Sőt, ha jól emlékszem, - de ez már nem biztos - a két PM között elszámolt ár nem is feltétlenül egyezik meg a MOL-(Panrusgáz)-Gazprom közötti árral. Egyik PM lefölöz, a másik kiegészít az előjeltől függően, ami változhat ide-oda.
De ez már off, (meg lassan ki is fut a deal.)
Nem egészen így fest a helyzet.
A magánjogi szerződést ugyanúgy kötik meg a magas felek - mármint a MOL meg az orosz partner -, mintha ez nem is lenne.
A pü. elszámolásnál meg az utalások egy része megy csak ki az országból, a másik része itt landol a PM-nél, az orosz PM meg kifizeti a Gazpromot, de a magyar és az orosz PM nem mozgat pénzt egymás közt, csak kistriguláznak egy adag hiteltörlesztést, hogy, na ez is megvolt.
(Valami klauzúla volt anno a jamburgi szerződésben az árakra vonatkozóan, hogy milyen árképzés érvényes erre a volumére, ami 1-2mrd köbméter gáz évente, de régen volt, nem emlékszem pontosan már, de valamilyen világpiaci árfüggés volt benne.)
Ezen valamelyest bonyolít a - nem jut eszembe a neve (Panrusgáz, vagy mi ?) - gázügyi közös vállalat, de nem igazán számít, legfeljebb egy kis lét levesznek.
ez nekem eddig nem is allt ossze:)
ezexerint az oroszok meghatarozzak jo magasan a gaz arat, hogy csokkenjen az adossaguk, aztan a budzse meg kiveri a mol-bol az ellenerteket huf-ban? aranyos helyzet:)
ebben az esetben a gazuzletag allami atvetele nem jelentene akkora kockazatot. a belso ellenervek kozott szerepelt eddig, hogy a veszteseg miatt az allami atvetelt kovetoen azonnal arat emelni vagy tokesiteni kellene. de ha a gazert csak elmeletben fizet az allam, viszont a gyakorlatban adja el, akkor rovid tavu cash flow problemai nem igazan lennenek az atvett egysegnek.
Van egy nagy importtétel, amit nem kell fizetnünk: ez a jamburgi beruházás fejében 15 vagy 20 évig szállított orosz gázvolumen.(Nem a teljes gázimport, de annak egy jelentős része.)
Ez már évek óta benne van az áruforgalmi statba, az MNB meg nem szerepelteti, mivel nincs pénzmozgás. ( A MOL számol el a ktgvetéssel.)
Igen.
A gazdasági hanyatlás újra meg újra törvényszerűen bekövetkezik. Az eszeveszett mániákus fejlődés hajszolása következtében, a kissebb csúcsok után jön a szakadék. Nincs egyensúly. Az uzsora rendszer sajátossága ez, nincs tekintettel senkire és semmire. Mindenek, törvények társadalmak országok népek és a természet felett áll, és ki is használja azokat. Mindent ez irányít és ezt szolgálja minden. Mindig az történik amire szüksége van, a népek azt csinálják amit kell: szaporodnak vagy csökkennek, vásárolnak, etnikai vallási faji csatákat vívnak, építenek vagy háborúznak.
Az adócsökkentéssel teljesen egyetértek. Fel nem foghatom, hogy lehetnek évek óta gyakorlatilag változatlanok az adókulcsok, mikor folyamatosan növekszik a gazdaság, és semmilyen egyensúly nincs komoly veszélyben, és nálunk szegényebb országokban magasabb a nettó bérszínvonal.
Pláne választás előtt nem lett volna meglepő. Azt mondják, majd 2003-tól, mert ugye a költségvetés 2éves. Az még majd másfél év, addig (és remélem utána már nem) fizethetjük a világ egyik (szerintem) legmagasabb jövedelemadó-hányadát.
Azzal viszont nem értek egyet, hogy a kormánynak nincs olyan feladata, hogy időnként eldöntse, konkrétan hova kerüljön a többletpénz. A topiknyitásban való említése és nem igazán alátámasztott összefüggések közé helyezése ("a kormány 130 milliárddal növelte meg a költségvetés kiadásait, miköz tovább lassult a gazdaság növekedése és az infáció se akar csökkeni") pedig teljes marhaság és dilettantizmus.
Allitolag a fizetessel nem jaro tetelekben az orosz adossag fejeben torteno export, meg barterugyletek es hasonlo dolgok vannak, de reszletes tetelsort most nem tudnek adni.
Emitt egy cikk vámstat, pénzforgalom témakörban a témában, tavaly ősszel tettem el magamnak.
Káosz a külkereskedelmi adatokban
Idén augusztusra másfél milliárd euróra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve a Gazdasági Minisztérium (GM) által közzétett külkereskedelmi egyenlegek különbsége. Szakértők szerint a két mutató másképpen méri ugyanazt, ezért közvetlenül nem vethető össze, ugyanakkor hosszabb távon a közöttük lévő kapcsolat miatt mégis korrekció, azaz a fizetési mérleghiány növekedése várható, s ez akár már a mai adatokban is megjelenhet.
A januáraugusztus időszakra az MNB 1,2 milliárd euró, a GM 2,7 milliárd euró hiányt mutatott ki ezzel 1,5 milliárd euróra nőtt a két intézmény statisztikája közötti különbség. Az eltérés egy részét megmagyarázza a két mutató eltérő számbavétele, de a mostani differencia lényegesen nagyobb a szokásosnál és egyelőre senki sem tudja, mi ennek az oka.
Az MNB adatai a hitelintézetek és a külföldi számlatartásra jogosult vállalatok által szolgáltatott információkra, a pénz- és számlamozgásokra, a követelések változására, vagy egy-egy akkreditív megnyitására támaszkodnak, míg a GM mutatói a határforgalomra épülnek. Ennek megfelelően eltérést okoz, hogy a kizárólag áruforgalommal járó tranzakciók, mint bizonyos segélyek, ajándéktárgyak vagy a tárgyi apport csak a vámstatisztikában jelennek meg. A vállalatok egy közkeletű nézet szerint általában 90120 napos határidővel teljesítik fizetési kötelezettségeiket, s ezért a keresztárfolyamoknak a kétféle számbavétel közötti időben bekövetkező mozgásából is adódhatnak eltérések.
További különbségeket okoz a határparitások és a szerződéses árak eltérése, előbbit a GM, utóbbit az MNB alkalmazza.
A legnagyobb különbségként a bérmunka eltérő számbavételét szokták emlegetni. A GM az országba érkező bérmunkaanyagot importként, az országot elhagyó termékekbe beépített bérmunkaanyagot exportként írja jóvá. Ezzel szemben az MNB-nél a beépített alapanyag sem export-, sem importoldalon nem szerepel a külkereskedelmi kimutatásban, mert a jegybank a folyó fizetési mérleg szolgáltatások sorában számolja el és ott is csak a bérmunkadíjat.
Némi káoszt okoz, hogy a GM-nél a bérmunkaimport évek óta meghaladja az exportban bérmunkaként kimutatott értéket, ami pedig már tartalmazza a hazai hozzáadott értéket is. E paradoxon egy lehetséges feloldása az, hogy az importőrök bérmunkaként számolnak el valójában belföldi értékesítés céljából behozott tételeket is, így az importtá történő átminősítésig mentesülnek a vám és az áfa megfizetése alól. Ezt a GM tudomásunk szerint később sem korrigálja. Az egyenlegek eltérését ez csak akkor magyarázza meg, ha az ilyen tételek hirtelen felszaporodnak vagy csökkennek, egyébként ez csak standard időbeni eltolódást okoz, vagyis nem változtat a hiányon.
A GM-kimutatásból a módszertani különbségek zömének a bérmunka és a tárgyi apport kiküszöbölésével megkapjuk a nettó vámstatisztikát, ami módszertanilag összehasonlítható az MNB adataival. Most viszont a nettó vámstatisztika is 2 milliárd euró hiányt mutat, vagyis még mindig van 0,8 milliárd euró különbség az MNB és a nettó vámstatisztika között. Az eltérés zöme az exportoldalon jelentkezik: az MNB által számított export 1,7 milliárd euróval, az import 0,9 milliárd euróval nagyobb, mint a GM-statisztika. Ez az importnál 5 százalékos eltérésnek felel meg, ami nem tér el az előző évek gyakorlatától, tehát nem okozhatja a mostani különbség növekedést. Az export szokatlan eltérésére azonban az elemzők nem tudtak magyarázatot adni.
A piac mostanában abból a legfeljebb közelítőleg igaz feltételezésből indul ki, hogy a pénzforgalmi elszámolás egy-két hónapos lemaradással követi a vámstatisztikai elszámolást. Ebből arra következtetnek elemzők, hogy az MNB által számított hiány hamarosan akár már a mai fizetésimérleg-adatokban megugrik, amint kifizetik az export, illetve az import árát. Erdős Mihály, a K&H Alapkezelő elemzője erre építve még nem csökkentette 1,75 milliárd eurós folyó fizetési mérlegre vonatkozó prognózisát az elemzők többsége által várt, a tavalyihoz hasonló makrofolyamatokkal jellemezhető, normál pálya melletti 1,6 milliárd dolláros szintre. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. elemzője a két kimutatás eltérésének egy lehetséges okaként a megnőtt, ám az időeltérésből adódóan még csak a GM-statisztikában szereplő gázszámlákat nevezte meg, ezek bekerülése az MNB-statisztikába a folyó fizetési mérleg enyhe romlását eredményezheti.
Más szakértők szerint csökkenti az importoldal megugrásának esélyét, hogy a mérlegek közötti eltérés exportoldalon és nem importoldalon jelentkezik. E nézet képviselői szerint a két egyenleg közötti különbség az exportoldalon zárul majd be. Ez teszik hozzá nem jelenti azt, hogy ne nőhetne a fizetési mérleg szerinti import, azt jelenti csupán, hogy ha ez bekövetkezik, akkor az az export nagyobb dinamikájával, végső soron pedig a különbség csökkenésével párhuzamosan történik majd, amiként történ az 1999 utolsó negyedévében is.
Ilyenkor szokás rendes helyen adót csökkenteni. Ahol nerm szempont, hogy a többletbevétel konkrét X-hez, vagy Y-hoz kerüljön, vagy Matolcsy féle tudálékos beszédű nímandok nem hiszik, hogy a piacnál jobban el tudják osztani a zsét ott ez az eljárás ilyen esetekben. Mondhatnám tankönyvi.
A fizetessel nem jaro tetelek megfejtese folyamatban van, de hat pentek du nem konnyu a dolog. Azert remelem nem rontom el a hetvegedet, ha ma nem lesz meg:))
A szamok nekem se voltak teljesen tisztak, de csak ezt a tablat kaptam, a szoveg lemaradt. Telleg van nehany millas difi, de azert szukult a res, nem?:)
a szamokkal az a bajom, hogy az 16xx es az 13xx korrigalt hianyok kozott nem 2xx, hanem 3xx az elteres, illetve az mnb uzemanyaggal korrigalt szama es a beirt szam kozott van egy 20-as difi.
1. Az adósságnövekedés nagy része nem állami, hanem vállalati. Ebbe a kormánynak semmi beleszólása. Vagy szeretnéd ha lenne? Szidd a vállalatokat, hitelekből fejlesztenek a hülyék.
2. A fizetési mérleg kifejezetten jó. A kereskedelmi se rossz.
3. Mért ne költhetnének többet a költségvetésből? Üljenek a pénzen, vagy varrják párnába?
Egy idoben beleastam magam a temaba, de mar jo egy eve nem foglalkoztam vele, ugyhogy csomo mindenre nem emlexem.
Ha jol tudom, egy vamszabad teruleten levo multinak valo eladas exportnak szamit, es viszont.
