Keresés

1.Az aktív mágneses anyag nyomot hagy a
gyenge mágneses térben és egy berendezés
fogná fel a m.tér kis változásait,ebből lehet
következtetni az anyag állapotára.
2.A lézer irányított és ki is lehet kapcsolni.

1,mit ertesz pontosan az alatt, hogy interferal?
2,meg mindig nem ertem a mechanizmust amivel kiolvasod az adatot. (az olvasofej itt nem johet szoba, a lezerrel meg mit csinalsz azutan hogy a kiolvasando pontra iranyitod?)

Az aktivált mágneses anyag interferál
egy gyenge mágneses térrel.
Ebből lehet megtudni hogy az a pont, meg e
van e mágnesezve vagy nincs.

azt meg nagyjabol ertem, hogy hogy irnatok bele az adatokat a tombbe, de hogy ovasnatok ki onnan?

A lézersugarak pozícionálása, és a felületen való megtörése szinte nem is létezö probléma. Ehhez teljesen hasonló gondok az összes adatrögzítési (és automatizálási) feladatnál is felmerültek, és nagyon jó megoldások születtek rájuk. Hadd ne részletezzem.

A legfontosabb és talán egyetlen probléma az adathordozó anyag célzott modifikálhatósága, és kiolvashatósága. Persze ezt olcsón kellene megoldani, ennek az az egyik feltétele, hogy a tömb eredetileg homogén lehessen, amire csak késöbb kell a markereket és az adatot felvinni.

A két mondjuk függölegesen polarizált lézer (a rajz szerinti elrendezésben) találkozásakor létrejövö kétszeres térerö-változás szerintem nem elég jelentös ahhoz, hogy erre alapozzuk a kiolvasást. Inkább vízszintes polarizációt kellene használni, annak ellenére hogy ekkor csak gyökkettö-szörös a változás. Viszont ha a kristály két egymásra meröleges irányban függetlenül gerjeszthetö, akkor az egyik irány adná a referenciajelet, amihez viszonyítva kiértékelhetö lenne a másik irányban tárolt információ. (Szinkron jelátvitel)

Tegyük fel,hogy a két lézer interferál egymással és ott
abban a pontban aktiválódik a mágneses anyag.
Nem tudom de szerintem nem lenne jó olyan anyag ami az alakját
változtatná mert bele lenne kötve ebbe a felületbe és ott
nehezen tudna változni,szerintem csak a mágneses "momentumát"
kéne változtatni.A kristályráccsal meg szerintem az lenne a
gond, hogy a felület kis egyenetlenségei miatt meg az
anyagban lévö kötési egyenetlenségek miatt a lézersugár szétszóródna
és ha sikerülne is csak nagy pontban tudnánk fókuszálni ha a
lézersugarak egyáltalán metszenék egymást.Az egyenetlenségek miatt
az adatok nem egyenlő távolságokban lennének egymástól
a lézerek pontossága miatt.Szerintem még így is el lehetne érni
Terrabyteket.
Létezik vagy elő lehet állítani olyan anyagot melyet egy bizonyos
térerősség felett már lehetne mágnesezni?

Ajánlom,hogy nézd meg a mágnesoptikai lemezek működési elvét,sokat segíthet!

Nagyon tetszik az ötleted,ahogy átgondoltam két lézer metsződése símán interferálhat de ez valóban nem a frekit,hanem a jelerősséget befolyásolná ,azaz a lézer intenzitását,de ez is ugyanúgy ki lehet használni. Vannak olyan anyagok amelyek különböző állapotú lézerekre más szerkezetet vesznek föl. Na ezeket kellene szabályosan egy kristályrácsba illeszteni. Szóval nem felületi szennyezéssel,hanem a kristály készítésekor kell belevinni a kívánt anyagot.

Még nem hallottam volna róla,hogy így tárolták volna az adatokat.

Az az igazság, hogy nem tudom, hogy hol olvastam róla, valószínüleg egy Computer technika újságban (a Népszabadság melléklete), de nem megvalósítva, csak fejlesztési irányként. A másik irány az olvasó lézer hullámhosszának csökkentése. Egyébként pár napja volt egy cikk itt az indexen az IBM új mágneses adattároló rendszeréröl.

Elvileg a CCD technológia alkalmas lenne óriási adattömegek 3D-ben való tárolására gyors eléréssel, csak drága és bonyolult lenne a gyártása. Söt a MOS DRAM cellák is elhelyezhetöek térben, az ellenérv itt is ugyanaz.

Akkor most én leszek a mezei felhasználó...ez a megoldás mennyibe kerülne? Számos dolog működött már kísérletileg, de sokat még a tömeggyártás sem tesz kifizetődővé...jó mondjuk ez nem egy kutató-fejlesztő mérnök feladata, de nem árt figyelembe venni...:-)

Köszi a kritikát SPafi talán igazad van, a lépcsőszinkron
csak úgy hirtelen jött.
Még nem hallottam volna róla,hogy így tárolták volna az adatokat.
Nem tudom nem vagyok othon annyira a lézer-ben mint te.
Vegyük akkor az elektronsugarat vagy bármit ami a megoldáshoz vezetne.
Honnan veszed, hogy foglalkoznak ilyen fejlesztésekkel.

Próbáljuk kijavítani a hibákat , szerintetek milyen lehetséges
megoldások jöhetnek szóba,milyen anyagokat kéne használni?
Honnan lehet informálódni ilyen fejlesztésekkel kapcsolatban és
egyéb ehez kapcsolódó témáról.

0 db jobb ötletem van.

A kritikai észrevételek: a kristályban 3D-ben történö adattárolást már a régi görögök... na azt azért nem, de Sci-Fi-kben már ösidök óta így tárolták az infót. Az aprócska gond a megvalósítással van, bár okos emberek (tíz)ezrei dolgoznak rajta. A címzést úgy tudom, tényleg laser-sugárral akarják megoldani, bár ez még nem teszi lehetövé a tárolóképesség maximális kihasználását, mivel a fényt nem lehet a hullámhossz felénél kisebb pontra fókuszálni. Az elektronsugár már jobban fókuszálható, csak macerás az elöállítása, és nagyon kevés anyagba tud szóródás nélkül behatolni, ezekkel viszont nem lép kölcsönhatásba. Ha a kiolvasás és írás "apró" gondját megoldják, akkor mindenki hepi lesz, és egy darabig elég lesz az a néhány terrabyte, de a te megoldásoddal gondok vannak:Tegyuk fel hogy a mágneses anyag amiről fentebb szó volt akkor aktiválódik ha a kristály amivel közvetlen kapcsolatban van másodpercenként 800-szor változtatja meg energiaálapotát. Hát ilyen anyag biztosan nincs. Ha 400 billió Hz-et írtál volna, az már jobb lenne, de hiába müködne két ilyen laser lépcsöszinkronban (te biztos tudod, mit jelent, én nem), frekvenciák nem adódnak csak úgy össze, nem keletkezne 800 THz. Ami összeadódik, az a térerösség. Ha találsz olyan anyagot, ami csak egy adott, lehetőleg nem túl nagy térerösség fölött reagál a gerjesztésre, és ezt a tulajdonságát helyileg meg is tudod változtatni, és úgy is marad, akkor nyert ügyed van.

Az adathordozó-gyártók kísérleteznek olyan megoldással, ahol a sík felületen több (3-4), csak adott színü fényeket visszaverö anyagokat helyeznek el, ezt a több (egyelöre szintén 3-4) rétegü technológiával ötvözve relatíve nagy adatsürüség érhetö el.

Egyébként a TV-ben nem eltérítö lemezek vannak, hanem tekercsek.

itt a kép

HEllO!
Ez a topic az alternatív jövő adattárolásával foglalkozik.
Szerintem azért "relativ" lassúak a most létező adatárolók (kivéve memória modul)
mert van bennük mechanikusan működő alkatrész aminek adatolvasás közben mozognia
kell,ezt a problémát kéne itt megoldani.
A másik nagy brobléma az adat tárolása minél helytakarékosabban,
ezt kiválóan meg lehetne oldani,ugyanis eddig az adatot a háttértárolón,cd,kazetta,flopy
mindig egy sík felületen tárolódtak a bitek azaz 2 dimenziós tárolási eljárás.
Ha sikerülne kifejleszteni egy olyan adattároló ezközt ami 3 dimenzióban helyezné el
az adatokat, akkor már nem gigabájtokról beszélnénk hanem Terrabájtokrók.
Na szóval olyan elképzelésem van,hogy a 3d ben lévő biteket 2 darab lézersugár határozna
meg egy olyan eszközben ami alkalmas lenne erre a célra.
Ez az eszköz egy tégla alakú hasáb lenne aminek van magassága, szélessége, mélysége.
A tégla nagytisztaságú üvegből készülne amit olyan kristályokkal vagy más anyaggal szennyeznénk
amelyek érzékenyek valamilyen elektromágneses hullámra.
A téglában lenne még egy olyan anyag is ami viszont érzékeny lenne a kristályok
rezgésére és ez az anyag csak egy adott energia állapot felett lenne érzékeny
a mágneses erőtérre.
Ha jól tudom már régóta léteznek ilyen kristályok már csak azt a mágneses anyagot kéne
kikisérletezni a többi alkatrész létezik a gyakorlatban.
A dolog úgy működne ahogy a képen is látszik (stilizált kép,paintel csináltam,ne röhögj)
tehát van két elektronágyú mint a tévében is,alatta-felett,mellete vannak az elektron
eltérítő lemezek ,ez is van a tévében,gyakorlatilag az elektronsugár bármely x,y
koordinátára eljuthat.A hasábon van egy vékony falréteg amely az elektromos
ingereket amit az elektronok okoznak átalakítja monokromatius fénnyé azaz lézersugárrá,
ilyen is létezik,ehez hasonló van a tévében is csak szórt fényt álít elő ez pedig
egyenesvonalban terjedőt.A két lézersugár meghatározhat egy pontot a 3 dimenziós
hasábban.Tegyuk fel hogy a mágneses anyag amiről fentebb szó volt akkor aktiválódik
ha a kristály amivel közvetlen kapcsolatban van másodpercenként 800-szor
változtatja meg energiaálapotát.Tehát a lézersugaraknak 400 hz-es frekvencián kell,
hogy működjenek egymással lépcsőszinkronban, amikor az egyik nem aktív akkor a másik az
és fordítva.Tehát az egyik lézersugár mentén 400 hz lessz a kristály frekvenciálya ami
kevés ahoz hogy a mágneses anyag aktiválódjon de a két lézersugár ahol metszi egymást
ott már 800 szor fluktál a kristály és ott a 3 dimenziós tér egy pontjában aktiválódik
a mágneses anyag.Már csak egy mágneses térrel kellene megváltoztatni annak polaritását
pl: ha negatív akkor 0 értékű bit, ha pozitív akkor 1 értékű.
A bit kiolvasása gyenge mágneses erőtérrel történne ami nem változtatná meg
a mágneses anyag polaritását,a mágneses interferenciából lehetne meghatározni
annak értékét.Most várom a kritikát a hozzászólásokat.Valakinek van jobb ötlete??