En szerettem tanitani latint (a magyartanitastol viszont fraszt kaptam), de aztan elfogytak a latinos osztályok a suliban. (Miután a statusban levo tanarno elment szulni, nem inditottak tobb osztalyt.) Mert azt fontosnak tartottam (es tartom ma is), hogy milyen gyonyoru is ez a nyelv, es mennyit tanulhatunk az okoriaktol. Es hogy a latintudas is (lehet) hasznos, bar ez nem kezenfekvo. (Eltekintve attol, hogy szerencsere nem csupa hasznos dologbol all az elet.) Egyebkent elborult bolcseszbol most is rengeteg van - illetve akkor is rengeteg volt, amikor en jartam egyetemre, de gondolom, azert nem mindegyikuk marad igy. (Olyanra azert nem emlekszem, aki minden mas felsooktatasi intezmenybe jaro emberi leny fole helyezte magat.)
Hehe - az én másik szakom szintén a latin volt; ezt sikerült is egy év után lepasszolnom. Egyrészt nem ment igazán, másrészt pedig eltűnődtem, hogy: 1. taníthatom gimiben (ilyen szinten még sikerült volna elvégezni), 2. lehetek tudós (na, ehhez már kevésnek éreztem magam). Egyik sem garantálta volna saját magam, majd később családom eltartását, az életben való boldogulást, az előrejutást anyagi téren.
Mindazonáltal a mai napig örülök (sőt, büszke vagyok rá!), hogy öt évig tanultam latint, de az elborult/elvont bölcsészekre, a nagyképű/megjátszós bölcsészekre, a kirekesztő, világmegváltó, magukat minden más felsőoktatási intézménybe járó emberi lény fölé elhelyező bölcsészekre a mai napig undorral gondolok vissza.
És ilyen meglehetősen sok volt az ELTE BTK-n, legalábbis amikor én jártam (1980-as évek második fele, 90-es évek eleje).
a
Sziasztok,
en is egy kiugrott bolcsesz lennek egyreszt (latintanar), masreszt meg a masik szakomon a szakdolgozatommal kuzdom. (nyelveszet). Ja, es elkezdtem kozben egy "a versenyszferaban is hasznosithato" szakmat tanulni masoddiplomaskent. De neha ugy faj a szivem a tanitas utan, pedig szeretem, amit csinalok. A keplet nalam is ugyanaz: keves penz, es raadasul a latinosok utan nem is kapkodnak ket kezzel.
off
bocs, igazán nem kötözködni akarok, de mintha nem értettél volna meg. Az ötvenes években nem az derült ki, hogy nem megy a gépi fordítás, hanem az, hogy kell hozzá a nyelvészet is, hogy menjen.
"Azota felnott egy uj generacio, uj technologiak fejlodtek ki, szoval a mai kornak sokkal tobb alapja van az allitolagos 'magabiztossag'-ra."
Vagyis arra, hogy kételkedjen a nyelvészet felhasználásában?
Hát ezt nem hinném. Az ötvenes évek kudarcai óta az AI kutatás tipikusan interdiszc. területté vált, és nem egy, de több generáció dolgozik rajta folyamatosan, ismeretelmélet, filozófia, pszichológia, nyelvészet, matematika, programozás, stb. -közösen, igen jelentős programokban.
Ezért volt meglepő, hogy te ma új fordító projekted kapcsán azon tűnődsz, vajon felhasználható lenne-e a nyelvészek tudása ehhez, és jelzed, szkeptikus vagy.
/off
Elore is elnezest az offtopicert.
Tisztaban vagyok a kezdeti forditoprogramok kudarcaval. Egyszeruen az 1949-es informatikai tudas ugy viszonyult a maihoz, mint a kokorszak az ipari forradalomhoz. Jellemzoje a kornak, hogy hangzatos elmeleti eredmenyek es ezeket tavolrol sem koveto silany gyakorlati megvalositasok szulettek.
Egyszeruen baltaval akartak nekimenni a feladatoknak. Azota felnott egy uj generacio, uj technologiak fejlodtek ki, szoval a mai kornak sokkal tobb alapja van az allitolagos 'magabiztossag'-ra.
Ha nem nagy baj, akkor én is beköszönök, mint volt BTK-s és (remélhetőleg) leendő nyelvész.
A versenyszférás vitához nem tudok sokat hozzászólni, de nagyon érdekel, amiket írtok.
"A celom egy fordito program elkeszitese, a mesterseges termeszetesnyelvi forditas modelljenek felallitasaval foglalkozom, joresz sajat eredmenyeimre tamaszkodva. Decemberben inditom az Angol-Magyar fordito szoftver projektemet. Kivancsi vagyok, hogy a nyelveszek tudasa felhasznalhato lenne-e egy ilyen projektben. Jelenleg szkeptikus vagyok, es az az eloiteletem, hogy a nyelveszek nem elegge egzakt, nem elegge gyakorlatias szempontbol vizsgaljak a nyelvet, ezert nem igazan lehet a nyelveszet eredmenyeire tamaszkodni a temaban."
igen, pontosan ilyen magabiztosan kezdtek hozzá a matematikusok 1 9 4 9 -ben a gépi fordítás megvalósításához, hogy aztán az ötvenes évek végi sorozatos kudarcok után a nyelvtudomány bevonására "kényszerüljenek", ami mostanra pl. AI illetve szakértői-rendszerek-kutatás néven ismert, és elválaszthatatlanul támaszkodik a "nem elég egzakt" nyelvész-bölcsész kutatók munkájára. Sok sikert a saját eredményeid alapján beindítandó projektedhez, de ezek szerint nem ártana egy kis kutatás neked sem a társtudományok (sőt: tudománytörténet) területén ;)
Jól beszélt, barátom.
És a kiemelt gondolat következménye (remélem, senki nem azt olvassa ki belőle, hogy megbízhatatlan pernahajder vagyok), hogy kényszerválasztás lévén nem tudom és nem is akarom teljes mellszélességgel felvállalni ezt az egész versenyszférabeli nyomulást, meg a csatolt részeket sem.
További folyomány: nem utálom, de nem is szeretem, bár attól még lehet kellemes ("elvagyok"), igyekszem nem kiégettnek lenni. HOgy miért választottam ennyi nyifogás után mégis inkább ezt a vonalat. Egyrészt azt szoktam mondani, hogy nem én választottam, kettő: nem lesz ez feltétlenül mindig így. Harmadrészt: a kiégettség ellen küzdhetek, de a minusztartományban elhelyezkedő fizetésből majdani gyerekem nem fog tudni enni.
meecon
Nagyon igaz, amit mondasz: egyrészt számos bölcsész hajlandó váltani, de nem feltétlenül jószántából, hanem azért, mert szeretné eltartani a családját, mondhatjuk úgy is: a túlélés érdekében választja a katedra helyett a versenyszférát.
Mindenkit, akit illet:
megnyitottam (ha sikerült, mert azt nálam sose tudni) a "NYELVelő - minden, ami nyelvészet" c. topikot. Szeretettel várok rá mindenkit!
OFF
meg is lehet oket nezni.... marmint azokat a helyesiras ellenorzo progikat es a maiakat is egytol-egyig.. van oylan terulet amin kifejezetten csokken az effektiv hasznalhatosagi ertekuk...
udv szonten angol nyelvtanar... most probalom megtalalni a helyem amshol tobbert mert kell es hogy a caaladom ami nemreg alapult az is meglejen valamibol mert sajnos a felesegem most keveset fog keresni egy kicsit... es meg csaladcentrikus a kormany.. no de felre a politikaval.. tanarkent tobb erkolcsi elismeresben volt reszem es a kollegaim is jobbak voltak remelem itt is megtalalom a helyemet es sokkal tobbet fogok keresni hogy egyszer majd csak meg lakast is vehessunk es egy "rendes" csalad eletet elhessuk.. Ha valakinek van jobb otlete nosza rajat elo vele :o)
Én is bölcsész vagyok, és abszolút más körben dolgozom. Legfőbb célom, hogy azt, ami igazán érdekel, olyan szinten űzzem, hogy megélhetést nyújtson. (Az igazi cél természetesen az adott tudományban való elmélyülés, ez hozza(??) magával az anyagiakat.) Bár én is attól tartok, hogy ez itt és most (értsd: Mo.-n manapság) nem egyszerű feladat.
OFF
A nyelvészeti project engem is nagyon érdekelne, lehetne pl. egy topic belőle...
Egyébként tudtommal az, hogy a számítógépes nyelvészet lehetséges, egy bizonyos Chomsky nevű úriembernek köszönhető. Nem nyelvész volt? :-))
Kedves naadaam!
Persze, hogy gondoltam köztes megoldásra (ezt teszem most is: PhD-zom és mellette dolgozom napi 9 órában, tehát adózom stb., de kutatóként is adóznék, nem? Mellesleg, amennyit én keresnék, az is minimálbér lenne, mint az általad említett nővéreké), de tudod, elég nehéz tudományos eredményeket produkálni hétvégi olvasgatás után, hidd el, próbáltam/próbálom (és még nincs is saját családom!).
Tudom, végtére is döntsön az ember, csak azt hittem, azzal jól jár a társadalom, ha mindenki azt teszi, amihez ért, és amihez van affinitása, szenvedélyesen szereti stb.
Tehát maradna nekem hobbiként a nyelvészet, oké. De ha így haladna a világ (a tudományé), hogy mindenki csak hétvégén kutatgat/talál fel stb. akkor kicsit lelassulna minden, nem gondolod?
OFF
Egyébként pedig százszorosan üdvözlöm a benned lakozó Nyelvészt, barátom! A (remélhetőleg leendő) nyelvész oldaláról nézve a projekted nagyon ígéretes. Ne ítélj a nyelvészekről első látás alapján - nem minden nyelvész merev, az egzaktság pedig minimális követelmény egy tudomány esetében. Gyakorlatiasság? Azt hiszem, ez sem hiány nyelvészeknél, nézd meg, mit csináltak Prószékyék e téren! A magyarral kapcsolatban a legnagyobb "gondot" - többek között - az alaktani gazdagság képezi (már a fordítógépek stb. esetében. Erről bővebben "kettesben", jó?)
Amúgy nagyon szeretem, ha valaki provokatív - hisz rokon lélek :)))
Szió,
m.
Ui: írj e-mailre, ha a kérdéseid itt OFF-ok, válaszolni fogok - már ha tudok...
Szia!
Belegondoltal mar abba, hogy kinek a penzebol, kinek az adojabol szeretnel kutatgatni? A minimalberen dolgozo apolonokebol, vagy a kezdo orvosok fizetesebol befolyo adobol?
Miert nem lehet azt megtenni, hogy dolgozol a penzert, es kutatgatsz hobbybol, a sajat szajad ize szerint? A kenyer nem a kutatasi eredmenyekbol keszul. A letfenntartasnak szerintem nincs semmi koze a szellemi intellektus kielesehez.
Egyebkent vegre orulok, hogy talaltam egy nyelveszt. En is erdeklodom a nyelveszet irant, de en az informatika oldalarol kozelitem meg. A celom egy fordito program elkeszitese, a mesterseges termeszetesnyelvi forditas modelljenek felallitasaval foglalkozom, joresz sajat eredmenyeimre tamaszkodva. Decemberben inditom az Angol-Magyar fordito szoftver projektemet. Kivancsi vagyok, hogy a nyelveszek tudasa felhasznalhato lenne-e egy ilyen projektben. Jelenleg szkeptikus vagyok, es az az eloiteletem, hogy a nyelveszek nem elegge egzakt, nem elegge gyakorlatias szempontbol vizsgaljak a nyelvet, ezert nem igazan lehet a nyelveszet eredmenyeire tamaszkodni a temaban. Azt hiszem az elso helyesirasellenorzo programot sem nyelveszek csinaltak.
Bocs, ha provokativ voltam, de talan jo lehet ez vitainditonak.
Szerintem veszelyes dolog igy altalanositgatni. En nem vagyok bolcsesz, de hajlando vagyok magamat tovabbkepezni. Es masok meg jobban, kulonben nem lenne a szakmamban az a tomerdek 'certification'.
Sot, attol meg, hogy valaki nem bolcsesz, erdekelhetik a muveszetek, olvasgathat pszichologiai temju konyveket, tanulhat nyelveket, stb... Csak a diplomaja eppen szakiranyu...
Kedves aljas666!
Köszi a topiknyitást, nagyon elkelt már.
Gondoltam, hogy lesznek olyanok, akik a bölcsészfórumokra betekintve majd jól leintenek minket, de sebaj - ahogy egy másik fórumon másvalaki mondta: karbantartják a vérnyomásomat - úgyis túl alacsony:)) Mellesleg: vannak, akiket sohasem lehet meggyőzni arról, hogy nem ők tojták a világegyetemet.
Kiugrott bölcsészek? Én is egy vagyok (a sok közül:(( ), de ahogy Mirminc is írta bölcsen: ez az egész "bölcsészség" beállítódás függvénye, úgy is mondhatnám: életfogytiglani, menthetetlen világszemléleti beállítódás. Ez nem öncélú ars poetica itt, hanem olyasvalami (tény?), amiből szépen levezethető - a bölcsészeket jellemző - összes más vonás is.
Nézzük, hogy állunk a mással. Én, ha megfeszülök, sem tudom jól érezni magam a versenyszférában, bármost - félig-meddig - ott vagyok. (Félig-meddig: egy számgépes lapnál szerkesztgetek.) Nem a kollégák miatt: aranyosan, jófejek, kisebb cégeknél igazán családias tud lenni a légkör, nem erről van szó. Hanem az egész. Részemről az ideális munka a kutatói lenne (nyelvész szeretnék lenni), de itt (értsd: Magyarország) ez jelenleg veszett fejsze nyele. Épp válaszúton állok: menjek-e hamarost kutatni vagy keressek normálisan? Mindkettőt sokminden motiválja, hiszen: ha kutatok, azt teszem, amire elhivatottnak érzem magam, ha keresek: végre reményem lehet családot alapítani (többre persze nem, mert ház, kocsi stb. azt hiszem: sose lesz).
Egyetértek Mirminccel abban is, hogy a bölcsészek sokféle területen képesek kipróbálni magukat. Mi itt akkor a baj? - kérdezhetitek. Hát csak annyi bajunk van vele (tisztelet a kivételnek), amennyi egy vállalatigazgatónak lenne, ha egy iskolában kellene tanítania. Meghasonlás, kínlódás, rosszabb esetben identitászavar. Ezt még tetézi a teljes (lét)bizonytalanság is, hiszen ha át is nyergelt a bölcsész a versenyszférába, akkor sem lehet nyugta. Itt mások a szabályok: tisztesebb fizetésért akármikor röptethetnek (bocs, ha nem így van 100%-ig, de én eddig csak ezzel találkoztam). Míg ugyanis pl. egy programozó, közgazdász állása szüntével talál újat, addig egy bölcsész, ha kifogott egy jó - nem tanári - állást (mint én ezt itt), korántsincsen esélye rá, hogy újra talál ilyet.
Ez van most: időlegesség, rövid távra tervezés, "kibekkelés".
m.
Sajnos nem talált.
Nem azt mondtam, hogy szakmai tudás NÉLKÜL kell boldogulni, hanem, hogy a bölcsészek mást is kipróbáltak, több tapasztalatuk van, ezért sokszor nagyobbat tudnak alkotni.
Arról sincs szó, hogy orvosként vagy jogászként szakmai tudás nélkül is megállják a helyüket.
Sőt! Azt mondtam, hogy sokkal inkább hajlandók továbbképezni magukat és tanulni.
Na eredetileg én is bölcsész vagyok, én is angoltanár mint a topicgazda. Tanítottam is egy kicsit és nagyon szerettem. Főleg gimiben tanítottam, ráadásul egy ideig ott ahova én is jártam. Jó volt. Nálam az b@szott be amikor egyszer három hétig helyettesítettem (akkor épp nem tanítottam állandóan) egy tanárt mert külföldön volt. Csináltam mindent a kurva folyosóügyelettől a nulladik órákon át a dolgozatjavításig és végül 16.000 forintot kaptam. 1998-ban. Egy héttel utána mentünk síelni a barátnőmmel és vettem neki 14 rongyért egy széldzsekit. És akkor belegondoltam, hogy ezért dolgoztam ennyit. Na akkor mentem át a versenyszférába és asszisztensként rögtön a tanári fizetés háromszorosát kaptam. Közben elvégeztem a Közgázt biztos ami biztos.
Ezzel csak az a baj, hogy sajnos a jó tanárok hagyják el a pályát (állítólag én is az voltam) és a megkeseredett, looser tapírok maradnak ott tanítani. Természetesen sok kivétel van de sajnos van ebben némi igazság. Tapasztaltam.
"vannak szakmai ismereteik, tapasztalatuk, de nem korlátozzák őket a szakma szabályai"
Ez jo vicc. Belegondolok, hogy hogy vagnanak ki valakit bizonyos szakmamkban, ha nem korlatoznak a szakma szabalyai. Tudod vannak olyan szakmamk, ahol kurva sok szakmai tudas nelkul sz@rt se ersz a kreativitasoddal. Semmilyen otlettel nem tudsz eloallni, ha nem vagy kepben. Egyebkent kitol vagy kreativabb???
Fogadjunk, hogy HR manager vagy. Esetleg sales manager. Ott meg boldogulsz szakmai tudas nelkul is a 'kreativitasoddal'. Eltalaltam?
Én ismerek néhány bölcsészt, aki szakmájában maradt. Az egyetemi tanári fizetésük ugye, vicces, úgyhogy angol, amerikai, német szakfolyóiratokba írnak, ill. külföldi egyetemek ösztöndíjait pályázzák (és általában nyerik) meg. Mit mondjak, nincsenek sokan.
Nna, itt vagyok! :))
Megelőztél, mert énnekem is eszembe jutott bölcsész topikot csinálni és el is indítottam, aztán meg utána olvastalak a Mennyi a havi.. ?-ban.
Én még most is bölcsésznek tekintem magam -ez szerintem nem munkahely, hanem beállítotság függvénye- és úgy gondolom-tapasztalom, hogy igenis van helyük a bölcsészeknek az üzleti szférában. Pl. mert kreatívabbak, mert sokkal jobban tudnak tanulmányokat írni, prezentációt készíteni. Különösen jó helyzetben vannak az "átnyergelt" bölcsészek: vannak szakmai ismereteik, tapasztalatuk, de nem korlátozzák őket a szakma szabályai, sokkal nyitottabbak az újra, szívesebben tanulnak tovább, járnak konferenciákra, továbbképzésekre és így a legjobb ötletekkel éppen ők állnak elő.
Filozófia szak rulez. Engem 2-szer nem vettek fel. Most már csak annyit mondok : szerencsére. És ez még abban az időben volt amikor 116 pont kellett az Elte-re...
Alapjában véve arról van szó, hogy a "Mennyi a havi fizetésed,ha nem titok?" c. topikban előkerült egy rakás bölcsész, aki otthagyta a pályáját és más karriert választott magának. Felmerült egy külön topik indításának az ötlete, ez itt meg is valósult, csakhogy én - balga módon - nem vettem figyelembe azt, hogy ide nem csak olyanok fognak bekukkantani, akik azt a témát már olvasták, írták, stb.
Tehát: érdekelne azon bölcsészek tapasztalata, akik nem maradtak a kaptafánál mint tanár, történész, pszichológus stb., hogy vajh miért nem, jobb-e nekik így, visszavágynak-e bármilyen szempontból a "bölcsészek soraiba" és így tovább.
Én eredetileg angoltanár vagyok, sokat tanítottam nyelviskolában és cégeknél, valamint magántanítványaim is voltak, de iskolában csak minimális ideig dolgoztam. Néhány évig a non-profit szférában dolgoztam, majd átnyergeltem az üzleti szektorba. Igazábl soha nem is tekintettem magam valódi bölcsésznek, de erről majd később - ha életben marad a topik. :)
Engedelmetekkel - az iménti hozzászólók némelyikéhez hasonlóan kiugrott bölcsészként - útjára indítom ezt a topikot.
Lássuk, mire mennek a bölcsészek más pályán, igazi bölcsészek-e egyáltalán?
a
