehetett.
Magam is több művésszel is állok kapcsolatban akik mind megkérik a maguk gázsiját egy fellépésen, de ilyet még sosem láttam. Soha!!! Remélem, hogy többeknek is feltűnt a zenekar illetlen viselkedése.
Tóth Zoltán, miután még a tavaszi hidegek idején egy útra engedő, szép üzenettel búcsúzott el fiatalon elköltözött barátjától, tucatnyi dalával, immáron egy újonnan alakult zenekar frontembereként áll a nyilvánosság elé. Bódi László Cipő halála egy igen termékeny művész elhallgatását jelentette, ugyanakkor a dalszerző–frontember távoztával elsősorban nem az igen gazdag hagyatékot értékelő, szerzeményeit értőn méltató megnyilatkozások kerültek nyilvánosságra, sőt még csak nem is az egyébként akceptálható gyász zavarodottsága határozta meg a vele kapcsolatos nyilatkozatok alaphangját. Fals hangú megszólalások és rosszul időzített (média-) események közepette a valaha volt zenekar szimpatizánsainak tábora markánsan két pártra szakadt: egy részük kiállt az új énekessel hamar színpadra lépő régi tagság mellett, mások azonban Tóth – bizonyára nem egykönnyen meghozott – döntését tartják mérvadónak, és a Republic nevet továbbvivő alakulatot nem ismerik el a 23 éves elődzenekar méltó folytatásának.
Mint ismeretes, az egykori csapat Tóthtal tartó közönségrésze olyan szempont alapján ítéli meg a további tagok (Boros Csaba, Nagy László Attila, Patai Tamás és a többiek) tevékenységét, ami az ellenoldal szerint voltaképpen nem is létezik. Évekkel ezelőtti nyilatkozatokról van szó, amik érvényesek ugyan, de – Borosék szerint – nem szó szerint véve. Ha bárki távozik, nincs tovább zenekar – így vélekedett annak idején Cipő mellett Boros is, Patai is, ám szavaik a mostani értelmezés szerint csak képletesen értendők: azt jelképezik csupán, hogy milyen erős, összekovácsolódott egységben működött a Republic évtizedeken át. A frontember szerepében Sipos F. Tamással felálló új együttes mellesleg nem is nagyon kér az ellenvéleményekből: alapvetően tévesnek tartja ugyanis a zenekar történetét befejezettnek tekintők álláspontját. Régi nyilatkozatok ide vagy oda.
A Húsvéti hó címet viselő nagylemez pontosan kifejezi Tóth véleményét a kialakult helyzetről és úgy általában az utóbbi idők történéseiről, a dalszövegekből sok egyéb mellett kiolvasható mindaz, ami a két szemben álló vélekedést kibékíthetetlen ellentétté teszi. Tóth ugyanis továbbra is régi eszményei (a sors kifürkészhető útjai, az igazságkeresés és a zenei harmónia) által vezetve halad előre, és világosan megmutatja, hogy az újat alkotásban látja a zenészélet értelmét. Már tavaszi dalával, az Akkor kéne lóra szállni című szerzeménnyel egyértelművé tette: magától értetődően hisz a Republic utáni életben, tudását, képességeit nem pusztán revival-zenészként kívánja kamatoztatni. Új lemezén úgy viszi tovább a Republic-soundot, mint ha nem is fordult volna nagyot a világ – ebből is látszik: elsősorban az ő keze munkáját dicséri a régi zenekar markáns, egyedi hangzásvilága. A dalok formája, stílusa persze most sem mutatkozik túlságosan korszerűnek, mint ahogy a Republic gitár alapú zenéjét is oktondiság lett volna holmi makacs divatkövetéssel, nyakló nélküli trendiséggel vádolni.
Tóth Zoltán albuma egységes, még úgy is, hogy a Republic-hoz képest új hangokkal is kísérletezik a szerző. A találó, ámde egy-két helyen kissé nehézkesen dekódolható szövegek világa továbbra is jellegzetes és egyedi (olykor mintha egy mesekönyvből kerülnének elő a szavak), a zene jól egybefogott, remekül hangszerelt. Egyszerű és könnyen befogadható anyag született – akik a Republic-ot netán épp egyszerűsége okán nem szerették, a Húsvéti hónak sem lesznek lelkes hallgatói. Akik azonban sejtik, vagy egyenesen tudják, hogy a Republic- illetve Tóth-féle beatzene egyszerűsége a lehető legtávolabb áll attól a leegyszerűsítő, banális fogalmazásmódtól, ami például a primitív egynyári szösszeneteket vagy a nyakra-főre szaporodó mulatós-határvidéki tucattermékeket jellemzi, nos, ők minden Tóth-szerzeményben találhatnak épkézláb mondani- illetve eldúdodni valót. És noha a Róka jár az udvaron, az Ég veled most vagy az Egyetlen valóság magaslatáig egyik mostani dal sem emelkedik, nem dönt rosszul, aki végighallgatja a bő háromnegyed órányi hanganyagot. Felidéződnek Cipő szavai – mértékkel, ízlésesen –, visszaköszön a slágeresen fülbemászó Republic-nóták hangulata (legkivált az erősebb borokhoz ajánlott Éjféli tűzben), és – záróakkordként – maga a néhai dalszerző is küld egy „Csók mindenkinek!”-et a hallgatóknak. Ekkor, a lemez végén érezni igazán Tóth őszinte helyzetértékelését. Mintha azt mondaná: „Hallhattátok, én nem vagyok énekes. Cipő kifejező éneklésével ez az album egészen más lenne…”
A Húsvéti hó az első életjel a Republic utáni létből, és nem pusztán úttörő mivolta miatt érdemes figyelmet fordítani rá. Ars poeticaként is fölfogható Tóth Zoltán megszólalása, hiszen amíg a másik oldal koncertezéssel, méltónak mondott emlékezéssel, de jórészt cselekedetei legitimitásának bizonygatásával használja el energiáit (eddig egy új dalt mutattak be, az is saját álláspontjukat visszhangozza), Tóth hitet tesz a dalszerzés mint legfőképp hiteles zenészi tevékenység mellett, és ezzel nem könnyű vitatkozni. Hiszen – ilyenformán – nem csupán egy énekes hangjavesztését, sokkalta inkább egy dalköltő tragikus elhallgatását fájlalja zenészbarátja eltávoztában.
Van élet a Republic után: új klip, kislemez, októberben megjelenő album, és akusztikus koncert a Petőfi rádióban. Tóth Zoli az egykori sikercsapat alapító tagja, hangszerelője és dalszerzője a múltba nézés helyett a jövőbe tekint.
Új albummal jelentkezik Tóth Zoltán gitáros dalszerző, a Republic zenekar egykori alapító tagja, a csapat számos slágerének szerzője, aki a zenekar 1990-es alapítástól 23 éven keresztül, Cipő tavasszal bekövetkezett haláláig a zenekar oszlopos tagja volt. Nevéhez köthető a Republic jellegzetes hangzása, a folk, a rock és a beat elemeivel kevert dalok, albumok védjegyszerű hangszerelése, valamint számos sláger is.
Cipő márciusi tragédiája után Zoli nem csatlakozott a zenekar folytatásának tervéhez mivel azt nem érezte méltónak a Republic örökségéhez, így az új énekessel felálló formációt inkább hátrahagyva, szólópályafutás mellett döntött. Ennek eredménye a GrundRecords gondozásában október 18-án megjelenő 12 saját dalt tartalmazó Húsvéti hó című album.
"Hosszúra nyúlt a tél az évben. Vártuk, hogy a Húsvét átvezessen bennünket a nyárba, ahogy az mindig szokott lenni. De most esett a hó.. Tudtuk, hogy a ragaszkodó múlt most majd sokáig nem ereszt… Legyen szerencsénk, hogy az összeomlott, eltemetett világ egyszer tiszteletre méltó emlékké legyen. Hogy lehessen jövő..."– meséli a dal kapcsán gitáros-zeneszerző.
A nagylemez dalaiban megtalálható a Republicból is jól ismert hangulat, ugyanakkor lesz rajta modern, britpop ízű táncolós darab is. A zenész az album megírásakor még szólólemezben gondolkodott, de a munkálatok során megszilárdult körülötte egy állandó tagságú csapat, a Köztársaság Park. A szeptember elején leforgatott klipben már ez a formáció látható. A lemez előfutárának tekinthető címadó dal a videopremier napjától megvásárolható illetve streamelhető az összes hazai és külföldi digitális zeneáruházban, az album Tóth Zoltán által dedikált példánya pedig kedvezményes áron előrendelhető Tóth Zoltán és a Köztársaság Park Facebook-oldalán.
Tóth Zoltán és a Köztársaság Park hamarosan a Petőfi rádió Akusztik című nagysikerű unplugged sorozatának részeként ad koncertet a közrádió Bródy Sándor utcai stúdiójában.
Tudom, az eredeti címben nincs vessző, de én kitettem, bocs. :) Kell. A magyar blokkot a Republic együttes népszerű dalával folytatjuk, amely az 1995-ös, Tüzet viszek című albumon jelent meg.
Ennek a számnak az akkordjai igazán nem nehezek, "alapakkordokból" áll a dal. Ha[...] Bővebben!Tovább »
