A titánt szerkezeti anyagként használják pl. a sugárhajtóművek lapátjainál, vagy a verseny-vitorlások vereteinél is, de volt olyan vadászrepülő gép is, aminek a szárnytő főtartója titánból készült (a müncheni Deutsches Museum repülési részlegén látható is). A francia Safran (repülési és űrtechnológiai) cég szokott óceáni vitorlásverseny csapatot szponzorálni, 2013-ban az IMOCA 60-as hajójuk keel-pengéjét teljes egészében titánból kovácsolták. De ráfaragtak, mert ehhez túl rideg ez az anyag, s hamar eltört, így a tenger fenekére merült kb. 900 kg.
Maga a megszilárdulás pillanata elvben, csak egyetlen pillanat.
Ez tévedés. Színfémek (elemi fémek) esetében sem igaz (itt ugyan a dermedés állandó hőfokon, de nem nulla idő alatt megy végbe), de az ötvözetek esetében (és a Wood-fém is az) a dermedés egy többtíz fok "szélességű" hőfoktartományban (ún. hőközben), és természetesen szintén nem nulla idő alatt zajlik le.
Az eredeti kérdéshez: e (hőfok- és idő-) tartományban azonban - mint ezt korábban itt is írták - a fémötvözet nem gyurmaszerűen képlékeny, hanem egyszerűen a még folyékony és a már kristályosra dermedt szilárd fázis "kásás" elegye.
Egyébként éppen az olvadás pont alatti állapotban, maga a megmunkálás okozta nyomás hatására helyileg megolvad, mint a jég a korcsolya alatt, azaz megmunkálható.. Minél pontosabban tudod tartani a hőmérsékletét, annál könnyebben megmunkálhatod..
Ez a forma hővezető képességének függvénye. Maga a megszilárdulás pillanata elvben, csak egyetlen pillanat. De miután minden anyagnak, így az olvadéknak és a formának is van hővezető képessége, amelyen át a kristályosodási hőnek el kell tudnia távozni, így pontosan úgy mint az olvadó vízjégnél, a külső tényezők meghatározzák a dermedés idejét.
A Wood fémet említetted és bár igaz, egy többszörösen összetett eutektikumnál van némi lágyulási szakasz, ha a párosan eutektikus összetételek nem esnek egybe.. Ekkor a szerkezet egy része már folyadék, ez olyasmi mint a jégkása.. vagy mint a paraffin gyertya. Puhább mint a kristályos állapotban, de még nem teljesen olyan folyékony, mint az olvadék.
Kristályos anyagoknak, fémeknek nem nagyon van "félkemény" állapotuk, kb úgy lehet elképzelni mint a víz és a jég köztes állapotát, míg teljesen meg nem fagy. Bizonyos részei már teljesen kemény (jég)kristályok, más részei teljesen folyékony állapotúak. Gyors keveréssel elérhető, hogy a sok apró kristálygóc és a folyadék fázis kb. homogén elegyet alkosson (mint a jégkása/jégkrém), nem egyszerű technológia. Apró jégkristályok, jégkása formázható (l. hógolyó), ha ugyanezt fémmel szeretnéd megtenni azt úgy hívják porkohászat.
Amire te gondolsz az képlékeny, amorf anyagoknál fordul elő pl. üveg vagy hőre lágyuló műanyagok. Termosztálással, lassú melegítéssel tetszőleges ideig fenntartható a képlékeny állapot. Sajnálom, hogy nem igazán segíthettem.
Pontosabban az érdekel, hogyha formába öntöm folyékony halmazállapotában, akkor köbö mennyi idő alatt szilárdul meg teljesen, mennyi időm van félkeményen javítgatni.
Tudom nem ezt kérdezted, de talán segít (ja és internetes):
Wood-fém készítése. A Wood-fém 4 rész ón (Tolv = 232 °C), 8 rész ólom (Tolv = 327 °C), 15 rész bizmut (Tolv = 272 °C) és 4 rész kadmium (Tolv = 321 °C) összeolvasztásával készül. Az olvasztást gázlángon, porcelántégelyben végezhetjük. A megszilárdult ötvözet olvadáspontja kb. 70 °C, így az már forró vízbe mártva is megolvad.
