Az adatokat tetszés szerint össze lehet kapcsolni, de ez nem azt jelenti, hogy az adatmodell elkészítése automatikusan, gondolkodás nélkül végezhető.
Például azt mondanám, hogy a Személy legyen egy tábla, a JogiSzemély meg a TermészetesSzemély ennek egy-egy specializációja. Például minden Személy köthet szerződést, minden Személynek lehet számlaszáma, telefonszáma, értesítési címe, de tulajdonosa és képviselője csak JogiSzemélynek (igazából ennél bonyolultabb, NAV-nak pl. nem lehet tulajdonosa), alkalmazott csak TermészetesSzemély lehet stb.
JogiSzemszélynek kell legyen székhelye és lehet nulla vagy több telephelye. Az egyes telephelyeknek saját telefon/fax/email elérhetőségei vannak.
Még azt is el tudom képzelni, hogy van olyan, hogy valaki azt mondja, hogy több cég ügyeit intézi, és azt kéri, hogy az egyik cég ügyében X telefonszámon keressék, a másik cég ügyében Y telefonszámon (pl. mert a telefonszámláit szigorúan különválasztva intézi).
Ekkor vagy az egyes JogiSzemélyekhez rendeled a X-et és Y-t, mint kapcsolattartó telefonszámot, vagy egy külön táblát veszel fel, hogy az egyes TermészetesSzemély+JogiSzemély párokhoz milyen telefonszám tartozik.
Az egyik, amikor negy vagy tobb adatot kell osszekapcsolni, pl. Szemely, Ceg, Cim, Telefon.
Megcsinaltak, hogy az elso kettohoz tartozik a masik ketto, ami persze, egyszemelyes cegeknel mukodik, meg akkor is, ha tobb cimuk es telefonjuk van.
Csakhogy amikor a cegnek tobb telephelye van, akkor mar a ceg+cim kell a telefonhoz, illetve a Szemely+ceg+cim a szemely munkahelyi telefonjahoz.
A masik, amikor szakmai szervezet tagsagarol van szo, a klasszikus kapcsolat ugye az, hogy a szemely a ceg alkalmazottja - csakhogy itt a ceg a tag, es a szemely valtozik. Plane akkor erdekes, amikor a Szemely masik tagszervezethez megy at, es amikor lekerdezik, hogy x szemely tag-e, akkor kiderul, hogy gond van, mert elvileg ketszer szerepelne ket kulonbozo cegtol, de nem lehet azonos ketszer.
A harmadik, amikor bejon a Rendezveny is, amihez ismet kell egy ceg es cim, es akkor mar jon a bonyolult osszefugges, hogy adott ceg adott cimen volt egy rendezveny, aminek szinten van cime, es azon reszt vett szemelyek is cegekhez tartoznak, szemelyeknek es cegeknek is van cime, de ott a szemely+ceg -hez tartozo cim is kell. (Nem beszelve arrol, amikor a ceg es a rendezvenyhez tartozo ceg azonos, meg a cim is, csak kis kulonbseg van.)
Jo lenne olyan egyszeru programot talalni, ahol 3-4-5 adatot sokfelekeppen ossze lehetne kapcsolni, mindig az adott szukseglet szerint, mert a "hagyomanyos" megoldas nem mindig mukodik.
Amennyire en tudom, a relaciosnal is csak 1-1 vagy 1-sok kapcsolat van, az megis sikeres lett - es a gyakorlatban megse nagyon mukodik.
Halosrol viszont nem tudom, hogyan mukodik, hogyan epitik fel a "halot", hiszen a sok-sok kapcsolat egyre bovul, jo lenne olvasni rola leirast.
Amikor kerdezgetek, szakiktol csak olyan valaszokat kapok, hogy "nagygepes kornyezet", meghogy az adatbazisok azokbol lettek "lebutitva", hogy egyenek is tudjak hasznalni.
Mondjuk. De mi a gond ezzel? Az, hogy csak az 1:n kapcsolatokat ismer, pedig a világ tele van n:m kapcsolatokkal: a szerzőnek könyvei vannak, a könyvnek meg szerzői; a tulajdonosnak autói vannak, az autónak tulajdonosai. Ezeket a viszonyokat csak a hálós modell tudja ábrázolni, mégpedig további listákkal és pointerekkel: egy autóból kiindulva végig lehet járni az összes tulajdonosát, illetve egy személyből kiindulva az összes autóját.
A hálós modellnél is fennáll az a gond, hogy amikor bővítjük az adatmodellt, akkor át kell szervezni az adatokat és programokat, mivel az új metaadatoknak (a kapcsolatokat kifejező pointereknek) helyet kell foglalnuk az egyes rekordban.
Jo, probaljuk meg feltamasztani ezt a halott forumot.;)
Ha jol ertem, a hierarchikus az nagyjabol a fa-strukturanak felel meg szerinted azzal a kulonbseggel, hogy csak a 0. szinten van egy kiindulopont, lejjebbi szinteken lehetnek egyenrangu elemek (lista).
Milyen volt a hierarchikus adatbázis? A naív hit jellemezte, hogy a világot hierarchiákba lehet szervezni, és technikai kérdés az, milyen adatszerkezet valósítsa meg ezeket a hierarchiákat.
Például a vevőnek vannak rendelései, a rendeléseknek vannak tételei. Az íróknak vannak művei, a műveknek vannak kiadásai.
A szülőnek vannak gyerekei, az autósnak autói, a gyárosnak gyárai.
És mi a programozási feladat? Egyrészt adott 'gyerek'-elemhez visszaadni a 'szülő'-elemet [pl. könyv szerzőjét, gyerek apját, autó tulajdonosát], másrészt a 'szülő' elemből kiindulva végigjárni a 'gyerek'-elemeket.[szerzői műveit, gyáros gyárait, rendelés tételeit]
Az első csak egy pointert igényel, a második már valamilyen adatszerkezetet, például listát kell használnunk.
Olyan kérdéseket kell megoldanunk, hogy hogyan néznek ki ezek a 'pointerek' amikor nem memóriában, hanem lemezen vannak az adatok; hogyan működik a beszúrás/törlés/módosítás; mi történik, ha át kell szervezni a hierarchiát: hány adatszerkezetet és hány programot kell módosítani?
Vannak olyanok, akiknek az operációs rendszere nem bírja a Word-ot. Nekik átírtam HTM formátumba ezt a tanulmányomat. De a portálocskámon a HTM formátum csak RAR-ban vagy ZIP-ben tárolható. Remélem, hogy azért még így is jó lesz nektek.
A portálocskámra feltettem egy tanulmányt a "szótárak és hasonlók általános konvertálásáról programozóknak". Arra kérlek benneteket, hogy olvassátok el, írjátok meg a véleményeteket róla ide, de legfőképp arra kérlek benneteket, hogy csináljatok eljárásokat hozzá egy-két közismert programnyelven, és osszátok meg ebben a topikban másokkal is. Olyan eljárásra, ill. eljárás együttesre vagyok kíváncsi, ami fagráfba, vagyis többszörös listás tömbe fejti át általában a skatulyázott relációimat a tanulmányomból. Ez mindannyiunknak nagyon hasznára válna, mert ekkor nem kellesz nulláról indulnod az adatbázisod építésénél. Ezt talán ciklusokkal vagy rekurziókkal oldhatod meg, de biztosan nem nagy programocskáról van szó, csak azért egy kicsit komplikált lesz. Ki kellesz találnod még egy találó nevet is az eljárásnak:pl. RelaciosterKonvert( string ) , a visszatérési értéke egy határtalan többszörös tömb lista. Olyan speciális eljárások is kellenek majd, ez egy kicsit nehezebb, amik frissítik ennek a relációs fagráfnak az egyes részeit. Szeretném ha ezért megdicsérnétek engemet.
http://www.dbassoc.hu/, ezt volt a "Magyar Adatbázisforgalmazók Szövetsége", ami azóta Magyar Tartalomipari Szövetség. Utánanézek. Valaki egyébként jár erre azóta?
Pasa, mik ezek a DAK, MAK konferenciák? Hol lehet többet megtudni róluk. Egyébként pedig valamelyest nekem is jótt tett a konferencia, hiszen rengeteg emberke előadását meghallgathattam, amiből kitűnik hogy mennyit szívnak. Szóval mi ez a DAK-MAK?
Par eve meg rendszeresen haram DAK, MAK es hasonlo konferenciakra, es eleg termekenyek voltak.
Ez azzal egyutt, hogy kivulrol nezve elegge igy festettek, "unott" hallgatosag, "bugyuta" kerdesek, azert meg jelentos brain-boost hatasa volt a kovetkezo hetekre.
Úgytűnik az ilyen konferenciák nem igazán azért vannak, hogy az emberek (kutatók) valóban megimerjék egymás ötleteit. Nem csak az én előadásomra, de úgy általában egyikre sem voltak túl kiváncsiak az emberek (pld. csak bugyuta és odanemillő kérdéseket tettek fel egymásnak, s azt is hevenyészetten). Nincsenek "beszéljük meg" jellegű fórumok, kijelölt vitaidőpontok, az előadásokat nem értékelik tartalmi szempontból központilag. Mindenki kap 20 percet, azt kész. Futószalagon.
Inkább előadni mentek oda magukat az emberkék, de azt is csak valamiféle "pontgyüjtés" jelleggel. Úgytudom az ilyen előadásokat, mint a publikációkat szorgosan számolgatják egymás közt a "kutatók" - ezzel mérik magukat. Különösebben érdekes előadást, ami valami újat mondott volna, s nem valami mindenki által rágott divatos hullámon ülne, nem láttam. Néhány szorgos jófej emberke is volt ott, de azok inkább munkások, nem kretív kutatók.
Ezenkívül csak további negatív megérzéseimről tudnék hosszasan mesélni, mint pld. hogy főleg mikkel is foglalkoznak az MTA SZTAKI-ban ("Magyar Tudományos Akadémia - Számitástechnikai Kutató Intézet")- ami inkább egy kereskedelmi cégnek tűnik, mint kreatív közösségnek. Lehangoló. Stb.
Igazából én is a kérdésekre vagyok kíváncsi, mi az akkor ami nem világos még eléggé? Ha az már OK, hogy nagyjából minden adatforrás leírható táblákkal. A leíráson még dolgozom, de az nem sokkal több mint a "ha minden tábla lenne, hej de jó lenne" alaposabb átrágása.
Kedves AndrisK!
Az összefoglalódat ide is felrakhatnád! Hátha okosabbak leszünk tőle. A „minden táblázat” levezetést kihagyhatod, nem ezzel van a problémánk. A többi azért érdekelne. A kotnyeles kérdéseinkkel még az anyag csiszolásában is „segíthetünk”.... :)
zinger: Átolvastam a koncepciódat. Szép szép (és persze jó lenne ha ilyen lenne), épp csak nem az amivel én foglalkozni szeretnék. Amint mát többször is kifejtettem, engem szigorúan csak a táblákra, mezőkre, relációkra (kapcsolatokra) leképezett adatforrások elérése érdekel.
Amiről te beszélsz, az feltehetően használná az én technológiámat, de aez fordítva nincs igy. Az én ötletem úgymond alacsonyabb rétegben (ala ISO hálózati rétegezés) dolgozik - ott egyébként ha jól tippelem a 6 és feledik réteg lenne. A te koncepciód is ezen keresztül érheti el a fogalomtárakat, metaadatokat, stb. A másik sejtésem, hogy a te elképzelésed még az enyémnél is elszálltabb, ködöseb, nemkonkrétabb.
Az én rendszeremben a "hol megy a fél órán belül elérhető mozikban a kedvenc rendezőimtől film" válaszra egyetlen, egy SQL-szerű nyelven megfogalmazott, kérdéssel kapnék választ. A rendszer a kérdésben megjelölt relációs kapcsolatokat felhasználva adná meg a választ. Az adatforrások megkeresését - katalógus jelleggel - ugyancsak a rendszer említett kereső nyelvével lehetne elérni, de ebben (az én elképzelésem szerint) első körben nem mesterséges intelligenciára, hanem jól kidolgozott metaadat táblákra van szükség.
Azért sok sikert a másféle hozzáállásokhoz. Remélem valaki egyszer majd megoldja az alapproblémákat a számítástechnikában. Egyébként én jelenleg egy Networkshop (www.niif.hu) konferenciára készülök, 20 percben összefoglalni az ötletemet. Ha lesz valami eredmény beszámolok nektek. Nem tudom mennyire sikerül átadni a koncepcióimat. Aztán majd itt is indítok egy új kőrt, az új stratégiával.
Az 'okossag' nem pusztan az informacio mennyisegen mulik, hanem a levont kovetkezteteseket le is kell 'hitelesiteni' vagy 'ellenorizni' .Az ember a beerkezo infot nagyon sokfelekeppen tudja osszekapcsolni,es ezeknek a kapcsolatoknak eleg nagy resze teves.
Ha jol ertem, valamilyen szinten emberektol szarmazik az info amit kapnal a geptol.
De en most is a 'gepet' kerdezem es emberek valaszolnak .Csak az algoritmust modositottad...
Akkor most az egészet újra, folyamatrészletekkel feldúsított forgatókönyv.
Az érthetőség kedvéért a leírás elnagyolt, azért remélem, hogy érthető lesz, a megoldás logikája a felületesség ellenére rendesen ki fog rajzolódni.
Előélet:
Kedves AndrisK! A saját gépedet sokat használtad, ezáltal nem üres a sMI feje. Már benne vannak a filmekkel, mozikkal kapcsolatos fogalmak.
A sMI kezelése:
„.” Kijelentés, tanítás. (az állításunkat ellenőrzi és beépíti.)
„!” Felszólítás, csináljon valamit. (a hiányzó adatokat pótolja és úgy fut tovább)
„?” kérdés adjon meg valamit. (csak a lekérdezés futhat le és után megáll)
A> Este szeretnék moziba menni!
(G): beszélgető partnerem AndrisK, aki „én”-nek szólítja magát. (számítógépesül: az ÉN változó tartalma „AndrisK”)
Gá: Mindegyik szó értelmes, s ezek: elszórt belépési pontok a sMI hálóban (gráfban).
Gá: A mondat igaz, mert léteznek összeköthető utak a pontok között.
Gá: Mivel a mondat vége „!” ezért nem állhat meg az ellenőrző algoritmus csinálni kell valamit. Mit? Hát a létrehozott változók feltöltését. Létre kell hozni változókat (classokat, rekordokat) és adatokkal kell megtölteni
G: Tehát az ÉN változó AndrisK értéke egy valódi csomópont, mely mellett tárolva van nagyon sok minden. A feladathoz elégségesek az alábbi példa definíciók.
:AndrisK neme Ffi
:AndrisK szeret aludni
:AndrisK szeret számítógépezni
:AndrisK szeret moziba járni
:AndrisK kedvenc_itala a cola
:AndrisK kedvenc_étele a rántotthús
:AndrisK kedvenc_filmje a „VoltEgyszerEgyVadnyugat”
:AndrisK kedvenc_rendezői „Tímár Péter, Hal Hartley, John Waters, Jean-Christophe Colson”
:AndrisK lakik toronyházban
:AndrisK címe Budapest, Bokor utca 7.
A kapott mondat „elemzése”.
G- Este: ez egy napszak, idő tartozik hozzá. (számítógépesül: a napszakok halmaz eleme, validálási függvénye időintervallumot ellenőriz)
G- Szeretnék: ez egy indíttatás, csak gátolva van valamivel, valami hiányzik, nincs kitöltve.
G- Mozi: ez egy hely, ahol filmeket vetítenek. A helyeket címekkel, helyrajzi számokkal azonosítják. (számítógépesül: a mozi fogalom leíró attribútuma a neve, objektumősében szerepel a 3Dhely, mely fogalom megmondja a 3Dcímzés sajátosságait)
G- Moziba: a mozgás célja állapota (ennek a „mozi” változónak az értékével kell feltölteni mozgás célját)
G- Menni: a részletezését most egy kicsit elnapolnám, viszont a tárolt információkból az kiderülne, hogy a „menéshez” kell 2 helymeghatározás 3Dcím vagy „3Dpont”. (A start, és a cél címekből, pontokból fog előkerülni a koordinálta típusú változó). Továbbá kiderül még, hogy a menés egy folyamat (mozgás). Továbbá, hogy ez cselekvés, és hogy AndrisK megteheti ezt. Ez a folyamat nem képes beindulni a célcím hiánya miatt.
A meglévő szóló fogalmak közötti kapcsolaton (a hálóban 2 csp közötti út) keresztül „filterződnek”-szelektálódnak a jellemző leíró jellegű attribútumok, majd - az összeillő fogalmak jóvoltából - létrejönnek és fel is töltődhetnek ezek a „változók”.
Így kiderül, hogy AndrisKnak van feltöltött címe, míg a „moziba”-nak nincs.
(Az hogy sok mozi létezik még nem derül ki, s azt MÉG nem tudom megbecsülni, hogy tudja-e tudhatja-e ezt a sMI vagy sem.)
Mivel a cél cím feltöltetlen, ezért a mozgás végrehajthatatlan. A „!” miatt a válaszreakció egy kérdésben nyilvánul meg. Ahol a mozi fogalom ismert, a cím hiány pedig ennél a fogalomnál lép fel s egy kis famászást követően, a „melyik” kérdőszóval egészül ki a válasz. Mivel a „melyik” kérdőszó, ezért kérdés lesz és nem válasz.
G> Melyik moziba?
A> Oda, ahol a kedvenc rendezőimtől vetítenek filmeket!
G: címet kaptam? Nem. Akkor mi ez? Jé egy lekérdezés. Akkor lépjünk level2 re. (rekurziv hivás) a kérdés kiértékelése
GGá: Mindegyik szó értelmes, s ezek: elszórt belépési pontok a sMI hálóban.
GGá: A mondat igaz, mert léteznek összeköthető utak a pontok között. Némelyik pedig ismert fogalmakon keresztül vezet.
GGá: Mivel a mondat vége „!” ezért nem állhat meg az ellenőrző algoritmus csinálni kell valamit. Mit? Hát a létrehozott változók feltöltését. Létre kell hozni változókat (classokat, rekordokat) és adatokkal kell megtölteni
GG- Oda: cél meghatározás, igen a moziban van a célcím, de adatom még nincs
GG- AndrisK kedvenc_rendezője ismert, e változó valós értékekkel (listával) feltöltve.
GG- vetítenek filmeket… jé ez egy mozi, ez a fogalom már ismert, ebben a helységben csinálnak ilyet!
GG: Új útvonal: mozi, vetítés, film, rendező (az új útvonalon új leírók, új attribútumok)
GG: Új változókat létrehozni. A vetítésnél bejön az idő (kezdés és lejátszás) adat és a film leíró (azonositók, név, cím, rendező, nyelv, kópia, stb).
GG: Feltöltés sikertelen, újabb ismeretlen tartalmú változóim keletkeztek. (Amik részei lettek az eredeti class-nak?) A filmek vetítési szituációjával egészült ki az éppen összeállítás alatt lévő tulajdonsághalmazom. Ennek a halmaznak a „fő” jelzője továbbra is a mozi. Kérdés 1 megformálandó.
GG: A rendezők alapján bejönnek képbe a filmcímek. Az ismert filmekkel feltöltődik a változó.
Mivel itt (ebben a level2 problémamegoldásban) már nem a konkrét címre van szükség ezért a milyennel fog kérdezni.
G> Valaki meg tudja mondani (nekem) azt, hogy milyen mozik vannak?
A> Nézz szét a www.pestimusor.hu-n!
GG: hát nem mozi (listát) kaptam, akkor dolgozzuk fel a kapott adatokat és cselekedjünk e szerint (go level3)
GGGá: Mindegyik szó értelmes, s ezek: elszórt belépési pontok a sMI hálóban.
GGGá: A mondat igaz, mert léteznek összeköthető utak a pontok között.
GGGá: Mivel a mondat vége „!” ezért nem állhat meg az ellenőrző algoritmus csinálni kell valamit.
GGG- Nézz szét: olvassam el a &„következő paramétert”.
GGG- www.pestimusor.hu-n: jé ez egy webcim
GGG: már megint van „!” tehát mehetek a web-re (go level 4)
GGGG: ki internetel, és az Informatikai tervezés Ezáltal ismert újabb belépési pontokat lel a kapott hálórészletben. Pld ismert: nála is van film objektum, új: csak c255 helyett c512-vel kell használni (ez azért jó, mert van utalás a típus konverziókra). Meg van mozi lista objektum is, aminek a kimenete pontosan az énáltalam keresett mozifilm fogalomhoz kapcsolódik. Mivel az Objektum elárulta magáról a metódusait és ezeket fogalmilag is behatárolta és az én mozi objektumom és az ő mozi-lista objektuma között egy „lista” kapcsolat van, ezért ezt „feldolgozva” tovább mehetek (a most felfrissített gráfomban) a megtalált úton, azzal a kikötéssel, hogy az egy-elemű változóimat át kell tipizálnom lista fogadására alkalmas típusúra.
Miután ez a típus konverzió lefutott, elkészíthetem a lekérdezésemet, amit a most kapott adatok alapján össze is tudok állítani. (a class-ba került jellemzők és validálási és igényelt szűréseik alapján.) Sőt egy esetleges megerősítő rákérdezés után el is küldhetem. A válasz listát pedig „resultként” majd visszaadhatom.
(A további feldolgozás a kapott (elérhető) adatoktól függ. Amennyiben a válasz csak cím, akkor a mozikat sorba meg (fel) kell keresni, ha kezdésidők és filmcímek is vannak, akkor az alábbi folyamat zajlik le.)
GGG: szétnéztem és nem hibaüzenet a válasz, hanem eredmény lista, ezért ok RETURN
GG: meg van a mozik lista, ami ugyan nem 1 tétel, hanem lista, ezért megpróbálom 1 tételesíteni
Kedvenc filmekkel, és az estével megszűröm.
majd kiírom és RETURN.
Mivel a szűkített lista is több tételt tartalmaz, ezért több célpontra nem indítható el a mozgás, ezért visszakérdezés.
G> Akkor melyikbe is?
A> Abba, amelyik fél órán belül elérhető.
Gá: Mindegyik szó értelmes, s ezek: elszórt belépési pontok a sMI hálóban.
Gá: A mondat igaz, mert léteznek összeköthető utak a pontok között.
Gá: Mivel a mondat vége „!” ezért nem állhat meg az ellenőrző algoritmus csinálni kell valamit.
G: milyen kapcsolat is lehet a menés célcímei és a fél óra között, hát az hogy a tevékenység időbe telik. És erre kaptam most egy korlátot. Tehát az címpárosokat legenerálni, idővel feltölteni. Az idő adat a mozgásból, a közlekedésből jön. Közlekedni meg többféle eszközzel lehet. Közlekedési eszközök előpurgálása, majd a maradékkal a célcímek felszorzása következik. Az így kapott esetválaszték mindegyikére ki kell számolni az időt. Hoppá de több úton is lehet közlekedni, és ez megint esetszámot fog növelni. Stb…
… hm..hm… mindkét cím megvan, de akkor mi a kapcsolat az órával.
Itt a hálóban kell útvonalat keresni a cím és óra között. Ez pedig az alábbi:
Ebből kiderül, hogy nem tudja feltölteni a koordinátákat, ezért valami térképészeti szolgáltatóhoz kell fordulni, meg földrajzi útvonalakkal kell foglalkozni, meg BKV járművekkel, meg menetrenddel, és ez már megint csak háló és MI.
Ennek a megoldásnak érdekessége az, hogy nem az összes filmre kérdez rá, hanem csak az ismertekre. (ezt egy robotpszichológusnak nem árt tudnia J )
Összegezve: egy lehetséges logikai megoldás mentén járható a háló, megoldható a probléma.
A mondat értelmezése szavanként elinduló konkuráló „taszkoként” történik?
E fenti leírás még igen sok bizonytalanságot tartalmaz, mert a háló, amivel példálódzok, még nincs megrajzolva. Sőt még az axiómarendszer sincs kidolgozva. Ki kellene. Legalább valami nyers verziót, mert akkor konkrétabb példákkal tudnék szolgálni. Mert így példaszegényen, lehet hogy ködös maradtam (már megint).
Szindbad76 255:
Mit jelent a "service megerti a kerdest" (meg definialni kell a megertest) probléma megelőzésre kerül, hisz eleve olyan kérdést állítok össze amit meg tud oldani, amit vár.
Hogyan valasztja ki a vegtelensok (dinamikusan valtozo) service kozul a szamara megfeleloeket. (tudnia kell, hogy az egyes servicek milyen kerdescsoportra tudnak valaszolni) erre ad(het) megoldást az „objektumok önreklámozása”.
Hogyan ertelmezzuk az "egyik service megerti a masik valaszat", azaz konstruktivan felhasznalja a sajat valaszanak osszeallitasahoz. mivel a kapott hálódarab ennek az információit is tartalmazza, ezért e hálódarab „feldolgozásával” kapom meg azt a „párhuzamot” ami megmondja, hogy melyik adatot hova tegyem. (melyik változót melyikbe töltsem be)
Szindbad76 262:
Gondolkodtam, hogy mit is jelenthet a 'megertes' fogalom, es arra jutottam, hogy valami olyasmit, hogy az egymast megerteni kivano felek rendelkeznek egy tobbe-kevesbe hasonlo 'vilagmodell'-el, es amikor az egyik allit valamit, akkor a masik be tudja illeszteni ezt az allitast a sajat modelljebe ellentmondas nelkul. A kerdes felteves ertelemzheto ebben a modellben valo navigalasnak, illetve pontos, konkret informaciok igenyeinek megfogalmazasakent. E világkép tárolására ad megoldást a háló és magáraz egyeztetésre a gráfrészlet illesztés, a tálalásra a kommunikálásra pedig az.RDF.
A világképek közötti finomságkülönbségek kiegyenlítést nyernek, azáltal hogy ha a szolgáltatóé a dósabb, akkor a kérdező világképe kibővül, ha a kérdező világképe a bővebb akkor a kisebb egyezőség miatt „lebutul”. Akarom mondai meghúzódik egy határ amit nem átlépve „butább”-nak mutatja magát. Ezért nem kell minden szerviznek a lehető legrészletesebb világmodellel rendelkeznie.
DE! Hogyan valasztja ki a szamara fontos kerdeseket? A munkaterületen feltöltetlenül maradt változók, ezek a kérdések. Pontosabban a problémák. A kérdés úgy keletkezik, hogy a hálón közlekedve találunk valami használhatót. A talált információ pedig igen sokféle lehet. Egyszerűbb esetben konkrét adat, esetleg mintaadat (alapértelmezésként használt adat), esetleg egy szabály, amivel generálható az adat, és még nem tudom, hogy mi. Amikor a rendelkezésre álló lehetőségek elfogytak és még mindig üres a változóm, akkor a „hiba” kijelző algoritmus az egyéb jellemzők útján generálja a kérdést. A fentebbi leírást elolvas talán érthető is, hogy hogyan.
ResetGomb 259:
Ki gondozza azt az adatbázist, … egy kicsit általánosítva: Egy részét az „objektumgyártók” „dokumentálnák” a fogalmi összefüggéseiket, másrészt a szolgáltatók „szolgáltatnák” bele az adatokat, a konkrétumokat. Ezáltal elszigetelt tudáshalmazok keletkeznének. Azt hiszem, hogy a pontosságuk fenntartása a szolgáltatóknak volna az érdeke. Eddig az érdekrendszerek még a régiek. De amikor egy kíváncsi zinger fellép az Internetre és felkeres egy-egy mozit vagy autó szalont vagy gyártókat vagy kereskedőket, akkor az általánosan feltett kérdésével hogy „na mutasd meg, hogy mid van?” összegyűlnek a gépén ezek hálófoszlányok. Így annak az egyénnek lesz a legokosabb a gépe, aki a legtöbb helyet felkeresi az Interneten. Na de ezt a gyűjtést HDD-vel bírni kell! Ebből az látszik hogy jó nagy lesz a tudásbázis (relációk kapcsolatok) és minimalizált adatbázis (a konkrét tételek) Ettől a gép még nem lesz okosabb mint mi. Bár lehet hogy többet fog tudni az autóról, a számítógépről, mint az átlagember. Ilyenkor talán már mondhatom azt, hogy okosabb! Jé akkor most okosabb vagy nem?
Az átlag szemében lehet hogy okosabb, de a programozók szemszögéből látjuk, hogy „csak” többet információt szedett össze a hálóról, (jé) többet tanult. Pld. Az átlag tudja, hogy a TV rádiójelek útján kapja a műsort, és hogy a csatornákat meg kell kerestetni. DE hogy egy ilyen sugárzás hogyan is épül fel, azt nem tudja. És ha ez az átlagember sok-sok TV-s site-on fog megfordulni, akkor valamelyik műszaki lap szolgáltatójától becsuroghat az rádiójel felépítésének mikéntje (hálórészlete), és ekkor már okosabb lesz a gép az átlagtól. És ekkor lehet tanulni a géptől, ha kérdezgetem. …hú ez messzire visz, úgyhogy itt abba is hagyom.
