Haláltra röhögném magam rajta, a közpénz pacsálása ír (EU)rópai módon
Fussa ra nekik hidd el.
Dublinban egy forgalmi dugoban varakozo sor mellett setalva tobb audi TT-t lattam mint Budapesten egy ev alatt. Pedig ezt a modellt ugye magyarorszagon gyartjak. Csak epp irorszag tele van ujgazdagokkal. Amit az EU-nak koszonhetnek.
Ovi ma reggel elmondta. nincs miért aggódnunk.
Vannak országok (mintz pl. Mo.), ahol azonos kérdésben nem lehet x időn ugyanarról népszavazást elrendeleni. Az íreknél ilyen nics, így amíg el nem fogadják bölcs vezetőik bölcs döntését, minden hétvégén mehetnek a fülkékhez.
Nem olvastam az ir nepszavazason (nem kizart, gaelic nyelven :-) feltett kerdest, de egesz biztosan nem arrol szolt, hogy "akarja-e on az EU boviteset". A sajto tudositasai alapjan a nizzai szerzodes ratifikalasarol irtak ki a nepszavazast.
Szinten a sajtobol annyit lehetett meg hallani, hogy vannak orszagok, ahol ugyanabban a kerdesben sokaig nem lehet megint megkerdezni a nepet, de Irorszag nem ilyen orszag.
A magyar alkotmany szerint peldaul a parlament a nepszuverenitas folott all. Ez egy viszonylag esszeru szabaly -- implicite feltetelezi, hogy a kepviselok azert az okosabbak kozul kerulnek ki, akik jobban atgondoljak, hogy mire szavaznak. Az alkotmany kiotloi sajnos nem szamithattak az mszp kvotarendszerere, amely automatikusan bejuttathat hulyeket is a parlamentbe, ha azok eleg fiatalok vagy eleg nonemuek.
1. Az ír népszavazáson feltett kérdés és az általad felvetett példa nem összehasonlítható.
2. Az ír népszavazást törvények alapján írták ki, akárcsak a Maasstricht-it, nem pedig valamelyik párt vagy politikus ötlete alapján. Na most én azt hiszem, azért vannak törvények, hogy szabályozzák a társadalom működését. A törvényeket meg lehet változtani, de szintén csak törvényesen. Erről kéne, hogy szóljon a demokrácia.
3. Valahol viszont hézag van, ha a szabályosan lezajlott ír szavazás eredményét az EU nem akarja figyelembe venni és ez a hézag nekem nagyon nem tetszik. Mert ez tűnik diktatórikusnak, mégha demokratikus mázba is van csomagolva - magyarul döntenek a brüsszeli bürokraták.
Ennek semmi köze az IQ-hoz. A tömeghez, a tömeg pszichológiájához van köze. Nézzünk egy példát. Kiírunk egy népszavazást arról, hogy "Akarja-e ön, hogy minden elcsatolt területet visszacsatoljon a Szent Korona?" Lezajlik a népszavazás, mire másnap már háborúra ébredünk. Lenni nagy öröm nép döntése fölött.
Metternich és Haynau demokrata volt egyes mai politikusainkhoz képest. A demokrácia kívánatos formája valószínűleg nem a többség rémuralma.
a plebsnek az IQ-ja száz, vagy alatta, a véleményük hülyeség, a nép felken vezérei (politikusok) IQ-ja legalább 110, tehát nyugodtan negligálhatják a primitív nép véleményét, ill. panem et circenses címen rendezzünk nekik népszavazást, akkor ők is megnyugszanak, mi meg azt csináljuk úgyis amit akarunk.
Hát így is fel lehet fogni a demokráciát, csak éppen a hányinger fog el tőle.
Néhány éve amerikában egy-két liebrális értelmiségi fejtegette azt a négerekről, hogy az IQ-juk kb 20 ponttal a fehérek alatt van. Na most mit jelent ez, azt, hogy különféle szavazó cédulákat kell csinálni és a négerekét alacsonyabb szozóval, vagy pedig egyáltalán nem kell figyelembe venni? (megjegyzem az előbb említett értekezés nem nagy sikert aratott politikai és sajtó körökben, még a liberósoknál sem - na nem a ténytartalma, hanem amiatt, mert eretnek aki ilyeneket leír,ez (ugyan az mint a cigánybűnözés: van, de nem lehet róla statisztikát nyilvánosságra hozni).
Szóval továbbra is úgy érzem, hogy ez nem demokrácia, ennyire Metternich is volt demokratikus.
Állítólag, amikor Pilátus feltette az ominózus kérdést, minde egyes jelenlevő Jézusért kiáltott, a tömeg hangja mégis Barabásnak hangzott. Majdnem biztos, hogy ez a hivatkozás nem pontos, sebaj. A tömeg hangja nem mindig határoz meg ésszerű döntést. Ezért szokás kerülni az erősen indulatokra alapozó népszavazásokat. De sokfelé nagy hagyománya van a szavazgatásnak.
Ne aggódj, még sokáig nem leszünk bent az EU-ban, így nem is fogják semmibe venni a "véleményünket":-)
Szia Naív !
Sokkal egyszerűbben megy.
Nem azon kell változtatni ami ellen szavaztak.
A szavazókon. Jövőre.
Ez nem az én véleményem.
Árnyaltabban ugyan,de a lényeget tekintve így
fogalmaztak.
Bárcsak mi is köztetek lehetnénk ... :)))
üdvözöl
brixton
Mint mindenre erre is van magyarázat.
A mai Nép(tudat)szabó bebizonyította.
Csupán egy két %-os támogatású párt szavazóinak
köszönhető a sajnálatos eredmény.
Hiába, nagy úr a matematika.
Főnököm, a békés határmódosítás ugyanolyan fata morgana vagy mifene, mint a demokrata fideszes. Akárhogy módosítod a határokat, pár évtized után akad valahol valaki, aki lövöldözni akar. Most nálunk vannak a lövöldözésre vágyók, de a NATO talán megvéd magunktól.
Az uniótól meg ne tarts, meglepetés lenne, ha 10 éven belül komolyan felmerülne a tagságunk. Ha így is lenne, simán lenépszavaznák valahol az ötletet, akár az írek, akár a brit oroszlán polgárai, az olaszok meg az osztrákok főleg, a spanyolok és a portugálok dettó. Pár helyen biztos lesz is a bővítésről népszavazás, valahol biztosan eltanácsolnak minket az EU-tól. Ja, és persze nálunk is simán leszavazódhat:-)
Mindig is unionista voltam, mert csak ez nyújt lehetőséget békés határmódosításra, és végre megszünik a Nagy Károly óta fennálló két részre szakadt Európa. Azonban mióta Magyarország, illetve a hivatalos politika csak azon mesterkedik, hogyan túrja ki a külföldieket az országból, és ez az általános közhangulat is (lakásárak stb.), azóta nem szeretném ha bekerülnénk, és kivánom, hogy minál hosszabb ideig húzódjon az egész.
Ilyen türelmetlen tásulat .
Negyven év kevés volt a szocializmus felépítéséhez.
Pedig ,ha felépül beleléphettünk volna a ...
Nyugi, még 30-35 évig tárgyalgatunk,utána
belépünk az EU-ba.
Ja,hogy addigra már az sem lesz ?
Mindegy,valahová - valakinek - mindig
tartozni kell.
Ettől megy előre a világ szekere.
Pont ez a dühítő, ők se voltak felkészültebbek mikor csatlakoztak, csak aztán hajószámra szállították nekik az Eurot, nem csoda, hogy össze bírták szedni magukat.
Amúgy ha jól veszem ki, nem kimondottan a bővítéssel volt bajuk, sokkal inkább az EU-hadsereggel.
Sziasztok!
Jól tették, hogy leszavazták. Egy ilyen felkészületlen ország, mint Magyarország, ne is akarjon az Únióba bekerülni. Mindenféle kibúvókat keresünk csak a szabályok alól, és alapvető követelményeket sem tudunk teljesíteni.
Így van. A konkrét esettől elvonatkoztatva is van valami bájos abban, hogy rendezünk népszavazást, aztán ha nem a "helyes" eredményt hozza, akkor rendezünk másikat...
Egyetértek, hosszútávon az áldemokrácia valós problémákhoz vezet.
Nem szerencsés a modell szavazzon a nép (népszavazás) aztán mi meg teszünk a népszavazás eredményére. Ez olyan, mintha ha mondjuk Göncz a 98-as választás után a szavazati eredményektől függetlenül Horn Gyulát bízta volna meg kormányalakítással (bár valószínüleg szerette volna, de mégsem tette!).
Morbiczer uatlása a Maasstrichti szavazásra számomra nagyon ijesztő, mert az is csak azt mutatja, ez csak látszat demokrácia, akarhatnak itt bármit az egyes EU tagországok polgárai, ha a brüsszeli adminisztráció emberei valamit elképzelnek csillagászati fizetéseik által támogatott munkaidejükben, csillagászati árakon bélelt brüsszeli villáikban, a csillagászati tagországi EU-s befizetésekből - az úgyis a bürokraták pillanatnyi hangulata szerint alakul.
Harald Schumann: Warnsignal für Europas Hinterzimmer-Technokraten
-----------------------------------------------------------------
Figyelmeztetés Európa háttérben lapító technokratáinak.
Az EU nizzai szerzôdésének elutasítása Irország szavazopolgárai által
nem baleset, hanem az antidemokratikus politika logikus következménye.
Alkotmányreformokat a parlamentekben kell elôkészíteni es nyilvánosan
megvitatni, nem a hivatalnokok gyülekezetében.
EU-kritikus Irorszag: figyelmeztetô lövés Európa kormányzóinak.
Na most aztan jajveszékelhetnek az EU-kormányzói Helsinkitôl
Lissabonig. Két évig alkudoztak az Európai Unió legújabb alkotmány-
módositásán, Nizzában pedig, mint a szônyegkereskedôk, szavazati
részarányokon, kompetencián, posztokon es költségvetéseken
veszekedtek.
Csakhogy egyetlen központi EU-problémat sem oldottak meg. A nehézkes
döntéshozatali mechanizmustól a hiányos demokratikus kontrollon
keresztül egészen az agrárszektor elhibázott tervgazdálkodásáig az
összes fontos kérdés nyitott maradt. De legalább formálisan
deklarálták a felvételi készséget, így a keleti kiterjesztés végül is
eldöntött ténynek tűnt.
Ja igen, még ez is: az írek látszólag puszta önkénybôl elvetik
népszavazással mindezt - és minden újra nyitott kérdéssé vált.
Irország hozzájárulása nálkül a [nizzai] szerzôdés makulatúra.
A felreértett demokrácia balesetérôl van szó? A kicsinyes nacionális
önzés következményérôl? Éppen ellenkezôleg! Ugyan az ír establishment
túl könnyedén vette az alkotmányjogilag lehetséges referendumot és
csupán formalitásnak tartotta a hagyományosan Europa-ellenes ír nép
véleményet. Ennek megfelelôen langyos volt az [EU] tamogatók
kampánya. És bizonyára jónéhány ír szavazópolgárt az eddig bôven folyó
támogatások csökkentésétôl való félelem - az újonnan belépô szegényebb
országok miatt - "Nem"-re kenyszeritett.
Mindez azomban nem magyarázza meg az ír nemszavazók tömegeit, és azt
sem, hogyan voltak képesek a szövetségben fellépô kritikusok érvenyre
jutni, akik haragtartáson és ködös félelmekre való utaláson kívül nem
sokkal többet nyujtottak.
Az európai betegség lényege
===========================
A betegség lényege az EU-kormányzók arroganciája, akik még mindig azt
hiszik, hogy az Uniót a háttérben lapító hivatalnokok diplomaciájával
lehet irányítani. Még mindig zárt ajtók mögött tárgyalnak meg és
fogadnak el minden fontos törvényt az úgynevezett
minisztertanácsokban, de a parlamentek részvétele nélkül.
Ahol azonban mindenki együttesen felelôs, ott senki sem vállal
felelosséget a hibás állapotokért, és ez az európai betegeseg lényege.
Minel inkább összenônek az EU-nemzetek, annál kevésbé lehet ôket ezzel
a módszerrel kormányozni. Fontos érdekvédelmi döntéseket, legfôképpen
az alkotmanyreformot - ami a keleti kiterjesztéssel komoly
következményekkel jár - nem szabad és nem lehet demokratikus
államokban hivatalnokok gyülekezetében megbeszélni és eldönteni.
Amikor a német EU-komisszár Günter Verheugen ezt az egyszerű
felismerést tavaly egyszer nyilvánosan kimondta és EU-szinten
szervezendô referendumért szállt síkra, fagyos elutasitás volt a
válasz, még Schröder kancellár is visszafütyülte. Az EU-iranyitók
szemében túl nagynak tünik a fáradozás, hogy a választopolgárok között
tobbségért kampányoljanak a kompromisszumaikhoz, túl rizikós számukra
a valódi európai demokrácia.
Hosszabb idôre nézve ebbôl nem fog jó kisülni. Csak akkor, ha a
polgárt valóban sikerül minden ellentmondásával együtt az EU
szükségességérôl meggyôzni, csak akkor lesz tartós. Éppen ez nem fog a
jelenlegi technokrata-unióval, amelynek végrehajtói minden
demokratikus szabállyal szemben saját maguk hoznak törvényeket -
sohasem sikerülni.
Tehat nem az ír referendum a botrány, hanem az a tény, hogy a többi
EU-polgárt eltiltották a szavazástól. Es az ír szavazás eredménye nem
kellemetlen baleset, hanem szivesen látott figyelmeztetô lövés. Európa
hatalmasai, Blair-tôl Schröder-en keresztül Jospin-ig vegyék
komolyan, és az évek óta igérgetett Európai Alkotmányt pedig ne
halogassák tovább. Az alternatíva a nacionalista politika és az
európai populisták, mint Berlusconi es Haider menetelése.
> ---------------------------------------------------------
Nekem olyan érzésem van, hogy még jó néhány évig hallani fogjuk, hogy néhány év és máris beszélhetünk arról, hogy beszélhetünk-e a csatlakozásról.
Ez a szavazás is példa arra, hogy a belső döntési mechanizmusok újragondolása mennyire időszerű. Az az érv, hogy majd ha tagok leszünk mi is egyenjogúak leszünk (hiszen, mikor ez szóba került, ez volt a működési gyakorlat), ma már egyre kevésbé állja meg a helyét.
Ott nem lesz ilyen (nép)szavazás. Egyedül Írországnak olyan az alkotmánya, hogy népszavazást kellett rendezni a Nizzai Szerződés ratifikálásáról. Minden máshol a parlamentek ratifikálnak. Ha ez Írországban is így lett volna, akkor nem lett volna probléma. A dánok is leszavazták egyszer a Maastrichti Szerződést, aztán mégse lett belőle baj.
Görögország inkább akkor tehetne keresztbe, ha nem vennék fel Ciprust.
Elég fura, hogy pont az írek. Ha valaki, ok tudják, hogy az EU mekkora segítség egy szegény, de potenciálisan eros gazdaságú országnak. Ráadásul az EU-támogatásokért sem kellene versengeniük velünk, mert ok már annál gazdagabbak. Mi lesz a spanyoloknál, vagy a görögöknél?
Én már annyi mindent lekéstem, hogy nem merek nyilatkozni, mi a korai, mi nem... Szerintem elég reális a veszély, hogy egyes EU politikusok a bövités-ellenes érzelmekre apellálva fognak kampányolni a jövöben, mert a külpolitikai témák nem olyan rázósak, mint a betartandó igéretek. Az EU egyéni választója nem biztos, hogy átlátja, hogy miért jó pont neki az EU bövités. Elég, ha a politikusak kicsit célozgatnak az emigránsok özönére, a munkavállalókra, az EU seg-lyek szétforgácsolódására.
Köszönöm a tájékoztatást.
Ezek szerint korai kongatni a vészharangokat: szépen teljesítjük az EU-felvétel kritériumait, majd szépen kihagyhatnak bennünket, mert hát "nemzeti érdek", Írország megmutatta/ Bayer Zsolt: Sajtóklub pénteken/
Korai akkor a Közép-Kelet Európa-i Konföderációt vizionálni az EU tagság helyett.
Üdv. mic.
Ír népszavazás: Dublin ismét megrendezi, mert nem akarja a Nizzai Szerzodés újratárgyalását
--------------------------------------------------------------------------------
London, 2001. június 8. (MTI) - Bertie Ahern ír miniszterelnök kormánya egy név nélkül nyilatkozó dublini kormányilletékes szerint ismét kiírja a népszavazást a Nizzai Szerzodésrol, és egyáltalán nem akarja, hogy az Európai Unió újratárgyalja a dokumentumot.
Az AFP-nek pénteken nyilatkozó forrás hozzátette, hogy a kormány elobb pontosításokat kér a brüsszeli bizottságtól, majd - mivel szeretné ratifikálni a szerzodést, és ehhez az kell, hogy az ország lakossága népszavazáson igennel szavazzon rá - újra kiírja róla a referendumot. Az ír kormány megbeszéli az Európa Bizottsággal, hogy a szerzodéssel kapcsolatban létezik-e olyan magyarázat vagy útmutató, amelyet az újabb népszavazás elott meg lehetne ismertetni a szavazópolgárokkal, vagy ha nem létezik, akkor lehet-e ilyet készíteni - mondta a tisztségviselo.
Mint mondta, ha egy ilyen magyarázó szövegnek volna olyan paragrafusa, amely egyértelmuen kimondaná, hogy ír katonáknak a közös európai haderoben való részvételéhez a dublini parlament jóváhagyása szükséges, akkor ez a második népszavazáson már elég volna az írek többsége támogatásának megszerzéséhez.
A forrás emlékeztetett arra, hogy Dánia 1992-ben népszavazáson elutasította az Európai Unió Maastrichti Szerzodését, Koppenhága mégsem akarta a szerzodés újratárgyalását, hanem elobb pontosításokat kért a szerzodésrol Brüsszeltol, majd rendezett egy másik népszavazást, amelyen a dánok már igennel szavaztak a szerzodésre.
Amikor az Európai Unió tagországai megállapodtak abban, hogy létrehozzák az unió közös, gyorsan bevetheto, hatvanezer fos haderejét, akkor Írország ezer katona küldését vállalta e haderobe. A nizzai szerzodés írországi ellenzoi arra hivatkoznak, hogy e katonai részvétellel az ország feladná semlegességét. +++
Leszavazták az írek az EU bővítésről szóló Nizzai döntést...
Günther Verhaugen, aki sose volt a magyarok nagy barátja, de a bővítésé sem, most azt nyilatkozta, egy népszavazás nem befolyásolhatja az EU döntéseit...
Most akkor az EU-n kívül kell egy középeurópai uniót csinálnunk ("van élet az EU- kívül is")
avagy mégis megyünk az EU-ba, avagy ráérünk, majd ezek a fránya írek meggondolják magukat,
avagy az EU-nak sürgős az ügy szeretnének hét év múlva földeket venni anélkül, hogy bevennének ez mégse megy,
avagy a demokrácia (lásd népszavazás) levan sz@rva...
